HÍREK
A Rovatból

Szükséges, de nem elégséges – így reagált a WWF Magyarország a kormány klímavédelmi akciótervére

A természetvédelmi szervezet további 8 pontban szedte össze, mi mindent kellene még tennie az államnak a klímavédelem érdekében.


A globális környezeti krízis napi szinten megmutatkozó tünetei és a magyar társadalom növekvő környezeti elvárásai érdemi lépéseket sürgetnek a karbonsemlegesség és a fenntarthatóság területén. A kormány által bemutatott nyolc pontos klímavédelmi akcióterv kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az legfeljebb kezdő lépése lehet egy olyan intézkedési csomagnak, melyben az éghajlatváltozás és a természeti környezet rombolása egyenlő figyelmet kap - írja a WWF Magyarország sajtóközleményében, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttattak, és amit szó szerint idézünk:

Örömteli fordulat, hogy alig fél évvel az európai karbonsemlegességi célkitűzések magyar vétója után a miniszterelnök évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet vezetett elő. Bár az intézkedéscsomag egyes pontjai adhatnak okot szakmai vitákra,

nem vonható kétségbe, hogy a kormány ezzel elismerte a környezeti válság súlyát és saját szerepét a megoldások keresésében látja.

A hivatalosan nyolc pontból álló klímavédelmi akciótervet tanulmányozva látható, hogy a pontok nagy része elsősorban nem a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából fontos. A környezetszennyezés csökkentése, az egyszer használatos műanyagok betiltása, a folyók hulladékmentesítése vagy a környezetbarát technológiák erősítése alig jelentenek előrelépést az éghajlatváltozás megfékezése - vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése -, illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából. Ezek jelentősége hazánk élhető környezete és a minket ellátó természeti erőforrások védelme kapcsán mutatkozik meg. Ezzel összecseng, hogy Palkovics László miniszter a napokban már klíma- és természetvédelmi akciótervről beszélt.

Mind a kormány környezetpolitikája, mind pedig a környezetvédelmet középpontba állító, egyre erősödő közbeszéd szempontjából fontos tisztán látni, hogy jelenkori világunkat valójában két, egymással párhuzamosan zajló környezeti krízis állítja kihívások elé.

Az egyik a globális felmelegedés, melyet a fosszilis energiahordozók (a szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet szén-dioxid okoz - ennek következtében olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Erre vonatkozóan határozott meg magas szintű, államfők által jóváhagyott közös célkitűzéseket a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, és ennek kulcsfeladatai a megújuló energia felé történő átmenet és a karbonsemlegesség.

Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését azonban egy másik krízis is kockáztatja: a minket körülvevő természeti környezet pusztulása, melynek olyan súlyos tünetei vannak, mint a beporzó rovarok eltűnése, vízkészleteink elszennyeződése, a vadonélő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy a bolygó erdőterületeinek zsugorodása. Ezeket a problémákat a karbonsemlegesség önmagában nem fogja megoldani, sőt, nem megfelelő energiaátmenettel - például zöldmezős energetikai beruházásokkal vagy vízierőművek építésével - tovább ronthatjuk a természeti környezet állapotát.

Nem nehéz felismerni, hogy ez a két környezeti krízis egymással összefügg: jelenleg a légköri szén-dioxidot leghatékonyabban az erdők, a vizesélőhelyek, valamint az egészséges talajok és víztestek nyelik el. Közismert az is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, a kedvezőtlen időjárási jelenségek kezelésében és a mikroklíma élhetőbbé tételében a vizesélőhelyek és az erdők kifejezetten pozitív szerepet játszanak.

Mindezek alapján - a teljesség igénye nélkül - további nyolc pontot javasolunk a klíma- és természetvédelmi akcióterv folytatásához:

1. Az állami természetvédelem erősítése, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapotának javítása, védett természeti értékeink megőrzése.

2. Az állami tulajdonú erdőterületeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás visszaszorítása, a háborítatlan erdők és az örökerdők területének robusztus növelése. Őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítése.

3. Magánerdő-területeken az erdők természetességi állapotának javítását és az örökerdők kiterjesztését szolgáló támogatási rendszerek fejlesztése.

4. Az árvizek levezetése helyett a vizek visszatartását fókuszba helyező vízkészlet-gazdálkodás, mely egyforma hangsúlyt helyez az aszály és az áradás kezelésére. Tavaink és folyóink ökológiai állapotának megóvása és javítása, az árterek bővítése és a vizek természetbarát tározása.

5. A csapadékvíz, a belvíz és a villámáradások okos kezelése és hasznosítása kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával; tájszintű, természeti erőforrások megőrzésére alapozott vízpótlás megvalósítása.

6. Célzott költségvetési forrás elkülönítése élőhelyeket helyreállító és szén-dioxidot elnyelő ökológiai beruházásokra az önkormányzatok, az állami szervek, a KKV-k és a társadalmi szervezetek számára.

7. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot és többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszerek kidolgozása, a természeti erőforrások kíméletén alapuló mezőgazdasági módszerekre való áttérés.

8. Az energetikai célú biomassza-felhasználáson belül a tűzifa arányának csökkentése a lehetséges minimumig, ezzel az erdők egyéb hasznainak védelme a fakitermeléssel szemben (széndioxid-elnyelés, mikroklíma-védelem, vízmegtartás, talajvédelem, a levegőtisztaság védelme és közjóléti funkciók).

A WWF Magyarország egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a természeti környezet és az éghajlat védelme a társadalom minden szereplőjét érintő kihívás, ezért az intézkedések tervezésében a nyílt szakmai párbeszéd, az átláthatóság és az érintettek bevonása nemcsak ajánlott, hanem szükségszerű is

- írják közleményükben.

Orbán Viktor múlt hétvégén évértékelő beszédében ismertette a klímavédelmi akcióterv egyes pontjait:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megtört a csend, de a titok marad: Áder János tudja, miért adott kegyelmet Novák Katalin, de nem árulja el
A két volt államfő beszélt egymással, Áder János viszont bizalmasan kezeli Novák Katalin válaszát és nem hozza nyilvánosságra. Áder új könyvében az elnöki kegyelmezés gyakorlatáról is írt, ezért került szóba a kegyelmi ügy.


Tudja a választ, de nem mondja el: Áder János volt köztársasági elnök beszélt hivatali utódjával, Novák Katalinnal a lemondásához vezető kegyelmi ügyről, és

választ is kapott tőle, hogy miért adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. A választ azonban bizalmasan kezeli, és nem hozza nyilvánosságra.

Áder János az Index Kibeszélő Extra című műsorában beszélt erről, ahová 10 éves államfői működéséről írt könyve miatt hívták meg. A könyvben az elnöki kegyelmezés gyakorlatáról is írt, ezért került szóba a kegyelmi ügy.

„Vannak olyan négyszemközti beszélgetések, amelyek bizalmas beszélgetések, és azt gondolom, a két ember közötti jó viszonynak a fenntartása azon múlik, hogy azt nem adja ki sohasem – még szűk körben sem, nemhogy a nyilvánosság előtt –, akkor én itt a megértését kérem Önnek is és a kedves nézőknek is, hogy itt meg kell állnunk”

– magyarázta Áder.

A volt államfő annyit tett hozzá, hogy a kegyelmi döntések hibái „nagy valószínűséggel” elkerülhetők lennének megfelelő előkészítéssel és a sietség mellőzésével, de a konkrét ügyben nem tudja, ki és hol hibázott, mert nem volt részese a döntésnek.

A botrány tavaly februárban robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. K. Endrét azért ítélték el kényszerítés miatt, mert megpróbálta rávenni a szexuális bántalmazás áldozatait, hogy vonják vissza vallomásukat a pedofil igazgató, V. János ellen.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után Novák Katalin és a döntést ellenjegyző igazságügyi miniszter, Varga Judit is lemondott. Novák azóta sem adott részletes magyarázatot a döntésére,

lemondásakor annyit mondott: „Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen.”

A botrányra Orbán Viktor miniszterelnök is élesen reagált. „A ’24-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul. Olyan ez, mint egy rémálom” – mondta évértékelő beszédében. A kormány az ügyet egy alaptörvény-módosítással zárta le, amely kimondja, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetői nem kaphatnak elnöki kegyelmet. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a miniszterelnök a sajtóból értesült a kegyelmi ügyről.

Az ellenzéki pártok és civil szervezetek tüntetéseket szerveztek, a bicskei áldozatok egyike, Pop Mert Julián pedig azt üzente: „a kegyelmi döntése megfosztja az áldozatokat a méltó igazságszolgáltatástól.”

A botrányban kulcsszerepet játszó Balog Zoltán református püspök, aki elismerte, hogy ő kérte a kegyelmet Novák Katalintól, lemondott zsinati elnöki tisztségéről. „Súlyos politikai hibát vétettem, de kegyelmi ügyben. Kegyelmet kértem” – mondta Balog.

A kegyelemben részesített K. Endre idén könyvet jelentetett meg, amelyben saját „vesszőfutását” írja le, áldozatnak tartja magát és koncepciós pert emleget. Egy korábbi nyilatkozatában a nyilvánosságot bírálta: „Az inkvizíció szerepét pedig a média és zsákmányt kereső, haszonleső pártok töltik be…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Állami pénzből vett nyuszimotorokat osztogatnak fideszes politikusok a bölcsődékben
Koncz Zsófia államtitkár országos programot hirdetett, de a játékokat helyben már a párt emberei adják át. A minisztérium egyelőre hallgat a program pontos költségeiről.


A Fidesz politikusai osztogatják országszerte azokat a nyuszimotorokat, amelyeket a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vásárolt állami pénzből a bölcsődéknek. Koncz Zsófia, a minisztérium családokért felelős államtitkára november elején jelentette be, hogy minden vidéki bölcsődébe juttatnak a játékmotorokból. Számos helyen viszont nem a minisztérium, hanem a Fidesz lehetséges helyi jelöltjei adják át a játékokat – írta a 444.hu.

A minisztérium által vásárolt játékokból például Kelei Zita, a Fidesz Somogy megyei 2-es választókerületének elnöke is vitt a helyi bölcsődéknek. Egy videóban maga mondta el:

„Koncz Zsófia államtitkárságáról kaptuk ezeket a nyuszimotorokat, amit a választókerületünknek a bölcsődéibe fogunk eljuttatni”.

Hasonlóan járt el Cseresnyés Péter, a Zala 3-as választókerület hivatalban lévő fideszes országgyűlési képviselője is. „A Kulturális Minisztériumtól kaptuk adományként. Koncz Zsófia államtitkár asszony küldte, és küldjük ki, visszük ki majd személyesen a bölcsődékbe” – közölte. A gyakorlat több más választókerületben is megfigyelhető, Komárom térségében Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Körmenden pedig V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos és országgyűlési képviselő adott át motorokat.

A kiosztások a KIM által szervezett Családbarát roadshow részeként zajlanak. A program hivatalos célja Koncz Zsófia államtitkár szerint, hogy „az országos bölcsődei kismotoros program keretében minden vidéki bölcsődébe eljuttatunk új járműveket a legkisebbek számára”.

Az államtitkár szerint a kismotorok „szimbolizálják a kisgyermekek mindennapjait”. A kormányzat a programot egy szélesebb családpolitikai csomag részeként kommunikálja, amelynek eleme a munkahelyi bölcsődék létrehozására kiírt 1,3 milliárd forintos pályázat és a bölcsődei térítésidíj-támogatás meghosszabbítása is.

A 444.hu a politikusok szerepvállalását a jövő évi országgyűlési választások kampányával hozza összefüggésbe. A portál kérdéseket küldött a KIM-nek a program költségvetéséről, a beszerzés részleteiről és arról, milyen protokoll alapján adhatják át pártpolitikusok az állami pénzből vett eszközöket, de egyelőre nem kaptak választ. Az ügyben közérdekű adatigénylés is indult, amelyre a minisztériumnak november 25-ig kell válaszolnia. Bár a Fidesz hivatalosan még nem jelentette be, kiket indít az egyéni választókerületekben, a választókerületi elnökök jellemzően a párt jelöltjei szoktak lenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János elárulta, szerinte mi Orbán Viktor, illetve Magyar Péter legjobb és legrosszabb tulajdonsága
A miniszter villámkérdésekre válaszolva osztotta meg a véleményét. Magyar Péterről csak rosszat tudott mondani.


Lázár János a Mandiner Klubest után villámkérdésekre válaszolt , mely során elárulta, szerinte mi Orbán Viktor legjobb és legrosszabb tulajdonsága:

„A legjobb tulajdonsága, hogy bátor, a legrosszabb tulajdonsága, hogy időnként türelmetlen”

– fogalmazott az építési és közlekedési miniszter.

Ugyanezt a kérdést tették fel Magyar Péterről is, erre így válaszolt a tárcavezető:

„Jó tulajdonságát nem ismerek, a rossz tulajdonsága az, hogy elárulja a hazáját és a barátait.”

A november 12-én, a Várkert Bazárban tartott pódiumbeszélgetésen az építési és közlekedési miniszter részletesebben is beszélt a Tisza Párt vezetőjéről – derül ki a Mandiner cikkéből.

„Mi a magyar érdeket Washingtonban is tudjuk képviselni, míg Magyar Péter Brüsszel érdekeit akarja idehaza képviselni”

– fogalmazott Lázár a teltházas eseményen, ahol a közelgő választásokat „nagyon nagy csatának” nevezte, és óvott „az elbizakodottságtól és a nagyképűségtől.”

A miniszter árulás-vádjának hátterében az a kormányzati állítás áll, amely szerint a Tisza Párt akadályozta meg, hogy a MÁV hozzájusson az Európai Beruházási Bank (EIB) egymilliárd eurós, vagyis nagyjából 385 milliárd forintos hiteléhez. „Tudjuk, hogy Magyar Péter személyesen járt közben, hogy Magyarország ne kaphassa meg” a hitelt, ami Lázár szerint „szégyen, gyalázat.” A miniszter már korábban is tett hasonlóan kemény kijelentéseket, egy áprilisi videóban például azt mondta: „Magyar Péter elárul mindenkit.”

Magyar Péter a vádakra élesen reagált:

„A közpénzek Drakulája, batidai Lázár János végleg meghibbant a százmilliós festmények alatt a kastélyában” – írta közösségi oldalán, hozzátéve: „A TISZA soha semmilyen uniós forrás ellen nem lobbizott. Tudod, mi nem vagyunk fideszesek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter élete egyik legmeghatóbb élményéről posztolt videót
A TISZA Párt elnöke Sükösdön járt, ahol Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.


Magyar Péter Sükösdre látogatott, ahol zenélni tanuló gyerekek egy rögtönzött kis koncerttel fogadták. A láthatóan meghatódott Tisza-vezér ez írta a videója mellé, amit az eseményről posztolt:

"Életem egyik legmeghatóbb élménye. A sükösdi csoda. Köszönjük Nébl Zsoltnak és a srácoknak!"

A településen ugyanis Nébl Zsolt tanítja immár a harmadik generációt zenélni. Azt mondja, hogy akinek hangszert tud a kezébe adni, az a gyerek nem kallódik el.

A kommentek is elismerik a zenetanár munkásságát:

"Miért ne lehetne az egész országban ekkora szeretet mindenhol? ❤️"

"Gyermekjogok Világnapja - ❤️ Mert a Csoda ott kezdődik, ahol az apró szemek is mosolyognak."

"Hat ez tenyleg csoda!!!milyen keves is eleg az őszinte örömhöz. Elimeres, hogy ezeket a gyerekeket nem hagyja elkallódni."

"Ilyen, amikor a tanár szívvel tanít, az eszköze a hangszer, a tananyag a szeretet.... "

"A könnyem kicsordult az egyszerű, de őszinte lélekből jövő szavak hallatán! "

"Zsolt munkássága is mutatja, hogy az igazi hősök köztünk járnak!❤️??"


Link másolása
KÖVESS MINKET: