HÍREK
A Rovatból

Németországban kiadták a legmagasabb figyelmeztetést, Hollandiában is szigorú intézkedéseket vezettek be

A legtöbb dolog bezár mindkét országban, a német egészségügyi szakemberek borús képet festenek.


Németországban kedden kiadták a legmagasabb járványügyi figyelmeztetést. Hollandiában  szigorú intézkedéseket vezettek be a fertőzés terjedésének feltartóztatására, bezárnak egyebek mellett minden iskolát, kávéházat, éttermet és marihuánaboltot.

Németországban a Robert Koch járványügyi intézet (RKI) kedden a legmagasabbra emelte a járványügyi figyelmeztetés szintjét az új típusú koronavírus terjedése miatt, a szövetségi kormány pedig a világ összes országára utazási figyelmeztetést adott ki.

Lothar Wieler, az RKI vezetője berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy meredeken emelkedik a regisztrált fertőzések száma, ezért mindenkinek be kell tartania a szövetségi kormány és a tartományi kormányok előző nap kidolgozott alapelveit, amelyek a járvány lassítását szolgálják.

Az irányelvek szerint nyitva maradhatnak az élelmiszerüzletek, háztartási boltok, gyógyszertárak, üzemanyagtöltő-állomások, bankok, postahivatalok, tisztítók, fodrászok, újságosok, állateledelboltok, barkács- és kertáruházak, de az üzemeltetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy ne alakuljanak ki sorok. Minden egyéb kiskereskedelmi üzletet be kell zárni. A kisipari szolgáltatók továbbra is folytathatják munkájukat.

Be kell zárni a szórakozóhelyeket, kulturális intézményeket, sport- és szabadidős intézményeket is, így például az éjszakai klubokat, a múzeumokat, az edzőtermeket, az állatkerteke, a játszótereket valamint a vallási intézményeket is.

Lothar Wieler megerősítette: azzal kell számolni, hogy az új vírus a lakosság 60-70 százalékát megfertőzi. A világjárvány várhatóan két év alatt cseng le, addig hullámszerűen, időben és térben eltérő intenzitással lesz jelen. Védőoltás 2021-re várható.

A vírus által okozott betegség (Covid-19) halálozási aránya az eddigi adatok szerint 1 százalék körüli, ami azt is jelenti, hogy a fertőzöttek 99 százaléka túléli a megbetegedést - húzta alá az RKI vezetője, hozzátéve: az eddigi adatok arra is utalnak, hogy a fertőzöttek mintegy fele egyáltalán nem tapasztal tüneteket, szervezete észrevétlenül leküzdi a vírust. Azonban a járvány lassítása elengedhetetlen, mert túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer, ha egyszerre sok súlyos beteget kell kezelni.

Ezzel kapcsolatban a kórházak országos szövetségének (DKG) vezetője, Gerald Gaß egy keddi lapinterjúban elmondta:

azzal számolnak, hogy a hét végére 20 ezerre emelkedik a regisztrált fertőzések száma, és 1500 fertőzött szorul majd kórházi ellátásra. Ez még nem terheli túl a rendszert, de bővíteni kell a kapacitást. A következő két-három hónap alatt a jelenlegi 28 ezerről 34 ezerre lehet emelni az intenzív ellátást biztosító ágyak számát

- mondta.

Ugyancsak kedden a szövetségi külügyminisztérium közölte, hogy mindenkit eltanácsol a nem feltétlenül szükséges külföldi utaktól, mert a nemzetközi közlekedés "drasztikus korlátozására" kell számítani, és arra is, hogy világszerte korlátozzák a mindennapi, nyilvános életet.

Német hírportálok beszámolói alapján a tartományi egészségügyi minisztériumoktól begyűjtött adatok szerint Németországban kedden délben 7543 koronavírus-fertőzést tartottak számon. 

Hollandiában keddtől bezártak minden iskolát, kávéházat, éttermet és marihuánaboltot.

„Célunk a koronavírus maximális ellenőrzése. Prioritásunk, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a kockázatokat”

- mondta Mark Rutte miniszterelnök.

Szavai szerint a "békeidőben ismeretlen", új intézkedések segítik a kórházak és az intenzív osztályok túlterheltségének megakadályozását. Fontosnak nevezte, hogy szakértők tanácsa vezesse a kormány valamennyi meghozott döntését, hogy továbbra is a tudományos ismeretek, a megbízható források és tények alapján szülessenek iránymutatások.

Hollandiában a megerősített fertőzések száma 1413, és 24-en haltak meg a betegségben.

Belgiumban a halottak száma keddre öttel emelkedett, így elérte a 10-et. A fertőzöttek száma változatlanul 1058.

Luxemburgban keddre 94-re emelkedett a fertőzöttek száma. Egy fertőzött szombaton meghalt. A körülbelül 620 ezer lakosú nagyhercegségben tízen vannak kórházban a koronavírus okozta megbetegedés miatt.

Az Európai Bizottság egészségügyekért felelős főigazgatósága kedden közzétett Twitter-üzenetében a koronavírussal kapcsolatosan terjedő hamis információkra figyelmeztetett.

„Fontos, hogy naprakészen ismereteink legyenek a vírus okozta válság legújabb fejleményeiről. Általános tanácsokat, részletes adatokat azonban az egészségügyi hatóságok szolgáltatnak”

- fogalmaztak. Óvakodni kell a rosszindulatú és félrevezető hírektől, mindig ellenőrizni kell, hogy az információk megbízható forrásból származnak-e - tették hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Behívták egy ablaktalan szobába és megzsarolták az Erste vezetőjét a jegybankban - állítja Simor András volt MNB-elnök
Simor András szerint az egyik jegybanki alelnök így kényszerítette őt arra, hogy távozzon az Erste Group felügyelőbizottságából 2023-ban. Eddig hallgatott, de most mindent elmondott az ATV Egyenes adás című műsorában. Szerinte ami történt, bűncselekmény.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.

Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.

„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a magyar Erste vezére elmondta neki, hogy behívták őt Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.

A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték Jelasity Radovánt, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.

A beszélgetésen a jegybanki alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.

„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.

A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”

Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.

Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.

„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.

Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”

Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.

„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.

Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Egy háborús világkorszak közeledik” – Szijjártó Péter válaszolt arra, hogy félti-e a fiait a besorozásától
A leköszönő külügyminiszter a Telexnek adott interjúban a háborús pszichózis magyarországi eluralkodásától tart.


„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.

Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.

Arra a kérdésre, hogy tart-e saját fiainak besorozásától, úgy felelt, „ez nem egy végletekig a valóságtól elrugaszkodott megközelítés. Egy háborús világkorszak közeledik, a világ számos pontján reális háborús veszély van. Nemcsak a saját családom miatt, hanem az egész ország miatt tartok attól, hogy a béke nem lesz mindig adott”

A kampány fő üzenetei között szerepelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. A Fidesz a kampányban végig azzal érvelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. Szijjártó ezt azzal indokolta, hogy „az Európai Néppárt durván háborúpárti, a Tisza pedig ennek a frakciónak a tagja”.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a fideszes vezetőknek üzent Orbán Viktor sokat emlegetett szavaival
A leendő miniszterelnök a Facebookon osztott meg egy rövid üzenetetet. Már nem először hangoztatja azt, amit elődje mondott a tavalyi kötcsei pikniken.


Magyar Péter egy rövid posztot osztott meg csütörtök reggel a Facebook-oldalán, amelyben a Fidesz vezetőinek üzent. Orbán Viktor szavait idézte a Tisza Párt elnöke, aki maga is sokszor hangoztatta már ezeket a választási kampány során.

„A most már alkudozni akaró, üzengető fideszes vezetőknek a maffiafőnök szavaival tudok válaszolni: »semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lett jegyezve, minden el lesz rendezve«.”

A napokban a BBC arról írt, hogy a Tisza Párthoz olyan hivatalnokoktól érkeznek megkeresések, akik pendrive-okon adnának át digitális másolatokat, ha cserébe megtarthatják az állásukat vagy büntetlenséget kapnak. A brit közmédia két, Tisza Pártból származó forrásra hivatkozva közölte az értesülést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Simor András: Zsarolással kényszerítette ki a lemondásomat a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke
Simor András volt jegybankelnök az ATV-ben beszélt az Erste Group felügyelőbizottságából való távozásának valódi okáról. Állítása szerint az egyik MNB alelnök megfenyegette az Erste magyarországi vezetőjét, hogy megnehezíti a bank működését, ha ő a posztján marad.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.

Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.

„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a bankvezető elmondta neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.

A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.

A beszélgetésen az alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.

„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.

A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”

Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.

Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.

„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.

Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”

Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.

„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.

Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET: