A legfurább és a legmegdöbbentőbb dolgok, amiket menyasszonyok kértek a koszorúslányaiktól
"Arra kért, hogy csináljak úgy, mintha a barátnőm csak a barátom lenne, mert az emberek nem biztos, hogy tolerálják az LGBTQ kapcsolatokat. Ja és azt is kérte, hogy takarjam el a tetoválásaimat. Miután 5 órát utaztam azért, hogy megnézzem vele az esküvő helyszínét, majd 1500 dollárt fizettem a hotelszobáért, a ruháért és a frizurámért. Még csak el sem köszönt tőlem, a lánytestvérét küldte maga helyett."
"Amikor a menyasszony felkért, hogy legyek a koszorúslánya, még szingli voltam. Az esküvőt aztán elhalasztották, nekem pedig egy hónappal az új dátum előtt megkérték a kezemet. A menyasszony nem akarta meghívni a vőlegényemet, mert azt akarta, hogy csak szinglik legyenek a lagzin, de a párja meggyőzte, hogy hadd jöhessen. Azt viszont nem tudta, hogy az esküvőjén már házas is voltam, ugyanis két nappal előtte kimondtuk az igent."
"Azt kérte tőlem, hogy fessem be a hajamat. Hogy miért? Mert az egész családja szőke és kékszemű. Nem akarta, hogy valaki azt gondolja, hogy meghívott valakit az esküvőjére a családján kívül. Amikor ezt elutasítottam, felajánlott egy parókát. Végül két barna hajú vendég is volt a lagzin, mivel a lánytestvére, aki nem tudott erről a hajszabályról, befestette a haját."
"A gyerekkori barátnőm azt kérte tőlem, hogy fessem barnára a hajam, barnuljak le és tegyek be színes kontaktlencsét. Szerinte ugyanis a vörös hajam elvonná a vendégek figyelmét, a bőrszínem nem passzolna a halvány rózsaszínű koszorúslányruhához, és nem akarta, hogy én legyek az egyetlen kékszemű vendég a lagzin. Nemet mondtam, ő pedig nem tudta megérteni, hogy miért nem vagyok képes megtenni ezt a három apróságot az ő nagy napjára. Két héten át üzenetekkel bombázott, amelyekben azzal vádolt, hogy tönkreteszem az esküvőjét. Ezek után letiltottam."
"Én voltam a nyoszolyólány a legjobb barátnőm esküvőjén. Jól ismertem a párját is, hiszen már hat éve, a középiskola óta együtt vannak. Az esküvő napján, amikor készülődtünk, a menyasszony odajött hozzám és megkért, hogy írjam meg gyorsan az esküvői fogadalmát. Persze mint legjobb barát írtam egy nagyon jó szöveget, amin nemcsak ő és a vőlegénye, hanem a szülők és az egész násznép könnyekben tört ki. A férjnek ráadásul annyira tetszett, hogy ráhímeztettte egy párnára, amely a nappalijukat díszíti. Minden alkalommal, amikor náluk vagyok, mosolygok egy kicsit magamban. Már több mint egy év telt el, és még mindig nem tudja, hogy valójában én írtam a fogadalmat."