„A harmadik oltás felér egy életbiztosítással” – mondta szokásos péntek reggeli Kossuth Rádiós interjúján Orbán Viktor. Hozzátette, hétvégén ő is megkapja a harmadik koronavírus-fertőzés elleni vakcinát. Szavát betartotta, ma reggelre pedig Facebook oldalán is közzétett egy videót, amin éppen beoltják a járvány elleni védőoltással.
„Lesz valami következménye ma? Aluszékonyság, fájdalom, bármi?”
– kérdezte az őt beoltó orvostól, aki azt mondta, hogy
„izomfájdalmat, egy kis fáradékonyságot szoktunk látni”.
Orbán meg is jegyezte, hogy színházjegye van mára, de az orvosa szerint az oltás nem gátolja meg a szórakozásban. „Nyugodtan, elnök úr”, - felelte az orvos.
Orbán a szokásos pénteki rádióinterjújában arról is beszélt, hogy a járvány lassan körbekeríti Magyarországot, a delta variáns pedig sokkal agresszívabb, mint a korábbi változatok.
A legfrissebb információk szerint Magyarországon csütörtökig 973 ezren kapták meg a harmadik oltást, mára ez a szám akár az egymilliót is átléphette.
„A harmadik oltás felér egy életbiztosítással” – mondta szokásos péntek reggeli Kossuth Rádiós interjúján Orbán Viktor. Hozzátette, hétvégén ő is megkapja a harmadik koronavírus-fertőzés elleni vakcinát. Szavát betartotta, ma reggelre pedig Facebook oldalán is közzétett egy videót, amin éppen beoltják a járvány elleni védőoltással.
„Lesz valami következménye ma? Aluszékonyság, fájdalom, bármi?”
– kérdezte az őt beoltó orvostól, aki azt mondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatósági eljárás indult az Orbán család bányája ellen
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a Hahót Tőzeg Kft.-t is vizsgálja a 2025-ös kitermelési adatok alapján. Az eljárás a kitermelt mennyiségekre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrzi.
A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.
A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.
A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.
Az SZTFH közölte, hogy a vizsgálat még tart, és „az eljárások lezárása eredményeként megállapított esetleges szankciókról jelen pillanatban nem lehet tájékoztatást adni”.
A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.
Fontos, hogy a Hahót Tőzeg Kft. nem keverendő össze a milliárdos bevételű Dolomit Kft.-vel, amely Orbán Viktor apjának érdekeltsége. A Dolomittal kapcsolatban a hatóság közölte, hogy nem tártak fel szabálytalanságot.
A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.
A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.
Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.
A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.
A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.
A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: A vészhelyzet megszűnésével jogi káosz jöhet május 13-án, az árstopok is veszélyben
A háborús veszélyhelyzet május 13-i lejáratával számos, a mindennapokat érintő kormányrendelet veszítené hatályát. Magyar Péter ezért a különleges jogrend május 31-ig tartó meghosszabbítását kérte a kormánytól.
Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.
Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.
„A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”
– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.
Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.
Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.
A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,
a veszélyhelyzet meghosszabbításához és a rendeleti kormányzás fenntartásához ismét szükség van a parlament jóváhagyására.
A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.
„A törvényi szintre emelés nagy körültekintést és esetről esetre való mérlegelést igényel” – mondta Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.
A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:
Az első, hogy a felek megállapodnaka veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.
Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.
Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a volt MNB-alelnök, aki Simor András szerint megzsarolta az Erste Bank vezetőjét
Kandrács Csaba volt MNB-alelnök közleményben tagadta a zsarolási vádat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Közben már az MNB is vizsgálatot rendelt el az állítások miatt.
Simor András volt jegybankelnök azt állította a jegybank korábbi felügyeleti alelnökéről, hogy megzsarolta az Erste Bank vezetőjét. Az ügyben most megszólalt a megvádolt egykori alelnök, Kandrács Csaba is.
Kandrács Csaba a Telexnek küldött közleményében tagadta a vádakat, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez. A volt alelnök szerint semmilyen ráhatása nem volt Simor András tisztségével kapcsolatos döntésekre.
„Az alaptalan vádaskodásra alkalmas sajtóhírek, nyilatkozatok kapcsán jogi lépések megtételét tervezem” – áll Kandrács közleményében, aki azt is hozzátette, hogy 2025 októberében lejárt a mandátuma, azóta nem tölt be közéleti tisztséget.
Korábban a Magyar Nemzeti Bank is reagált. Azt írták, a nyilvánosságban megjelent új információk miatt a jegybank elnöke, Varga Mihály vizsgálatot rendelt el a kérdéses időszakra.
Az MNB egyben közölte, hogy 2025. március 4-e óta új vezetése van, amely alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik, és a felügyeleti terület élére is új alelnök került.
Simor András egy televíziós interjúban beszélt a szerinte zsarolásnak minősülő esetről.
Elmondása szerint 2023 decemberében Jelasity Radován, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója arról számolt be neki, hogy a jegybankban, egy „ablaktalan szobában” közölték vele, hogy a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” járt volna el az Erste magyarországi leányvállalatával szemben, ha Simor a bankcsoport bécsi felügyelőbizottságának tagja marad. Simor végül 2024 januárjában lemondott a tisztségéről.
A volt jegybankelnök szerint ami történt, az bűncselekmény.
Az osztrák bank a közelmúltban látványos politikai nyomás alá került. Orbán Viktor egy választás előtti gyűlésén a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette az Erstét. Később a pénzintézet már abban a listában sem szerepelt, amelyet a távozó nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton szívesen látott bankokként említett.
Simor András volt jegybankelnök azt állította a jegybank korábbi felügyeleti alelnökéről, hogy megzsarolta az Erste Bank vezetőjét. Az ügyben most megszólalt a megvádolt egykori alelnök, Kandrács Csaba is.
Kandrács Csaba a Telexnek küldött közleményében tagadta a vádakat, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez. A volt alelnök szerint semmilyen ráhatása nem volt Simor András tisztségével kapcsolatos döntésekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton még nyárias idő 25 fokkal, majd vasárnap viharos széllel zúdul be a sarkvidéki hideg
A hétvégén kora nyárias melegről vált téliesre az időjárás egy markáns hidegfront miatt. A szombati 25 fokos csúcs után vasárnap országszerte viharos szélre és komoly lehűlésre kell készülni, még a fagy sem kizárt.
Kora nyárias időből sarkvidéki hangulatba csap át a hétvége: szombaton még a 25 fokot is elérhetjük, vasárnap azonban viharos széllel érkezik a drasztikus lehűlés - írja az Időkép.
A mostani front abban tér el a korábbiaktól, hogy kevés csapadékot hoz, a fő hatása a viharos szél és az éles hőmérséklet-zuhanás lesz.
Az északi, majd északnyugati áramlás szombatig melegebb légtömegeket hoz, vasárnap viszont egy sarkvidéki eredetű légtömeg zúdul be. Szombaton még a 25 fokot is megközelítheti a hőmérséklet, vasárnap azonban már viharos széllel érkezik a lehűlés.
A felmelegedés már csütörtökön megkezdődött. Majd pénteken folytatódik a szeles, de nagyrészt napos idő. A Dunántúlon többnyire derült égre, a Dunától keletre változóan gomolyfelhős-napos időre van kilátás, csapadék nélkül. A hőmérséklet hajnalban 1-8, délután 17-23 fok között alakul. Az északnyugati légmozgást többfelé élénk, a főváros térségében és a Dunántúl északi felén erős lökések kísérhetik.
A melegedés szombaton éri el a csúcsát: sok napsütés mellett a hőmérséklet 19 és 25 fok közé emelkedik, helyenként a 25 fokot is megközelítheti. A nyugati, északnyugati szél többfelé élénk, néhol erős lesz.
Vasárnap aztán jön a fordulat. Észak, északnyugat felől hidegfront érkezik, ami alapvetően napos, de rendkívül szeles időt hoz.
Országszerte erős, helyenként viharos lesz az északnyugati-északi szél.
A front sok csapadékot ezúttal sem hoz, legfeljebb helyenként fordulhat elő egy-egy futó zápor. A csúcshőmérséklet 13 és 21 fok közé esik vissza, délen mérhetünk már csak 20 fok feletti maximumokat. A lehűlés vasárnap északkeleten lesz a leginkább érezhető, míg délnyugaton maradhat a legmelegebb. A viharos széllökések miatt érdemes a szabadban lévő tárgyakat rögzíteni.
A hideg betörés hatása hétfő hajnalban is érezhető lesz, ekkor a fagyzugos tájakon ismét előfordulhatnak fagyos területek. A fagyveszély miatt az érzékeny növények védelméről is gondoskodni kell.
Kora nyárias időből sarkvidéki hangulatba csap át a hétvége: szombaton még a 25 fokot is elérhetjük, vasárnap azonban viharos széllel érkezik a drasztikus lehűlés - írja az Időkép.
A mostani front abban tér el a korábbiaktól, hogy kevés csapadékot hoz, a fő hatása a viharos szél és az éles hőmérséklet-zuhanás lesz.
Az északi, majd északnyugati áramlás szombatig melegebb légtömegeket hoz, vasárnap viszont egy sarkvidéki eredetű légtömeg zúdul be. Szombaton még a 25 fokot is megközelítheti a hőmérséklet, vasárnap azonban már viharos széllel érkezik a lehűlés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
