6 megdöbbentő kihalt állat, amiről nehéz elhinni, hogy valaha létezett
Sokat hallottunk a több tízmillió éve élt dinoszauruszokról, de a világ egészen más volt, mint ahogyan azt a Jurassic Parkból megtudhattuk. Számos bizarr állattal találkozhattunk volna, mindegyik olyan volt, mintha egy fantasy regényből került volna elő. Ezekből a „szörnyekből” válogatott a a Listverse
1.
A Leviatán
A Bibliában is szereplő Leviatán, latin nevén Livyatan melvillei (amely utalás Herman Melville Moby Dick című regényére), az ámbráscetek egyik fajtája, amely a mai Peru partjainál élt. Közel akkora volt, mint a mai cet, 18, 5 méteresre is megnőtt, csakhogy az ős óriási szája tele volt hatalmas tépőfogakkal. Szájuk hasonlított ebben a gyilkos bálnákéra, csak háromszor akkora volt, fogaik 0,3 méter hosszúak és 10 cm szélesek voltak. Ez a gigantikus lény a többi bálnára vadászott. Nem volt neki természetes ellensége, annak ellenére, hogy együtt éltek a megalodonokkal, minden idők legnagyobb cápáival. E történelem előtti térség többi bálnája a tengerben élt valaha él legvérengzőbb ragadozóinak szolgált eledelül.
2.
A Paraceratherium
Elképzelhető, hogy ez az óriás orrszarvú-fajta volt a Földön járt legnagyobb emlős. 7,5 méter hosszú volt, marmagassága elérte az 5,5 métert, de a fejével elérte a 8 méteres magasságot is. De nem a nagysága, hanem a súlya volt különösen félelmetes: a legnagyobb példányok ötször akkora tömegűek voltak, mint egy mai elefánt. Paraceratheriumnak nem volt szarva, de nem is volt rá szüksége, mert fogai elefántagyar-méretűek voltak, nyelvével pedig egész fákat tudott letarolni.
3.
A sólyomhattyú
Málta szigete valamikor az egyik legkülönösebb állatvilágot rejtette. A középső pleisztocén (földtörténeti középkor) idején pigmeus elefántok éltek itt, amelyek szó szerint eltörpültek a hatalmas hattyúk mellett.
A sólyomhattyú (Cygnus falconeri) szárnyainak fesztávolsága 3 méter volt. Olyan súlyosak voltak, hogy nem is tudtak repülni, ezért a szárazföldön éltek és táplálkoztak. A róluk készült műalkotások általában úgy mutatják őket, amint az apró elefántokra vadásznak, erre azonban nincsen bizonyíték.
4.
A heteromorf ammoniták
Manapság kerek spirálú kagylók látványához szoktunk. A Kréta-korszakban koránt sem volt ennyire tökéletes formájuk. De ha úgy képzeljük el, mint egy összetekert kötelet, majd azt, ahogyan ezt kibogozzák, lehet némi fogalmunk arról, hogyan nézhettek ki a heteromorf ammoniták 100 millió évvel ezelőtt. Ezeknek a lényeknek minden elképzelhető formában csavart kagylóik voltak. Némelyik viszont egészen rendkívüli szépségű lehetett, mint például a Helioceras: ennek az őspuhánynak olyan kagylója volt, mintha egy levegőben lógó csigalépcső lenne.
5.
A Garganornis
A régi Itáliában élt a Garganornis ballmanni nevű óriás lúd. Ha valakit már kergetett meg liba, megérti, hogy miért lehetett ettől a szárnyastól félni. A 23 kilós vad madár hatalmas szárnyait elsősorban verekedésre használta, mert azokon éles, csontos bütykök voltak, amelyekkel lecsaphatott ellenségeire. Ezzel együtt békés növényevő volt, akivel szemben egy ragadozó kétszer is meggondolhatta, hogy harcba bocsátkozzon.
6.
Az erszényes oroszlán
Kétségkívül az egyik legrettenetesebb állata volt az őskornak a Thyacoleo, azaz az erszényes oroszlán, a legerősebb állkapoccsal rendelkező emlős. Igaz, hogy körülbelül fele akkorák voltak, mint az afrikai oroszlánok, de állkapcsa sokkal erősebb volt, mint az állatok mai királyáé. Fogai úgy helyezkedtek el, mint egy húsvágó bárd, emellett erős, görbe, macskaszerűen visszahúzható karmai voltak. Hátsó lábaira tudott állni, és szokatlanul tömör farkán egyensúlyozva tudott rárontani áldozatára, kitépve zsigereit. Még fára mászni is tudott, és bozótba rejtőzve leste prédáját.
