Megjelent egy 30 másodperces előzetes arról a filmről, amit Harry hercegről és feleségéről készítenek, a kommentelők pedig egyáltalán nincsenek elragadtatva tőle - számolt be róla a Daily Mail.
A hercegi pár megismerkedéséről és kapcsolatuk elejéről már forgattak egy fikciós filmet Harry & Meghan: A királyi romantika címmel, ezt 2018 májusában, az esküvőjük előtt mutatták be. A Harry & Meghan: Becoming Royal című folytatás egy évvel később érkezett meg, amelyben már Harryék menyegzőjét és házasságuk első évét dolgozták fel. 2020 márciusában pedig bejelentették, hogy jön a következő film, amely talán minden eddiginél izgalmasabb lesz, hiszen a Megxitről, vagyis a királyi családtól való eltávolodásról fog szólni.
Érdekesség, hogy az első és második filmben is különböző színészek játszották Harry herceget és Meghan Markle-t, és ez a folytatásban sem lesz másképp. Ezúttal Sydney Morton fogja alakítani a hercegnét, Jordan Dean pedig a herceget, ezt már korábban lehetett tudni.
Most azonban fény derült azokra a színészekre is, akik a királyi család többi tagját személyesítik meg a Harry & Meghan: Escaping the Palace (Menekülés a palotából) című tévéfilmben.
Az előzetesben láthatjuk például Laura Mitchellt Katalin hercegné szerepében, aki úgy tűnik, a filmesek szerint tökéletes választás, mert az előző két filmben is ő volt Vilmos herceg felesége. Magát a herceget pedig a második részhez hasonlóan Jordan Whalen fogja játszani, így ők már megszokott párosnak mondhatók.
Erzsébet királynő viszont most először fog szerepelni a fikciós drámában Maggie Sullivun alakításában. Már az előzetesben is feltűnt, és kapott is egy erős mondatot: "A monarchia mindent túlél" - jelenti ki az őt játszó színésznő.
A trailer egyébként Harry herceggel indul, aki azt mondja, hogy mindent megtesz azért, hogy a feleségét és kisfiát, az akkor még újszülött Archie-t biztonságban tudhassa. Ezután Katalin hercegné szólal meg, aki talán Meghant emlékezteti arra, hogy "mi ez az élet mellett köteleztük el magunkat" és "mi itt a méltóságot minden más fölé helyezzük". Vilmos herceg pedig csupán csak annyit mond, hogy "mindenkinek meg kell értenie, hogy itt a monarchia forog kockán".
Láthatjuk azt is, hogy Meghan kínlódik azzal, hogy beilleszkedjen a királyi családba. "Sosem gondoltam azt, hogy könnyű lesz, de büszkévé akartam tenni a királynőt" - mondja, majd megkérdezi magától, hogy vajon a világ legnagyobb hibáját követte-e el, amikor hozzáment Harryhez.
Egy rövid jelenet erejéig a Diana hercegnét alakító színésznő is megjelenik az előzetesben, ahogy a sajtó képviselői előtt áll. Ugyanis Harry és Vilmos édesanyja is benne lesz a filmben visszaemlékezések formájában, sőt a halálos balesetét is leforgatták.
Megjelent egy 30 másodperces előzetes arról a filmről, amit Harry hercegről és feleségéről készítenek, a kommentelők pedig egyáltalán nincsenek elragadtatva tőle - számolt be róla a Daily Mail.
A hercegi pár megismerkedéséről és kapcsolatuk elejéről már forgattak egy fikciós filmet Harry & Meghan: A királyi romantika címmel, ezt 2018 májusában, az esküvőjük előtt mutatták be. A Harry & Meghan: Becoming Royal című folytatás egy évvel később érkezett meg, amelyben már Harryék menyegzőjét és házasságuk első évét dolgozták fel. 2020 márciusában pedig bejelentették, hogy jön a következő film, amely talán minden eddiginél izgalmasabb lesz, hiszen a Megxitről, vagyis a királyi családtól való eltávolodásról fog szólni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
1. Sir David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született Isleworth-ben, London nyugati részén. II. Erzsébet királynő mindössze 17 nappal korábban, április 21-én jött a világra.
2. Bár Londonban született, David gyermekkorának nagy részét az angliai Leicesterben töltötte, mivel az apja ott dolgozott egyetemi rektorként. Bátyja, Lord Richard Attenborough (1923-2014), sikeres színész, Oscar-díjas rendező és filmproducer lett, akit a legtöbben a Jurassic Park (1993) John Hammondjaként ismernek, ám olyan filmekben is szerepelt, mint A nagy szökés (1963), A Főnix útja (1965), a Homokkavicsok (1966), A csodatévő (1969), a Csoda New Yorkban (1994) vagy az Elizabeth (1998), direktorként azonban még sikeresebb volt, hiszen Oscar-díjat nyert a 1982-es Gandhiért, illetve ő vezényelte le többek között A híd túl messze van (1977) című háborús klasszikust, vagy az 1992-es Chaplint.
3. Ahelyett, hogy a bátyja nyomdokaiba lépett volna, David inkább természettudományokat tanult a brit Cambridge-i Clare College-ban. 1947-ben végzett, majd két évig a Királyi Haditengerészetnél teljesített katonai szolgálatot, mielőtt egy oktatási kiadónál kezdett volna dolgozni.
4. 1952-ben gyakornokként csatlakozott a BBC Televisionhöz, ahol 1954-ben elindította híres televíziós sorozatát, a Zoo Questet, amely élő állatokról szólt a vadonban és az állatkertben egyaránt. Davidnek amúgy még tévéje sem volt otthon, bár ez akkoriban nem volt kirívó.
5. Igazi polihisztor, szolgált a Királyi Haditengerészetnél, rendezőként, televíziós műsorvezetőként, narrátorként és íróként is dolgozott, és számos díjnyertes műsort és könyvet szerkesztett/írt.
6. Sir David két Guinness-világrekordot is tart: az egyik a leghosszabb televíziós természetfilmes karrierért jár neki, a másik pedig a leghosszabb televíziós műsorvezetői pályáért.
7. Eredetileg 1985-ben lett Sir, amikor II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte a televíziózás terén végzett munkájáért. 2020-ban azonban, 94 éves korában a királynő egy második lovagi címet is adományozott neki: a Szent Mihály és Szent György Rend nagykeresztes lovagjává nevezték ki. Ez a cím elismerése David televíziós műsorvezetői és természetvédelmi tevékenységének.
8. Több londoni neves intézmény és kiállítás kurátora, többek között a British Museumé, a Science Museumé és a Kew-i Királyi Botanikus Kerté, valamint számos jótékonysági szervezet névadó védnöke.
9. Az 1979-es Élet a Földön című dokumentumfilm-sorozat forgatása során Sir David egy csoport hegyi gorillával találta magát szembe Ruandában. Az emberszabásúak azonban nem támadták meg, sőt befogadták maguk közé, és azt is hagyták neki, hogy játsszon a csemetéikkel.
10. 1998-ban, A madarak élete című doksiszéria forgatása közben véletlenül belépett a skóciai Highlandsben egy siketfajd (a fajdok legnagyobbika) területére. A madár, hogy megvédje a „birtokát”, elkezdte üldözni Davidet, és végül fel is lökte őt.
11. Bár Sir David híres a természet iránti szeretetéről, nem mondaná magáról, hogy „állatbarát”. „Nem vagyok állatbarát, már ha ez azt jelenti, hogy azokat a dolgokat tartod aranyosnak, amiket meg akarsz és meg lehet simogatni. Engem az állatok elbűvölnek” – nyilatkozta.
12. A BBC programigazgatójaként sok újítást hozott a televíziózásba, többek között a komédia világába is. Ő volt az ugyanis, aki megrendelte a Monty Python Repülő Cirkusza című kultikus szkeccsműsort, amely sztárt faragott John Cleese-ből, Michael Palinből, Terry Jonesból, Eric Idle-ből, Graham Chapmanből és Terry Gilliamből. A műsor világszerte jelenség lett, és generációknak adott inspirációt szerte a világon.
13. Egyetlen állatot nem bír elviselni, sőt kifejezetten utálja. „Halálos pókokat, kígyókat és skorpiókat fogtam meg anélkül, hogy megrezzentem volna, de ha patkányt látok, én futok el elsőként” – mondta e fóbiájáról.
14. Több évtizedes munkájának tiszteletére a tudósok eddig csaknem 20 különféle növényt neveztek el róla. Sőt, akad még egy Attenborosaurus nevű dinoszaurusz is (egy kb. 5 méter hosszú, vízben élő őshüllő volt), ami szintén az ő nevét kapta meg.
15. A BBC-nek adott interjújában Sir David elárulta, hogy ha bármilyen állat lehetne, ő bizony lajhár lenne a leginkább. Szerinte ugyanis a lajhárok nagyon lazán állnak mindenhez.
16. A madarak élete című dokumentumsorozatának elkészítése során becslések szerint több mint 400 000 kilométert tett meg összesen a világ minden táján. Nem csoda, hogy vonzó ötletnek tűnik számára a lajhárélet.
17. Nincs és soha nem is volt jogosítványa, nem tett vezetői vizsgát, sőt autója sincs. De ha az ember éveket tölt repülőgépeken és a bozótban növényeket és állatokat vizsgálva, akkor valószínűleg nincs is rá ideje.
18. 11 éves volt, amikor zseniális módszert talált ki a zsebpénzkeresésre: gőtéket adott el egy leicesteri egyetemnek, amiket az intézmény közeli tavából fogott ki.
19. Élete során összesen 32 tiszteletbeli diplomát szerzett az Egyesült Királyság különböző egyetemein, többek között Oxfordban és Cambridge-ben is.
20. A BBC éppen csak elkezdett színes adást sugározni (addig fekete-fehérben ment minden), és Sir David ötlete volt, hogy snookert sugározzanak a tévében. Akkoriban ő volt a BBC2 vezetője, és úgy gondolta, ez remek módja lenne az új technológia bemutatásának. Rátapintott valamire, hiszen egy fekete-fehér snookermérkőzést elég nehéz lenne követni.
21. Járt a Nagy-korallzátony alján! Az Ausztrália partjainál található Nagy-korallzátony körülbelül akkora, mint Olaszország, és több mint 1500 halfaj, 600 korallfaj és 30 különböző bálna- és delfinfaj otthona. David pedig egy új típusú tengeralattjáróra szállt, amely kb. 300 méter mélyre vitte őt a tenger alá, hogy közelebbről megnézhesse e természeti csodát.
22. Hosszú karrierje során számos BAFTA-díjat (a Brit Filmakadémia díja) kapott, és például ő az egyetlen a világon, aki elnyerte ezt az elismerést fekete-fehérben, színesben, HD-ben, 3D-ben, 4K-ban és virtuális valóságban forgatott műsorral is.
23. 2018-ban egy sarkkutató hajó azzal vált híressé, hogy a közvélemény szavazással elnevezte Boaty McBoatface-nek. A hajót a British Antarctic Survey, egy sarkkutatásra szakosodott tudóscsoport tervezte. Végül azonban úgy döntöttek, hogy a hajó a RRS Sir David Attenborough nevet kapja. Ezzel a természettudós 90. születésnapját akarták megünnepelni, elismerve a természet világának feltárásáért végzett munkáját. Azért a közönség eredeti (nyilván trollkodó) választását is megtisztelték azzal, hogy a hajó saját tengeralattjárója megkapta a Boaty McBoatface nevet.
24. 1994-ben, A növények magánélete című sorozata forgatásán Szumátra trópusi erdőiben rátalált a világ legnagyobb virágos (és igen ritka) növényére. „Hullavirágnak” is hívják, mivel a szaga a rothadó húséhoz vagy a kutyakakiéhoz hasonlít, és csak néhány évente egyszer, egy-két napig virágzik. Sir David találta ki a növény hivatalos nevét: Titánbuzogány! A forgatás során ő és a csapata fedezte fel először, hogy a virágot főként apró karcsúméhek porozzák be.
25. Bár úgy tűnik, hogy nem öregszik, Sir David 2013 júniusában szívműtéten esett át, és pacemakert kapott. A műtét miatt le kellett mondania egy telt házas előadókörútját Ausztráliában. Két évvel később mindkét térdét megműtötték, hogy járni tudjon, elmondása szerint pedig rendkívül hálás azért, hogy még mindig végezheti a munkáját. „Ha szénbányászként kerestem volna a kenyerem, nagyon örülnék, ha abbahagyhatnám. De nem így van. A világot járva a legérdekesebb dolgokat csodálhatom meg. Micsoda szerencse!”
26. A szülei (Mary és Frederick) mindketten humanitáriusok voltak, és a II. világháború alatt befogadtak az otthonukba két zsidó lánytestvért, Helgát és Irenét. A fiatalok a Kindertransport program keretében érkeztek Nagy-Britanniába, hogy kimeneküljenek a náci Németországból, és összesen hét évig maradtak a családnál. Saját szüleik halála után Attenborough-ék örökbe fogadták őket.
27. Népszerűsége ellenére a tévés ikon azt mondja, hogy nem szereti, ha sok ember veszi körül, mert ezt meglehetősen félelmetesnek találja. „Utálom a tömeget, a legalacsonyabb közös nevezőre redukált dolgokat” – ismerte el. „Az emberek bármivel kapcsolatban hisztérikusan viselkednek, legyen az egy focimeccs vagy egy nemzeti ünnep. Mert nem racionálisak. A focihuligánok például nagyon ijesztőek tudnak lenni.”
28. Sir Davidnek és néhai feleségének, Jane Ebsworth Orielnek két gyermeke született, Robert és Susan, akik mindketten híres apjuk nyomdokaiba léptek. Robert egy ausztrál egyetem antropológus docense, míg az egykori általános iskolai igazgató Susan az apja mellett dolgozik. Édesanyjuk, Jane sajnos 1997-ben, 70 évesen elhunyt (agyvérzésben). 47 éves házasságuk alatt a férje mellett dolgozott, és nagyon erős csapatot alkottak. Bár a magánéletét nagyon óvja, Sir David (akinek két unokája van) korábban bevallotta, mitől retteg a világon a legjobban: „Félek, hogy szörnyű terhet fogok jelenteni a gyermekeimnek.”
29. 99 évesen is aktív. Sir David folyamatosan ír, rendez, producerkedik, szervez és narrátorkodik. Az utóbbi három évben olyan filmjei és sorozatai jöttek ki többek között, mint a Zöld bolygó, A fagy birodalma II, a Vad szigetvilág, a Prehisztorikus bolygó, az Our Planet – Bolygónk csodái, a Bolygónk, a Föld III, a David Attenborough: Életem, A hangok titokzatos világa, az Emlősök, Az orángutánok titkos élete, vagy már 2025-ben a Simon Schama’s Story of Us és a Nature című sorozat új epizódjai. Illetve még idén a közönség elé kerül az Ocean with David Attenborough is.
1. Sir David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született Isleworth-ben, London nyugati részén. II. Erzsébet királynő mindössze 17 nappal korábban, április 21-én jött a világra.
2. Bár Londonban született, David gyermekkorának nagy részét az angliai Leicesterben töltötte, mivel az apja ott dolgozott egyetemi rektorként. Bátyja, Lord Richard Attenborough (1923-2014), sikeres színész, Oscar-díjas rendező és filmproducer lett, akit a legtöbben a Jurassic Park (1993) John Hammondjaként ismernek, ám olyan filmekben is szerepelt, mint A nagy szökés (1963), A Főnix útja (1965), a Homokkavicsok (1966), A csodatévő (1969), a Csoda New Yorkban (1994) vagy az Elizabeth (1998), direktorként azonban még sikeresebb volt, hiszen Oscar-díjat nyert a 1982-es Gandhiért, illetve ő vezényelte le többek között A híd túl messze van (1977) című háborús klasszikust, vagy az 1992-es Chaplint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A CNN beszámolója szerint több mint kétmillióan vettek részt Lady Gaga szombat esti ingyenes koncertjén Rio de Janeiro híres Copacabana strandján.
A szervezők becslése alapján körülbelül 2,1 millióan lehettek kíváncsiak a világsztár fellépésére.
Az eseményt a helyi önkormányzat finanszírozta.
A koncert része volt Lady Gaga Mayhem című új albumát népszerűsítő világkörüli turnéjának. A 39 éves énekesnő a múlt héten Mexikóvárosban adott dupla koncertet.
A leglelkesebb rajongók már szombat reggel sorban álltak, hogy jó helyet találjanak a hatalmas tömegben. Sokan Lady Gaga stílusát idéző jelmezekben érkeztek a koncertre.
A helyszínen már péntek este is történt egy meglepetés:
Gaga váratlanul színpadra lépett a főpróbán, és egy rövid, emlékezetes előadással lepte meg a közönséget.
„Nagyon hiányoztatok” – mondta a tömegnek, majd hozzátette, hogy tudja, ez még csak a próba, de úgy érzi, mintha már el is kezdődött volna a koncert.
A CNN szerint a fellépéssel valószínűleg megdőlt a Copacabana korábbi látogatottsági rekordja, amit Madonna tartott.
Félve ajánljuk érzékenyebb nézőknek a borzalmakkal teli dokusorozatot – A Fordulópont: A vietnámi háború története
A Netflix most a vietnámi háború hosszú éveit vette elő, annak minden borzalmával és szörnyűségével, Kendőzetlenül és az archív felvételekkel sokkolva mutatja be a harcokat, persze azért netflixesen.
A Fordulópont a Netflix saját gyártású dokumentumsorozata. Szinte antológia-sorozatnak nevezhető, minden „évad” egy külön miniszéria, ami egy-egy témát boncolgat. Minőségben néha jobb, néha rosszabb. Eddig a 2024-es A bomba és a hidegháború volt az én „kedvencem”. Azért az idézőjel, mert egy nagyon megdöbbentő és sokkoló darabról beszélünk, így egyértelműen nem akarnám megnézni még egyszer. Ám ez az erősorrend megváltozott. A vietnámi háborúról szóló Fordulópont átvette a vezetést.
Én csak annyit tudtam a vietnámi háborúról, amit az iskolában oktattak – és ami valljuk be, nem volt túl részletes –, valamint amit az amerikai filmekből láthattam. Ezekből két dolog volt számomra világos:
Amerika úgy indult neki a háborúnak, hogy most aztán odacsapnak, és megnyerik pikkpakk a harcokat, a második pedig, hogy ez milyen pokol volt a katonáknak és a nemzetüknek.
Ezt olyan klasszikus művekből tudhattam meg, mint A szakasz, vagy az Apokalipszis most. Nos a Fordulópont: A vietnámi háború szépen kiegészíti a háborúellenes filmekből szerzett tudást, elsősorban alaposan elhelyezi a történelemben a konfliktust.
Én nem is tudtam, hogy már a 1955-től zajlottak harcok Vietnámban, és Amerika ténylegesen csak Franciaország oldalán lépett be a konfliktusba. Az első indokínai háború folytatása a Vietnámban zajló konfliktus.
A francia gyarmat fellázadt kolonizálója ellen, Ho Si Minh vezetésével.
Létrehozták a Viet Minh nevű függetlenségi mozgalmat, és fegyvert ragadtak elnyomóik ellen. Mivel a Viet Minh kommunista támogatást élvezett, ezért Franciaország mögé értelemszerűen beállt az USA. Amerika rettegett a dominóelmélettől, miszerint, ha Vietnám szovjet befolyás alá kerül, akkor az dominóként bedönti Laoszt és Kambodzsát. Ez a gondolat vezetett addig, hogy az Egyesült Államok folyamatosan növelni kezdte a haderejét az ázsiai országban.
A sorozat gyönyörűen körbejárja a történéseket. Öt hosszú részen keresztül tárgyalják ki a témát. Nagyon összetett és botrányos dolgokat feszegetnek. Teljes mértékben leköti a nézőt a miérteket és a hogyanokat taglalva. Archív hang- és videofelvételeket kapunk a Fehér házból. Ugyanis John F. Kennedy, azért, hogy mindenre emlékezzen, hangrögzítőket szereltetett az ovális irodába.
Gyanús, hogy sokan nem tudtak, vagy "megfeledkeztek" erről, mert Nixonig fennállt ez a rendszer.
Nem tudom pontosan mikor láttak napvilágot ezek a felvételek, de a történészeknek a kazetták elképesztően hasznos információmorzsák ahhoz, hogy megértsék az igazi okokat. A sorozat szépen végiviszi a nézőt a háború poklán. Első kézből tudjuk meg a részleteket a katonák szájából. Például azt, hogy hogyan gyújtották rá az ártatlan családokra házaikat, csak azért, mert azok nem voltak hajlandók elmenni otthonról.
Körbejárják az amerikai helyzetet, elsősorban a propagandát vizsgálva, ugyanis az amerikai kormány végig tagadott mindent. Az embereket azzal próbálták meg áltatni, hogy minden tökéletesen zajlik, és a genfi egyezményben kettéosztott országban zajló háború nemsokára befejeződik. Ezzel csak egy gond volt, hogy a vietnámi konfliktus volt a világ első szinte teljes egészben videóra vett háborúja. Újságírók és tudósítók lepték el az ostrom sújtotta országot, nemcsak délen, északon is voltak nyugati publicisták, akik bemutatták a szörnyűségeket, amiket a két fél egymással tett. Ez persze nem tetszett a kormányzatnak.
Ennek a korszaknak köszönhetjük az összeesküvés-elméletek elterjedését, és a „deep state” kifejezést, amit még a mai napig előszeretettel használnak a konteósok.
A legszörnyűbb az egészben, hogy itt valóban megtévesztették az embereket és manipulálták őket, ahogy azt a legjobb összeesküvés-elméletekben szokták. Majd jöttek sorra a borzalmak az USA-ban: a Kennedy elleni merénylet, LBJ és Robert McNamara-korszak, Martin Luther King Jr. meggyilkolása, a Nixon-éra fűszerezve egy kis Watergate-botránnyal. Akkora volt a feszültség az országon belül is, hogy Amerika polgárháború-közeli állapotba került. Egy chicagói egyetemen a Nemzeti Gárda a tüntetők közé lőtt, és többen meghaltak.
Elképesztő, hogy ezek megtörténhettek egy modern országban. De az amerikai helyzetet félretéve, rengeteg vietnámi szemtanút is meghallgathatunk, mind a kommunista északiak, mind a Nyugat által támogatott déliek közül. Érdekes, hogy mindkét terület szinte katonai diktatúra alatt ált, csak míg északon Ho Si Minh és a kommunista párt állandó volt, délen folyamatosan váltakoztak az autokrata vezetők, amíg puccs áldozatai nem lettek. Megszólal például a nemrégi nagyszabású HBO-s sorozat, A szimpatizáns írója is, Viet Thanh Nguyen is. Az ő híres könyve is Saigon bukásától kezdődik.
Az első részünk egy hátteret ad a konfliktushoz, és gyakorlatilag átfutja a vietnámi helyzetet, a buddhista-krízist, Kennedyt, a Johnson-korszakot és átfogóan bemutatja az amerikai oldalt a konfliktus első felében.
A második etap a vietnámi oldalt mutatja be részletesebben, Ho Si Mihn szerepét és a folyamatosan növekvő amerikai feszültséget. A harmadik és negyedik fejezet archív szörnyűségek felvételeivel támad a nézőre, nem ajánlom a sorozatot érzékenyebb nézőknek, néha engem is megütöttek a képek és történetek. Majd részletesen beszámolnak Saigon evakuálásáról, ami egy konkrét őrület volt. Érdekesség, hogy akadtak magyar résztvevői is az evakuációnak, erről a Partizán Youtube-csatorna készített egy nagyon érdekfeszítő egy órás riportot, Vietnámot megjárt magyarokkal a főszerepben.
Miután megnéztem a Fordulópont: A vietnámi háborút, azután néztem meg ezt a riportot, és elképesztő érzés a történtekről szovjet oldalról is hallani. Igazából Vietnám megszerzéséért küzdött mindkét oldal, nem volt itt jó vagy rossz. Ám a lakosoknak egy 20 évig tartó háborút kellett kiállnia különféle ideológiák miatt. Az elvesztegetett emberélet, a hiábavaló áldozatok, csak azért, hogy a felsőbb vezetők elismerően bólintsanak.
A legrosszabb az egészben, hogy a hosszú konfliktusból senki nem tanult.
Ugyanilyen felesleges háborúk zajlottak és zajlanak is folyamatosan a világban, amik súlyos emberéletekbe kerülnek. A Fordulópont: A vietnámi háború, szerintem a sorozat legjobbja, akinek van ideje, mindenképpen nézze meg, mert nagyon érdekes, megdöbbentő és felháborító, még ha néha szenved is kicsit a szokásos netflixes pátosztól.
A Fordulópont a Netflix saját gyártású dokumentumsorozata. Szinte antológia-sorozatnak nevezhető, minden „évad” egy külön miniszéria, ami egy-egy témát boncolgat. Minőségben néha jobb, néha rosszabb. Eddig a 2024-es A bomba és a hidegháború volt az én „kedvencem”. Azért az idézőjel, mert egy nagyon megdöbbentő és sokkoló darabról beszélünk, így egyértelműen nem akarnám megnézni még egyszer. Ám ez az erősorrend megváltozott. A vietnámi háborúról szóló Fordulópont átvette a vezetést.
Én csak annyit tudtam a vietnámi háborúról, amit az iskolában oktattak – és ami valljuk be, nem volt túl részletes –, valamint amit az amerikai filmekből láthattam. Ezekből két dolog volt számomra világos:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Óriási trollszobrot húznak fel a szemétből Hódmezővásárhelyen
A híres dán művész, Thomas Dambo különleges trollszobrot készít hulladékból a hódmezvásárhelyi Kása-erdőben. A projekt komoly vitát váltott ki a városi közgyűlésben.
Thomas Dambo dán művész Hódmezővásárhelyen készít újrahasznosított anyagokból egy különleges trollszobrot, amely a Kása-erdőben kap majd helyet – írja a Csongrád-Csanád Vármegyei Hírlap.
A projekt megvalósításáról április 30-án szavazott a helyi közgyűlés. A város összesen 32 millió forintot biztosít a szoborra: ebből 20 milliót maga az alkotó kap a munkáért, további 12 millió forint pedig az egyéb költségeket fedezi. A lap beszámolója szerint
Dambo máshol akár 60 millió forintért is elkészít egy ilyen installációt, Hódmezővásárhelyen azonban kedvezőbb ajánlatot adott.
A közgyűlésen vita alakult ki a beruházás költségeiről. A Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselői amellett érveltek, hogy Thomas Dambo szobrai világszerte sok turistát vonzanak. Márki-Zay Péter polgármester szerint
„a művész ajánlata rendkívül olcsó és gazdaságos a település számára”, és úgy fogalmazott: „a helyi óvodások egy trollon keresztül fognak rácsodálkozni a világra és az újrahasznosításra”.
A Fidesz képviselői ugyanakkor azt javasolták, hogy előbb derítsék ki, mennyire fontos ez a projekt a helyiek számára, és indítsanak inkább közadakozást. Egyikük úgy vélte, a szobor nem kötődik sem Hódmezővásárhely identitásához, sem a magyar hagyományokhoz.
A hírlap információi szerint Márki-Zay Péter akkor ismerte meg a dán művészt, amikor fiát látogatta meg Dániában. Ekkor kérte fel Dambót, hogy készítsen szobrot Hódmezővásárhelyen.
Thomas Dambo hivatalos oldalán azt írta, hogy művei már 20 országban megtalálhatók.
Thomas Dambo dán művész Hódmezővásárhelyen készít újrahasznosított anyagokból egy különleges trollszobrot, amely a Kása-erdőben kap majd helyet – írja a Csongrád-Csanád Vármegyei Hírlap.
A projekt megvalósításáról április 30-án szavazott a helyi közgyűlés. A város összesen 32 millió forintot biztosít a szoborra: ebből 20 milliót maga az alkotó kap a munkáért, további 12 millió forint pedig az egyéb költségeket fedezi. A lap beszámolója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
