HÍREK
A Rovatból

Szükséges, de nem elégséges – így reagált a WWF Magyarország a kormány klímavédelmi akciótervére

A természetvédelmi szervezet további 8 pontban szedte össze, mi mindent kellene még tennie az államnak a klímavédelem érdekében.


A globális környezeti krízis napi szinten megmutatkozó tünetei és a magyar társadalom növekvő környezeti elvárásai érdemi lépéseket sürgetnek a karbonsemlegesség és a fenntarthatóság területén. A kormány által bemutatott nyolc pontos klímavédelmi akcióterv kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az legfeljebb kezdő lépése lehet egy olyan intézkedési csomagnak, melyben az éghajlatváltozás és a természeti környezet rombolása egyenlő figyelmet kap - írja a WWF Magyarország sajtóközleményében, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttattak, és amit szó szerint idézünk:

Örömteli fordulat, hogy alig fél évvel az európai karbonsemlegességi célkitűzések magyar vétója után a miniszterelnök évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet vezetett elő. Bár az intézkedéscsomag egyes pontjai adhatnak okot szakmai vitákra,

nem vonható kétségbe, hogy a kormány ezzel elismerte a környezeti válság súlyát és saját szerepét a megoldások keresésében látja.

A hivatalosan nyolc pontból álló klímavédelmi akciótervet tanulmányozva látható, hogy a pontok nagy része elsősorban nem a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából fontos. A környezetszennyezés csökkentése, az egyszer használatos műanyagok betiltása, a folyók hulladékmentesítése vagy a környezetbarát technológiák erősítése alig jelentenek előrelépést az éghajlatváltozás megfékezése - vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése -, illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából. Ezek jelentősége hazánk élhető környezete és a minket ellátó természeti erőforrások védelme kapcsán mutatkozik meg. Ezzel összecseng, hogy Palkovics László miniszter a napokban már klíma- és természetvédelmi akciótervről beszélt.

Mind a kormány környezetpolitikája, mind pedig a környezetvédelmet középpontba állító, egyre erősödő közbeszéd szempontjából fontos tisztán látni, hogy jelenkori világunkat valójában két, egymással párhuzamosan zajló környezeti krízis állítja kihívások elé.

Az egyik a globális felmelegedés, melyet a fosszilis energiahordozók (a szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet szén-dioxid okoz - ennek következtében olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Erre vonatkozóan határozott meg magas szintű, államfők által jóváhagyott közös célkitűzéseket a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, és ennek kulcsfeladatai a megújuló energia felé történő átmenet és a karbonsemlegesség.

Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését azonban egy másik krízis is kockáztatja: a minket körülvevő természeti környezet pusztulása, melynek olyan súlyos tünetei vannak, mint a beporzó rovarok eltűnése, vízkészleteink elszennyeződése, a vadonélő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy a bolygó erdőterületeinek zsugorodása. Ezeket a problémákat a karbonsemlegesség önmagában nem fogja megoldani, sőt, nem megfelelő energiaátmenettel - például zöldmezős energetikai beruházásokkal vagy vízierőművek építésével - tovább ronthatjuk a természeti környezet állapotát.

Nem nehéz felismerni, hogy ez a két környezeti krízis egymással összefügg: jelenleg a légköri szén-dioxidot leghatékonyabban az erdők, a vizesélőhelyek, valamint az egészséges talajok és víztestek nyelik el. Közismert az is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, a kedvezőtlen időjárási jelenségek kezelésében és a mikroklíma élhetőbbé tételében a vizesélőhelyek és az erdők kifejezetten pozitív szerepet játszanak.

Mindezek alapján - a teljesség igénye nélkül - további nyolc pontot javasolunk a klíma- és természetvédelmi akcióterv folytatásához:

1. Az állami természetvédelem erősítése, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapotának javítása, védett természeti értékeink megőrzése.

2. Az állami tulajdonú erdőterületeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás visszaszorítása, a háborítatlan erdők és az örökerdők területének robusztus növelése. Őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítése.

3. Magánerdő-területeken az erdők természetességi állapotának javítását és az örökerdők kiterjesztését szolgáló támogatási rendszerek fejlesztése.

4. Az árvizek levezetése helyett a vizek visszatartását fókuszba helyező vízkészlet-gazdálkodás, mely egyforma hangsúlyt helyez az aszály és az áradás kezelésére. Tavaink és folyóink ökológiai állapotának megóvása és javítása, az árterek bővítése és a vizek természetbarát tározása.

5. A csapadékvíz, a belvíz és a villámáradások okos kezelése és hasznosítása kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával; tájszintű, természeti erőforrások megőrzésére alapozott vízpótlás megvalósítása.

6. Célzott költségvetési forrás elkülönítése élőhelyeket helyreállító és szén-dioxidot elnyelő ökológiai beruházásokra az önkormányzatok, az állami szervek, a KKV-k és a társadalmi szervezetek számára.

7. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot és többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszerek kidolgozása, a természeti erőforrások kíméletén alapuló mezőgazdasági módszerekre való áttérés.

8. Az energetikai célú biomassza-felhasználáson belül a tűzifa arányának csökkentése a lehetséges minimumig, ezzel az erdők egyéb hasznainak védelme a fakitermeléssel szemben (széndioxid-elnyelés, mikroklíma-védelem, vízmegtartás, talajvédelem, a levegőtisztaság védelme és közjóléti funkciók).

A WWF Magyarország egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a természeti környezet és az éghajlat védelme a társadalom minden szereplőjét érintő kihívás, ezért az intézkedések tervezésében a nyílt szakmai párbeszéd, az átláthatóság és az érintettek bevonása nemcsak ajánlott, hanem szükségszerű is

- írják közleményükben.

Orbán Viktor múlt hétvégén évértékelő beszédében ismertette a klímavédelmi akcióterv egyes pontjait:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyarokat is lőttek az oroszok Kárpátalján – légitámadás érte Munkácsot az éjjel, 12 ember megsérült
Oroszország nagyszabású, összehangolt légitámadást indított Ukrajna ellen az éjszaka. „Lvivben egy ember életét vesztette, ketten pedig megsérültek ” - közölte a régió kormányzója.


Augusztus 21-én éjjel több települést is támadás ért Kárpátalján. A Munkácsi Városi Tanács közölte, hogy egy helyi vállalat telephelyére rakéta csapódott, ami tüzet okozott. A támadásban tizenkét ember megsérült, közülük öten kórházi ellátásra szorulnak, de állapotuk stabil. A helyszínen mentők és rendőrök dolgoztak, a tanács pedig arra kérte a lakosokat, hogy ne nyissanak ablakot, és ne menjenek ki az utcára - írta a Telex.

"Köszönet a mentőknek, orvosoknak és mindenkinek, aki segíti a várost és az embereket leküzdeni az orosz terror következményeit"

- közölte a városi tanács.

A Kárpátalja.ma beszámolója szerint a Huszti járásban fekvő Lipovec (Hárspatak) közelében is becsapódott egy drón. Ott nem sérült meg senki, de megrongálódott egy gazdasági épület, egy lakóház ablakai betörtek, és az elektromos hálózatban is károk keletkeztek. Ezt Mirostzlav Bileckij kormányzó közölte.

Az RBC-Ukraine információi szerint Oroszország nagyszabású, összehangolt légitámadást indított Ukrajna ellen az éjszaka. A jelentések szerint Shahed drónokat, robotrepülőgépeket és Kinzsal hiperszonikus rakétákat is bevetettek. Robbanásokat Kijev mellett a Csernyihivi és a Rivnei térségből is jelentettek.

A Kyiv Independent összefoglalója arról számolt be, hogy robbanások hallatszottak Ukrajna nyugati részén, Lvivben és Luckban is. Makszim Kozickij, a lvivi régió kormányzója közölte:

„Lvivben egy ember életét vesztette, ketten pedig megsérültek.” Hozzátette, hogy több tucat házban keletkeztek károk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Rácz András az orosz támadásról: „Ha még bárkinek volt illúziója, hogy Kárpátalja biztonságos lenne, ez a mai nappal ért véget”
A jelentések szerint Shahed drónokat, robotrepülőgépeket és Kinzsal hiperszonikus rakétákat is bevetettek.


„Ha még bárkinek volt illúziója, hogy Kárpátalja biztonságos lenne, ez a mai nappal ért véget” – írta Facebook-oldalán Rácz András Oroszország-szakértő.

Mi is megírtuk, hogy Oroszország nagyszabású, összehangolt légitámadást indított Ukrajna ellen az éjszaka. A támadás Kárpátalján is nagy károkat okozott, a magyar határtól 30 kilométerre fekvő Munkácson egy elektronikai gyárat ért találat.

A jelentések szerint Shahed drónokat, robotrepülőgépeket és Kinzsal hiperszonikus rakétákat is bevetettek. Robbanásokat Kijev mellett a Csernyihivi és a Rivnei térségből is jelentettek.

Rácz a következőket írta a posztjában:

"Az orosz légierő és haditengerészet mára, augusztus 21-re virradóra súlyos légitámadást intézett egész Ukrajna ellen. Munkácsot is találat érte, valamint a lvivi megyét is támadták olyan robotrepülőgépek, amik Kárpátalja légterén haladtak keresztül.

.

Az oroszok nem sokkal éjfél után indították az első Gerany drónokat, és még reggel hatkor is lőttek ki ballisztikus rakétát. Hosszú éjszaka volt. Mindennel lőttek, amilyük van: drónok, ballisztikus rakéták, bombázógépekről és hajókról kilőtt robotrepülőgépek, siklóbombák, stb. Még Kinzsal hiperszonikus rakétából is indítottak legalább három darabot.

.

Magyar szempontból a leglényegesebb, hogy kora hajnalban robotrepülőgép-találat ért egy üzemet Munkács közelében. A helyszínen nagy tűz van, még reggel is bőven égett. A háború kezdete óta ez volt a magyar határhoz legközelebbi, sikeres orosz támadás: mindössze kb. harminc kilométer a távolság. Jelenleg 12 sebesültről van információ.

.

Emellett az is látszik, hogy - hasonlóan néhány korábbi támadáshoz - Kárpátalja légterét arra is használják, hogy itt átrepülve délről támadják a lvivi körzet katonai és ipari célpontjait.

.

Ergo, ha még bárkinek volt illúziója, hogy Kárpátalja biztonságos lenne, ez a mai nappal ért véget.

.

További rossz hír, hogy ez minden bizonnyal nem az utolsó támadás volt Kárpátalja ellen. Sajnos eléggé biztos vagyok benne, hogy lesz még több is, valószínűleg hamarosan.

.

Ugyanez azt is jelenti, hogy erősen indokolt volna megvizsgálni az Ukrajnából érkező menekültekre vonatkozó magyar szabályozást és visszatenni Kárpátalját is a harcok által közvetlenül fenyegetett megyék listájára. Ez azért fontos, mert a harcok által érintett megyékből jövő menekülteknek jár a magyar állami ellátás.

.

Nem mellesleg: ne feledjük, hogy az ukránok által kirobbantott kémbotrány Kijev szerint arról szólt, hogy állítólagos magyar ügynökök Kárpátalja légvédelméről is gyűjtöttek információkat. Anélkül, hogy ebben állást foglalnék, a mai támadás jól mutatja, hogy mi a tétje annak, hogy az oroszok mennyit tudnak Kárpátalja légvédelméről."


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kezdődik? Összesen 80 ezer tartalékost hívnak be Izraelben – megkezdték a Gázaváros ellen tervezett hadműveletet
A Hamász terrorszervezet most már egy „meggyötört és megsebesült” gerillaerő Izrael szerint. A hadsereg arra törekszik, hogy elegendő helyet biztosítson a gázai civilek számára a biztonságos evakuáláshoz, valamint arra, hogy hozzájussanak a segélyekhez és az orvosi ellátáshoz.


Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit - jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.

"Megkezdtük az előkészítő műveleteket, és erőink már ellenőrzésük alatt tartják a város egyes külső területeit"

- mondta Defrin, akit a The Jerusalem Post című helyi lap idézett a honlapján.

"Fokozzuk a Hamász elleni támadást Gázavárosban, a terrorista szervezet kormányzati és katonai terrorjának fellegvárában" - emelte ki a szóvivő.

Úgy fogalmazott, hogy a Hamász - amely korábban ellenőrzése alatt tartotta a Gázai övezetet - most már egy "meggyötört és megsebesült" gerillaerő.

Közleményt adott ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala is, és ebben azt írták, hogy a kormányfő utasítást adott a gázavárosi műveletek előkészítésének felgyorsítására. Határidőt a közlemény nem tartalmazott.

Efi Defrin megerősítette azt is, hogy a héten mintegy 60 ezer behívólevelet fognak elküldeni, illetve további 20 ezret a hónap végéig.

Hangsúlyozta: a hadsereg arra törekszik, hogy elegendő helyet biztosítson a gázai civilek számára a biztonságos evakuáláshoz, valamint arra, hogy hozzájussanak a segélyekhez és az orvosi ellátáshoz.

A hadsereg korábban arról is beszámolt, hogy a Hamász 15-nél is több fegyverese tűnt fel alagutakból és támadt izraeli katonákra egyebek között páncéltörő rakétákkal Hán-Júnisz térségében, délre Gázavárostól. Az összecsapásban egy katona súlyosabb, kettő pedig könnyebb sebeket kapott. Defrin elmondta, hogy vizsgálatot indítottak ebben az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politikai üzenet kerülhetett az augusztus 20-i tűzijátékba: Orseolo Péter árulásáról szólt a budapesti látványosság narrációja
Az ünnepség forgatókönyvében politikai áthallások is megjelentek, a szöveget papíron is kiosztották a nézőknek.


Az augusztus 20-i budapesti tűzijáték idén is hatalmas látványosság volt, amelyet Európa legnagyobbjaként hirdettek meg. Az ünnepi program bruttó 3,6 milliárd forintba került.

2019 óta a műsor része a történetmesélés is, idén azonban a narrációban egy aktuálpolitikai üzenet is megjelent.

Az M1 Híradó közvetítésében a 15. perc 33. másodpercnél hangzott el az a rész, amely Orseolo Péterről szólt. A szöveget a helyszínen papíron is kiosztották a közönségnek, írta a Népszava.

A narrátor arról beszélt, hogy István király halála után az ország belviszályok és testvérharcok színterévé vált.

A trónra Orseolo Péter került, akinek dölyfössége és felfuvalkodottsága sok szenvedést okozott. A narráció szerint tanácsait idegenek súgták, ezért a magyarok elűzték.

Később azonban az áruló Péter idegen sereggel tért vissza, és egy aranyozott lándzsa képében átadta a német-római császárnak Magyarország királyságát. A történet úgy folytatódott, hogy ami addig szabadság volt, rabsággá torzult, a béke megbomlott, majd amikor a magyarok megelégelték a rabságot, Pétert elkergették és megvakították - szólt az ünnepi sztori.

Közvetlenül ezután Richard Wagner világhírű darabja, A walkürök lovaglása csendült fel a tűzijáték alatt.

Orseolo Pétert valójában I. István király nevezte ki örökösének.

Kétszer uralkodott: 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között. Ő tette Magyarországot a Német-római Birodalom hűbéresévé, ami későbbi császári és más hasonló követelések alapja lett.

Az Orseolo Péterről szóló epizód párhuzamba állítható azzal, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány politikusai másfél éve rendszeresen azt mondják: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke elárulja Magyarországot a brüsszeli elit kedvéért.


Link másolása
KÖVESS MINKET: