HÍREK
A Rovatból

Orbán: Amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig a Fidesz

A miniszterelnök az Origónak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a kampány kellős közepén változott meg a választás tétje.


Ma már nem az a választás tétje, hogy Magyarország "előre menjen, nem hátra", hanem a béke vagy a háború - erről beszélt Orbán Viktor az Origónak adott interjújában.

A miniszterelnök szerint ez egy furcsa választás, mert menetközben változott meg a választás tétje.

"Ilyet még én sem láttam"

- fogalmazott.

"Mi azt gondoltuk, hogy a kampány témája - függetlenül attól, ki a paravánember - az lesz, hogy rá tudunk-e mutatni a választás tétjére: visszatér-e a bukott múlt vagy nem. Tétnek ez sem volt kevés, főleg, ha emlékszünk arra, hol voltunk 2010 előtt. A kampány kellős közepén azonban a szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre. Az véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt, mérete és súlya nem hasonlítható össze a mostani háborúval. A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta tehát félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa. Nemcsak kampányban, hanem a II. világháború óta egyáltalán nem"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint sosem volt könnyű négy évük.

"A Jóisten úgy szerkesztette meg a magyar politikát, hogy amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig mi. Lehet, hogy ezen a rejtett módon akarja Magyarországot megsegíteni a Jóisten"

- fogalmazott.

Orbán szerint bár mindegyik korszak nehéz volt, a legnehezebb mind közül mégis a 2018-2022-es.

A járvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy az első napokban azt figyelte, a koronavírus megtámadja-e a gyerekeket, mert olyan vírus is lehetett volna, amely nem a felnőtteket célozza meg elsősorban.

"Ha a gyerekeink kerülnek életveszélybe, akkor az lelkileg egy teljesen más országot eredményezett volna, mint így, amikor nagyjából kiegyensúlyozottan fertőzött, és inkább a felnőtteket támadta meg a vírus. Egy ismeretlen betegséggel szemben védekezni nagyon nehéz. Elveszítettünk 40 ezer életet, nagyon sok ember egészségét rángatta meg a vírus, de egyetlen olyan pillanata sem volt a pandémiának, amikor ne tartottuk volna ellenőrzésünk alatt az eseményeket"

- mondta a miniszterelnök, aki azt is kifejtette, hogy rájött arra, "ha másképpen reagálunk a pandémia okozta gazdasági helyzetre, mint a versenytársaink, akkor a végén még a kanyarban is előzhetünk, így ezt a célt tűztük ki magunknak. A beruházások felpörgetésével válaszoltunk a szociális válságot is okozó pandémiára".

Orbán szerint "ennek eredménye most már jól látható: az egy főre jutó nemzeti össztermék versenyében, ami a fejlettség mutatója, az elmúlt két évben is sikerült növekednünk, és már Portugáliát is megelőztük" - jegyezte meg.

A múlt heti NATO- és EU-csúcsról szólva a kormányfő azt mondta, a mostani találkozón olyat látott, amit korábban soha: most stratégiai alternatívák versengtek egymással. Láthatóan kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban, nem ukrán-orosz háborút lát, hanem orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben, és azt gondolja, nem lehet elkerülni a bevonódást ebbe a háborúba.

A másik álláspont a miénk, amely szerint ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie.

"A mi álláspontunk jelenleg a többségi vélemény, és ezért a NATO azt a döntést hozta, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban: nem küld katonát, nem küld fegyvert"

- közölte a kormányfő.

Ugyanakkor - tette hozzá -, ha a háború elhúzódik, és vannak erre utaló jelek, akkor ez a stratégiai dilemma újra és újra minden egyes NATO-csúcson előkerül. Legközelebb a júniusi madridi csúcson találkoznak, és arra számít, hogy ha a háború addig nem ér véget, vagy nem lesz tartós tűzszünet, akkor ez a kérdés ismét előkerül.

A miniszterelnök azt is közölte, szerinte baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát.

Az interjúban arra is kitért, hogy Magyarországot oroszbarátsággal vádolják, holott teljesen nyilvánvaló, hogy Németország sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki Moszkvával.

"Sok francia cég nem jött ki Oroszországból a háború ellenére sem. A Magyarországgal szembeni támadások indokolatlanok, politikai célzatúak, és valójában azt akarják elérni, hogy a közép-európai együttműködésben részt vevő államok gyors fejlődése ne jelentsen kihívást Európa nyugati fele számára"

- mondta a kormányfő.

Orbán Viktor a vasárnapi gyermekvédelmi népszavazás tétjét a kormányfő úgy fogalmazta meg: "rókát ne engedjük be a tyúkólba".

"Ennek a genderőrületnek az a természete, hogy először nem lehet a képviselőit komolyan venni. A róka is egy olyan kedves állat, ő a kis Vuk, hát csak ott sündörög. A genderkérdések esetében is hasonló a helyzet. Itt nem egy múló divatról van szó, hanem jól megszervezett erők dolgoznak azon, hogy bizonyos életfelfogásokat népszerűsítsenek. Ezek erős nyugat-európai emberi jogi csoportok, az összes Soros-féle szervezet megtalálható közöttük, és végül kialakul mögöttük egy nagyon erős érdekérvényesítő tevékenység. És akkor kiderül, hogy Vuk ugyan aranyos, de megnő, és amikor megnő, bizony megeszi a tyúkot"

- fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette: Magyarország szabad ország, a felnőttek úgy élnek a törvények keretein belül, ahogy akarnak, senki nem akar rájuk tukmálni semmit, de egy védelmi vonalat mindenképpen meg kell húzni, és nem szabad, hogy ezen bárki átlépjen, ez pedig a gyermeknevelés kérdése. Kizárólag a szülők felelőssége az, hogy mikor milyen kérdéssel akarják szembesíteni, hogyan akarják egy boldog életre nevelni a gyereküket - mondta.

Orbán Viktor a korábban nem látott számú választási EBESZ-megfigyelőről azt mondta: mára ezek a nyugati békeintézmények is harci intézményekké váltak, s a választási megfigyelés sem a megfigyelésről, hanem a vádaskodásról szól, azaz arról, hogy a nekik nem tetsző, de nyerésre álló politikai erőket hogyan lehet már jó előre megvádolni.

"Nekünk minden kérdésre nyugodtan választ kell adnunk, nem szabad félvállról venni ezeket, és miután igazunk van, be is kell ezt mutatni"

- fogalmazott a kormányfő.

A vasárnapi választásokat illetően azt mondta optimista, de "nagyon meg kell nyomni" a hátralévő napokat. A választás nem lefutott, a részvétel fogja eldönteni ezt a voksolást, itt még bármi megtörténhet

- tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Politikai üzenet kerülhetett az augusztus 20-i tűzijátékba: Orseolo Péter árulásáról szólt a budapesti látványosság narrációja
Az ünnepség forgatókönyvében politikai áthallások is megjelentek, a szöveget papíron is kiosztották a nézőknek.


Az augusztus 20-i budapesti tűzijáték idén is hatalmas látványosság volt, amelyet Európa legnagyobbjaként hirdettek meg. Az ünnepi program bruttó 3,6 milliárd forintba került.

2019 óta a műsor része a történetmesélés is, idén azonban a narrációban egy aktuálpolitikai üzenet is megjelent.

Az M1 Híradó közvetítésében a 15. perc 33. másodpercnél hangzott el az a rész, amely Orseolo Péterről szólt. A szöveget a helyszínen papíron is kiosztották a közönségnek, írta a Népszava.

A narrátor arról beszélt, hogy István király halála után az ország belviszályok és testvérharcok színterévé vált.

A trónra Orseolo Péter került, akinek dölyfössége és felfuvalkodottsága sok szenvedést okozott. A narráció szerint tanácsait idegenek súgták, ezért a magyarok elűzték.

Később azonban az áruló Péter idegen sereggel tért vissza, és egy aranyozott lándzsa képében átadta a német-római császárnak Magyarország királyságát. A történet úgy folytatódott, hogy ami addig szabadság volt, rabsággá torzult, a béke megbomlott, majd amikor a magyarok megelégelték a rabságot, Pétert elkergették és megvakították - szólt az ünnepi sztori.

Közvetlenül ezután Richard Wagner világhírű darabja, A walkürök lovaglása csendült fel a tűzijáték alatt.

Orseolo Pétert valójában I. István király nevezte ki örökösének.

Kétszer uralkodott: 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között. Ő tette Magyarországot a Német-római Birodalom hűbéresévé, ami későbbi császári és más hasonló követelések alapja lett.

Az Orseolo Péterről szóló epizód párhuzamba állítható azzal, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány politikusai másfél éve rendszeresen azt mondják: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke elárulja Magyarországot a brüsszeli elit kedvéért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás törölte az „orosz” szót a munkácsi rakétatámadásról írt reggeli posztjából
A munkácsi támadásról szóló bejegyzésben először orosz rakétatámadás állt, de ezt később módosította a köztársasági elnök. Török Gábor szerint létezik a digitális analfabétizmus.


Ahogy már hírt adtuk róla, csütörtök hajnalban Munkácson, a magyar határtól mindössze 30 kilométerre egy elektronikai gyárat ért robotrepülőgép-találat. A helyszínen tűz ütött ki, amely reggelre is lángolt. A támadásban legalább 12 ember megsérült, közülük ötöt kórházban ápolnak.

Sulyok Tamás köztársasági elnök reggel a Facebookon fejezte ki együttérzését a sérülteknek. Bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi lezárása mindannyiunk érdeke. „Bízom abban, hogy a háborúzó felek képesek ezt belátni, és a nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően hamarosan pontot tesznek ennek az embertelen és értelmetlen vérontásnak a végére” – írta.

A köztársasági elnök posztja azonban rövid időn belül módosult.

A Facebook-poszt előzményei szerint a 8:35-kor megjelent szövegben még az „orosz rakétatámadás” kifejezés szerepelt, ám a 9:33-kor frissített változatban már csak „rakétatámadás” olvasható.

A történtekre Török Gábor politikai elemző is reagált.

„Egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet.

Amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb” – fogalmazott.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter Sulyokról: Esetleg a Külügyminisztériumból is ki lehetne szedni az oroszokat…
Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere abban bízik, hogy a köztársasági elnök legkésőbb a választások után önként távozik a posztjáról.


„Ha volt is valaki, aki eddig azt gondolta, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként valódi támasza lehet a magyar demokráciának, annak az augusztus 20-i beszéde után végképp ki kell ábrándulnia” – kezdte Facebook-bejegyzését Márki-Zay Péter.

Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere arról írt, hogy az államfő szerint Magyarország „keresztény értékekkel felvértezett szuverén, európai jogállam”, a „nagylelkű, szabad emberek otthona”.

„Szép szavak, csak épp fájdalmasan távol állnak a valóságtól.

Ahol a hatalom szűk kör kezében összpontosul, ahol a gazdaságot a dinasztia és a NER bitorolja, ahol a bíróságokat, médiát, intézményeket folyamatosan ellehetetlenítik, ott nem beszélhetünk jogállamiságról.

Nem is értem, hogy jogászként, volt alkotmánybíróként Sulyok hogy mer ilyen nyilvánvaló hazugságokat hangoztatni” – fogalmazott Márki-Zay, majd hozzátette: Sulyok beszéde példája volt a tökéletesre formálódott szervilizmusnak.

„Igaz,

nem is azért tette oda Orbán, a gazdája, hogy a nép köztársasági elnöke legyen, hanem azért, hogy a sajátja. Magyarországnak nem szép szavakra van szüksége, hanem valódi szabadságra, fékekre és ellensúlyokra, a jogállam biztosítékaira,

amelyek közül nyilvánvalóan egyiket sem várhatjuk el Sulyok Tamástól… Remélem, hogy legkésőbb a választások után önként távozik” – zárult a bejegyzés.

Márki-Zay egy másik csütörtöki posztjában reagált Sulyok Tamás megváltoztatott Facebook-bejegyzésére is. Mint arról már beszámoltunk, a köztársasági elnök törölte az „orosz” szót a munkácsi rakétatámadásról írt reggeli posztjából. Az ellenzéki politikus csak ennyit írt: Sulyok Tamás:o̵r̵o̵s̵z̵ rakétatámadás. Esetleg a Külügyminisztériumból is ki lehetne szedni az oroszokat…


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ebből mi lesz? Amerikai tulajdonban lévő gyárat bombáztak le az oroszok Munkácson
Az ukrán külügyminiszter tájékoztatása szerint ez nem az első orosz támadás amerikai vállalatok ellen Ukrajnában: az év elején Kijevben a Boeing irodáit érte csapás, és más támadások is történtek.


Ahogy már hírt adtunk róla, csütörtök hajnalban súlyos támadás érte Munkácsot, ahol hatalmas tűz ütött ki, mintegy 7000 négyzetméteren. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy zárják be az ablakokat, és lehetőség szerint maradjanak otthon.

A sürgősségi szolgálat reggel 7 óráig tíz embert szállított a Szent Márton kórházba, ketten maguk kerestek fel orvost. Az ukrán katasztrófavédelem szerint összesen 15 sérültről van szó. Minden érintett megkapta a szükséges ellátást, állapotuk stabil.

Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha megerősítette, hogy az orosz erők egy amerikai tulajdonban lévő gyárat támadtak meg. A felvételek alapján a Flex elektronikai üzeme lehetett a célpont.

Szibiha így fogalmazott: „Egy teljesen polgári létesítményről van szó, amelynek semmi köze sincs a védelemhez vagy a hadsereghez. Ez nem az első orosz támadás amerikai vállalatok ellen Ukrajnában: az év elején Kijevben a Boeing irodáit érte csapás, és más támadások is történtek.

Nincs ebben semmilyen katonai logika vagy szükségszerűség – puszta terror az emberek, a vállalkozások és a normális élet ellen országunkban.”

Az ukrán légvédelem közlése szerint csütörtökre virradóra Oroszország 614 célpont ellen indított légi csapást, amelyek közül 577-et sikerült megsemmisíteni. A támadások során 574 Sahíd típusú drónt indítottak, ezek közül több csaliként szolgált. Emellett kilőttek 4 darab H–47M2 Kinzsal aeroballisztikus rakétát Lipeck és Voronyezs megyéből, 2 darab Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát Voronyezs megyéből, 19 darab H–101 cirkálórakétát Szaratov megyéből, 14 darab Kalibr cirkálórakétát a Fekete-tengerről, valamint 1 azonosítatlan rakétát a megszállt Krímből.

(viia 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: