HÍREK
A Rovatból

Lázár János: Csoda, hogy egyáltalán még talpon vagyunk

Lázár János Hajdú Péter Beköltözve című műsorának vendége volt, ahol szó esett a miniszter politikai ambícióiról, Orbán Viktorral való barátságáról, a kegyelmi botrányról, Magyar Péterről és a 2026-os választás lehetséges kimeneteleiről.


Lázár János volt Hajdú Péter Beköltözve című műsorának vendége. A miniszter megérkezésekor átnyújtott egy ajándékcsomagot, amelyben ott volt a „Nincs több pezsgő – Churchill és a pénz” című könyve, saját főzésű birspálinkája, a felesége barack- és szilvalekvárja, na meg a család karácsonyi üdvözlőlapja is.

A pénteki premier egy erős reggelivel indult – mármint az derült ki, hogy Lázár János reggelente tojást szokott enni, de ennél komolyabb konyhai ambíciói nincsenek. „A tea- és kávéfőzőt még be tudom kapcsolni, de ennyi” – ismerte el magáról. De rántottát például soha életében nem sütött. Talán az is közrejátszik, hogy egyke gyerek volt, és mint mondja, ez a politikában sem segít: sokszor elviselhetetlennek tartják.

A műsorban az is szóba került, hogyan dolgozik együtt Orbán Viktorral. Lázár János szerint nincs véleménydiktatúra a Fideszben, de a kommunikáció szigorúan összefogott.

„Az a legenda, hogy egy véleménydiktatúrában élünk a Fideszben, az nem igaz, de egyeztetünk, összefogott kommunikáció van. Tudnom kell, hogy mi az, amit mondok”

– fogalmazott. Szóval minden, ami kijön a száján, előzetesen átgondolt és egyeztetett.

Lázár János gyerekkorát idézve elmondta, földműves családból származik, szülei ma is gazdálkodnak, ő pedig az első diplomás a családban. Nagyapja forradalmi alkat volt, nem lépett be a TSZ-be, emiatt kicsit kirekesztettnek számítottak, de elképesztő ellenálló képességük volt. „Én a nyomába sem lépek” – jegyezte meg.

A családban a humor alapvetés, hazudni viszont tilos volt. Nem kényszerítették semmire, de amit vállalt, azt teljesítenie kellett. Tudóstanárai gondolkodni is megtanították, ami szerinte nagy szerencse. „Mindent meg lehet oldani: hogy jó tanuló legyél, de ne is egy könyvbuzi, és közben életvidám is, az nagyon fontos.”

A beszélgetés során arra is fény derült, hogy 27 évesen már polgármester volt, de az ügyvédi szakvizsgát kihagyta. Politikailag az MDF-el kezdte, és ma is azt gondolja, hogy mindent megtettek az ország fejlesztéséért – az más kérdés, hogy sikerült-e. Régi barátai vannak, mert szerinte meg kell tanulni elnézni az emberi hibákat, bár sokan sértődékenynek tartják. Orbán Viktor barátságára vonatkozó kérdésre viszont nem adott egyértelmű választ.

Lázár János azt is elmondta, hogy bár sokan sértődékenynek tartják, nem haragtartó, és szerinte a hibák elnézése az emberi kapcsolatok alapja. Orbán Viktorral való viszonyát azonban nem egyszerű meghatározni. Arra a kérdésre, hogy barátok-e, azt válaszolta:

„valami olyasmi, vagy olyasmi lesz.”

1993-ban találkozott Orbánnal először egy hódmezővásárhelyi fórumon, miatta lépett be a Fideszbe, és akkoriban a 90-es évek politikai szupersztárjaként rajongott érte. Hogy ez a rajongás kölcsönös volt-e, azt nem tudja, de megjegyezte, hogy Orbán egy rendkívül szabályozott és okos ember, aki nagyon jól megválogatja a munkatársait.

„A Fideszről fog készülni egy könyv vagy egy film. A Fidesz egy egyetemi csoport, évfolyam, barátság. Az az 50 ember, aki a Fidesz alapításakor ott volt, azok mind a mai napig barátok, bajtársak, harcostársak, egy életem, egy halálom elv alapján kitartanak egymás mellett. Az én generációm tíz évvel fiatalabb. Fantasztikus sztori a Fidesz alapítók összetartozásának leírása, ebbe a körbe sose tudsz bekerülni. Ez egy más minőségű barátság, soha nem lesz olyan kapcsolatod neked velük, mint nekik egymással. Ez egy nagyon érdekes történet, lehetne filmet csinálni belőle.”

2022-ben Lázár János ambíciói közt szerepelt, hogy vidékfejlesztési miniszter legyen, mert szerinte az jó lett volna neki is, meg az országnak is. Orbán Viktor viszont gyorsan lehűtötte a lelkesedését:

„Engem oda szokott küldeni a miniszterelnök, ahol vannak problémák, és meg kell oldani azokat”.

Hajdú Péter szerint Orbán Viktor kedvelheti Lázárt, mert sokat megengedhet magának – például azt is, hogy kimondja, Novák Katalint nem tartja alkalmasnak köztársasági elnöknek. Lázár szerint Novák „se közénk, se fölénk nem volt való”, és a családot mint legfontosabb értéket hirdető Fideszben ez nem hibázható el. Azt is hozzátette, hogy Varga Juditnak sem lett volna szabad ellenjegyeznie a téves döntést.

Lázár szerint a köztársasági elnöknek komoly múlttal kell rendelkeznie, példaként Áder Jánost, Göncz Árpádot és Mádl Ferencet említette, a jelenlegi elnököt, Sulyok Tamást pedig alkalmasnak tartja. Novák Katalint viszont fiatalnak és túlzottan ambiciózusnak látja, ami szerinte „a veszte lett.”

Hajdú Péter szerint a kegyelmi ügy volt a Fidesz eddigi „legdurvább ügye”, és „Magyar Péter origója” is, amit Lázár János sem vitatott. A miniszter szerint a Tisza Párt elnöke „meglovagolta a hangulatot”, és úgy látja, hogy Brüsszelből is csak azért támogatják a „nagy emberek”, hogy a jelenlegi kormányfőt megbuktassák.

„Magyar Péterre rátette a kezét az európai elit, aki gyűlöli Orbán Viktor, azzal álmodik, hogy ez a fiatal gyerek lesz a miniszterelnök. Ez is Orbán Viktorról szól, azért támogatják Magyart, hogy neki ártsanak. Kellett valami, amin ez a hullám megindulhatott, és ő jól szörfözött ezen” – mondta Lázár.

Úgy folytatta:

„meglátjuk, hogy a nép hogy dönt 2026-ban, az kétségtelen, hogy egy ideges emberrel állunk szemben. Nem fair a Fidesszel szemben, hiszen ő ennek a rendszernek a része volt, 2018 és 2022 között többet kapott a Fidesztől, mint én. Egzisztenciát, állami cég vezérigazgatója lett. Ő azután, hogy valami sérelem érte, utána kiállt a nyilvánosságra, elkezdi azokat gyalázni, akik addig felemelték.”

A beszélgetés során arról is szó esett, hogy Lázár János nem tart a Fidesz 2026-os vereségétől, de azért elismerte: „van ilyen forgatókönyv is.” Szerinte az elmúlt években a Covid, az ukrajnai háború, az infláció és a kegyelmi ügy is komoly próbára tette a kormányt.

„Örüljünk, hogy ennyink is van! Csoda, hogy egyáltalán még talpon vagyunk. Másokat elsodornak ezek a problémák, külön-külön is. Azért jó a Magyar-ügy, mert a Fideszt összerántja, mindenki küzd, verseny van”

– hangsúlyozta a miniszter.

(via 24.hu, Telex, Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes államtitkár szerint bolsevik tempó, hogy Magyar Péter a kormányváltás után azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását
Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára a TISZA Párt vezérének posztja alá kommentelt. Magyar Péter bejegyzésére ezidáig 59 ezer lájk érkezett.


„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:

„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”

Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből
A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.


Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget
A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.


„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.

A politikus Facebook-videójában fejtette ki, hogy

a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.

Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.

A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.

„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”

– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.

A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.

A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.

A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.

Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.

A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.

Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk