Orbán Viktor: Nem vagyunk valami gazdagok, mert még csak 15 éve kormányzunk, majd amikor a harmincadikhoz érünk, akkor egészen másról fogunk beszélni
Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök (DPK) mohácsi, háborúellenes gyűlésén egy pódiumbeszélgetésen fejtette ki gondolatait a bel- és külpolitikáról, valamint saját politikai küldetéséről. A kormányfő a beszélgetés elején arra a kérdésre, hogy mindig ilyen szeretettel fogadják-e, mint Mohácson, azt válaszolta, hogy „északról délre haladva egyre jobb”. Állítása szerint Pesten, ahol él, nem pont ilyen a fogadtatás, bár fizikailag soha nem bántották, ami szerinte „nagy dolog”, mert nyugaton ez is megtörténik. Úgy véli, a magyar nép „sokkal jobb lelkiállapotban, civilizáltsági fokon áll”, mint azt gondoljuk magunkról.
Kifejtette, hogy az ő politikai vállalkozása nem csupán a jó kormányzásra irányul, hanem egy annál nagyobb, titkos ambíció hajtja. „Én arra vállalkoztam, az volt a tervem, hogy a politikai eszközét felhasználva nem csak egyszerűen jobb kormányunk legyen, hanem meg fogjuk változtatni a sorsunkat. Vesztesekből győztesek leszünk. Én erre szerződtem” – jelentette ki.
Álláspontja szerint a 20. századot a magyarok elvesztették, és ez a veszteségérzés a bőrünk alatt van, ami a gesztusainkban és a bizonytalankodó mondatfűzésünkben is megnyilvánul. Ennek a helyzetnek szerinte akkor lesz vége, ha Magyarország „Közép-Európa legsikeresebb népe” lesz.
Arra a kérdésre, hogy miért fejti ki gondolatait mindig tágabb perspektívában, Orbán Viktor azt mondta, más politikusokból nem a tudás, hanem a bátorság hiányzik, mert kerülik a kockázatot. Saját bevallása szerint ő hisz abban, hogy az embereknek érteniük kell, miért teszi, amit tesz.
A hatalmat a magyar történelmi kontextusban úgy definiálta, mint „a közös cselekvés képességét”. Hozzátette, szerinte minden magyar alapvetően értelmiségi, akinek örömet okoz, ha megérti a körülötte zajló eseményeket, és az ő célja, hogy minél több embert bevonjon a közös gondolkodásba a sorsváltoztatás érdekében.
Hosszan magyarázta a devizatartalékok működését, és azt állította, egy ilyen lépés után más országok, például az arab államok sem fogják Európában tartani a pénzüket. Szerinte az európai vezetők azzal „etették a saját polgáraikat”, hogy az ukrajnai háború nem fog nekik egy fillérjükbe sem kerülni, mert azt az orosz vagyonból finanszírozzák. „És most derül ki, hogy beugrik a majom a vízbe. És most kell bevallani az európai vezetőknek, hogy hát, ti fogjátok fizetni a háborút” – fogalmazott. Orbán Viktor szerint ha kiderül az igazság, és az európai polgároknak kell fizetniük, abból „paraszgyalázat lesz”, és a háborúpárti politikusok meg fognak bukni.
A kormányfő elmondta, hogy Magyarország 2016-ban, a migrációs válság idején vált veszélyessé Brüsszel számára. „Mi vagyunk az élő bizonyíték arra, hogy meg tudod védeni a hazádat a migránsoktól, a jövőben is, sőt, a magyar példa azt mutatja, hogy meg kellett volna védenetek a múltban is, és nem tettétek meg” – mondta.
Állítása szerint azóta akarják megbuktatni a kormányát, hogy egy olyan vezetést ültessenek a helyére, amely beengedi a migránsokat. A Tisza Pártot ennek a szándéknak a legújabb megtestesülésének tartja.
Orbán Viktor a migrációt a jövő legnagyobb kérdésének nevezte, amely szerinte még nincs lezárva, mivel „Afrika még meg sem mozdult”. A Digitális Polgári Körök mozgalom célját „digitális honfoglalásként” határozta meg, amellyel a jobboldalnak be kell laknia az online teret, hogy ellensúlyozza a balliberális oldal szerinte „nyegle, durva és színvonaltalan” stílusát. Célként tűzte ki, hogy 120 nap alatt a DPK taglétszáma érje el az ellenzéki csoportokét.
Bokros Lajos felbukkanásával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, az ellenzék gazdaságpolitikája az embereknek fontos három alapvető dolog – a fedél a fej felett, a munkahely és a tisztességes időskor – ellen irányul. Szerinte Bokros Lajos „gonosz dolognak” tartja a háromgyerekes anyák adómentességét, és a Tisza Párt, valamint a DK fejében a gazdaság „nem erről szól, hanem számokról szól, meg profitról, meg megtérülésről”.
„Ők csak számokat látnak, mi meg embereket látunk, és azért valahogyan sikeresnek is kell lenni, meg kell őrizni, a gazdasági dinamizmus növekedés is kell, a fiatalok is előtt kell, hogy lehetőség legyen, meg az időseknek is meg kell adni, ami jár. És ezt kell valahogy egyensúlyba tartani.”
A közönség kérdéseire válaszolva elmondta, legnehezebb döntése az volt, amikor Angela Merkel német kancellár a migrációs válság idején egy sarokba szorította, és a kerítés feladását követelte tőle. A kancellár állítólag azzal fenyegette meg, hogy „majd most meg fogom tapasztalni, milyen az, amikor a német kancellár óvó keze nincs Magyarország fölött”. Orbán Viktor elmondása szerint ekkor egy nagy levegőt vett, és nemet mondott. „Hallottam a német csizmákat, elképzeltem őket a mellkasomon, az utolsó leheletemmel azt mondtam, hogy nem.”