Összeugrottak megint: „Ez az újkori történelem legnagyobb botránya a szerb-horvát kapcsolatokban”
Vucic szerb elnök előzetes bejelentés nélkül látogatott volna el Jasenovacba, a második világháborús horvátországi koncentrációs tábor helyén épült emlékhelyhez. A horvátok ezt nem engedték meg neki.
Diplomáciai vita alakult ki vasárnap Szerbia és Horvátország között amiatt, hogy a szerb elnök előzetes bejelentés nélkül látogatott volna el Jasenovacba, a második világháborús horvátországi koncentrációs tábor helyén épült emlékhelyhez.
Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter bejelentette: a zágrábi vezetés nem hivatalos csatornákon keresztül értesült arról, hogy Aleksandar Vucic szerb államfő ellátogatna a jasenovaci emlékműhöz.
Elfogadhatatlan, hogy egy magas rangú állami vezető a megszokott diplomáciai kommunikációt kikerülve látogasson el egy másik országba. Ez nem egy tengerparti nyaralás, az ilyen látogatásokról értesíteni kell a másik felet, egy elnök védett személynek számít
- közölte.
A horvát indoklás ellenére a szerb kormány tagjai felháborítónak nevezték, hogy megtagadták Aleksandar Vucictól a beutazást, aki "magánemberként" rótta volna le tiszteletét a második világháborús áldozatok előtt. A horvát külügyi tárca szerint viszont egy külföldi állam magas rangú tisztségviselőjének látogatása nem lehet magánjellegű a jasenovaci emlékműnél.
Válaszlépésként a szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy azok a horvátországi diplomaták és politikusok, akik Szerbiába utaznának, ezentúl különleges ellenőrzés alá esnek, és minden utazás előtt jelenteniük kell belépési szándékukat, illetve indokolniuk kell útjukat.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök úgy fogalmazott: ez az újkori történelem legnagyobb botránya a szerb-horvát kapcsolatokban. Hozzátette: a szerb elnöknek nem azt tiltották meg, hogy belépjen Horvátországba, hanem azt, hogy a szerb áldozatok emlékhelyére látogasson.
"Nem tudom, hogy egyáltalán milyenek lesznek így a jövőbeli kapcsolataink" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint ezzel a lépéssel Zágráb "félelmetes üzenetet közvetít.
A jasenovaci komplexumban, amelyet "horvát Auschwitzként" is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a második világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállammal. Az áldozatok között sok ezer gyerek volt. Az usztasák által 1337 napon át működtetett tábort 1945. április 22-én szabadították fel.
Szerbia és Horvátország között az 1991-1995-ös délszláv háborút követően is feszült maradt a kapcsolat. Időnként történik előrelépés, ám Belgrád és Zágráb is szívesen nyúl a történelmi vitákhoz és a viszálykodás felelevenítéséhez, ha belpolitikai érdekei úgy kívánják. A horvát külügyi tárca szerint ezúttal is erről van szó, Belgrád azonban elutasította ezt a feltételezést.
Az üggyel kapcsolatban Aleksandar Vucic szerb elnök hétfő koraestére sajtótájékoztatót hívott össze.
Diplomáciai vita alakult ki vasárnap Szerbia és Horvátország között amiatt, hogy a szerb elnök előzetes bejelentés nélkül látogatott volna el Jasenovacba, a második világháborús horvátországi koncentrációs tábor helyén épült emlékhelyhez.
Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter bejelentette: a zágrábi vezetés nem hivatalos csatornákon keresztül értesült arról, hogy Aleksandar Vucic szerb államfő ellátogatna a jasenovaci emlékműhöz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rejtélyes vörös folt jelent meg Donald Trump nyakán, megszólalt a Fehér Ház – videó
Az amerikai elnök nyakán látható elszíneződésre a Fehér Ház orvosa adott magyarázatot egy hétfői esemény után. A közlemény szerint a bőrpírt egy krém okozza, de a pontos diagnózist nem közölték.
Bár Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette a Fehér Házban tartott hétfő esti rendezvényen, hogy az Egyesült Államok célja az iráni rezsim megbuktatása, a kemény külpolitikai üzenetek szinte másodlagossá váltak egy látványos részlet mellett:
sokakat az foglalkoztatott, mi okozhatta az elnök nyakának jobb oldalán éktelenkedő nagy, vörös foltot.
Több felvételen is jól kivehető a kiterjedt, piros elszíneződés, amely Trump gallérja fölé is felnyúlt. Az amerikai médiában megindult találgatások miatt a Fehér Háznak közleményt kellett kiadnia. Ebben Sean Barbabella orvos azt írta:
„Trump elnök egy olyan krémet használ a nyaka jobb oldalára, amely egy megelőző bőrgyógyászati szer, és amelyet a Fehér Ház orvosa írt fel neki.” Az orvos hozzátette, az elnök egy héten át alkalmazza a készítményt, és „a bőrpír várhatóan néhány hétig fennmarad”.
A hivatalos közlemény azonban nem tért ki arra, pontosan milyen okból van szükség a kezelésre. Barbabella nem részletezte a diagnózist, és a Fehér Ház sem válaszolt a krémmel vagy az esetleges alapbetegséggel kapcsolatos további kérdésekre.
a fotók alapján a pikkelysömör (psoriasis) esetleges fellángolását sem zárta ki, amely az immunrendszer működési zavarával hozható összefüggésbe.
„Nagyon fájdalmasnak tűnik” – mondta a szakértő.
Videó a rejtélyes foltról:
Nem ez az első alkalom, hogy Trump egészségi állapota a figyelem középpontjába kerül. Korábban véraláfutást láttak a jobb kezén, duzzanatot a bokáján, a davosi Világgazdasági Fórumon pedig egy feltűnő folt jelent meg a bal kézfején. Az elnök akkor azt állította, hogy a zúzódások a gyakori kézfogások és az aszpirin szedésének következményei. Júniusban a Fehér Ház krónikus vénás elégtelenségről is beszámolt, amely gyakran jár lábdagadással, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Trump „kiváló egészségi állapotban” van.
A Politico korábban arról is írt, hogy Robert Fico aggódik trump mentális egészsége miatt. A szlovák miniszterelnök a brüsszeli lap hazugságának nevezte az egészet.
Bár Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette a Fehér Házban tartott hétfő esti rendezvényen, hogy az Egyesült Államok célja az iráni rezsim megbuktatása, a kemény külpolitikai üzenetek szinte másodlagossá váltak egy látványos részlet mellett:
sokakat az foglalkoztatott, mi okozhatta az elnök nyakának jobb oldalán éktelenkedő nagy, vörös foltot.
Több felvételen is jól kivehető a kiterjedt, piros elszíneződés, amely Trump gallérja fölé is felnyúlt. Az amerikai médiában megindult találgatások miatt a Fehér Háznak közleményt kellett kiadnia. Ebben Sean Barbabella orvos azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij: Megsemmisült a Barátság-vezeték, a javításhoz tűzszünetre van szükség, amit egyértelművé kell tenni Putyinnak
Az ukrán elnök szerint az oroszok többször bombázták a Barátság vezetéket, majd megtámadták a javításon dolgozó technikusaikat, a magyar kormányfő mégsem szólt egy szót sem. Úgy véli, hogy Orbán Viktor áprilisban veszíteni fog, és a két ország kapcsolata ezután normalizálódik majd.
ahol beszélt egy drónokból álló európai védelmi falról, a megrekedt béketárgyalásokról és a Barátság kőolajvezeték körüli vitáról is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szóba került, akiről Zelenszkij azt mondta, „akkor válik fontossá, ha fontos politikai erők támogatják, egyébként kevés jelentősége van”, mivel Magyarországnak nincs katonai súlya. Úgy véli, azért nem beszélnek egymással, mert Orbán nem akarja, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnökkel van kapcsolata.
„Úgy gondolom, Orbán vereséget fog szenvedni a választásokon, és akkor újra felvehetjük a normális kapcsolatokat Magyarországgal, többek között azért is, mert a magyar nép nem oroszbarát”
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy Orbán követelésére újraindítja-e a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, Zelenszkij élesen vágott vissza:
„Az oroszok többször bombázták a Barátság vezetéket, majd megtámadták a javításon dolgozó technikusainkat. Miért nem vádolta Orbán az oroszokat a bombázással? Ficónak már elmagyaráztam: a vezeték megsemmisült, a javításhoz tűzszünetre van szükség, és ezt egyértelművé kell tenni Putyinnak”.
Orbán Viktor hétfőn olyan műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerinte bizonyítják, hogy nincs technikai akadálya az újraindításnak. Zelenszkij erre úgy reagált, a felvételek a felszíni tartályokat mutatják, nem a föld alatti csővezetéket.
„Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel? Ezen meglepődöm, de mindenesetre minden előfordulhat”
- írja már az MTI.
Az interjú további részében az ukrán elnök egyébként arról beszélt, hogy szerinte Európának fel kell pörgetnie a fegyvergyártást, hogy idővel kiválthassa az amerikai katonai segítséget, cserébe Ukrajna megosztja a fronton szerzett harctéri tapasztalatait. „Azok, akik befektetnek a dróniparunkba, megkapják a területen szerzett tudásunkat és tapasztalatunkat” – jelentette ki. Hozzátette, nem akarja bevonni az európaiakat a háborúba, de olyan védelmi vonalakon gondolkodik, amelyek drónokból álló falakkal képesek megelőzni az orosz támadásokat Európában.
Az interjúban Zelenszkij kitért arra is, hogy az amerikai és izraeli hadsereg iráni beavatkozása lelassíthatja az ukrajnai fegyverszállításokat. „Ez most még nem történt meg, de félek, hogy megtörténhet.”
Szerinte az iráni offenzíva nem hasonlítható az oroszokéhoz, mert az amerikai és izraeli csapatok jogosan támadnak egy rezsimet, amely atombombát akart építeni. „Ukrajnát viszont szárazföldi csapatokkal támadták meg: Oroszország 12 éve próbál minket erőszakkal megszállni” – mondta.
A március 5–6-ra tervezett orosz–ukrán–amerikai béketárgyalásokat egyelőre nem napolták el, de a helyszín valószínűleg nem Abu-Dzabi lesz.
A tárgyalások a területi kérdéseknél rekedtek meg: az oroszok ragaszkodnak a Donbász-régióhoz, az amerikaiak területcserét javasoltak, de Zelenszkij ismét elutasította, hogy ukrán területeket adjon fel.
„Egyértelműen szeretném kijelenteni: soha nem fogom elhagyni a Donbászt és az ott élő 200 ezer ukrán polgárt.
Miért is tenném ezt? Mert Putyin ezt szabja a béke feltételeként? És ha azonnal új követeléseket fog támasztani? Nem, ezt nem fogadom el. Ráadásul a legjobb védelmi erődítményeink itt vannak; ha visszavonulunk, az oroszok szabad utat kapnak az ország középső része felé”
– szögezte le.
Zelenszkij szerint Ukrajna a dróngyártásra és a technikai erőforrások bővítésére helyezi a hangsúlyt, hogy pótolja a katonák hiányát, miközben az oroszok is hatalmas veszteségeket szenvednek. „A komoly tárgyalások akkor kezdődnek majd, amikor Putyin serege elkezd zsugorodni” – zárta gondolatait az ukrán elnök.
ahol beszélt egy drónokból álló európai védelmi falról, a megrekedt béketárgyalásokról és a Barátság kőolajvezeték körüli vitáról is.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is szóba került, akiről Zelenszkij azt mondta, „akkor válik fontossá, ha fontos politikai erők támogatják, egyébként kevés jelentősége van”, mivel Magyarországnak nincs katonai súlya. Úgy véli, azért nem beszélnek egymással, mert Orbán nem akarja, miközben Robert Fico szlovák miniszterelnökkel van kapcsolata.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
13 erdélyi fiatal épít adatbázist a Fidesznek – tanítási időben utaztatták a diákokat Szolnokra
A március 1-jén érkezett csoport klasszikus kopogtatós módszerrel méri fel a pártszimpátiát, és rögzíti a Fidesz-támogatók adatait. Az akció egy korábbi pártközi megállapodás része, és a fiatalok a Békemenet után térnek haza.
Tizenhárom fős, marosvásárhelyi és szatmári fiatalokból álló csapat – köztük középiskolások – járja Szolnok utcáit, hogy a Fidesz helyi kampányát segítse. A március elsején érkezett csoport adatbázist épít, házról házra kopogtat, és egészen március 15-ig marad a városban. A szervezés nem egyedi akció, hanem egy évekkel ezelőtt megkötött politikai együttműködés része - írja a Transtelex.
A fiatalok kiutaztatását a Magyar Polgári Erő Maros megyei elnöke, Berki Ferenc szervezte, aki a lap megkeresésére beszélt a részletekről, miután meggyőződött róla, hogy nem egy magyarországi független portál, hanem egy erdélyi lap keresi.
A fiatalok feladata, hogy március 15-ig adatot gyűjtsenek, majd részt vegyenek a budapesti Békemeneten, és csak a felvonulás után térjenek vissza Marosvásárhelyre. Berki Ferenc elmondása szerint a fiatalok önkéntes aktivistaként, ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkát. „Nem kérünk érte semmit” – mondta a szervező, aki szerint a csoport tagjai kettős állampolgárok, így teljes joggal vesznek részt a magyarországi kampányban.
A terepmunka a klasszikus kampánytechnika szerint zajlik: a fiatalok megszólítják az embereket, és egy rövid beszélgetésben felmérik, kivel szimpatizálnak. Aki a Fideszt nevezi meg, annak adatait rögzítik, aki nem, attól elköszönnek. Berki szerint a cél nem a vita, hanem a támogatók beazonosítása, a munkát pedig „intelligens, tisztességes módon” végzik. A csapatot több kisebb egységre osztva ő maga koordinálja, állítása szerint ismeri a várost, „mint a tenyerét”, és pontosan tudja, melyik utcába érdemes menni.
A Magyar Polgári Erő és a szolnoki Fidesz között hivatalos együttműködés is van: a párt országos elnöke, Kulcsár-Terza József, valamint Szalay Ferenc, a Fidesz korábbi szolnoki választókerületi elnöke korábban megállapodást írtak alá a kölcsönös kampánysegítségről.
Szalay helyét azonban azóta a Fidesz 2026-os képviselőjelöltjeként Dr. Berkó Attila, a vármegyei kormányhivatal vezetője vette át, így a marosvásárhelyi fiatalok most neki kampányolnak. A mozgósítás illeszkedik a Fidesz országos narratívájába:
Marosvásárhelyen már hetekkel korábban elindult a toborzás a március 15-i Békemenetre, amelynek felhívásában a választást „európai, sőt világpolitikai jelentőségűnek” nevezik, a tétet pedig „béke vagy háború”-ként határozzák meg.
A szolnoki csoportban marosvásárhelyi középiskolások, köztük a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai is részt vesznek. Ez több szempontból is problémás, mivel a diákok tanítási időben utaztak ki kampányolni, ami igazolatlan hiányzásnak minősülhet.
Romániában a tanügyi törvény kifejezetten tiltja a politikai propagandát az oktatási intézményekben, a diákoknak pedig tilos pártpolitikai tevékenységet folytatniuk az iskola falain belül. Súlyos büntetést vonhat maga után, ha kiderül, hogy az iskola vezetőségének tudomása volt arról, miért hiányoznak a diákok.
A jelenség nem új, a 2022-es választásokon már feltűnő volt, hogy a Fidesz erdélyi bázisát használja olyan területek lefedésére, ahova nem volt elegendő helyi aktivistája. Akkor a Magyar Narancs írt arról részletesen, hogyan toboroztak romániai magyar egyetemistákat magyarországi aláírásgyűjtésre és kopogtatásra, ingyenes utazást, szállást, ellátást és napidíjat kínálva. A mostani kampányidőszakban ez a gyakorlat folytatódik: február végén a Hódpress számolt be arról, hogy Hódmezővásárhelyen is erdélyi fiatalok kopogtatnak a Fidesz jelöltjének, esténként pedig Maros megyei rendszámú autókkal indulnak aláírásokat gyűjteni.
Tizenhárom fős, marosvásárhelyi és szatmári fiatalokból álló csapat – köztük középiskolások – járja Szolnok utcáit, hogy a Fidesz helyi kampányát segítse. A március elsején érkezett csoport adatbázist épít, házról házra kopogtat, és egészen március 15-ig marad a városban. A szervezés nem egyedi akció, hanem egy évekkel ezelőtt megkötött politikai együttműködés része - írja a Transtelex.
A fiatalok kiutaztatását a Magyar Polgári Erő Maros megyei elnöke, Berki Ferenc szervezte, aki a lap megkeresésére beszélt a részletekről, miután meggyőződött róla, hogy nem egy magyarországi független portál, hanem egy erdélyi lap keresi.
A fiatalok feladata, hogy március 15-ig adatot gyűjtsenek, majd részt vegyenek a budapesti Békemeneten, és csak a felvonulás után térjenek vissza Marosvásárhelyre. Berki Ferenc elmondása szerint a fiatalok önkéntes aktivistaként, ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkát. „Nem kérünk érte semmit” – mondta a szervező, aki szerint a csoport tagjai kettős állampolgárok, így teljes joggal vesznek részt a magyarországi kampányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ellenségképgyártás, lejáratás, hazugságok – Varga László püspök szerint ezek nem politikai hibák, hanem súlyos bűnök
Varga László a Fidesz tarkónlövős AI-videója után egy sorozatot indít társadalmi megosztottság ellen a kampányidőszakban. Szerinte a békéhez bűnbánat kell azoktól, akik hazudnak és lejáratnak másokat a médiában.
„Megtámadni egy másik országot az nem probléma, hanem bűn!” – ezzel a gondolattal indította Varga László kaposvári püspök azt a bejegyzés-sorozatot, amellyel a választások előtt a magyar társadalmat megosztó békétlenség ellen kíván fellépni. A Szemléleknek arról beszélt, hogy bár már 2022-ben is feszült volt a légkör, a helyzet mára sokkal rosszabb lett.
„2022-ben, az előző választások évében is nagyon feszült volt a levegő egyházon kívül és belül egyaránt, de mostanra már sokkal jobban kiéleződött minden” – fogalmazott a püspök. A különbséget abban látja, hogy „akkor nem volt komolyan vehető ellenzéki párt, most viszont van. Minden eldurvult, és a külpolitikai helyzet is egészen más, mint akkor.”
„Ezek motiváltak abban, hogy püspökként meg kell szólalnom, és az evangélium mentén irányt mutatni. Vártam a megfelelő pillanatot annak kimondására, ami már korábban megérett bennem. Valóban a Szemlélek írása adta a végső lökést, hogy most kell megszólalnom” – mondta. Varga itt arra a cikkre utalt, amelyben Dudás Róbert Gyula katolikus teológiát is végzett történész a Fidesz mesterséges intelligenciával gyártott, fejbe lövős kampányvideója kapcsán szólította meg a magyar püspököket.
A püspök szerint a béke alapja az igazság. „Mindenki békét szeretne. A múltban a papi békemozgalom, mögötte az elnyomó rezsimmel, ma a békecsináló hatalmak, felrúgott békeszerződésekkel. Elfelejtettük, hogy békét csak teremteni lehet, együttműködve a Teremtővel, aki maga a béke. Az igazság kimondása nélkül nincsen béke!”
„Az ellenségképek gyártása bűn, egymás lejáratása kommentekben, hamis tartalmak gyártásában szintén bűn. Uszítás az igazság nevében, hazudni az ellenfelünkről és lejáratni a médiában súlyos bűn! Az igazság elhallgatása is bűn!” – sorolta, majd hozzátette, a béke előfeltétele a bűnbánat.
„Nem lehet béke, amíg nem tartanak bűnbánatot, akik ezeket elkövették és enélkül minden békéért tett látványos erőfeszítés álságos.”
A sorozat célközönségéről azt mondta, az mindenkinek szól. „Hiszem, hogy a Szentlélek eljuttatja mindazokhoz, akiknek erre van szükségük.”
„Megtámadni egy másik országot az nem probléma, hanem bűn!” – ezzel a gondolattal indította Varga László kaposvári püspök azt a bejegyzés-sorozatot, amellyel a választások előtt a magyar társadalmat megosztó békétlenség ellen kíván fellépni. A Szemléleknek arról beszélt, hogy bár már 2022-ben is feszült volt a légkör, a helyzet mára sokkal rosszabb lett.
„2022-ben, az előző választások évében is nagyon feszült volt a levegő egyházon kívül és belül egyaránt, de mostanra már sokkal jobban kiéleződött minden” – fogalmazott a püspök. A különbséget abban látja, hogy „akkor nem volt komolyan vehető ellenzéki párt, most viszont van. Minden eldurvult, és a külpolitikai helyzet is egészen más, mint akkor.”
„Ezek motiváltak abban, hogy püspökként meg kell szólalnom, és az evangélium mentén irányt mutatni. Vártam a megfelelő pillanatot annak kimondására, ami már korábban megérett bennem. Valóban a Szemlélek írása adta a végső lökést, hogy most kell megszólalnom” – mondta. Varga itt arra a cikkre utalt, amelyben Dudás Róbert Gyula katolikus teológiát is végzett történész a Fidesz mesterséges intelligenciával gyártott, fejbe lövős kampányvideója kapcsán szólította meg a magyar püspököket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
