FELFEDEZŐ
A Rovatból

Tragikus vacsora: nem megfelelően előkészített osztrigák miatt halt meg a YouTuber barátnője

A bakteriális fertőzést a nyers, vagy nem megfelelően előkészített osztriga fogyasztása okozhatja. Kilenc éve fiát veszítette el egy ritka szívbetegség következtében.


Egy ismert YouTuber egy kórházban arra ébredt, hogy barátnője meghalt, miután közösen vacsoráztak, számolt be a LadBible.

A közösségi médiában sokak által követett Billy LeBlanc, a népszerű „Bratayley” YouTube-csatornán szereplő LeBlanc család édesapjaként ismert, a csatornát gyermekei életének dokumentálására hozta létre, és ezzel jelentős követőtábort szerzett.

A 44 éves amerikai férfi tegnap este az Instagramon számolt be arról, hogy barátnőjével, Natalie Clarkkal nemrégiben egy

Vibrio Vulnificus nevű fertőzést kaptak el nyers osztrigák fogyasztása után.

A Vibrio Vulnificus egy ritka bakteriális fertőzés, amely nyers vagy nem megfelelően elkészített halból származik, és végzetes is lehet. „Biztos vagyok benne, hogy senki sem tudja, de nemrég majdnem meghaltam. 12 napig voltam a kórházban” – írta a YouTuber.

„Sajnos Natalie nem élte túl a fertőzést, és meghalt. Mindig emlékezni fogok rá, hogy mennyit csavarogtunk együtt mindenhol. Mindig szeretni és hiányolni fogom. Legyetek biztonságban, és tartsátok közel szeretteiteket, sosem tudhatjátok, mikor látjátok őket utoljára.”

Natalie 17 éves fia, Julian Clark is gyászolja. Julian pályakezdő színész, akinek saját YouTube-csatornája van. „Köszönöm fiam a legjobb randit! Te vagy a legjobb dolog, ami valaha történt velem, alig várom, hogy láthassam a jövődet” – írta Natalie neki nemrég, anyák napján.

Billy édesanyja, Yvette Berthelot LeBlanc tisztelettel adózott fia elhunyt barátnője előtt. A Facebookon azt írta:

„Natalie elvesztette az életét, Billy is nagyon közel volt a halálhoz az intenzív osztályon 8 napig. Imádkozzatok továbbra is Natalie fiáért, Julianért, családjáért és Billyért."

A CDC (Amerikai Járványügyi Központ) szerint, akik nonstop dolgoznak Amerika egészségügyi, biztonsági és védelmi fenyegetéseinek megóvásán, az évente körülbelüli 80,000 vibrio eset 65 százalékát fertőzött élelmiszer fogyasztása okozza.

LeBlanc Instagram posztjára reagálva, egy rajongó így írt: „Mint aki régóta követőd voltam, el kell mondanom, hogy ami történt, rendkívül szívszorító. Nem tudom, miért történnek rossz dolgok jó emberekkel, ezt sosem fogjuk megtudni. Remélem, hogy találsz időt a békességre ebben a nehéz időszakban.”

„Senki sem érdemli meg, hogy elveszítse mind fiát, mind társát. A legmélyebb részvétem, Billy,” tette hozzá egy másik kommentelő.

Ez az eset azután történt, hogy LeBlanc fia, Caleb, 2015-ben, 13 éves korában meghalt hirtelen szívmegállás következtében, ami egy fel nem fedezett hipertrófiás kardiomiopátia (a jobb szívkamra falának megvastagodása) miatt következett be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ingyenes Mandoki Soulmates koncert a Budai Várban – fél évszázad történetét idézik meg augusztus 21-én
Leslie Mandoki az idő minőségéről, a művészet társadalomformáló erejéről és a belső szabadság jelentéséről is beszélt nekünk. Az interjúból kiderül, miért hiszi, hogy a zene ma is képes világokat összekötni – és mi hajtja még mindig fél évszázad után is a színpadra.


Augusztus 21-én este különleges szabadtéri koncerttel tér vissza Budapestre Leslie Mandoki és világhírű zenekara, a Mandoki Soulmates. Az esemény a Szent István-napi rendezvénysorozat méltó lezárásaként valósul meg a Budai Várban, a Szentháromság téren. A koncert időpontja szimbolikus: Mandoki éppen 50 évvel korábban, 1975. augusztus 21-én disszidált Nyugatra két barátjával, Szűcs Lászlóval és Csupó Gáborral. Az „50 év szabadságvágy” jegyében megrendezett, ingyenesen látogatható előadás az elmúlt öt évtized legfontosabb zenei és személyes állomásait idézi meg. Az alábbi interjúban arról mesél, mit tanult meg az időről, a művészet erejéről és a szabadság valódi jelentéséről – és hogy miért hiszi, hogy a zene ma is képes világokat összekötni.

- Milyen szerepet játszik az idő az életedben? Te alakítod a saját tempódat, vagy a világ rohanása diktál?

- Az idő számomra egy mérhető dimenzió, egy állandóan változó belső táj. Mindig is úgy éreztem, hogy a legnagyobb kihívás nem is az idő mennyisége, hanem a minősége. A zene írása például sosem történik mechanikusan van, hogy egy dallam ami akár egyetlen pillanat alatt….szinte készen érkezik meg, máskor évekig érlelem magamban ugyanazt a gondolatot, míg megszületik. A világ körülöttünk egyre gyorsabb, egyre zajosabb, nem lehet tétlen hanem figyelek és alkotok. Igyekszem megteremteni a belső nyugalmam, ilyenkor az idő is másképp kezd viselkedni, megnyúlik, kitágul, és teret ad annak, hogy valami valódi születhessen én soha nem hagyom, hogy a külső rohanás diktálja a belső ritmusomat, hiszem, hogy az itt és most jelenlétéből fakadhat igazi alkotás.

- Mit gondolsz, a művészetnek mekkora ereje van változást hozni a társadalomban?

- Hallottam már olyat, hogy a művészet ma már nem tud olyan erővel hatni, mint régebben, de ezzel nem értek egyet. A művészet mindig is a legmélyebb emberi rétegeket érintette meg, és ez független a kortól, társadalmi vagy a politikai helyzettől. Természetesen nem egyik napról a másikra formálja a világot, de képes olyan magokat elültetni az emberekben, amelyek idővel gyökeret vernek. Egy dal, egy vers, egy festmény stb. képes szembesíteni minket önmagunkkal. Nem kell feltétlenül forradalmat csinálnia, elég, ha ráébreszt, hogy nem vagyunk egyedül a kétségeinkkel, a fájdalmainkkal vagy az álmainkkal. Jómagam minden alkalommal, amikor zenét, szöveget, akár esszét írok, abban bízom, hogy valaki, valahol meghallja azt a hangot, ami neki is erőt adhat, a művészet valódi ereje szerintem abszoclút maradandó.

- Ha egyetlen gondolatot hagyhatnál örökül a következő generációnak, mi lenne az?

- Azt mondanám: SZABADSÁGVÁGY. hisz a szabadság belülről fakad, és a szeretetből táplálkozik, manapság hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szabadság az, amikor bármit megtehetünk, de szerintem ez tévhit. A valódi szabadság az, amikor képesek vagyunk belül erősek maradni, amikor nem függünk mások elismerésétől vagy ítéletétől. Ha megtaláljuk magunkban azt a belső iránytűt, amely megmutatja, mi a helyes, akkor bármilyen viharban talpon maradunk. Ez az, amit szeretnék továbbadni, ne hagyjátok, hogy mások határozzák meg, kik vagytok, az igazi erő az önazonosságból fakad, abból, hogy mertek önmagatok lenni akkor is, ha ez nem mindig könnyű.

- A technológia rohamos fejlődése hogyan érinti az alkotói folyamataidat?

A technológia hatása kettős, egyfelől lenyűgöző, mennyi lehetőséget nyitott meg előttünk: ma már pillanatok alatt megoszthatjuk az ötleteinket a világ bármely pontján élő zenésztársainkkal, és olyan hangzásokat is létrehozhatunk, amelyekről korábban csak álmodtunk. Nyilván ezzel együtt óriási a kísértés is, hogy mindent a gépek ritmusához igazítsunk, és sok esetben elveszik a spontaneitást.

Mindig arra törekszem, hogy a technológia eszköz legyen, ne pedig mester, a legszebb pillanatok ugyanis továbbra is azok, amikor élőben, egy térben születik meg a zene, amikor hallod a másik lélegzetvételét, amikor érzed a hangszer rezdülését,

ez az, amit semmilyen digitális megoldás nem tud pótolni.

- Hogyan definiálod ma az otthont? Egy hely, egy érzés, vagy valami egészen más?

- Az otthon számomra elsősorban kapcsolódás, érzés, egy lelki állapot. Ott vagyok otthon, ahol van kinek elmondanom a legmélyebb gondolataimat, és ahol tudom, hogy akkor is elfogadnak, ha épp sebezhető vagyok. Lehet ez a tóparti házam, lehet egy színpad a világ túlsó felén, a közönség, a zenekarom egy koncerten stb. Otthon az ahol szeretettel üdvözölnek a hangszerboltban, a gyermekeim lelki közelsége, de otthon az a pillanat is amikor a dalokon keresztül összekapcsolódunk stb… a jövő mindig emlékeztet és miért is fontos számomra, hogy hű maradjak a gyökereimhez.

- Mit tanultál meg a karriered során az emberekről?

- A plakátokon az áll, hogy: Music is the greatest unifier. Azt, hogy szinte mindenki ugyanazokra a dolgokra vágyik: szeretetre, biztonságra, megértésre, elfogadásra, Bárhogyan is próbáljuk magunkat különböző kategóriákba sorolni nemzetiség, kor, társadalmi helyzet szerint a szívünk mélyén ugyanazokat a félelmeket és reményeket hordozzuk. Ezért is tartom a művészet egyik legfontosabb feladatának a hidak építését. Amikor a Mandoki Soulmates-szel színpadra állunk, pontosan ezt éljük meg különböző kontinensekről, különböző műfajokból érkezünk, de a zene összeköt minket. Ez a fajta egység ma talán fontosabb, mint valaha.

- Mit jelent számodra, hogy éppen a disszidálásod 50. évfordulóján adhatsz koncertet a Budai Várban, és milyen üzenetet szeretnél ezzel közvetíteni a közönségnek?

Számomra ez egy érzelmi kör beteljesülése. 1975. augusztus 21-én, a Bem rakpartról indultunk neki annak a reményteli, de életveszélyes útnak, amely a szabadság felé vezetett. Nem volt más választásom, kénytelen voltam disszidálni, hisz többszöri próbálkozás után sem kaptam útlevelet.Muszáj volt elmennem mert úgy éreztem, hogy követnem kell édesapám tanácsát aki azt mondta „fiam éld az álmaid és ne álmodd az életed” a szabadságvágyam …azt érzetem,, hogy itthon megfojtanának. Nem tudhattam, hogy mi vár rám a határ túloldalán, csak azt, hogy mennem kell.

Ötven évvel később, pontosan ezen a napon a Budai Vár falai között állni és zenélni a magyar közönségének érzelmi és történelmi súlyt hordoz, amit szinte lehetetlen szavakba önteni.

A legújabb albumunk, az A Memory of Our Future világszerte hatalmas visszhangot váltott ki, és ennek az üzenetével jutottunk el odáig, hogy idén a Mandoki Soulmates-t ünnepeljék a Rock and Roll Hall of Fame legendás falai között. A szakmai siker mellett annak a bizonyítéka is, hogy a hiteles, értékalapú zene képes utat találni a világ zajában. Amikor a Budai Vár színpadán játszunk majd, hidat építünk múlt és jelen, egyéni sors és nemzeti emlékezet között. Az üzenetem egyszerű, a szabadság sosem adottság, hanem minden nap újra és újra kivívandó döntés. A történelem sebei begyógyíthatók, és a legnehezebb időkben is van remény, szeretném, ha a közönség magával vinné ezt az érzést, és megérezné, hogy amit ötven éve el kellett hagynom, most újra itt van velem, és ez a hazatérés a zene ereje és a közönség nélkül nem lenne lehetséges és emiatt nagyon hálás vagyok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Nem hagyta magát: halálra harapta a rátámadó kobrát a kétéves kisfiú
A kis Govindára játék közben csapott le a méregfogú kígyó Indiában. A család szeme láttára történt a drámai jelenet, amit a kisfiú elképesztő módon élt túl.


Govinda Kumar, egy kétéves kisfiú éppen a házuk előtt játszott a kelet-indiai Bihár államban található Bankatwa faluban, amikor egy körülbelül egy méter hosszú kobra rátámadt, írta a Daily Mail.

A kígyó a kisfiú karjára tekeredett.

Govinda először egy tégladarabbal próbálta elijeszteni az állatot, de ez nem járt sikerrel. Ezután megharapta a kígyó fejét, amely később elpusztult.

„Amikor megláttuk a kobrát a kezén, mindenki elkezdett rohanni felé. De mire odaértünk, addigra ő már megharapta a kígyót, amivel ott helyben meg is ölte” – idézte fel a történteket a nagymama, Mateshwari Devi.

A kisfiú ezután elveszítette az eszméletét, ezért kórházba szállították. Az orvosok megvizsgálták őt és a döglött kígyót is. A vizsgálatok alapján a kobra a gyerek harapása miatt pusztult el.

Bár az állat nem harapta meg a kisfiút, a mérge mégis bekerült a szervezetébe.

„A gyors kezelés megmentette az életét” – mondta a gyermeket ellátó Dr. Surab Kumar.

Az orvosok Govinda állapotát antiallergiás gyógyszerekkel stabilizálták. A kisfiú jelenleg is orvosi megfigyelés alatt áll.

Két és fél évvel korábban mi is beszámoltunk egy hasonló esetről, ami a jelek szerint nem ritka a kontinensnyi államban.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
„A saját nyálában fuldoklott” – Egy kölyökkutya aprócska karmolásába halt bele az 59 éves nő
A brit nagymama hónapokig semmi furcsát nem érzett, míg hirtelen rosszul nem lett. Lánya most önkéntesként küzd a veszettség ellen, hogy más családokat megóvjon a tragédiától.


Robyn Thompson önkéntesként utazik Kambodzsába, hogy részt vegyen a Mission Rabies nevű jótékonysági szervezet munkájában. A céljuk, hogy tömeges kutyaoltási kampányokkal, veszettség-megfigyeléssel és közösségi oktatással küzdjenek a veszettség ellen Ázsiában és Afrikában. A szervezet legalább a kutyák 70 százalékát szeretné beoltani, hogy elérjék a nyájimmunitást.

Robyn GoFundMe-támogatóoldalt is létrehozott, hogy fedezni tudja az utazás, a szállás és a program költségeit.

„Ezt muszáj megcsinálnom. Ha csak egyetlen életet megmenthetek ezzel a munkával, vagy egyetlen családot megkímélhetek attól a fájdalomtól, amit mi átéltünk, akkor ezzel a borzalmasból valami jót hozok ki”

– mondta.

Hozzátette: „Eltökéltem, hogy a gyászomat cselekvéssé alakítom – segítek beoltani a kutyákat, részt veszek a megfigyelésben, és életmentő tanításokat viszek az iskolákba.”

Robyn édesanyja, az 59 éves Yvonne Ford februárban nyaralt Marokkóban, amikor megkarmolta egy kölyökkutya. A karcolás olyan enyhe volt, hogy semmi jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Robyn így fogalmazott: „Nem volt vér, és semmi jele nem volt annak, hogy a kutya beteg lett volna. Egy enyhe karcolás volt, és mivel nem fertőződött el, nem is foglalkoztunk vele.”

Miután Yvonne hazatért, minden a megszokott kerékvágásban folytatódott, még családi nyaraláson is részt vett Floridában. Júniusban azonban „szörnyű fejfájás” gyötörte, ezért kórházba ment. Robyn szerint csak több mint egy héttel később derült ki, hogy veszettségről van szó.

A tünetek megjelenése után Yvonne állapota nagyon gyorsan romlott. Már nem tudott járni, beszélni, aludni, és nyelni sem. Hallucinálni kezdett, és víziszony is kialakult nála. Robyn elmondása szerint:

A saját nyálától is fuldokolt. Az orvosok ezért mesterséges kómába helyezték.”

Ezután átszállították a sheffieldi Royal Hallamshire kórházba, ahol megállapították a veszettséget. Június 11-én meghalt.

„A veszettségnél, ha már kialakulnak a tünetek, csak egy kimenetel van, és az mindig a halál. Ezért le kellett kapcsolnunk az életben tartó gépekről” – mondta Robyn.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a veszettség lappangási ideje általában két-három hónap, de ez egy héttől akár egy évig is eltarthat, attól függően, hol és milyen mennyiségű vírus jut be a szervezetbe.

Robyn így emlékezett vissza édesanyjára: „A legszeretőbb ember volt, akit csak el lehet képzelni. A legjobb barátom volt, és fantasztikus nagymama az én és a bátyám gyerekeinek. Imádta az állatokat, ezért az, hogy éppen a veszettség vitte el… különösen borzalmas. Rettentően fog hiányozni.”

(via UNILAD)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Elismerted, hogy Majka számában te vagy Bindzsisztán korrupt miniszterelnöke?” – Molnár Áron Orbán Viktornak üzent a tusványosi beszéd után
A színész az uszító plakátok elleni petícióról is beszélt, és egy Fidesz-feliratú buborékfújót is megmutatott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. július 30.



Molnár Áron új videóban üzent Orbán Viktornak a tusványosi beszéde után. A színész az Instagram-oldalán osztotta meg a felvételt, amelyben többek között Majka egyik dalát is szóba hozta, vette észre a 24.hu.

A videó elején Molnár emlékeztetett arra, hogy Orbán Erdélyben mondott beszédet, „ott, ahol egy szélsőjobboldali, magyargyűlölő miniszterelnök-jelöltet támogattál a román választásokkor” – fogalmazott. A színész szerint a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „a showbizniszben Magyarországon az egyik véglénynek nevezi azokat, akik nem tetszenek neki, a másik fejbe lövi a színpadon a miniszterelnököt”.

Molnár ezután Majka Campus Fesztiválos fellépéséről beszélt, ahol a rapper a Csurran, cseppen című dal végén eljátszotta, hogy fejbe lövik. A színész több kormányközeli híradásból is bevágott részleteket a performanszról, majd ezt kérdezte:

„Na de most várjál! Ezzel elismerted, hogy Majka számában te vagy Bindzsisztán korrupt miniszterelnöke? És nemcsak te, hanem az egész propagandamédia is elismerte ezt?”

A videóban így fogalmazott:

„Júj, akkor te vagy az a korrupt, mindent a pénzért és a hatalomért csináló politikus? Hogy a stábod nagy része köztörvényes? Hogy nektek kedvezően vannak megírva a magyar törvények? Hogy a romák addig kellenek nektek, amíg rátok szavaznak?

Viktor, én ezt nem akarom elhinni. Nem, te nem lehetsz Bindszisztán miniszterelnöke. Te, a Fidesz, a NER, soha nem tenne ilyet. Igaz?”

Molnár szerint a miniszterelnök egyik mondata megnyugtatta, miszerint: „nem mindenkinek való a harc, van, akinek kifejezetten elege van a konfliktusokból”.

A színész erre reagálva azt mondta:

„Ez azért csodálatos hír, mert akkor gondolom,

te is alá fogod írni a petíciónkat, amit azért hoztunk létre, hogy az országból tűnjenek el a pártpolitikai, uszító és gyűlöletkeltő plakátok. Ilyenkor én olyan boldog vagyok, hogy egy rugóra jár az agyunk.”

Hozzátette: a petíció a Loupe Színházi Társulás honlapján érhető el. „Ott aláírhatod. De csak egyszer! Ez nem olyan, mint a ti népszavazásotok.”

A videó végén egy Fidesz feliratú buborékfújó is feltűnt, amiért Molnár köszönetet mondott, majd a felvételt a középső ujja felmutatásával zárta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: