HÍREK
A Rovatból

Az indiaihoz hasonló pusztító járványhullám fenyeget több fejlődő országot

Van olyan ország, ahol egy hónap alatt 22 ezer százalékkal nőtt a Covid-fertőzöttek száma.


Úgy tűnik, hogy az Indiában tomboló súlyos koronavírus-járvány nem egyedi eset, és a világ több fejlődő országában is hasonló helyzet alakulhat ki a közeljövőben, írja a Bloomberg.

A Laosztól Thaiföldig tartó délkelet-ázsiai régió országai, valamint az Indiával határos Nepál és Bhután is a fertőzések ugrásszerű emelkedéséről számolt be az elmúlt hetekben. Az esetszámok emelkedéséért elsősorban az új vírusvariánsokat, a korábbi hullámokban elért sikerek miatt kialakult politikai önelégültséget és a terjedés visszaszorításához szükséges erőforrások hiányát okolják elsősorban.

A laoszi egészségügyi miniszter a múlt héten például kétségbeesetten próbált védőfelszereléseket és egyéb eszközöket keresni, miután az új fertőzöttek száma egy hónap alatt megkétszázszorozódott. Közben a nepáli kórházak rohamtempóban telnek be, és lassan fogyni kezdenek az oxigénkészletek is. Hasonló nyomás alatt vannak a thaiföldi kórházak is, ahol az új esetek 98 százaléka a fertőzőbbnek vélt új vírustörzsekhez köthető. A Csendes-óceán néhány szigetországa pedig az első Covid-hullámra készül.

Az elmúlt hónapban rögzített esetszámok rangsorát Laosz vezeti, ahol 22 000 százalékkal emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma, míg Thaiföldön és Nepálban 1000-1000 százalék ugyanez a mutató az előző havihoz képest. A lista élvonalába tartozik még Bhután, Trinidad és Tobago, Suriname, Kambodzsa és a Fidzsi-szigetek.

Bár az érintett országok népessége összesen sem közelíti meg Indiát, így várhatóan a pusztítás mértéke sem lesz akkora, így is nehéz helyzetbe sodródhatnak ezek a kevésbé tehetős nemzetek. Egy londoni járványtani professzor szerint a helyzet valójában még ennél is rosszabb. David Heymann úgy véli, hogy minden ország érintett lehet, a betegség pedig könnyen endémiává, vagyis egy meghatározott földrajzi területen terjedő járvánnyá alakulhat.

A kommunista vezetés alatt álló Laoszban a világjárvány tavalyi kezdetétől egészen idén április 20-ig összesen 60 esetet jelentettek, és hivatalosan még senki nem halt meg a Covid-19-cel összefüggésben. Az április 20. óta eltelt két hét alatt 1026-ra ugrott a fertőzöttek száma, az ország fővárosában pedig korlátozásokat rendeltek el.

Hasonló cipőben jár Bhután és Nepál is. Mindkét ázsiai országban az Indiából és a világ más országaiból hazatérő emberek hurcolhatták be a vírust. Utóbbi országban olyan súlyos a helyzet már most, hogy felfüggesztették a repülőjáratok többségét, miközben a nagyobb kórházakat Covid-betegeket ellátó intézményekké alakították.

Ali Mokdad, a washingtoni egyetem egészségügyi igazgatója szerint az új mutációk miatt biztosan új oltásokra lesz szükség, és további emlékeztető vakcinát kell beadni mindazoknak, akik már megkapták az injekciókat. A szakember szerint a csatát csak nehezítik a fejlődő országok korlátozott gazdasági lehetőségei.

A jórészt a turizmusból élő Thaiföld ismét bevezette a kötelező kéthetes karantént minden látogató számára. Az iparágból származó idei bevételekkel kapcsolatos várakozást a kormány 260 milliárd bahtról (2500 milliárd forint) 170 milliárdra (1633 milliárd forint) csökkentette. Az országban leginkább a brit mutáns terjed: egy 500 fős mintát végzett kutatás alanyai között 98 százalékban ezt a típust azonosították.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”

„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
24 ezer pedagógus maradt ki a béremelésből a teljesítményértékelés miatt
De az sem járt olyan jól, aki kiválóan teljesített: a legtöbben csak bruttó 20-30 ezer forintos emelést kaptak.


Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.

A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint

idén 58 685 pedagógus részesülhetett béremelésben a teljesítményük alapján.

A pedagógusok munkáját az iskolaigazgatók értékelték több szempont szerint. Mindenkinek három teljesítménycélt kellett kijelölnie a tanévre, ezek megvalósulását az igazgatók ellenőrizték. Összesen 100 pontot lehetett szerezni. Kiemelkedő teljesítményűnek a 80 pontot elérők számítottak, ők havi bruttó 20 és 60 ezer forint közötti összeget kaphattak. Az átlagos teljesítményűek (50–79 pont) maximum bruttó 20 ezer forintra számíthattak. Akik 50 százalék alatti eredményt értek el, azok a fejlesztendők közé kerültek.

A Népszava cikke szerint

3939 tanár kapott bruttó 10 ezer forint alatti, 9390 tanár bruttó 10–20 ezer forint közötti illetményemelést, 29 749-en bruttó 20–30 ezer forint közötti összeget, 8801 fő bruttó 30–40 ezer forintot, 3734 fő 40–50 ezer forintot, további 3063 fő 50–60 ezer forintot.

A fejlesztendő kategóriába 450 pedagógus került.

Vagyis a pedagógusok többsége csak alacsonyabb mértékű béremelést kapott, annak ellenére is, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357-en érték el a kiemelkedő teljesítményszintet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk