Egy friss tanulmány egy korábban ismeretlen, kullancsok által terjesztett vírust mutat be, amely már képes emberekre is átterjedni – írja a Live Science alapján a - írja a 24.hu.
A Kínában felfedezett kórokozó, amely a wetland vírus (WELV) nevet kapta, bizonyos esetekben idegrendszeri betegséget idézhet elő.
A vírust először 2019 júniusában, Csincsouban azonosították egy kórházi betegnél. A 61 éves férfi magas lázzal, fejfájással és hányással került be az intézménybe, miután meglátogatott egy vizes élőhelyet Belső-Mongóliában.
Az antibiotikumokkal végzett kezelés nem enyhítette a tüneteit, ami arra utalt, hogy nem bakteriális fertőzésről van szó. A vérvizsgálatok végül kimutatták, hogy egy korábban nem ismert orthoreovírus fertőzte meg.
Az orthoreovírusok közé több, kullancsok által terjesztett vírus is tartozik, például a krími-kongói vérzéses lázért felelős kórokozó. A WELV-t korábban sem állatokban, sem emberekben nem mutatták ki, így az azonosítást követően a szakértők átfogó kutatásba kezdtek.
A kutatók mintegy 14 ezer kullancsot gyűjtöttek be a fertőzött férfi által látogatott területről, és a vizsgálatok során a kullancsok 2 százalékánál, összesen öt különböző fajnál mutatták ki a vírust. A leggyakoribb hordozó a Haemaphysalis concinna kullancsfaj volt, de a kórokozót néhány juhban, lóban, sertésben és rágcsálóban is megtalálták. Kutyákban és szarvasmarhákban nem találtak fertőzést, de bizonyos egyedek antitesteket hordoznak, ami arra utal, hogy már találkozhattak a vírussal.
Az egészséges erdészek körében végzett szűrések során is találtak 12 pozitív antitest-eredményt a 640 mintából, ami azt jelzi, hogy a vírus emberek között is terjedhet. Északkelet-kínai kórházak pácienseinek mintái közül pedig 20 esetben lett pozitív a teszt.
A WELV-fertőzöttek között olyan tüneteket észleltek, mint a láz, szédülés, fejfájás, rossz közérzet, hátfájás, hányinger, hányás és hasmenés. Több esetben szövetkárosodásra és véralvadásra utaló jeleket is találtak. Egy páciens kómába esett, és az agyát, valamint a gerincvelőjét körülvevő folyadékban magas fehérvérsejtszámot mértek, ami fertőzésre utal. Szerencsére a kezelése sikeres volt, és a beteget végül hazaengedték.
Laboratóriumi kísérletek során, amikor a vírust egereknek adták be, több esetben halálos, az agyat érintő fertőzést figyeltek meg. A szakértők szerint a WELV az idegrendszert is megtámadhatja, ami komoly aggodalomra ad okot. A kutatók tovább folytatják a vírus vizsgálatát, hogy jobban megértsék annak terjedési mechanizmusát és potenciális veszélyeit az emberekre nézve.
Egy friss tanulmány egy korábban ismeretlen, kullancsok által terjesztett vírust mutat be, amely már képes emberekre is átterjedni – írja a Live Science alapján a - írja a 24.hu.
A Kínában felfedezett kórokozó, amely a wetland vírus (WELV) nevet kapta, bizonyos esetekben idegrendszeri betegséget idézhet elő.
A vírust először 2019 júniusában, Csincsouban azonosították egy kórházi betegnél. A 61 éves férfi magas lázzal, fejfájással és hányással került be az intézménybe, miután meglátogatott egy vizes élőhelyet Belső-Mongóliában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Dunából előbukkant autó tulajdonosa: 13 éve lopták el az Opelt, megsiratta, most neki kell elszállíttatnia a partról
Pásztor Imre, a nyugdíjas tulajdonos részletesen elmesélte, hogyan tűnt el 2013-ban az autója a szobi házuk elől. A napokban a folyóból előbukkant roncsból a férfi személyes tárgyai, köztük a pénztárcája is előkerült.
Tizenhárom év után a Duna mélyéről került elő egy szobi család ellopott Opel Corsája, a roncsból pedig a tulajdonos, Pásztor Imre táskája és pénztárcája is előkerült. A ma már nyugdíjas férfi most először beszélt a 2013-as lopásról és a váratlan fordulatról a Blikknek. A történtek akkor igencsak felkavarták.
„Borzalmas érzések kavarogtak bennem, el is sírtam magam, még most is rossz erről beszélni” – mondta a férfi.
A lopás reggelét is felidézte: „Reggel kimentem a házunk elé, rendőröket láttam mászkálni. Kiderült, hogy éjjel feltörték a garázsokat, és az én kocsimat is elvitték.” Bár feljelentést tett, a rendőrség egy hónap múlva felfüggesztette a nyomozást.
Úgy véli, a tolvajokat látta aznap éjjel, amikor dohányozni ment ki az udvarra. Éjfél körül két magas, fejlámpás embert látott mozogni, de akkor azt hitte, a szomszédai készülnek horgászni.
Azt gyanítja, a lopás előtt nem sokkal elvégzett nagy értékű javítások miatt vihették el a kocsit. Szerinte a tolvajoknak az új alkatrészek kellettek, majd a legegyszerűbb módon, a Dunába gurítva szabadultak meg az autótól.
Az Opelt szerdán találták meg Szobnál a Duna rendkívüli alacsony vízállása miatt.
A kocsit a vámosmikolai önkormányzati és a nagymarosi önkéntes tűzoltók húzták ki a partra. A kiemelés során az autóból több tucat halat kellett visszadobniuk a folyóba.
Imrét egy ismerőse értesítette a hírről, a rendszám alapján pedig gyorsan kiderült, hogy az ő régi autóját találták meg. A Blikk szerint a roncs elszállításáról most neki kell gondoskodnia.
Tizenhárom év után a Duna mélyéről került elő egy szobi család ellopott Opel Corsája, a roncsból pedig a tulajdonos, Pásztor Imre táskája és pénztárcája is előkerült. A ma már nyugdíjas férfi most először beszélt a 2013-as lopásról és a váratlan fordulatról a Blikknek. A történtek akkor igencsak felkavarták.
„Borzalmas érzések kavarogtak bennem, el is sírtam magam, még most is rossz erről beszélni” – mondta a férfi.
A lopás reggelét is felidézte: „Reggel kimentem a házunk elé, rendőröket láttam mászkálni. Kiderült, hogy éjjel feltörték a garázsokat, és az én kocsimat is elvitték.” Bár feljelentést tett, a rendőrség egy hónap múlva felfüggesztette a nyomozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látni lehet a Ferenc József híd maradványait a Duna alacsony vízállása miatt
A Duna rekordalacsony vízállása miatt újra láthatóvá váltak a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai. A leszakadt szerkezeti elemeket utoljára a 2018-as, szintén extrém apadás idején lehetett látni a folyóban.
A Duna rendkívüli, hetek óta tartó apadása miatt ismét előbukkantak a múlt emlékei Budapesten: a Szabadság hídnál most jól kivehetők a víz alatt a második világháborúban felrobbantott előd, a Ferenc József híd maradványai
Legutóbb a 2018-as, szintén rekordalacsony vízállás idején lehetett látni a folyóban fekvő roncsdarabokat.
Az eredeti hidat 1896-ban adták át Ferenc József híd néven, tisztelegve az akkori osztrák-magyar császár előtt. A budapest ostroma során visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án éjszaka felrobbantották a szovjet előrenyomulás hátráltatására. A detonáció következtében a híd középső nyílása a Dunába zuhant.
A háborús sérülések után ezt az átkelőt állították helyre elsőként, és 1946. augusztus 20-án már Szabadság hídként adták át újra a forgalomnak.
A hetek óta tartó aszály és hőség miatt a Duna vízszintje Budapesten is történelmi mélypont közelébe süllyedt, hatalmas területeket hagyva szárazon a mederből. Bár a látvány sokakat vonz a partokra, a hatóságok óvatosságra intenek, mert a meder egyes részei a sérülékeny ivóvízbázis részét képezik.
A Duna rendkívüli, hetek óta tartó apadása miatt ismét előbukkantak a múlt emlékei Budapesten: a Szabadság hídnál most jól kivehetők a víz alatt a második világháborúban felrobbantott előd, a Ferenc József híd maradványai
Annyira alacsony a Duna vízszintje, hogy előbukkant belőle egy autó. Vámosmikola önkéntes tűzoltói osztottak meg képeket a folyóból kiemelt kocsiról.
Azt írják, hogy a Duna alacsony vizállása miatt felszínre került Szobnál egy személyautó kereke .A búvárok megkötötték a járművet, a műszaki mentő csörlőjével kivontatták partra, majd átadták a rendőrségnek.
Az utóbbi napokban a Duna vízállása miatt rengeteg tárgy, köztük világháborús bombák kerültek felszínre.
Annyira alacsony a Duna vízszintje, hogy előbukkant belőle egy autó. Vámosmikola önkéntes tűzoltói osztottak meg képeket a folyóból kiemelt kocsiról.
Azt írják, hogy a Duna alacsony vizállása miatt felszínre került Szobnál egy személyautó kereke .A búvárok megkötötték a járművet, a műszaki mentő csörlőjével kivontatták partra, majd átadták a rendőrségnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerelemből költözött a dzsungelbe: ezt kellett tennie ahhoz, hogy befogadja az amazóniai törzs
Egy amerikai férfi szerelmes lett egy ecuadori dzsungelben élő nőbe, ám a shuar törzs próbatétel elé állította, mielőtt csatlakozhatott volna hozzájuk. A feladat teljesítésével leginkább szerelme nagymamáját kellett meggyőznie.
Egy fejszével és egy különösen kemény fájú amazóniai fával kellett bizonyítania egy amerikai férfinak, hogy méltó a szerelemre és a befogadásra, miután egy shuar törzsből származó nő miatt az ecuadori dzsungelbe költözött. Justin Alvo apai ágon kötődik a térséghez, de a teljes beilleszkedéshez Maria nevű párja családját, legfőképpen a nagymamát kellett meggyőznie rátermettségéről. A feladatról és a beavatási rítusról maga Alvo mesélt.
„Hogy bizonyítsam az értékemet Maria nagymamájának, ki kellett vágnom egy bizonyos fát, amit nagyon nehéz kivágni, és csak egy fejszét használhattam” – idézte fel a férfi. A hagyományok alapján a családok így mérik fel, hogy a leendő vőjelölt elég szorgalmas és erős-e.
A shuar férfiak nagyjából fél óra alatt végeznek a feladattal, Alvónak viszont több mint másfél órába telt. „Bár 'gyenge' voltam abban az értelemben, hogy nem vágtam ki elég gyorsan, a nagymama boldog volt, hogy egyáltalán képes voltam rá, és hogy bizonyítani akartam” – tette hozzá, kiemelve, hogy ezzel kivívta a család tiszteletét.
A közösség mindennapjai nagyrészt a hagyományos nemi szerepekre épülnek: a férfiak dolgoznak, a nők pedig a ház körüli teendőket látják el, bár egyre többen vállalnak munkát a közeli városokban.
Alvo szerint a közösségnek nincsenek szigorú szabályai a kívülállókkal szemben, de a régió gyarmati múltja miatt rendkívül óvatosak. A férfi elmondta, sokáig tartott, mire a Morona-Santiago tartományban és a perui határ menti dzsungelben is kellően ismertté vált.
A megismerkedésük sem volt feszültségmentes.
„Amikor először találkoztunk, őszintén azt hittem, elrabolnak – a semmi közepén beszéltük meg a találkozót” – emlékezett vissza az első, dokumentumfilmes együttműködésről szóló megbeszélésükre.
A shuar közösség nagyrészt függetlenül működik az ecuadori kormánytól, egy „vén” tartja a kapcsolatot a hatóságokkal, aki a helyi rendőrséggel is egyeztet vitás ügyekben. Az életüket az időjárás is nagyban befolyásolja, az esős évszakban hetekig szinte megállás nélkül esik.
A modern technológia is megjelent a közösségben: a fiatalok a TikTokot és az Instagramot pörgetik, amit az idősebbek nem néznek jó szemmel.
A párnak június 9-én született meg első gyermeke, Oliver. Alvo a közösségi médiában kapott kritikákra reagálva elmondta: „A szerelemnek nincsenek határai, és ő is felnőtt, ahogy én is. Képesek vagyunk meghozni a saját döntéseinket.”
A shuar közösségek és az ecuadori állam viszonya az elmúlt évtizedekben korántsem volt felhőtlen. A Morona-Santiago tartomány, ahol Justin Alvo és családja is él, többször került a hírekbe a bányászati koncessziók és az őslakosok földjei körüli konfliktusok miatt.
A shuarok következetesen felléptek a területükre behatoló, gyakran illegális aranybányászati tevékenységek ellen, ami többször vezetett konfliktusokhoz és rendőrségi, illetve katonai intézkedésekhez.
Ez a folyamatos küzdelem a földjeikért és természeti erőforrásaikért magyarázza azt a mély bizalmatlanságot, amiről Alvo is beszélt a kívülállókkal szemben. A közösség számára minden idegen potenciális fenyegetést jelenthet az életmódjukra és megélhetésükre.
Alvo és Mária a közösségi médiát, leginkább a YouTube-ot használják arra, hogy bemutassák a mindennapjaikat és eloszlassák a shuar kultúrát övező tévhiteket. Míg a közösség idősebb tagjai a technológiát a hagyományok ellenségének látják, a pár éppen ezeken a platformokon keresztül próbálja megismertetni a világgal azt a tudást, amit a kívülállók gyakran „primitívnek” bélyegeznek.
Alvo szerint a legnagyobb tévhit, hogy a shuarok képzetlenek, miközben valójában „a dzsungel tudásának őrzői”, akik generációról generációra adják át ismereteiket.
A YouTube-csatornájukon rendszeresen dokumentálják a mindennapjaikat, bemutatva a külvilág számára egy, az önrendelkezéséért küzdő közösség életét.
Egy fejszével és egy különösen kemény fájú amazóniai fával kellett bizonyítania egy amerikai férfinak, hogy méltó a szerelemre és a befogadásra, miután egy shuar törzsből származó nő miatt az ecuadori dzsungelbe költözött. Justin Alvo apai ágon kötődik a térséghez, de a teljes beilleszkedéshez Maria nevű párja családját, legfőképpen a nagymamát kellett meggyőznie rátermettségéről. A feladatról és a beavatási rítusról maga Alvo mesélt.
„Hogy bizonyítsam az értékemet Maria nagymamájának, ki kellett vágnom egy bizonyos fát, amit nagyon nehéz kivágni, és csak egy fejszét használhattam” – idézte fel a férfi. A hagyományok alapján a családok így mérik fel, hogy a leendő vőjelölt elég szorgalmas és erős-e.
A shuar férfiak nagyjából fél óra alatt végeznek a feladattal, Alvónak viszont több mint másfél órába telt. „Bár 'gyenge' voltam abban az értelemben, hogy nem vágtam ki elég gyorsan, a nagymama boldog volt, hogy egyáltalán képes voltam rá, és hogy bizonyítani akartam” – tette hozzá, kiemelve, hogy ezzel kivívta a család tiszteletét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
