Méretes cukiságbombát dobott le a FacebookonKarácsony Gergely: a főpolgármester gyerekkori fotójával emlékezett meg az anyák napjáról.
A poszthoz azt írta:
„Egyéves lehetek rajta, anyukám körülbelül 30, és én vagyok a negyedik gyereke, akit járni tanít. Ekkor még nem tudtuk, hogy nehéz lesz. Hogy édesapám pár évvel később bekövetkező halála után egyedül kell felnevelnie minket.”
Ahogy arról a főpolgármester korábban is beszélt, mindössze hatéves volt, amikor édesapja egy autóbalesetben elhunyt.
Karácsony Gergely posztját úgy folytatja: „Korán megtanultam: minden véges, csak az anyai szeretet végtelen. Boldog anyák napját minden anyukának! És emlékezzünk meg külön arról a több százezer anyukáról, aki egyedül neveli a gyermekét!”
Méretes cukiságbombát dobott le a FacebookonKarácsony Gergely: a főpolgármester gyerekkori fotójával emlékezett meg az anyák napjáról.
A poszthoz azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Dunából előbukkant autó tulajdonosa: 13 éve lopták el az Opelt, megsiratta, most neki kell elszállíttatnia a partról
Pásztor Imre, a nyugdíjas tulajdonos részletesen elmesélte, hogyan tűnt el 2013-ban az autója a szobi házuk elől. A napokban a folyóból előbukkant roncsból a férfi személyes tárgyai, köztük a pénztárcája is előkerült.
Tizenhárom év után a Duna mélyéről került elő egy szobi család ellopott Opel Corsája, a roncsból pedig a tulajdonos, Pásztor Imre táskája és pénztárcája is előkerült. A ma már nyugdíjas férfi most először beszélt a 2013-as lopásról és a váratlan fordulatról a Blikknek. A történtek akkor igencsak felkavarták.
„Borzalmas érzések kavarogtak bennem, el is sírtam magam, még most is rossz erről beszélni” – mondta a férfi.
A lopás reggelét is felidézte: „Reggel kimentem a házunk elé, rendőröket láttam mászkálni. Kiderült, hogy éjjel feltörték a garázsokat, és az én kocsimat is elvitték.” Bár feljelentést tett, a rendőrség egy hónap múlva felfüggesztette a nyomozást.
Úgy véli, a tolvajokat látta aznap éjjel, amikor dohányozni ment ki az udvarra. Éjfél körül két magas, fejlámpás embert látott mozogni, de akkor azt hitte, a szomszédai készülnek horgászni.
Azt gyanítja, a lopás előtt nem sokkal elvégzett nagy értékű javítások miatt vihették el a kocsit. Szerinte a tolvajoknak az új alkatrészek kellettek, majd a legegyszerűbb módon, a Dunába gurítva szabadultak meg az autótól.
Az Opelt szerdán találták meg Szobnál a Duna rendkívüli alacsony vízállása miatt.
A kocsit a vámosmikolai önkormányzati és a nagymarosi önkéntes tűzoltók húzták ki a partra. A kiemelés során az autóból több tucat halat kellett visszadobniuk a folyóba.
Imrét egy ismerőse értesítette a hírről, a rendszám alapján pedig gyorsan kiderült, hogy az ő régi autóját találták meg. A Blikk szerint a roncs elszállításáról most neki kell gondoskodnia.
Tizenhárom év után a Duna mélyéről került elő egy szobi család ellopott Opel Corsája, a roncsból pedig a tulajdonos, Pásztor Imre táskája és pénztárcája is előkerült. A ma már nyugdíjas férfi most először beszélt a 2013-as lopásról és a váratlan fordulatról a Blikknek. A történtek akkor igencsak felkavarták.
„Borzalmas érzések kavarogtak bennem, el is sírtam magam, még most is rossz erről beszélni” – mondta a férfi.
A lopás reggelét is felidézte: „Reggel kimentem a házunk elé, rendőröket láttam mászkálni. Kiderült, hogy éjjel feltörték a garázsokat, és az én kocsimat is elvitték.” Bár feljelentést tett, a rendőrség egy hónap múlva felfüggesztette a nyomozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látni lehet a Ferenc József híd maradványait a Duna alacsony vízállása miatt
A Duna rekordalacsony vízállása miatt újra láthatóvá váltak a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai. A leszakadt szerkezeti elemeket utoljára a 2018-as, szintén extrém apadás idején lehetett látni a folyóban.
A Duna rendkívüli, hetek óta tartó apadása miatt ismét előbukkantak a múlt emlékei Budapesten: a Szabadság hídnál most jól kivehetők a víz alatt a második világháborúban felrobbantott előd, a Ferenc József híd maradványai
Legutóbb a 2018-as, szintén rekordalacsony vízállás idején lehetett látni a folyóban fekvő roncsdarabokat.
Az eredeti hidat 1896-ban adták át Ferenc József híd néven, tisztelegve az akkori osztrák-magyar császár előtt. A budapest ostroma során visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án éjszaka felrobbantották a szovjet előrenyomulás hátráltatására. A detonáció következtében a híd középső nyílása a Dunába zuhant.
A háborús sérülések után ezt az átkelőt állították helyre elsőként, és 1946. augusztus 20-án már Szabadság hídként adták át újra a forgalomnak.
A hetek óta tartó aszály és hőség miatt a Duna vízszintje Budapesten is történelmi mélypont közelébe süllyedt, hatalmas területeket hagyva szárazon a mederből. Bár a látvány sokakat vonz a partokra, a hatóságok óvatosságra intenek, mert a meder egyes részei a sérülékeny ivóvízbázis részét képezik.
A Duna rendkívüli, hetek óta tartó apadása miatt ismét előbukkantak a múlt emlékei Budapesten: a Szabadság hídnál most jól kivehetők a víz alatt a második világháborúban felrobbantott előd, a Ferenc József híd maradványai
Annyira alacsony a Duna vízszintje, hogy előbukkant belőle egy autó. Vámosmikola önkéntes tűzoltói osztottak meg képeket a folyóból kiemelt kocsiról.
Azt írják, hogy a Duna alacsony vizállása miatt felszínre került Szobnál egy személyautó kereke .A búvárok megkötötték a járművet, a műszaki mentő csörlőjével kivontatták partra, majd átadták a rendőrségnek.
Az utóbbi napokban a Duna vízállása miatt rengeteg tárgy, köztük világháborús bombák kerültek felszínre.
Annyira alacsony a Duna vízszintje, hogy előbukkant belőle egy autó. Vámosmikola önkéntes tűzoltói osztottak meg képeket a folyóból kiemelt kocsiról.
Azt írják, hogy a Duna alacsony vizállása miatt felszínre került Szobnál egy személyautó kereke .A búvárok megkötötték a járművet, a műszaki mentő csörlőjével kivontatták partra, majd átadták a rendőrségnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerelemből költözött a dzsungelbe: ezt kellett tennie ahhoz, hogy befogadja az amazóniai törzs
Egy amerikai férfi szerelmes lett egy ecuadori dzsungelben élő nőbe, ám a shuar törzs próbatétel elé állította, mielőtt csatlakozhatott volna hozzájuk. A feladat teljesítésével leginkább szerelme nagymamáját kellett meggyőznie.
Egy fejszével és egy különösen kemény fájú amazóniai fával kellett bizonyítania egy amerikai férfinak, hogy méltó a szerelemre és a befogadásra, miután egy shuar törzsből származó nő miatt az ecuadori dzsungelbe költözött. Justin Alvo apai ágon kötődik a térséghez, de a teljes beilleszkedéshez Maria nevű párja családját, legfőképpen a nagymamát kellett meggyőznie rátermettségéről. A feladatról és a beavatási rítusról maga Alvo mesélt.
„Hogy bizonyítsam az értékemet Maria nagymamájának, ki kellett vágnom egy bizonyos fát, amit nagyon nehéz kivágni, és csak egy fejszét használhattam” – idézte fel a férfi. A hagyományok alapján a családok így mérik fel, hogy a leendő vőjelölt elég szorgalmas és erős-e.
A shuar férfiak nagyjából fél óra alatt végeznek a feladattal, Alvónak viszont több mint másfél órába telt. „Bár 'gyenge' voltam abban az értelemben, hogy nem vágtam ki elég gyorsan, a nagymama boldog volt, hogy egyáltalán képes voltam rá, és hogy bizonyítani akartam” – tette hozzá, kiemelve, hogy ezzel kivívta a család tiszteletét.
A közösség mindennapjai nagyrészt a hagyományos nemi szerepekre épülnek: a férfiak dolgoznak, a nők pedig a ház körüli teendőket látják el, bár egyre többen vállalnak munkát a közeli városokban.
Alvo szerint a közösségnek nincsenek szigorú szabályai a kívülállókkal szemben, de a régió gyarmati múltja miatt rendkívül óvatosak. A férfi elmondta, sokáig tartott, mire a Morona-Santiago tartományban és a perui határ menti dzsungelben is kellően ismertté vált.
A megismerkedésük sem volt feszültségmentes.
„Amikor először találkoztunk, őszintén azt hittem, elrabolnak – a semmi közepén beszéltük meg a találkozót” – emlékezett vissza az első, dokumentumfilmes együttműködésről szóló megbeszélésükre.
A shuar közösség nagyrészt függetlenül működik az ecuadori kormánytól, egy „vén” tartja a kapcsolatot a hatóságokkal, aki a helyi rendőrséggel is egyeztet vitás ügyekben. Az életüket az időjárás is nagyban befolyásolja, az esős évszakban hetekig szinte megállás nélkül esik.
A modern technológia is megjelent a közösségben: a fiatalok a TikTokot és az Instagramot pörgetik, amit az idősebbek nem néznek jó szemmel.
A párnak június 9-én született meg első gyermeke, Oliver. Alvo a közösségi médiában kapott kritikákra reagálva elmondta: „A szerelemnek nincsenek határai, és ő is felnőtt, ahogy én is. Képesek vagyunk meghozni a saját döntéseinket.”
A shuar közösségek és az ecuadori állam viszonya az elmúlt évtizedekben korántsem volt felhőtlen. A Morona-Santiago tartomány, ahol Justin Alvo és családja is él, többször került a hírekbe a bányászati koncessziók és az őslakosok földjei körüli konfliktusok miatt.
A shuarok következetesen felléptek a területükre behatoló, gyakran illegális aranybányászati tevékenységek ellen, ami többször vezetett konfliktusokhoz és rendőrségi, illetve katonai intézkedésekhez.
Ez a folyamatos küzdelem a földjeikért és természeti erőforrásaikért magyarázza azt a mély bizalmatlanságot, amiről Alvo is beszélt a kívülállókkal szemben. A közösség számára minden idegen potenciális fenyegetést jelenthet az életmódjukra és megélhetésükre.
Alvo és Mária a közösségi médiát, leginkább a YouTube-ot használják arra, hogy bemutassák a mindennapjaikat és eloszlassák a shuar kultúrát övező tévhiteket. Míg a közösség idősebb tagjai a technológiát a hagyományok ellenségének látják, a pár éppen ezeken a platformokon keresztül próbálja megismertetni a világgal azt a tudást, amit a kívülállók gyakran „primitívnek” bélyegeznek.
Alvo szerint a legnagyobb tévhit, hogy a shuarok képzetlenek, miközben valójában „a dzsungel tudásának őrzői”, akik generációról generációra adják át ismereteiket.
A YouTube-csatornájukon rendszeresen dokumentálják a mindennapjaikat, bemutatva a külvilág számára egy, az önrendelkezéséért küzdő közösség életét.
Egy fejszével és egy különösen kemény fájú amazóniai fával kellett bizonyítania egy amerikai férfinak, hogy méltó a szerelemre és a befogadásra, miután egy shuar törzsből származó nő miatt az ecuadori dzsungelbe költözött. Justin Alvo apai ágon kötődik a térséghez, de a teljes beilleszkedéshez Maria nevű párja családját, legfőképpen a nagymamát kellett meggyőznie rátermettségéről. A feladatról és a beavatási rítusról maga Alvo mesélt.
„Hogy bizonyítsam az értékemet Maria nagymamájának, ki kellett vágnom egy bizonyos fát, amit nagyon nehéz kivágni, és csak egy fejszét használhattam” – idézte fel a férfi. A hagyományok alapján a családok így mérik fel, hogy a leendő vőjelölt elég szorgalmas és erős-e.
A shuar férfiak nagyjából fél óra alatt végeznek a feladattal, Alvónak viszont több mint másfél órába telt. „Bár 'gyenge' voltam abban az értelemben, hogy nem vágtam ki elég gyorsan, a nagymama boldog volt, hogy egyáltalán képes voltam rá, és hogy bizonyítani akartam” – tette hozzá, kiemelve, hogy ezzel kivívta a család tiszteletét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
