HÍREK
A Rovatból

Százezrek írták alá a petíciót, amely Tony Blair lovagi címének visszavonását követeli

Az egykor rendkívül népszerű, és három választáson is győztes Blair megítélésén sokat rontott, hogy miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban.

Link másolása

Több mint 200 ezren írták alá vasárnap délutánig azt a petíciót, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetését az udvar jelentette be, amikor szombaton közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját.

A volt kormányfőt a királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a 14. század óta létező brit térdszalagrend tagjává avatta.

Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek - amelynek legfeljebb 25 tagja lehet - mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat.

A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása ezentúl Sir Tony Blair.

Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt - a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő - vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.

A volt brit kormányfők hivatali idejük után rendszerint - bár nem törvényszerűen és nem kivétel nélkül - az Order of the Garter tagjai lesznek.

Az egykor rendkívül népszerű Blair megítélésén azonban igen sokat rontott, hogy miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban.

A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.

A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, gyakorlatilag feleslegesnek minősítette az iraki katonai beavatkozást, kimondva: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A vizsgálati jelentés szerint 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje - a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben - nem jelentett közvetlen fenyegetést, a rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna.

A Chilcot-bizottság jelentése szerint legalább 150 ezer, "de valószínűleg ennél is sokkal több" iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas Chilcot-jelentés után különösen felerősödtek azok a hangok, amelyek Tony Blair felelősségre vonását követelték, és a volt kormányfő magas kitüntetésének hétvégi bejelentése szinte azonnal újabb hatalmas tiltakozó hullámot kavart.

A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az személyiség, aki a legkevésbé érdemel meg bármiféle állami kitüntetést, nem beszélve egy olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.

A petíció szerint Blairt személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával kellene törvény elé idézni.

A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását.

A petíciót vasárnap délutánig több mint 220 ezren írták alá, és percenként több százzal nőtt a csatlakozók száma.

Blair már a Chilcot-jelentés közzététele előtt csaknem egy évvel elismerte, hogy tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fordulat: Magyar Péter bejelentette, azonos számú kormánypárti és ellenzéki vezetésű kerületben indítanak polgármester-jelöltet
A Tisza Párt alelnöke tégláról téglára szeretné visszavenni nemcsak a vidéki településeket, de a budapesti kerületeket is.

Link másolása

Magyar Péter Facebook-posztjában tette közzé, hogy péntek este bejelenti a budapesti polgármester-jelöltjeit.

„Ma kora este bejelentem a TISZA Párt budapesti, kerületi polgármesterjelöltjeit. Holnap reggel indul az érintett kerületekben az aláírásgyűjtés, melynek helyszíneivel és időpontjaival később jelentkezem.”

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Magyar Péter pártja eddig négy fővárosi kerületben jelentette be polgármester-jelöltjeit.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít.”

Magyar hozzátette: „lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a településeinket és a hazánkat.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mégsem a Tisza párt színeiben indul a jelölt, aki a Tisza párt nevében vette fel az ajánlóíveket
Bár Magyar Péterékkel közösen kezdtek tervezni az elkövetkező hetekre, de végül úgy látták, hogy a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért önállóan állnak ki a kerületért.

Link másolása

Csütörtökön jelent meg a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy Lajos Bélát, a Színes Erzsébetváros korábbi jelöltje a TISZA-párt színeiben indul a VII. kerületben a polgármesteri posztért. Az ajánlóíveket már át is vette – írja a Népszava.

Pénteken azonban a jelölt a Színes Erzsébetváros közösségi oldalán azt írta, hogy önállóan fog kiállni és dolgozni. Döntését azzal indokolta:

„Az elmúlt napokban fontos állomáshoz értünk. A Magyar Péter vezette Tisza Párttal közösen kezdtünk tervezni az elkövetkező hetekre. A folyamat során láttuk azt, hogy közösen erősebbek lehetünk, de azt is láttuk, hogy Erzsébetvárosban a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért közösen azt érezzük és úgy látjuk, hogy a Színes Erzsébetváros június 9-én és az azt követő időszakban is önállóan kell kiálljon és dolgozzon azért, hogy Erzsébetváros fejlődő, élhető, zöld, a lakók igényeire odafigyelő kerület legyen. Ennek érdekében, a mai nappal megerősítem önálló indulásunkat az önkormányzati választásokon”.

Így most a TISZA-párt három jelölttel indul a budapesti választáson, de ez elég ahhoz, hogy fővárosi listát állítsanak.

Magyar Péter csütörtökön írta meg szintén a közösségi oldalán, hogy pénteken indul a TISZA-párt jelöltjeinek aláírásgyűjtése.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít” – közölte a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: „Van mit ünnepelni” – 300 milliárd forint fejlesztési forrást kapott Budapest az uniótól, kiderült, hogy mire költik
A főváros még további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap. Ezek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.
MTI - szmo.hu
2024. május 03.


Link másolása

Háromszázmilliárd forint értékű uniós fejlesztési forrást kap a főváros - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester az Elisa Ferreiraval, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester úgy fogalmazott: "van mit ünnepelni" Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.

"Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson európai uniós fejlesztési forrásokhoz"

- jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: a pénz "már itt van azokban az operatív programokban, amelyeket a kormány és az Európai Bizottság is elfogadott".

Hozzátette: a sajtótájékoztatót megelőző találkozón az uniós biztos támogatta a pénz felhasználására vonatkozó részletes terveket.

Karácsony Gergely azt mondta, a 300 milliárd forintból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek egyszerre szolgálják Budapest és Európa közös céljait, így például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közös kohéziót.

Az uniós pénzek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, valamint a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.

A most kapott összeg mértéke nagyságrendileg megegyezik a korábbi uniós költségvetésben szereplő támogatás mértékével.

A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről a főpolgármester elmondta: a legnagyobb részt - összesen 178 milliárd forintot - a közösségi közlekedés fejlesztésére fogják fordítani.

Összesen 50 milliárd forintot költenek a közterületek zöldítésére, 38 milliárdot fordítanak árvíz- és szennyvízberuházásokra, 34 milliárd forintot pedig olyan esélyteremtő fejlesztésekre, amelyek a lakhatás és a szociális gondoskodás területén erősítik a várost.

A közlekedésfejlesztés részleteiről Karácsony Gergely közölte: főleg a villamos infrastruktúrát fogják fejleszteni; több mint 50 CAF villamost vásárol a főváros, de megépítik a budai fonódó 2 vonalat is. Mindezek mellett 9 milliárd forintért vesznek elektromos buszokat, 25 milliárd forintot szánnak a trolihálózat bővítésére, de jut a pénzből a Göncz Árpád Városközpont fejlesztésére és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére is - sorolta.

A közterületfejlesztésre szánt 50 milliárd forintból zöldítésre és akadálymentesítésre költenek, továbbá a klímaváltozáshoz való adaptációt segítő beruházásokra - mondta, hozzátéve: a fejlesztés fontos eleme lesz a pesti alsó rakpart zöldítése és a Nagykörút rendbetétele.

Karácsony Gergely a szociális esélyteremtésre szánt források felhasználásáról úgy szólt: 20 milliárd értékben elindítják az elmúlt évtized legnagyobb lakhatási csomagját, illetve 14 milliárd forintot fordítanak a szociális ellátórendszer fejlesztésére, összehangolására.

Beszámolt arról is, hogy 32 milliárd értékben erősítik a budapesti árvízvédelmet (a pénz főleg a római parti védekezést szolgálja majd), 6 milliárd forintot pedig az agglomerációs szennyvízberuházásokra költenek.

A fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban nagyon aktív volt a közvetlen brüsszeli források lehívásában is, ennek köszönhetően a 300 milliárd forinton felül további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap Budapest.

A főpolgármester elmondta: a pénzt az uniós kihívásokkal összhangban, hatékonyan és transzparensen használják fel.

Elisa Ferreira arról beszélt, hogy a források Budapest és Európa fenntartható fejlődését, növekedését szolgálják. Szavai szerint a magyar fővárosban megvalósuló projektek nagyban hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához, megkönnyítik az itt lakók mindennapjait.

A budapesti beruházások jól mutatják, hogy a demokrácia nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális lehetőség is arra, hogy megosszuk a közös javainkat - fogalmazott.

Az uniós biztos külön kiemelte a tervezett közlekedési fejlesztéseket, amelyek élhetővé teszik Budapestet, "Európa egyik legfontosabb nagyvárosát".

VIDEÓ: A bejelentésről


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter pártja fideszes budapesti kerületben is indít polgármester-jelöltet
Eddig a VII., XI. és a XVIII. kerületben állítottak saját jelöltet Magyar Péter pártjából, a bővüléssel viszont újabb kerületben lehet esélye a Tisza Pártnak.

Link másolása

Május 3-án vette át az ajánlóíveket Dálnoki Áron, a Tisza Párt újabb polgármesterjelöltje, aki a XVII. kerületben indul, írja a Telex.

Magyar Péter pártja három fővárosi kerületben, a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban indít polgármester-jelöltet. A három kerületet DK-s polgármesterek (Niedermüller Péter, László Imre és Szaniszló Sándor) vezetik.

Ennek okán Karácsony Gergely főpolgármester és Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szóvá is tette a Facebookon: a Tisza Párt csak ellenzéki vezetésű kerületekben tervez indulni, amivel a Fideszt támogatják.

„A 18. kerület sokkal jobb hely lett azóta, hogy Szaniszló Sándor polgármester és csapata vezeti. A vele szemben való indulás, egy helyben ismeretlen jelölttel, nem a NER lebontását, hanem épp a visszaépítését szolgálja”

– írta Budapest főpolgármestere.

„Magyar Péter pártja polgármesterjelölteket indít több budapesti ellenzéki vezetésű kerületben. Nem fideszes, hanem kizárólag ellenzéki kerületekben. Felmerül a kérdés: hogyan használ a Magyar Péter által is kívánatos kormányváltásnak az, ha ezeket a kerületeket visszaadja a Fidesznek? (…) A budapesti kerületekben való indulással a NER-ből a kormányváltás nemes szándékával kiugró Magyar Péter sajnos nem az Orbán-rezsim leváltását szolgálja, hanem pont az ellenkezőjét. Ezzel az Orbán-rezsim hatalomban tartását és erősítését éri el”

– írta posztjában Szabó Tímea, de ekkor még nem tudhatta, hogy a Tisza Párt a 2006 óta fideszes vezetésű XVII. kerületben is tervez indulni.

A politikus ekkor bizonyára még nem tudta, hogy a Tisza Párt a fideszes vezetésű XVII. kerületben is tervez indulni.

A kerületet jelenleg Horváth Tamás vezeti, aki idén Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje lesz.

Horváth Tamáson kívül eddig öt jelölt jelezte az indulási szándékát:

  • Lukoczki Károly (MSZP), a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd támogatásával;
  • Gergely Bálint (Momentum);
  • Fazekas László (Mi Hazánk);
  • Fachet Gergő (Itthon Rákosmentén Egyesület);
  • Gál Péter (Munkáspárt).

Hetedikként Dálnoki Áron szállt be a versenybe a Tisza Párt színeiben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: