HÍREK
A Rovatból

Ötféleképpen is véget érhet az orosz-ukrán háború

Rövid és hosszú háború egyaránt lehetséges. Nem zárható ki a diplomáciai megoldás, ahogy egy Putyin elleni puccs sem.


A csatatérré alakuló városokból érkező szörnyű hírek és videók, a diplomáciai zaj, valamint a gyászolók és a menekülők fájdalma mellett nehéz megjósolni, mi lesz az Ukrajnában zajló háború vége. Szakértők szerint több forgatókönyv is szóba jöhet a konfliktus lezárásra, ezek közül az öt legvalószínűbb közül egyik sem hangzik túl jól, írja a BBC.

Rövid háború

A rövid háború során Oroszország tovább fokozza a rakétatámadásokat és a tüzérségi csapásokat. Az eddig alig használt légierőt is bevetik. Ukrajna a kibertérben is fokozódó támadásokra készülhet, melyek a kulcsfontosságú nemzeti infrastruktúrát célozzák. Az energiaellátás és a kommunikációs szolgáltatások gyakorlatilag megszűnnek. Hiába a bátor ellenállás, Kijev napokon belül elesik, miközben civilek ezrei halnak meg.

Az ukrán vezetést orosz bábkormány váltja. Zelenszkijt megölik, vagy Nyugat-Ukrajnába, esetleg a tengerentúlra menekül, ahol száműzetésben próbál kormányt alakítani. Putyin kihirdeti a győzelmet, majd a csapatok egy részét visszavonja, csak a rendfenntartáshoz okvetlenül szükséges csapatok maradnak Ukrajnában. Közben a menekültek áradata nem áll meg: további ezrek hagyják el az országot. Ukrajna végül ugyanolyan csatlósa lesz az oroszoknak, mint Fehéroroszország.

Ez a forgatókönyv egyáltalán nem lehetetlen, de rengeteg tényező befolyásolhatja. Ilyen lehet például az ukránok egyelőre határtalan elszántságának csökkenése és az orosz hadsereg eddigi várakozáson aluli teljesítményének hirtelen feljavulása. Ugyanakkor minden oroszbarát kormány illegitim és kiszolgálaott lenne az előre borítékolható lázadásoknak. A helyzet rendkívül instabil maradna Ukrajnában, idővel pedig nagy eséllyel újabb fegyveres konfliktusba torkollna.

Elhúzódó háború

Az előző forgatókönyvnél némileg valószínűbb, hogy egy elhúzódó konfliktus kezdetén vagyunk. Az oroszokat nemcsak az elakadó járművek, a rossz logisztika és motiválatlanság hátráltatják, hanem a felkészületlen irányítás is. A Kijevhez hasonló stratégiai célpontok elfoglalása lényegesen tovább tart a tervezettnél, az ostrom szó szerint utcáról utcára halad majd a fővárosban.

Hiába veszik be az oroszok végül a nagyvárosokat, komoly problémát okoz nekik a rendfenntartás. Egyelőre úgy tűnik, hogy Putyinnak nincs elegendő katonája ahhoz, hogy egy 44 milliós országot teljesen Moszkva ellenőrzése alá vonjon. Emiatt gerillaharcok alakulnak ki az országban, melyhez a Nyugat továbbra is szállít fegyvereket és lőszert az ukránoknak. Hosszú évek múlva, amikor Putyin végül távozik a hatalomból, az új orosz kormány kivonja a csapatokat a romokban heverő szomszédos országból.

Európai háború

Kevésbé valószínű, de nem zárható ki, hogy a konfliktus átlépi az ukrán határokat. Elképzelhető, hogy Vlagyimir Putyin a Szovjetunió további tagállamaira is kiterjesztené befolyását egy-egy célzott invázióval. Erre a legnagyobb esély Moldáviában és Grúziában lehet, mert egyik ország sem tagja a NATO-nak.

Amennyiben a Balti-államokat, vagyis Litvániát, Lettországot és Észtországot támadná bármilyen mondvacsinált indokkal, a 30 tagot számláló katonai szervezettel kockáztatná a háborút. Ezt csak abban az esetben tenné meg, ha úgy látná, nincs más lehetősége a hatalomban maradásra.

Az orosz elnök valószínűleg akkor is hajlamos lenne átlépni bizonyos határokat, ha az ukrajnai háborúban borítékolható lenne az orosz vereség. Ebben az esetben akár komolyan megfontolhatja a nukleáris fegyverek bevetését, melyre egyelőre a szakértők szinte semmilyen esélyt nem látnak Putyin fenyegető szavai ellenére sem.

Diplomáciai megoldás

Egyáltalán nem zárható ki, hogy a vérontás ellenére végül a tárgyalóasztalnál születik megoldás. Az egyelőre nehezen elképzelhető forgatókönyv szerint Moszkva számára világossá kell tenni, milyen lépések vezethetnek az Oroszországot napok alatt megbénító nyugati szankciót feloldásához. Mindezt ráadásul valamilyen olyan megállapodásba kell csomagolni, mely a lehető legkevesebb arcvesztéssel jár Putyinnak.

A következő napok ebből a szempontból sorsdöntők lehetnek: egyre többen érzik a bőrükön a szankciókat, közben pedig elesett katonák ezreinek koporsóit szállítják haza Ukrajnából. Az orosz elnök akár dönthet úgy is, hogy a további vérontás komolyabb veszélyt jelentene hatalmára, mint egy esetleges visszavonulás. Ebben fontos lehet Kína szerepe, akik az energetikai megállapodások felrúgásának belengetésével az utolsó csapást mérhetik az orosz gazdaságra.

Putyin kutyaszorítóba kerül, és menekülőútra van szüksége, miközben az ukrán vezetés a folyamatos pusztítást látva végül mégis fontolgatni kezdi a politikai megalkuvást. Egy ilyen helyzetben könnyen megoldás lehet, hogy Ukrajna végül elfogadja a Krím és a szakadár keleti területek szuverenitását, miközben Moszkva elismeri Ukrajna függetlenségét és nem gördít további akadályt a szomszéd ország európai kapcsolatainak elmélyítése elé. Bár eléggé valószínűtlen a jelenlegi helyzetben, de egyáltalán nem esélytelen, hogy így ér véget a háború.

Putyint eltávolítják a hatalomból

Soha nem látszott még olyan eltökéltnek Vlagyimir Putyin, mint az invázió kezdetén. Kérdés, hogy elszántsága akkor is töretlen marad-e, ha esetleg veszélybe kerül hatalma. Egyáltalán nem zárható ki ugyanis az elmúlt napok eseményei alapján, hogy végül Moszkvában ugyanúgy rendszerváltás történik, ahogy Kijevben.

A hétköznapi oroszok számára is egyre húsbavágóbbak a nyugati szankciók, miközben katonáik ezrei halnak még Ukrajnában. Az orosz elnök egyelőre mindent megtesz, hogy elfojtsa az ellenzék és a lázadók hangját, de elég nehéz helyzetbe kerülhet, ha a katonai és politikai vezetők mellett a gazdasági szereplők is ellene fordulnak. Ugyan ennek sincs nagy valószínűsége, de előfordulhat, hogy a Nyugat alkut köt Putyin ellenségeivel, és a 69 éves elnököt végül egy véres puccsal távolítják el az ország éléről. Helyét pedig egy mérsékeltebb, nyugatbarát vezető veszi át, aki normális mederbe tereli a diplomáciai kapcsolatokat.

Konklúzió

A fenti végkifejletek egyike sem zárható ki, de még az is elképzelhető, hogy ezek egyfajta kombinációjával ér majd véget a háború. Ami biztos: a világ néhány nap alatt teljesen megváltozott. Oroszországgal béke esetén is egészen más kapcsolatot ápol majd a többi ország, ahogy a biztonsági kérdések is újra előtérbe kerülnek Európa minden pontján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Megindultak a katonák a kritikus energetikai létesítményekhez – jövő héten még több helyszínre mennek
Péntek reggel megkezdődött a honvédség kitelepülése az első 20 kritikus energetikai végpontra. Az Egyeztető Törzs döntése alapján jövő héten elején további 40 energetikai végpontot védenek majd a fegyveres erők.


Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

„a Magyar Honvédség erői reggel megkezdték a katonai kitelepülést az első 20 kritikus energetikai végpontra”.

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

a következő hét elején további 40 végpont kap megerősítést.

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktornak üzent: Ne próbáljon aljas kampánycélból félelmet kelteni
A TISZA Párt elnöke szerint ha valódi veszélyről lenne szó, akkor a miniszterelnök már meghívta volna őt, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével, hogy közösen lépjenek fel a haza érdekében. Magyar Péter úgy véli, Orbán már nem kormányoz, hanem „a hazugságban süllyed egyre lejjebb”.


Magyar Péter, a TISZA párt vezetője péntek reggel a Facebookon szólította fel Orbán Viktort, hogy hagyjon fel a riogatással és a pánikkeltéssel, és ne próbáljon kampánycélból félelmet kelteni az emberekben. Szerinte ha nem egy előre megtervezett kampányfogásról, hanem valódi veszélyről lenne szó, akkor az általa „leköszönő miniszterelnöknek” nevezett Orbán Viktor már meghívta volna őt, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Annak érdekében, hogy

„hogy tájékoztasson a helyzetről és hogy közösen lépjünk fel a haza védelme és biztonsága érdekében, főleg, ha szövetségesi segítségre van szükség.”

Magyar Péter felszólította Orbán Viktort, hogy ha valódi, fenyegető információja van, akkor ne a „propagandában üzengessen”, hanem forduljon a NATO-hoz, és kérje a szerződés 4. cikkelyének (védelmi tanácskozás) alkalmazását. Ahogy ezt tette például Lengyelország 2025 szeptemberében.

„Ez a cikkely azt teszi lehetővé, hogy egy tagállam az Észak-atlanti Tanács elé vigyen egy ügyet, ami a NATO első számú politikai döntéshozó testülete. Ezután egy konzultációt tartanak annak megállapítására, hogy egy tagország területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe került-e.”

A TISZA elnöke szerint Orbán Viktor még 44 napig miniszterelnök, de „már nem kormányoz, hanem minden nap egyre lejjebb süllyed a hazugságban, uszításban és a honfitársai fenyegetésében”. Feltette a kérdést, elhiszi-e bárki, hogy az Oroszországgal négy éve háborúban álló, NATO-csatlakozásra törekvő Ukrajna a katonai szövetséget fenyegetné.

Posztja végén azt írta, 44 nap múlva „a magyarok lezárják az orbáni őrületet”, és a TISZA-kormány alatt újra rend, béke és biztonság lesz, a kormány pedig nem ijesztgeti majd a saját állampolgárait.

Orbán Viktor az elmúlt napokban a közösségi médiában és nyilatkozataiban a magyar energiainfrastruktúrát érő fenyegetésekre hivatkozva rendelt el fokozott biztonsági intézkedéseket. Azt állította, Ukrajna szándékosan zavarja Magyarország energiaellátását, amit Kijev tagad, az ellátási gondokat az orosz támadások okozta károkkal magyarázva.

A Barátság-vezeték január 27. óta áll, a magyar kormány pedig – Szlovákiával együtt – uniós szankciók és Ukrajnának szánt támogatási csomagok blokkolásával próbál nyomást gyakorolni Kijevre az olajáramlás helyreállítása érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A gödi Samsung-gyár újabb volt dolgozója vallott Magyar Péternek: azt állítja, egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek”
A friss videóban nyilatkozó férfi állítása szerint az akkumulátorgyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. Azt állítja, kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.


A csütörtöki videó után Magyar Péter egy újabb, magát a gödi Samsung-gyár egykori dolgozójának mondó férfit kérdezett az akkumulátorgyárban szerzett tapasztalatairól. Az „Attilának” nevezett, eltorzított hangú férfi állítása szerint több éven át dolgozott a gyárban, ez idő alatt rálátása volt a belső folyamatokra, a munkakörülményekre és a biztonsági előírások hiányosságaira.

A volt dolgozó szerint nemcsak a gyár vezetése, de részben az egyszerű munkavállalók is tisztában voltak a problémákkal.

„A vezetőségnek, mind a koreai, mind a magyar vezetőknek egyértelműen tudomása volt arról, hogy nem felelünk meg az előírásoknak és a szabályoknak”

– jelentette ki. Állítása szerint a gyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. „Döntően a tervezés pillanatától kezdve meg kellene felelni az építészeti, a munkavédelmi, a közegészségügyi, a munkaegészségügyi, a sugárvédelmi szabályoknak, és ezekben mindben voltak hiányosságok és kivetnivalók” – fogalmazott.

A férfi megerősíthette azokat a korábbi információkat, melyek szerint a gyár légtechnikai rendszere alulméretezett és rosszul kialakított volt, ami lehetővé tette a veszélyes anyagok átáramlását a különböző helyiségek között.

Szerinte „ha valahol egy veszélyes anyag kiszabadult, akkor semmi sem akadályozta meg azt, hogy egy másik helységbe is átkerüljön a légtechnikai rendszeren keresztül”.

Ezt a hibát véleménye szerint már az építési engedély kiadásakor észlelnie kellett volna a hatóságnak.

A gyárban használt legveszélyesebb anyagoknak a katód előállításához használt rákkeltő nehézfémeket, a nikkelt, kadmiumot és mangánt nevezte, melyek leginkább a „mixing” területén dolgozók egészségét veszélyeztették. A hibás légtechnika miatt azonban szerinte nem zárható ki, hogy ezek a porok a gyár bármely területére eljuthattak.

Állítása szerint a szennyezés látható volt, a leülepedett por fekete színe alapján, és állítása szerint a gyár épületének tetején is lerakódott az anód alapanyag. Azt is állítja, hogy nemcsak por, hanem folyékony oldószerek is kijuthattak a környezetbe, köztük a magzatkárosító NMP, ami a talajba és a talajvízbe kerülhetett.

A munkavédelmi felszerelésekkel kapcsolatban a férfi azt állította, hogy a gyár indulásakor nem voltak megfelelő egyéni védőeszközök. Különösen a legveszélyesebb, mixing területen volt súlyos a helyzet.

„Egyszerű orvosi orr-száj maszk volt biztosítva a munkavállalók részére, ami nem véd a rákkeltő porok belélegzés ellen”

– mondta. A megfelelő légzésvédő berendezések alkalmazását elmondása szerint csak jóval később írták elő.

A hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban a férfi arról beszélt, hogy bár eleinte voltak rendszeres és eredményes vizsgálatok, főleg a katasztrófavédelemtől, egy idő után ezek megritkultak.

„Belső információink alapján egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek” – állította. Hozzátette, hogy a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzéseit egy idő után leállították, és ha volt is olyan határozat, ami intézkedésre kötelezte a gyárat, azt egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

A gyár belső működéséről szólva egyfajta kettősséget vázolt fel a koreai és a magyar vezetés között. Elmondása szerint a magyar menedzsment igyekezett betartatni a hazai előírásokat, de a koreai vezetés ellenállásába ütköztek. „Nagyon sokszor a koreai vezetés ellenállásába ütköztek, és azért nem tudtak ezek gyakorlatilag megvalósulni” – fogalmazott. Az egészségügyi ellátás ugyan kialakult egy külső szolgáltatón keresztül, de ők is a koreai vezetés ellenállásával szembesültek. A rákkeltő anyagok kimutatására szolgáló vér- és vizeletvizsgálatokat (BEM-vizsgálat) is csak 2018 környékén vezették be.

A férfi elmondása szerint különösen rossz helyzetben voltak a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók és a hulladékfeldolgozók, szerinte az ő egészségükkel eleinte senki sem foglalkozott.

„Semmilyen védőeszköz, semmilyen munkaruházat nem volt számukra biztosítva, és a foglalkozás egészségügyi ellátásuk sem volt adott tulajdonképpen”

– mondta a takarítókról, hozzátéve, hogy ugyanez volt a helyzet a hulladékfeldolgozó területen is, ahol szintén nem volt megfelelő védőeszköz, munkakörnyezet és orvosi ellátás.

A volt dolgozó beszélt a gyárban használt, radioaktív sugárzással működő berendezésekről is, mint a röntgenek és vastagságmérők. Azt állította, volt olyan eset, amikor „engedély nélkül, illetve a hatóság hozzájárulása nélkül a berendezéseket áthelyezték más helyiségekbe, más területekre kerültek”.

A munkavállalók egészségügyi kockázatairól szólva kijelentette:

„Részben kijelenthető, hogy bizonyos mértékig mindenki ki volt téve valamilyen egészségkárosító kockázatnak”.

A dolgozók alapvetően tisztában voltak a felhasznált anyagok veszélyeivel, de arról valószínűleg nem volt tudomásuk, hogy a védelmi rendszerek, mint a légtechnika vagy a kapott védőeszközök, nem megfelelőek.

A nyilatkozó férfi szerint a gödi üzemben a magyarok aránya volt a legkevesebb a koreaiak, ukránok és más nemzetiségűek mellett. Információi szerint a Samsung dél-koreai központi gyárában betartották a helyi szabályokat. „Igazából a problémák a mgyarországi gyáregységre vonatkoznak” – vélte. Elmondása szerint a Dél-Koreából behozott gépek és berendezések sem mindig feleltek meg az európai és magyar előírásoknak, így előfordult, hogy egy tartálynak például nem volt magyarországi engedélye, amit utólag kellett beszerezni.

A gyárban történt balesetekről is beszélt.

„Voltak légtechnikai problémákból adódó ájulásos rosszullétek. És sajnos volt majdnem végzetes kimenetelű áramütéses baleset is az utóbbi években”

– sorolta. Elmondása szerint több robbanás és tűz is volt, például porleválasztó berendezéseknél, aminek oka a nem megfelelő kialakítás, működtetés vagy emberi mulasztás lehetett.

Egy különösen súlyos állítása szerint a tűzjelző berendezések érzékelőihez használt, halálos veszélyt jelentő izotópkapszulákat tudomása szerint „engedély nélkül hozták be az ország területére, és építették bele a berendezésekbe”.

Azt is állította, hogy a hatósági ellenőrzések előtt előfordultak „trükközések”, például alapanyagokat helyeztek át ideiglenesen máshová, hogy ne lépjék át a tárolási határértékeket.

Magyar Péter kérdésére, hogy miért működhetett így a gyár, a volt dolgozó azt válaszolta, hogy mindez csak úgy valósulhatott meg, ha nem volt rajtuk semmiféle kényszer.

„Gyakorlatilag szabadon végezhették a tevékenységüket, ellenőrzések, kontroll és tényleges szankcionálások nélkül. Ehhez viszont valamilyen külső politikai befolyásnak kellett lennie a háttérben”

– zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Házkutatást tartottak egy plakátrongálónál, aki kormányzati plakátokat tépett le
A XVIII. kerületi bűnüldözési osztály vezetője szerint a házkutatás törvényes és indokolt volt. A független képviselő úgy véli, a hatósági fellépés valódi célja a megfélemlítés, ami ellen a tömeges ellenállás segíthet.


Hadházy Ákos péntek reggeli Facebook-posztjában arról ír, hogy

a rendőrség házkutatást tartott egy állampolgárnál, miután „rajtakapták” kormányzati plakátok eltávolításán.

A képviselő szerint nem fideszes választási, hanem állami pénzből finanszírozott plakátokról van szó.

A poszt szerint a házkutatásról szóló határozatot a 18. kerületi bűnüldözési osztály vezetője azzal magyarázta, hogy „az eljárás során szükséges kutatás végrehajtása a fenti bűncselekményhez köthető bűncselekményből származó dolgok felkutatása miatt, ezért a kutatás törvényes és indokolt”.

Hadházy Ákos szerint az állami pénzből fizetett kampány egyenlő az állami beavatkozással a választások eredményébe, ami szerinte csalás. Úgy véli, a plakátokat „kijavító” honfitársa egy törvénytelenség megszüntetéséért küzdött. A képviselő szerint a hatósági fellépés valódi célja a megfélemlítés.

„Bár nem tehetem meg, hogy ne hozzam nyilvánosságra a hatalom ilyen szemétségeit, azért mindig azonnal le kell írni: a hatalom célja ilyenkor nem az egyéni ellenálló megtörése, hanem a tömegek megfélemlítése. Nagyon kell figyelnünk, hogy ez ne sikerüljön nekik” – írja. Azt is hozzáteszi:

„persze egy-egy honfitársunkkal lehet szemétkedni. De ha az ellenállásban sokan vesznek részt, azzal a hatalom nem tud mit kezdeni: Ezt eddig csak nagyon ritkán sikerült megtanulnunk. Ha a Fidesz nem megy tovább a diktatúra felé vezető úton, akkor az ellenzék megnyerheti – az amúgy cinkelt lapokkal zajló – választást és akkor nincs is rá szükség. Azonban ha Orbán nem »csak« az eddigi módszerekhez nyúl, akkor csak a tömeges ellenállás segíthet.”

A választási plakátok eltávolítása a kampányidőszakban rongálásnak minősül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk