Kivégeztek egy férfit Iránban, aki a vád szerint megölte a Baszidsz félkatonai szervezet két tagját, négyet pedig megsebesített - írja a CNN.
Majidreza Rahnavardot „Isten elleni harc” miatt ítélték el, és hétfő hajnalban akasztották fel nyilvánosan Meshedben.
Az Iráni Emberjogi szervezet szerint a férfit kényszerrel vették rá a beismerő vallomásra, nem zajlott jogszerűen a tárgyalása sem - írja a BBC.
Ő a második ember, akit kivégeztek az idei iráni tüntetéshullámmal kapcsolatban. Ahogy azt mi is megírtuk, múlt csütörtökön felakasztottak egy 23 éves férfit, amiért a kormányellenes tüntetések során elzárt egy teheráni főutat, és machetével megsebesített egy biztonsági tisztet.
Rajtuk kívül az Amnesty International szerint még 17 embert ítéltek halálra, amiért részt vettek a tüntetésekben.
A kormányellenes megmozdulások akkor kezdődtek el Iránban, amikor a 22 éves Mahsza Aminit előállította az erkölcsrendészet azért, mert nem az előírásnak megfelelően viselte a fejkendőt, azaz a hidzsábot. Szemtanúk szerint a fiatal nőt már a rendőrautóban megverték, majd három nappal később meghalt egy teheráni kórházban.
A tüntetéshullám elérte az ország összes tartományát: az 1979-es forradalom óta nem volt hasonló nagyságú ellenállás Iránban. A kormány szerint a "zavargókat" az ország külföldi ellenségei bujtják fel, de a legtöbben békésen tüntetnek.
Kivégeztek egy férfit Iránban, aki a vád szerint megölte a Baszidsz félkatonai szervezet két tagját, négyet pedig megsebesített - írja a CNN.
Majidreza Rahnavardot „Isten elleni harc” miatt ítélték el, és hétfő hajnalban akasztották fel nyilvánosan Meshedben.
Az Iráni Emberjogi szervezet szerint a férfit kényszerrel vették rá a beismerő vallomásra, nem zajlott jogszerűen a tárgyalása sem - írja a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A választások előtt „ingyenpénzt” kapnak a tanárok is
A kormány egyszeri bérkiegészítést fizet a pedagógusoknak, ami legkésőbb április 10-ig megérkezik. Az összeg azonban eltörpül a rendőröknek és katonáknak járó hathavi fegyverpénz mellett. A szakszervezet szerint ez választási osztogatás.
Bruttó 152 400 forint egyszeri bérkiegészítést kapnak a pedagógusok, az összegnek pedig legkésőbb április 10-ig, két nappal a parlamenti választások előtt meg kell érkeznie. A juttatás azonban nem épül be az alapbérbe. A hírről a pedagógus-szakszervezetek képviselői számoltak be a Népszavának, miután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek.
Maruzsa Zoltán indoklása szerint a tanárok azért kapják a pluszpénzt, mert a 2025-ös átlagkeresetük nem éri el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke erre úgy reagált: akár azt is lehetne mondani, hogy ez „választási pénz”.
Ez az összeg eltörpül a katonák és rendőrök fegyverpénze mellett, akik hathavi fizetésüknek megfelelő, több millió forintos juttatást kapnak a választások előtt.
A kifizetés hátterében az áll, hogy a KSH adatai szerint a pedagógusok 2025-ös átlagkeresete a diplomás átlagbér 78,8 százaléka volt, ami elmarad a kormány által korábban célként kitűzött 80 százaléktól. Miközben a tanárok ezt az egyszeri összeget kapják, a szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók – például az iskolatitkárok és a pedagógiai asszisztensek – bérrendezése továbbra is megoldatlan, a 2025-ös teljesítményalapú emelések pedig jellemzően bruttó tízezres nagyságrendűek voltak.
A fegyverpénz kedvezményezettjei a rendőrök, katonák, pénzügyőrök, tűzoltók, a katasztrófavédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, valamint a határvadászok és a tisztjelöltek; a honvédségnél a kifizetések már január 30-án megtörténtek.
Bruttó 152 400 forint egyszeri bérkiegészítést kapnak a pedagógusok, az összegnek pedig legkésőbb április 10-ig, két nappal a parlamenti választások előtt meg kell érkeznie. A juttatás azonban nem épül be az alapbérbe. A hírről a pedagógus-szakszervezetek képviselői számoltak be a Népszavának, miután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek.
Maruzsa Zoltán indoklása szerint a tanárok azért kapják a pluszpénzt, mert a 2025-ös átlagkeresetük nem éri el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke erre úgy reagált: akár azt is lehetne mondani, hogy ez „választási pénz”.
Ez az összeg eltörpül a katonák és rendőrök fegyverpénze mellett, akik hathavi fizetésüknek megfelelő, több millió forintos juttatást kapnak a választások előtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Megkezdte a választási csalásokat a Fidesz, szükség esetén feljelentést is teszünk
A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket, és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
Magyar Péter egy Facebook-posztban azt állítja, a Fidesz megkezdte a választási csalásokat. A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
A politikus azt is írta, hogy több körzetben kórházakban, iskolákban vagy munkahelyeken folytatnak tiltott aláírásgyűjtést, valamint szerinte több fideszes jelölt bűncselekmény elkövetésével rágalmazza a TISZA jelöltjeit.
„A Fidesz jelöltjei szintén tiltott módon önkormányzati és állami erőforrásokat, sőt az Agrárkamara fórumait is igénybe veszik a kampányukhoz”
– tette hozzá Magyar, aki posztjában kitért arra is, hogy a „szatellit ellenzéki pártok” jelöltjei sokszor a TISZA jelöltjeként hivatkoznak magukra a szórólapjukon. A bejegyzést azzal zárta:
„Minden esetben bejelentést teszünk a helyi választási bizottságnál, és szükség esetén feljelentést teszünk.”
A 2026-os országgyűlési választás hivatalos kampányidőszaka 2026. február 21-én indult. Ettől a naptól adják ki az ajánlóíveket; egyéni jelöltként 500 érvényes ajánlás szükséges, a leadási határidő 2026. március 6. 16:00. A választók online is kérhetnek tájékoztatást arról, hogy mely jelölt(ek) ívén szerepel az ajánlásuk. Az ajánlóívek személyes adatokat tartalmaznak, ezért azok kezelése szigorúan adatvédelmi elvekhez kötött, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság külön kampánytájékoztatót adott ki a jogszerű, célhoz kötött adatkezelésről.
A kampány tisztaságát érintő viták az elmúlt hónapokban felerősödtek. 2025 októberében a Telex beszámolója szerint Magyar Péter azt állította, hogy a kormánypárt MI-vel hamisított videókkal kampányol ellene, a kormányoldal ezt nem ismerte el. Ugyanakkor kormánypárti sajtó az NVI adataira hivatkozva azt írta 2026 februárjában, hogy a TISZA által kommunikált országos ajánlásszámok eltértek a hivatalos számoktól. A kampány és a közintézményi, illetve szakmai fórumok viszonyát illetően is vannak vitás ügyek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ által szervezett gazdafórumok kormányoldali politikusok részvételével zajlanak, ami ellenzéki bírálatokat vált ki. Korábbi választások idején helyi választási bizottság már marasztalt el jelöltet iskolai helyszínen folytatott kampány miatt, ami jelzi, hogy az intézményi tereken a kampánytevékenység különösen érzékeny jogterület.
Magyar Péter egy Facebook-posztban azt állítja, a Fidesz megkezdte a választási csalásokat. A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
A politikus azt is írta, hogy több körzetben kórházakban, iskolákban vagy munkahelyeken folytatnak tiltott aláírásgyűjtést, valamint szerinte több fideszes jelölt bűncselekmény elkövetésével rágalmazza a TISZA jelöltjeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még az egyéni jelöltek háromnegyede nem adta le az ajánlásait, a kispártok különösen rosszul állhatnak
Az ajánlásgyűjtés első három napja után a 902 jelöltből 240 adta le az íveket, ebből 212 a Fidesz–KDNP és a Tisza Párté. A kisebbeknek a listaállításhoz szükséges 71 jelölt összegyűjtése is kihívást jelenthet.
„Sok minden történhet még, sok helyről érkezhet segítség, de az már most látszik, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik – pedig ez csak 35 500 aláírást igényel országosan”
– értékelte a helyzetet korábban Török Gábor politikai elemző. A február 21-én indult kampány és ajánlásgyűjtés első három napjának tapasztalatai alátámasztják a borús jóslatot: a kisebb pártoknak komoly nehézséget okoz, hogy egyéni jelöltjeik összegyűjtsék az induláshoz szükséges 500 aláírást.
A Nemzeti Választási Iroda kedd délelőtti, folyamatosan frissülő adatai szerint a 902 egyéni képviselőjelöltből mindössze 240-en adták le az ajánlásaikat, ami 26,6 százalékos arány
– írta a HVG. Ebből a 240 jelöltből 212-t a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt adja, mindkét politikai erő 106 jelöltje már az első napon leadta a szükséges íveket, a gyűjtés rajtját egyben erődemonstrációra is felhasználták. Aki már leadta az aláírásokat, annak a státusza az NVI rendszerében „bejelentve”, ami annyit tesz, hogy a helyi választási bizottság még ellenőrzi az íveket. A „nyilvántartásba véve” jelölés pedig már azt mutatja, hogy megvan az érvényes 500 ajánlás.
A választási szabályok szerint egyéni jelölt az lehet, aki március 7-ig legalább 500 érvényes ajánlást gyűjt össze a saját választókerületében. Országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, összesen legalább 71 egyéni jelöltet indít. A választók április 12-én szavazhatnak.
A maradék 28, ajánlását már leadott jelöltből 20 a Mi Hazánk politikusa, de ez a párt 106 jelöltjéhez képest is csak 18,8 százalékos teljesítés. A DK 105 jelöltjéből mindössze négyen végeztek eddig, ami 3,8 százalékos arányt jelent.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyetlen jelöltje sem adta még le az ajánlásait.
Ezzel szemben négy független jelölt már sikeresen vette az akadályt. Leadta az ajánlásait Hadházy Ákos (Zugló), valamint az MSZP két ismert politikusa, a most függetlenként induló Kunhalmi Ágnes és Hiller István. A negyedik független jelölt a Vas megye 1-es körzetben induló Czeglédy Csaba, akit a DK támogat.
A listán szereplő jelöltek száma valójában már eggyel kevesebb, ugyanis a csepeli választókerületben induló Szabó Szabolcs, aki korábban háromszor is legyőzte a fideszes Németh Szilárdot, vasárnap bejelentette, hogy az ajánlásgyűjtés első napjának tapasztalatai alapján mégsem indul el a választáson.
„Sok minden történhet még, sok helyről érkezhet segítség, de az már most látszik, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik – pedig ez csak 35 500 aláírást igényel országosan”
– értékelte a helyzetet korábban Török Gábor politikai elemző. A február 21-én indult kampány és ajánlásgyűjtés első három napjának tapasztalatai alátámasztják a borús jóslatot: a kisebb pártoknak komoly nehézséget okoz, hogy egyéni jelöltjeik összegyűjtsék az induláshoz szükséges 500 aláírást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkijt állva tapsolták, Orbánt árulónak nevezték a háború évfordulóján az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament rendkívüli ülésén több képviselő is hevesen bírálta a magyar kormányfőt. A vita középpontjában a magyar vétó áll, amely egy Ukrajnának szánt, kulcsfontosságú pénzügyi csomagot akadályoz.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Ezután a felszólalók közül többen is keményen bírálták a magyar miniszterelnököt.
Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő szerint Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök Putyint támogatják, és így fognak megmaradni a történelem számára. „Nem vagyunk az orosz árulók oldalán, kiállunk önök mellett” – üzente Zelenszkijnek.
Iraxtse Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint Orbán a szankciók megvétózásával árulást követ el az ukrán nép ellen. Terry Reintke, a zöldek képviselője úgy fogalmazott, Orbán Viktor „Ukrajnát és Európát, mindannyiunkat elárult”. Valérie Hayer, a liberális Renew párt szónoka a Fideszt is magában foglaló Patrióták Európáért frakciót kritizálta.
„Putyinnak vannak szövetségesei Európában, Bardella úr, önök Putyin láncos kutyái” – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor volt az, aki aláásta a 90 milliárd eurós támogatást.
Dömötör Csaba, a Fidesz képviselője azzal érvelt, hogy a bajban segíteni kell, de ettől nem kell belekeveredni a háborúba. Szerinte Ukrajna blokkolja a Magyarországnak szánt olajszállítmányokat, de „nem fogunk engedni a zsarolásnak”.
A kormánypárti politikus úgy vélte, ha az EU tovább küldi a milliárdokat Ukrajnába, akkor még több koporsóra lesz szükség, és Európa a világ beteg embere lesz.
A magyar kormánypárti álláspontot helyeselte Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője, aki szerint Magyarország helyesen jár el.
Sandra Kalniete lett néppárti képviselő viszont kijelentette:
„Ukrajna uniós tagállam lesz egy napon, akkor is, ha egy tagállam, Magyarország ezt szeretné blokkolni”.
A vita után a parlament 437 igen, 82 nem és 70 tartózkodás mellett határozatban ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A dokumentum követeli a harcok azonnali beszüntetését, az orosz csapatok kivonulását, és hangsúlyozza, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van.
A határozat újabb szankciókat és az orosz energiáról történő fokozott leválást sürget, beleértve az Északi Áramlat 1–2. vezetékek végleges leállítását. A határozatot egyetlen magyar képviselő sem támogatta: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció tagjai nem vettek részt a szavazáson, a fideszesek és a Mi Hazánk képviselője pedig ellene szavazott.
Az évfordulón az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökei közös nyilatkozatban álltak ki Ukrajna mellett. Kiemelték: a szuverenitás és a területi integritás tisztelete alapelv, a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Az EU 2022 óta közel 200 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, és a tagállami vezetők további 90 milliárd eurós csomagról döntöttek a 2026–27-es időszakra, amelyből 60 milliárd eurót katonai célokra fordítanának – ezt a csomagot blokkolja jelenleg Magyarország. Az Unió emellett kész hozzájárulni Ukrajna jövőbeni biztonsági garanciáihoz, és támogatja egy, az agresszió bűntettének kivizsgálására létrehozandó különleges törvényszék felállítását.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
