Koronavírus: Nem lesz még egyszer országos zárlat a miniszterelnök szerint Nagy-Britanniában
Boris Johnson kijelentette: ma már van annyi tudásanyag az új típusú koronavírusról, hogy az ország teljes lezárása elkerülhető legyen. Mert összezuhant a gazdaság tavasszal.
Gyakorlatilag kizárta az országos kiterjedésű zárlat újbóli elrendelésének lehetőségét vasárnap megjelent nyilatkozatában a brit miniszterelnök. Boris Johnson kijelentette: ma már van annyi tudásanyag az új típusú koronavírusról, hogy az ország teljes lezárása elkerülhető legyen.
Johnson a The Sunday Telegraph című vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ő is az újabb országos zárlatot kizáró francia álláspontot vallja-e.
Jean Castex francia miniszterelnök a minap kijelentette, hogy nem lehet szó újbóli teljes körű, az egész országra kiterjedő korlátozások elrendeléséről, tekintettel a járvány elején alkalmazott zárlat katasztrofális gazdasági hatásaira.
Boris Johnson a brit lapnak nyilatkozva a nukleáris elrettentéshez hasonlította az egész országra kiterjedő teljes zárlat lehetőségét. Úgy fogalmazott: a nukleáris elrettentés eszköztárát sem lehet feladni, de "nyilvánvalóan nem szeretném használni".
A brit miniszterelnök kijelentette: a szakértők ma már sokkal jobban tudják észlelni és helyi szinten lokalizálni a betegség megjelenését, mint korábban. Emellett sokkal nagyobb a tudásanyag arról is, hogy a koronavírus-járvány milyen csoportokat érint, milyen módon terjed, így most már meg lehet határozni, hogy mely csoportokat kell kiemelten védeni - tette hozzá.
Johnson kijelentette: mindezek alapján nem hiszi, hogy ismét olyan helyzet állna elő, amelyben országos zárlatot kellene elrendelni.
A brit kormányfő néhány napon belül másodszor ad hangot derűlátásának a nagy-britanniai koronavírus-járvány megfékezésével kapcsolatban.
A Downing Streeten tartott pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: őszintén reméli, hogy lehetséges lesz a még érvényben lévő korlátozások felülvizsgálata, és legkorábban novembertől, de lehetőség szerint karácsonyig lehetővé válik az élet jelentősebb mértékű normalizálódása az országban.
Johnson elmondta: a kórházakba koronavírus-betegséggel újonnan felvett, illetve a lélegeztetőgépes kezelésre szoruló páciensek száma egyaránt több mint 90 százalékkal csökkent a nagy-britanniai Covid-19-járvány április eleji tetőzése óta, és folyamatosan lefelé tart a halálozási ráta is.
Hozzátette: a járvány kezdetén, amikor a jelenleginél sokkal kevesebbet lehetett tudni a vírus természetéről és terjedéséről, az országos kiterjedésű, mindenhol egyformán érvényes korlátozások elrendelése volt a megfelelő válaszlépés, és ezek a korlátozások több ezer emberéletet mentettek meg.
Gyakorlatilag kizárta az országos kiterjedésű zárlat újbóli elrendelésének lehetőségét vasárnap megjelent nyilatkozatában a brit miniszterelnök. Boris Johnson kijelentette: ma már van annyi tudásanyag az új típusú koronavírusról, hogy az ország teljes lezárása elkerülhető legyen.
Johnson a The Sunday Telegraph című vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ő is az újabb országos zárlatot kizáró francia álláspontot vallja-e.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Előkerült az utolsó fotó, amin a később holtan talált szekszárdi főorvosnő még életben van – a klinika szerint nem hibáztak
A doktornőt csaknem 30 órán keresztül keresték rendőrök és kutyás önkéntesek is. Végül egy használaton kívüli garázssor mögött bukkantak rá a holttestére.
Előkerült egy felvétel, amelyen a péntek hajnalban eltűnt, majd szombaton holtan megtalált szekszárdi doktornő látható. A képeken az látszik, ahogy péntek hajnali 5 órakor, fekete pizsamában, papucsban, nyakán kötéssel, vállán egy pulóverrel elhagyja a Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának osztályát, miközben a fal melletti korlátba kapaszkodik.
Ezt követően rendőrök és kutyás önkéntesek csaknem 30 órán át keresték, végül szombat délután találtak rá a holttestére a klinika melletti, elhagyatott garázssor mögött.
Családja szerint eltűnését a személyzet csak két órával később vette észre. A főorvosnő a rendkívül hosszú, 12 órás műtét után erős fájdalomcsillapítókat kapott, és ezek hatása alatt zavartan bolyonghatott. Lánya a 24.hu-nak azt mondta, csütörtökön beszéltek utoljára, édesanyjának nagyon nagy fájdalmai voltak, és arra panaszkodott, hogy borzasztóan viselkednek és beszélnek vele a kórházban az alkalmazottak. Azt mondta, rá sem néztek a nővérek, nem is érdekelte őket, hogy mi van vele. Úgy gondolják, olyan kábító hatású fájdalomcsillapítót kaphatott, ami megzavarhatta, és emiatt nem volt magánál.
Az RTL Híradó szerint a főorvosnő még a kórház területén eleshetett és a sebei is felszakadhattak, mielőtt kiment az épületből.
Bár a Blikk korábban azt írta, az ügyben belső vizsgálat indult, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja az RTL Híradóval közölte:
álláspontjuk szerint a szakszemélyzet a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, nem történt mulasztás, ezért belső vizsgálatot sem indítottak. Indoklásuk szerint nem történt szakmai hiba, a betegek szabad mozgását pedig nem korlátozhatják.
A fül-orr-gégészként dolgozó doktornő a szekszárdi Balassa János kórház megbecsült orvosa volt, a tragédia mélyen megrázta kollégáit. „Nyilván tisztában voltunk a műtét kockázataival, és előtte nagyon sokat beszélgettünk vele erről. Mondtuk neki, hogy várjuk vissza, nyugodtan gyógyuljon meg” – nyilatkozta a kórház főigazgatója, hozzátéve, hogy a főorvosnő rendkívül elhivatott volt, és komoly fájdalmai ellenére a műtét előtti héten is végigdolgozott.
„Egyfajta szervezője volt az osztálynak. Aktívan részt vett a betegellátásban, tanította a fiatal szakorvosokat, rengeteg ügyeletet vitt. Minden beteggel megtalálta a közös hangot, és látjuk a közösségi médiában is, mennyien búcsúznak tőle jó szívvel” – méltatta elhunyt kollégáját a főigazgató.
A rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit.
Előkerült egy felvétel, amelyen a péntek hajnalban eltűnt, majd szombaton holtan megtalált szekszárdi doktornő látható. A képeken az látszik, ahogy péntek hajnali 5 órakor, fekete pizsamában, papucsban, nyakán kötéssel, vállán egy pulóverrel elhagyja a Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának osztályát, miközben a fal melletti korlátba kapaszkodik.
Ezt követően rendőrök és kutyás önkéntesek csaknem 30 órán át keresték, végül szombat délután találtak rá a holttestére a klinika melletti, elhagyatott garázssor mögött.
Családja szerint eltűnését a személyzet csak két órával később vette észre. A főorvosnő a rendkívül hosszú, 12 órás műtét után erős fájdalomcsillapítókat kapott, és ezek hatása alatt zavartan bolyonghatott. Lánya a 24.hu-nak azt mondta, csütörtökön beszéltek utoljára, édesanyjának nagyon nagy fájdalmai voltak, és arra panaszkodott, hogy borzasztóan viselkednek és beszélnek vele a kórházban az alkalmazottak. Azt mondta, rá sem néztek a nővérek, nem is érdekelte őket, hogy mi van vele. Úgy gondolják, olyan kábító hatású fájdalomcsillapítót kaphatott, ami megzavarhatta, és emiatt nem volt magánál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Orbán Viktornak: Gazdája az állatoknak van. Nálunk, jól nevelt embereknél fel sem merül, hogy az embertársainkat állatokhoz hasonlítsuk
A miniszterelnök korábban azzal hárított a vita elől, hogy csak a politikus „gazdáival” vitázna. A Tisza Párt alelnöke szerint ez a gyávaság egyértelmű jele.
Magyar Péter egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Orbán Viktor ismét menekül az élő, egyenes vita elől. A Tisza Párt elöke azt írta: „Hallom, Orbán Viktor megint menekül az élő egyenes vita elől. Szerintem nem sokan lepődtek meg ezen”. Úgy véli, a miniszterelnök valójában az olyan kényelmetlen témák elől futamodik meg, mint az Amerikában kitárgyalt mentőcsomag, az egészségügy, a közlekedés és az oktatás összeomlása, vagy épp a vágtató infláció és a megélhetési válság.
Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint idézi a miniszterelnök állítólagos indoklását, majd arra reagálva megszólítja Orbán Viktort. „Azt is hallottam, hogy azzal indokolja a megfutamodását, hogy ő csak a »gazdáimmal« vitázik.
Miniszterelnök Úr, Gazdája az állatoknak van. Nálunk, jól nevelt embereknél fel sem merül, hogy az embertársainkat állatokhoz hasonlítsuk. Akkor se, ha mást gondolunk a világról.
Nem kell félni egy vitától! Tudja: »Gyáva népnek nincs hazája.«”
Orbán Viktor korábban Pintér Bence győri polgármesternek fogalmazott úgy, hogy az általa lehetőségként felkínált miniszterelnök-jelölti vitán nem vesz részt, ő szívesebben vitázna Magyar Péter brüsszeli bürokrata „gazdáival”.
Magyar Péter egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Orbán Viktor ismét menekül az élő, egyenes vita elől. A Tisza Párt elöke azt írta: „Hallom, Orbán Viktor megint menekül az élő egyenes vita elől. Szerintem nem sokan lepődtek meg ezen”. Úgy véli, a miniszterelnök valójában az olyan kényelmetlen témák elől futamodik meg, mint az Amerikában kitárgyalt mentőcsomag, az egészségügy, a közlekedés és az oktatás összeomlása, vagy épp a vágtató infláció és a megélhetési válság.
Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint idézi a miniszterelnök állítólagos indoklását, majd arra reagálva megszólítja Orbán Viktort. „Azt is hallottam, hogy azzal indokolja a megfutamodását, hogy ő csak a »gazdáimmal« vitázik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
400 ezer forintot követel a minisztérium egy 300 fős falutól, ahol vakolattal foltozzák az utat
Egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában találtak szabálytalanságot. Mencshely jegyzője abszurd, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást.
Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában talált szabálytalanságot. Az önkormányzat kifogást emelt a követelés ellen, a tárca azonban hajthatatlan, arra hivatkozva, hogy a visszafizetési kötelezettséget idén július végén állapították meg, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.
A falu anyagi helyzetét jól érzékelteti a polgármester:
„Oda jutottunk, hogy Lacival ketten itt a szomszédban levertük a vakolatot, hogy jó lesz az szétteríteni az úton. Nem úgy van itt, hogy a polgármester nem dolgozik, ugyanúgy fölül a fűnyíró traktorra, megfogja a fűkaszát, mint a többi”
– mondta Szabó Zoltán.
Mencshely 2017-ben nyert kevesebb mint 20 millió forintot a többfunkciós községháza helyreállítására, mert az épület északnyugati sarka megsüllyedt, és a tető, a nyílászárók cseréje, valamint a hőszigetelés is időszerűvé vált.
A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló előző polgármester, Rauch Csaba vezetése alatt azonban nem tudták időben befejezni a felújítást, ezért a támogatásból már 2019-ben vissza kellett fizetniük közel négymillió forintot az akkor illetékes Belügyminisztériumnak.
Az önkormányzati ügyek később kerültek át a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz.
A falu jegyzője, Weller-Jakus Tamás abszurdnak tartja, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást. „A törvény szerint öt év az általános elévülési határidő. Ha valaki ennyi idő alatt nem tud lezárni egy pályázatot, az öt év után ne jöjjön ide, hogy, bocsi, de fizessél még ennyit” – érvelt a jegyző.
A követelés a legkisebb önkormányzatokat sújtó filléres gondok sorába illeszkedik. Mencshely éves költségvetése kevesebb mint 50 millió forint, ennek legnagyobb része a működésre és a kötelező feladatokra megy el, a falunak gyakorlatilag nincs pénzügyi mozgástere. A község hiába pályázik, negyedszerre sem kapott támogatást útfelújításra. A polgármester szerint nem egyedi esetről van szó.
„Nem mi vagyunk az egyetlenek, máshonnan is megy ez a pénzbehajtás. Iszonyatos rossz gazdasági helyzetben van az ország, felvették a kínai hiteleket, mert az EU-ból nem jön a pénz, és most rajtunk verik le, hogy az állam működőképessége fennmaradjon”
– vélekedik Szabó Zoltán.
A település annyira kicsi, hogy önálló hivatala nincs is, a nagyvázsonyi közös önkormányzati hivatal alá tartozik. A falu központjában évek óta bezárt a kocsma és a bolt, miközben az ingatlanárak elszálltak: egy 180 négyzetméteres házat 84 millióért kínálnak, és nem kiugró az egymillió forint fölötti négyzetméterár sem. Az elnéptelenedés is nagy probléma: a fiatalokat elszívja Veszprém, a házakat megvásárlók pedig többnyire nem laknak a faluban.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a 24.hu megkeresésére azt írta, a méltányos és arányos eljárásokat fontosnak tartják, főleg a kisebb, forráshiánnyal küzdő települések esetében. Hozzátették azonban, hogy a hatályos jogszabályok és a pályázati feltételek betartása ennél is fontosabb. Ezért ha az ellenőrzések közben szabálytalanságot találnak, a jogszabályban meghatározott módon járnak el, ami a támogatások részleges vagy teljes visszakövetelését is jelentheti.
Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában talált szabálytalanságot. Az önkormányzat kifogást emelt a követelés ellen, a tárca azonban hajthatatlan, arra hivatkozva, hogy a visszafizetési kötelezettséget idén július végén állapították meg, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a klub milliárdokat és a stadionját is megkapja
Leisztinger Tamás tulajdonos szerint elfogyott az ideje, ezért új, öttagú elnökség jön. A friss főszponzor, a Vulcan Shield Global több százmillió forintot pumpál a klubba a következő négy évben.
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a csapatnak pedig egy új szponzornak köszönhetően a következő négy évben több százmillió forintos nagyságrendben megnő a költségvetési mozgástere – írta a Telex a futballklub hétfői budapesti rendezvényén elhangzottak alapján.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint itt van az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amelyet megérdemel, és így a csapatot újra mindenkinek komolyan kelljen vennie.
Szijjártó Péter szerint ennek három fontos feltétele van. Az első, hogy négymilliárd forint értékű beruházási programot indítanak a kormány támogatásával, aminek része a sportcsarnok, illetve az akadémia felújítása és működtetése.
„Abban állapodtunk meg a sportkormányzattal és a parlamenti többséggel, hogy november végén a Bozsik Stadion és a Magyar Futball Akadémia a Budapest Honvéd tulajdonába kerül”
– jelentette be.
A miniszter a harmadik ponttal kapcsolatban helytelennek nevezte, hogy a klubnak eddig nem volt főszponzora, de elmondta, hogy ez most megváltozik. „A Vulcan Shield Globallal tegnap aláírtuk a szerződést, így ez azt jelenti, hogy a következő négy évre több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje” – közölte.
Leisztinger Tamás, a klub tulajdonosa úgy döntött, hogy maga mellé állít egy öttagú elnökséget. „Az ember nem rendelkezik végtelen idővel és végtelen kapcsolatrendszerrel sem” – indokolta a döntést.
Múlt pénteken megírtuk, hogy a külügyminiszter a washingtoni tárgyalások előtt szokásához híven futni indult: akkor a Bayern München logójával díszített melegítőfelső volt rajta.
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a csapatnak pedig egy új szponzornak köszönhetően a következő négy évben több százmillió forintos nagyságrendben megnő a költségvetési mozgástere – írta a Telex a futballklub hétfői budapesti rendezvényén elhangzottak alapján.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint itt van az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amelyet megérdemel, és így a csapatot újra mindenkinek komolyan kelljen vennie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!