prcikk: Már csak 11 ország maradt, ahol nem bukkant fel a koronavírus – így úszták meg a világjárványt | szmo.hu
FELFEDEZŐ
A Rovatból

Már csak 11 ország maradt, ahol nem bukkant fel a koronavírus – így úszták meg a világjárványt

Van olyan ország, ahol a szigorú intézkedések váltak be, máshol pedig a valóság elhallgatása működik a koronavírus ellen.
Fotó: Pixabay/JAY PARK - szmo.hu
2021. január 16.



Bármennyire is hihetetlen, de még mindig létezik 11 olyan ország a Földön, ahol hivatalosan egyetlen koronavírus-fertőzöttet sem azonosítottak, írja a Daily Star. Ugyan a világjárvány már egy éve pusztít a bolygón, ám néhány eldugott szegletében a mai napig ismeretlen fogalom a kötelező maszkviselés és a védőtávolság.

A vírusmentes helyek többsége nem meglepő módon a csendes-óceáni szigetvilágból kerül ki, melyek már a járvány kezdeti szakaszában szigorúan bezárkóztak, és megtiltották az idegenek belépését területükre. Mára ez a 11 ország maradt a normális élet utolsó mentsvára, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy paradicsomi állapotok uralkodnak ezeken a helyeken.

Cook-szigetek

A 17 ezer lakost számláló szigetcsoporton összesen 22 orvos él, és szükség esetén csak 2 lélegeztetőgép áll rendelkezésre. A 15 sziget közül a legnagyobb, Raratonga összes iskoláját bezárta a kormány a pandémia első heteiben, az embereknek pedig a védőtávolság betartását ajánlotta. Az élet azóta visszatért a normális kerékvágásba, bár a járvány nyomában érkező gazdasági válság érzékenyen érintette a kis országot, ahol a GDP több mint kétharmada a turizmusból származik.

Tuvalu

A Hawaii és Ausztrália között félúton fekvő parányi szigetország a világ egyik legkisebb független nemzete. Tuvalu lakosainak száma a négy évvel ezelőtti népszámlálás szerint 11 192 fő, akik a három zátonysziget és a hat atoll összesen 26 négyzetkilométernyi területén élnek. A kormány már a koronavírus-járvány kitörésének első pillanataiban lezárta a határokat a turisták előtt, majd kötelező karantént írt elő. A stratégia egyelőre sikeresnek tűnik, mert hivatalosan egyetlen Covid-19 esetet sem regisztráltak az országban.

Tonga

104 ezer lakosával Tonga az egyik legnépesebb csendes-óceáni szigetországának számít, ennek megfelelően kemény szigorral léptek fel már a Covid-19 megjelenésének elején is. A világjárvány kezdetétől korlátozzák a tengerjáró kirándulóhajók közlekedését a térségben, lezárták a repülőtereket és teljes nemzeti karantént rendeltek el. Az országba nemcsak a belépés, hanem a kiutazás is tilos. Több más szigetországgal együtt Tonga is részesül az új-zélandi kormány 75 millió dollár értékű koronavírus-vakcina szállítmányából, amit az év későbbi részében kapnak meg.

Pitcairn-szigetek

Ha ezen az apró szigeten felütné a fejét a koronavírus, majdnem biztos, hogy néhány nap alatt végig is söpörne az itt lakó nagyjából 50 emberen. A hivatalosan az Egyesült Királyság tengerentúli területének számító szigetcsoport egyetlen lakott szigetén a híres HMS Bounty túlélői és néhány tahiti fogoly leszármazottai élnek 1789 óta. A szigetcsoport honlapja büszkén hirdeti, hogy egy Covid-mentes területen oldalán járunk, ahol legalább 2022 márciusáig érvényben maradnak az utazási korlátozások.

Palau

100 fő híján 18 ezren élnek a 300 szigetből álló Palaun. A Fülöp-szigetektől 800 kilométerre található független ország a járvány kitörése elején felfüggesztette a kereskedelmi célú repülőjáratokat, miközben a hazatérő helyiek számára kötelező karantént rendelt el. A cikkünk kiemelt képén is látható turistaparadicsom 1994-ben kiáltotta ki függetlenségét az Egyesült Államoktól.

Niue

A fél budapestnyi területen elhelyezkedő Niue bennszülöttjeinek többsége ma már Új-Zélandon él, de az 1624 helyben maradt lakos mindent megtett, hogy megússzák a járványt. Miközben a világ nagyobb része egyébként a koronavírussal volt elfoglalva, addig Niuét a választás tartotta izgalomban. Az új elnök végül egy korábbi gyepteke bajnok lett, aki a szavazategyenlőség miatt érmefeldobással nyerte meg a választást.

Nauru

A főváros nélküli Nauru a világ harmadik legkisebb országa. A közel 13 ezer lakosú szigetet leginkább arról ismerik világszerte, hogy itt működik Ausztrália hírhedt migrációs fogvatartási központja is, ahol állítólag embertelen körülmények között szenvednek a menekültek. A szigetállam szigorú utazási korlátozásainak köszönheti, hogy egyelőre elkerülte a világot térdere kényszerítő koronavírus-járvány.

Kiribati

A Nauru szomszédságában elhelyezkedő szigetcsoporton közel tízszer annyian élnek. Ami korábban átok volt, a világjárvány kezdetén hatalmas szerencsének bizonyult: az országba csak nagyon kevés légitársasággal lehet eljutni. Mivel a Covid-19 miatt több létfontosságú mezőgazdasági termék behozatala ellehetetlenült, a helyiek közül többen is kertészkedésbe fogtak az élelmiszer-ellátási lánc fenntartása érdekében.

Tokelau

A Hawaii és Új-Zéland között félúton található szigetcsoportnak csupán egyetlen kórháza van, mely képes lenne megbirkózni a járvány okozta nyomással. Az 1411 lakosú, hivatalosan Új-Zélandhoz tartozó terület legkönnyebben egy 24 órás, Szamoáról induló hajóúttal érhető el. Ám mivel Szamoa szigetén novemberben hivatalosan is azonosítottak koronavírusos fertőzöttet, Tokelau ma már jobban elszigetelődött a világtól, mint korábban valaha.

Mikronézia

A 600 különálló szigetet magába foglaló területen a cikk írásának idején még nem regisztráltak koronavírusos megbetegedést, de öt nappal ezelőtt azonosították az első fertőzöttet. Így a valamivel több mint 100 ezer lakosú szövetségi köztársaság már nem számít Covid-mentes területnek.

Türkmenisztán

Nem úgy Türkmenisztán, ahol hiába élnek közel 6 millióan, a népesség a hivatalos adatok alapján koronavírus-álló. Ugyan a közép-ázsiai ország valamennyi szomszédjánál megjelent már a világjárvány, a türkmén határon mégsem tud átjutni. Ugyanakkor az országból kiszivárgó jelentések szerint Türkmenisztán sem úszta meg a koronavírust, csak feltehetően Észak-Koreához hasonlóan eltitkolják a valóságot. Tavaly júliusban egy török diplomata hunyt el egy türkmén kórházban. Kemal Uchkun tünetei nehéz légzés, köhögés és magas láz voltak, vagyis minden, ami a koronavírusra jellemző. A férfit a helyi orvosok egyszerű tüdőgyulladással kezelték, a gyógyszerek azonban hatástalanok voltak. Uchkun özvegye pert fontolgat a türkmén állam ellen, amiért nem engedték férje Törökországba szállítását, ahol megfelelő kezelésben részesítették volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Gondolnád, hogy az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerzik be az élelmiszerláncok?
A hat nagy, nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi láncnál forgalmazott élelmiszer-termékek döntő többsége hazai forrásból származik, és vannak olyan árucsoportok, ahol a 90 százalékot messze meghaladja a magyar termékek aránya. Ilyenek például a tej, a liszt, a tojás, a friss csirkehús, szezonban pedig a burgonya és a legtöbb zöldség és gyümölcs is.


A Magyarországon működő hat nagy nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) élelmiszer-beszerzéseinek mintegy 80 százaléka a zöldség-gyümölcs szezonban hazai forrásból származik, de vannak olyan termékpályák, ahol ez az arány a 90 százalékot is bőven meghaladja. Tipikusan ilyen termék a tej, a liszt, a pékáru, a tojás, a friss csirkehús, vagy az év nagy részében (a nyári hónapok kivételével) a burgonya is, vagyis olyan élelmiszerek, amelyek szinte minden nap előfordulnak az asztalunkon.

A hat nagy cég legnagyobb magyar beszállítói a magyar élelmiszergyártás zászlóshajói.

Ide tartozik az Alföldi Tej Kft., a Sole Mizo Zrt., a Taravis Kft., a Naszálytej Zrt., a Kométa 99 Zrt., a Félegyházi pékség Kft., a Zalaco Sütőipari Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Tranzit-Food Kft., a Gallicoop Zrt., vagy az a MCS Vágóhíd Zrt.

A tejek esetében például kijelenthető, hogy a hat nagy cég összes magyarországi forgalmában 90 százalék feletti a magyar tej felhasználása.

Az élelmiszer beszerzések hazai részarányának ingadozása javarészt abból származik, hogy a szezonális termékek Magyarországon történő beszerzése az év jelentős részében fizikai akadályba ütközik, vagyis itthon nincs is, nem terem, nem gyártja, nem csomagolja, nem szeleteli senki, mégis vannak, akik megvennék. Szezonban azonban nemcsak a polcokon levő tej, liszt, tojás vagy burgonya származik szinte kizárólag (több mint 90 százalékban) Magyarországról, de a dinnye, répa, alma, cseresznye, és a lecsóhoz való paradicsom és paprika is.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: 50 ezernél is több embert foglalkoztatnak Magyarországon, 2024-ben több mint 710 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe, és 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el arra rászorulóknak, emellett milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A 80 százalék körüli hazai beszerzési arány az élelmiszerek esetében különösen annak fényében tekinthető magas értéknek, hogy vannak olyan élelmiszer termékek, amelyek Magyarországon alapvetően nem hozzáférhetők, mégis szeretjük, és kisebb-nagyobb mennyiségben vásároljuk ezeket. Közöttük vannak értelemszerűen a déli gyümölcsök, vagy olyan delikát termékek, amelyek nem helyettesítik, hanem kiegészítik a magyar termékkínálatot, mint a francia sajt, vagy a serrano sonka.

Vannak természetesen olyan termékek is, amelyek hazai előállítása örvendetes lenne, Magyarország mégsem állít belőle elő annyit, amennyit a magyar fogyasztók megvásárolnának.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Egy hónap szabadság - utaznál, magadat fejlesztenéd vagy a ház körül serénykednél?
Az egy hónapos szabadság extra feltöltődést adhat - de mi történik, ha valaki egy teljes hónapra valóban kiszáll a munkából? A Yettel Magyarország Recharge programjában részt vevő dolgozókat kérdeztük arról, hogyan élték meg ezt a ritka lehetőséget.


Van egy furcsa ellentmondás a szabadság fogalmában: papíron mindenkinek jár, a valóságban mégis kevesen tudják igazán kihasználni. A legtöbben legfeljebb helyet változtatnak – irodából tengerpartra, meetingekből kirándulásokba –, de közben fél szemmel továbbra is a telefonjukat figyelik.

Egy gyors e-mail-válasz itt, egy „csak ránézek” Teams-üzenet ott, és máris oda a kikapcsolódás. Ismerős helyzet?

A szabadság véget ér, és valójában nem érezzük magunkat kipihentebbnek, mint előtte.

Milyen az, amikor a szabadság végre tényleg szabadság?

Éppen ezért számít különlegesnek az a lehetőség, amikor valaki nem néhány napra vagy egy hétre, hanem egy teljes hónapra kiszakadhat a munkából úgy, hogy közben fejben is le tudja tenni a feladatokat.

A Yettel Magyarország által bevezetett Recharge program pontosan ezt a fajta valódi feltöltődést teszi lehetővé: minden ledolgozott ötödik év után egybefüggő, fizetett egy hónap szabadság jár a munkatársaknak.

De mit kezd az ember ennyi idővel, ha tényleg megkapja? A válasz meglepően sokféle – és talán pont ettől izgalmas: a cégnél dolgozókat kérdeztük arról, ők hogyan élték meg ezt a lehetőséget.

Olasz körút, balatoni nyár és családi pillanatok – három történet egy hónapról

Nagy Viktória, a vállalat B2B szenior szegmens menedzsere, aki áprilisban tölti a 6. évét a cégnél, már az első pillanatban érezte, hogy ez több lesz, mint egy szokásos szabadság. „Nagyon megörültem a lehetőségnek, és azonnal elkezdtem gondolkodni, mivel tölteném el az egy hónapot” – meséli. Az eredeti terve egy indonéziai utazás volt, amit azonban a nemzetközi helyzet keresztülhúzott, így gyors újratervezésre volt szükség.

Végül Olaszország lett az úti cél: Pisa, Firenze, Bologna, Velence, Verona és Milánó következett egymás után, egyfajta spontán körutazásként.

A két hét aktív felfedezés után azonban még bőven maradt ideje arra is, ami a legtöbb szabadságból hiányzik: a valódi pihenésre. „Tényleg ki tudtam kapcsolódni, és egy ideig nem is számoltam, hány nap van még hátra. Évek óta nem éltem át ilyet” – mondja.

Szerinte ez az igazi különbség: amikor nem kell sietni, nem kell minden percet kihasználni, egyszerűen csak benne lehet lenni az időben. A visszatérés pedig egy különösen kedves meglepetést is tartogatott számára: „Jól esett, ahogy vártak vissza a kollégák: az asztalomat vicces, kedves post-it üzenetekkel ragasztották tele az eltelt egy hónap alatt.”

Deák-Kőszegi Viktória, az Operational Support and Admin Group vezetője, aki összesen 12 éve dolgozik a vállalatnál (a Telenoros időszakot is beleszámítva), egészen másképp élte meg ezt a hónapot. Számára a lelassulás volt a kulcs.

A teljes időszakot a balatoni házában töltötte, ahol a napok természetes ritmusban teltek: strandolás, grillezés, kirándulások, és idő a családra.

Sőt, még arra is jutott energiája, hogy önkéntesként részt vegyen a balatonboglári Kultkikötő programjaiban, koncertek és színházi előadások lebonyolításában segítve. „Teljes feltöltődést adott ez az időszak. Kicsit mással tudtam tölteni a napjaimat, mint általában, és ez felszabadított” – fogalmaz Viki.

A visszatérés ugyan nem volt azonnal egyszerű: „Az első héten azt sem tudtam, hol vagyok.”  De végül éppen ez a hosszabb kiszakadás adott neki új lendületet.

Hargitainé Bokros Judit, facility manager, 5 éve dolgozik a Yettelnél, számára a Recharge egyértelműen a családról szólt. Az időzítés sem volt véletlen: ekkor született meg a legifjabb unokája, így nem is volt kérdés, hogy ezt a hónapot velük szeretné tölteni. A mindennapok közé ugyan becsempésztek egy rövidebb utazást is a férjével, de a hangsúly a közös pillanatokon volt. „Nagyon jó volt végre nem azon kattogni, mit kell még megoldani vagy mivel vagyok elmaradva” – mondja.

Számára a valódi kikapcsolódás azt jelentette, hogy teljesen kizárta a munkát: nem nézett e-maileket, nem követte a belső kommunikációt.

A visszatérés persze kihívást jelentett, mert egy hónap történéseit nem lehet egy nap alatt feldolgozni, de a nyugalom és a feltöltődés érzése miatt egyértelműen megérte.

Több mint juttatás: egy hónap, ami hosszú távon is visszaad

A személyes történetekből kirajzolódik, hogy a Recharge jóval több, mint egy extra juttatás. Inkább egy szemléletváltás része.

A program mögött az a felismerés áll, hogy a hosszú távú teljesítményhez nem elég a rövid pihenés: időről időre szükség van valódi, mély feltöltődésre is.

Ezt támasztják alá az első év tapasztalatai is: a program indulása óta 469 munkatárs vált jogosulttá a plusz egy hónap szabadságra, ami összesen közel 15 ezer extra szabadnapot jelent – ez nagyjából 39 évnyi pihenőidőnek felel meg.

„A Recharge ma már a hosszú távú munkáltatói stratégiánk része, amely a munkavállalói jóllétet a fenntartható működés feltételeként kezeli” – mondja Szalai Enikő a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.  - "A program szervesen illeszkedik a vállalat egyéb jóléti kezdeményezéseihez, például a 4 hetes apaszabadsághoz, a nagyszülői szabadsághoz, valamint a sportolási és szakértői támogatási lehetőségekhez. A cél nem csupán az, hogy a munkatársak kipihenjék magukat, hanem az is, hogy hosszú távon megőrizzék a motivációjukat és kreatív energiáikat."

A visszajelzések alapján a program valóban ezt hozza: akik éltek a lehetőséggel, kipihentebben, frissebb perspektívával tértek vissza.

Egy hosszabb szabadság ugyanis a gondolkodásnak is ugyanúgy pihenést jelent, mint a testnek. Amikor nem sürgetnek határidők, amikor nem kell folyamatosan reagálni, akkor jut tér az új ötleteknek is.

Talán ez az, ami miatt egy hónap szabadság elsőre luxusnak tűnik, valójában azonban befektetés –  az egyén és a szervezet szempontjából egyaránt. Mert amikor valaki tényleg ki tud kapcsolni, utána egészen más minőségben tér vissza. És lehet, hogy éppen ez az, amiből a legtöbben a hétköznapokban a leginkább hiányt szenvednek.

A cikk a Yettel Magyarország támogatásával készült. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Szevasz Terasz: Indul a tavaszi borterasz-szezon!
Idén tavasszal a Magyar Bor „Szevasz Terasz” kampányában országszerte négy hétvégén, csaknem száz borászat várja azokat, akik a tavasz ritmusát egy pohár kiváló bor társaságában élveznék.


Ahogy megérkeznek az első igazi tavaszi hétvégék, egyre többen veszik az irányt a szőlősorok és a panorámás borteraszok felé. Idén tavasszal a Magyar Bor „Szevasz Terasz” kampányában országszerte négy hétvégén, csaknem száz borászat várja azokat, akik a tavasz ritmusát egy pohár kiváló bor társaságában élveznék.

Több mint borozás: Életérzés a teraszokon

A kampány célja, hogy a borfogyasztást valódi közösségi élménnyé emelje, hiszen a látogatók nemcsak a borokat ismerhetik meg, hanem személyesen találkozhatnak a borászokkal és felfedezhetik hazánk legszebb borvidékeit is.

A tavaszi szezonnyitót egy különleges gesztus is kíséri: a részt vevő borászatoknál minden helyszínen az első 100 látogató a Magyar Bor vendége az első pohár borra. A kedvezmény további fogyasztás (például egy kísérő borkorcsolyák vagy egy másik pohár bor) mellé jár, így téve teljessé a délutáni kikapcsolódást. Érdemes tehát időben érkezni, és hagyni, hogy magával ragadjon a teraszok hangulata.

Party a dűlők között: Érkezik a Be Massive

A kampány során négy kiemelt helyszínen a Be Massive Horizon különleges bulijai fokozzák a hangulatot. A jól ismert elektronikus zenei sorozat és a Magyar Bor együttműködése révén a résztvevők együtt élvezhetik a gyönyörű tájat, a finom borokat és a kellemes zenét.

A kiemelt Be Massive Horizon bulik menetrendje:

Április 4. (14:00–19:00): Etyeki Kúria – Bor, mámor, Etyek

Április 11. (14:00–18:00): Bolyki Pincészet – Vagányság az egri kőfejtőben

Április 18. (15:00–22:00): Lajvér Borbirtok – Szekszárdi elegancia és ritmus

Április 25. (14:00–18:00): Laposa Birtok – Balatoni panoráma a Badacsony lábánál

Hogyan vehetsz részt?

A részvétel egyszerű, de érdemes gyorsnak lenni! Az ingyenes Be Massive bulikra a fenti eseményekben található linken lehet regisztrálni, ahol az első 100 regisztráló garantált borkupont kap.

A kampányban részt vevő borászatok listája és a pontos részletek elérhetők a szevaszterasz.bor.hu oldalon, ahol egy interaktív térkép segít megtervezni a tavaszi bortúrákat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Matolcsyék hogyhogy nincsenek még börtönben?” – kérdezte Hajdú Péter Orbán Viktortól
A műsorvezető a miniszterelnök felcsúti otthonába látogat el műsora legújabb adásában, amelynek már megjelent az előzetese. Hajdú Simicska Lajosról is faggatta Orbánt, aki elárulta, őt nem érte váratlanul, hogy tönkrement a barátságuk.


Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába.

A műsorvezető már közzétette az előzetest, amelyen elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt.

Láthatjuk a miniszterelnök egyik esküvői fotóját is, amiről így beszélt: „Fiatalság, bolondság! Ez esküvői fotó. Én szerencsés ember vagyok, mert az embernek végül is az életben két dologban kell, hogy szerencséje legyen: a feleségével, meg a munkájával. Ha ezt a kettőt a Jóisten megsegíti, akkor rendben van”. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, mert „86-ban meghoztam az első, életem legjobbjának bizonyuló döntését a feleségemmel kapcsolatban, és 90-ben meghoztam a munkámról azt a döntést, amit a mai napig elhozok”.

Ezután Hajdú Péter a 2015-ös G-napra kérdezett rá, amikor egy szövetség és egy barátság ment tönkre, amire szavai szerint senki sem számított.

„Engem leszámítva. Nekem nem volt döbbenetes” – reagált Orbán Viktor.

A miniszterelnök Simicska Lajosról szólva kifejtette:

„láttam, hogy ebből baj lesz, és előbb-utóbb ennek lehet valami durva, szimbolikus szakítása. És hát ismerve a barátomat, ez elég durvára és szimbolikusra sikerült”.

A műsorvezető azt is felvetette, hogy bár harcban állunk Brüsszellel, a magyar gazdaságnak szüksége lenne az uniós pénzekre, ezért nem lehetne-e elszívni a békepipát. Erre a kormányfőtől az a válasz érkezett:

„Az én taktikám nem a békepipa, hanem a tomahawk”.

A promó végén Hajdú Péter egy érdekes kérdést tesz fel tegeződve Orbánnak:

„Arra kérlek, hogy segíts megérteni: hogy ha annak csak a töredéke igaz, amit a Matolcsy-klánról lehet hallani, akkor hogyhogy nincsenek még börtönben?”

Erre az előzetesben már nem érkezik válasz. A teljes beszélgetés csütörtökön 19 órától lesz látható a Frizbi TV Youtube-csatornáján.

Az előzetest itt láthatjátok:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk