II. Erzsébet újévi kitüntetettjei: Tony Blair, Vanessa Redgrave, Emma Raducanu és a járványügy vezetői

Ahogy arról korábban beszámoltunk, repülőgép-szerencsétlenség történt Kenyában, a Maasai Mara nemzeti park felé tartó úton. A balestben 11-en haltak meg, köztük nyolc magyar állampolgár.

Az esetről videós anyagot forgatott a Citizen TV Kenya helyi csatorna. Ebben elmondják: A reggel a Kwale megyei Tsimba Goliniben történt repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt 11 ember holttestének kiemelése még folyamatban van, mivel a heves esőzések nehezítik a munkálatokat.

A gépen 10 turista – nyolc magyar és két német állampolgár – valamint egy kenyai pilóta utazott. A Mombasa Air Safari tulajdonában lévő repülőgép a Diani repülőtérről szállt fel, és a Maasai Marában található Kichwa Tembo felé tartott.

A Közlekedési Minisztérium közlése szerint a gép 10 perccel a felszállás után, Diani-tól 40 kilométerre tűnt el a radarról. A gép egy bozótos területre zuhant és felrobbant. A balesetet senki sem élte túl.

Belio Kipsang, a bevándorlási hivatal államtitkára a helyszínre látogatott, és megerősítette, hogy a baleset okának kivizsgálását a légi baleseteket vizsgáló osztály vezeti. A repülőgépet üzemeltető cég ígéretet tett, hogy együttműködik a hatóságokkal és támogatja az áldozatok családjait.

Egy szemtanú úgy fogalmazott: „Amikor otthon voltam, körülbelül 500 méterre [a helyszíntől], egy nagyon hangos zajt hallottam, aztán egy robbanást.”

Egy másikuk szerint:

A Miniszterelnöki Kabinetiroda hétfőn este kiadott tervezete megerősítette, hogy célzottan a lakáshitelek tehermentesítésére és önerőként (akár Otthon Starthoz) használható fel az évi nettó egymillió forintos otthontámogatás, amit közszolgák vehetnek igénybe, 2026 januárjától.

A BiztosDöntés.hu kiemeli: a tervezet szerint évi nettó 1 millió forintos juttatásra számíthatnak többek között a kormányzati, rendvédelmi és honvédelmi szervek dolgozói. Ide tartoznak a törzskönyvi jogi személynél munkaviszonyban állók, a hivatásos szolgálati jogviszonyban dolgozó rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek tagjai, valamint a hivatásos vagy szerződéses katonák.

A támogatásra jogosultak között találják magukat a közszolgáltatási intézmények dolgozói is. Ez magában foglalja a felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti vagy egészségügyi intézményeknél dolgozókat, függetlenül a fenntartó típusától.

A tervezet említi az egyéb kategóriákat is, például a közfoglalkoztatottakat, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állókat, valamint a polgármestereket és a képviselő-testület vagy közgyűlés tagjait.

Fontos újdonság, hogy a támogatottak közé bevették a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is. Ők a támogatás teljes munkaidőre megállapított arányos részére jogosultak. Azok is kaphatnak támogatást, akiknek már lejárt a próbaidejük, de az adott adóév egészében még nem állt fenn a munkaviszonyuk. Ebben az esetben szintén arányosítják a támogatás összegét, és azok is jogosultak lesznek, akik kevesebb mint egy éve dolgoznak a jelenlegi munkahelyükön.

Kimarad továbbá az önkéntes tartalékos katona és a próbaidős foglalkoztatott, illetve azok sem részesülhetnek a juttatásban, akik kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében tevékenykednek vagy az szja-törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek.

Orbán Viktor hétfőn Rómában járt, ahol pápai audiencián is részt vett. A látogatás után a Minerva szálloda előtt az olasz sajtónak nyilatkozott, és szóba kerültek az orosz szankciók is.

Az olasz Repubblica című lap arról számolt be, hogy Orbán Donald Trump döntését is bírálta, aki még elnökként szankciókat vezetett be a Rosznyefty és a Lukoil orosz olajvállalatok ellen. A cikk szerint a magyar miniszterelnök washingtoni látogatásán azt is felvetheti majd, hogy ezeket az intézkedéseket érdemes lenne visszavonni.

A magyar kormány szerint azonban a lap félreértelmezte Orbán Viktor szavait. Orbán Balázs politikai igazgató szerint a cikk címe félrevezető, mert hamis képet fest arról, mi hangzott el valójában.

A Repubblica egy videót is közzétett a helyszíni beszélgetésről. A felvételen Orbán Viktor arról beszél, hogy Európának kevés beleszólása lesz abba, hogyan alakul a kontinens biztonsága vagy az orosz–ukrán viszony. Ezeket inkább az oroszok és az amerikaiak fogják alakítani. Ezután arról is szót ejtett, hogy szerinte Európa elveszítheti versenyképességét, amit szerinte a zöldfordulat és az energiaárakat növelő döntések is befolyásolnak.

Amikor az újságíró rákérdez, hogy hibázott-e Trump a szankciókkal, Orbán így válaszol:

Az újságíró ezután újra visszakérdez, hogy a szankciók szerinte túlzók-e. Orbán válasza: „Magyar szemszögből igen.” A miniszterelnök azt is elmondja, hogy próbálnak egy Magyarországra szabott különleges megoldást találni.

A Repubblica később reagált arra is, hogy Orbán Balázs fake news-nak nevezte a tudósításukat. Azt írták: „szerencse, hogy megnyomtuk a felvétel gombot a telefonon”, és úgy vélik, a videó alátámasztja az állításaikat.

A fake news ellen küzdő Orbán Balázs egyébként egy másik mai posztjában egy mesterséges intelligenciával készített, hamis állításokat tartalmazó videót készített Magyar Péterről.

Török Gábor is reagált a kormány mesterséges intelligenciával készült videóira és képeire, amelyeknél valótlan állításokat adtak Magyar Péter szájába, illetve manipulált képeket is felhasználtak.

A politológus Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében történelmi és kampánytörténeti kontextusba helyezte a jelenséget. A poszt elején egy Bismarcknak tulajdonított, de valójában egy Louis Berger nevű német nemzeti liberális politikushoz köthető idézettel vezette fel mondandóját: „Sohasem hazudnak annyit, mint választás előtt, háború alatt és vadászat után.”

Török emlékeztetett arra, hogy a magyar politikai életben sokféle tudatos hazugság felbukkant már a kampányokban, de szerinte az egyik legdurvább a 2006-os eset volt: „Eddig talán a 2006-os szocialista módszer volt a legdurvább. Ahogy az akkori miniszterelnök később zárt körben megfogalmazta: ‘Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.’”

A politológus szerint ugyan a mostani kampányeszközök sem példa nélküliek, de így is komoly szintlépést jelent az, amit az elmúlt hónapokban látni lehetett.

Török úgy látja, most nem elsősorban az ország helyzetéről hangzanak el valótlan állítások, hanem az ellenzék szándékairól, ráadásul ezt már nem is csak célozgatások szintjén teszik: „Itt (elsősorban) nem az ország helyzetéről hazudnak, hanem az ellenfél szándékairól mondanak nyilvánvalóan igazolhatatlan, hamis dolgokat. És már nem is csak suttogva, hanem frontpolitikusok szájából, beleállva.”

Szerinte ilyen mennyiségű és ilyen minőségű hazugsággal eddig még senki nem próbálkozott:

Posztja végén úgy fogalmazott: „De addig még azt is megtudjuk, hogy miképpen reagálnak erre a magyar választók.”