Hónapok óta nem folyt érdemi párbeszéd Erasmus-ügyben Brüsszel és Budapest között
A Népszava több, egymástól független forrásra hivatkozva azt írja, hogy az elmúlt hónapokban nem nagyon volt érdemi kommunikáció Brüsszel és Budapest között a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos 2021-es törvény módosításáról.
Az Európai Bizottság nagyjából akkor kapta meg a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló törvénymódosítást, amikor az kedd délután megjelent a kormány honlapján – írja a Népszava. A brüsszeli testület egyelőre nem kívánta kommentálni a javaslatot, amíg nem nézik át részletesen. Közben a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt állította, hogy az EB már tíz hónapja tud a tervezetről, tehát semmi újdonság nincs benne.
A lap több, egymástól független forrásra hivatkozva azt írja, hogy
az elmúlt hónapokban nem nagyon volt érdemi kommunikáció Brüsszel és Budapest között a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos 2021-es törvény módosításáról.
Ez a változtatás viszont kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa programok uniós pénzei újra elérhetővé váljanak a magyar modellváltó egyetemek számára. Ezeket a forrásokat 2022 decemberében fagyasztotta be az EU, korrupciós aggályok miatt.
Bár a most közzétett törvénymódosítás valószínűleg nem egy friss egyeztetés eredménye, mégis van esély arra, hogy végül megfeleljen az EB elvárásainak. Az év elején ugyanis már közel voltak a megegyezéshez, és azóta történt néhány pozitív változás, például magas rangú kormányzati tisztviselők lemondtak kuratóriumi tagságukról.
Az egyik vitás kérdés a kuratóriumi tagok kiválasztási eljárása, valamint a vagyonnyilatkozati rendszer reformja volt. Budapest hosszabb mandátumot és rövidebb türelmi időt javasolt, mint Brüsszel, de a felek szerint ezek a különbségek nem voltak áthidalhatatlanok.
Mindkét fél egymást okolta az egyeztetések elakadásáért, de a mostani törvénymódosítási javaslat a kormány reményei szerint felgyorsíthatja a megegyezést. A Népszava emlékeztet rá, hogy szerdán Palkovics László, volt miniszter lemondott a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról, hogy ezzel segítse a magyar kormány tárgyalásait az EU-val.
Az Európai Bizottság nagyjából akkor kapta meg a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló törvénymódosítást, amikor az kedd délután megjelent a kormány honlapján – írja a Népszava. A brüsszeli testület egyelőre nem kívánta kommentálni a javaslatot, amíg nem nézik át részletesen. Közben a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt állította, hogy az EB már tíz hónapja tud a tervezetről, tehát semmi újdonság nincs benne.
A lap több, egymástól független forrásra hivatkozva azt írja, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Dubajból azért nem hoztunk haza magyarokat katonai géppel, mert a felszállás veszélyesebb lett volna, mint az ottmaradás
A miniszter elmondása szerint mindenhova küldenek mentesítő járatot, ahol magyarok várnak a hazatérésre, de mérlegelni kell a kockázatokat. Úgy ítélték meg, hogy Jordániában nem jelent nagyobb veszélyt a repülőgép felszállása, ezért oda két járat is indult már.
Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.
Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.
Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.
„Természetesen mindenhova fogunk küldeni repatriálálásra alkalmas repülőgépeket, mindenkit szeretnénk hazahozni. De minden egyes esetben azt kell megvizsgálni, hogy a reptér és az onnan való felszállás nem jelent-e nagyobb veszélyt, mint az, hogy valaki az adott országban marad”
– magyarázta.
Elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekből azért nem hoztak haza katonai géppel senkit, mert egyértelmű volt, hogy nagyobb a kockázata a repülőtér használatának és a felszállásnak, mint az Abu Dzabiban vagy Dubajban maradásnak.
A kormány nap mint nap vizsgálja a lehetőségeket, Gulyás szerint talán már valamivel jobb a helyzet. Azt mondta, mindent megtesznek, hogy minden Közel-Keleten rekedt magyart kimenekítsenek, de a biztonságos hazatérés a legfontosabb.
Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.
Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.
Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrán külügy: Sem Vlagyimir Putyin, sem pedig a jelenlegi budapesti vezetés nem ismer határokat a cinizmusban
Az ukrán külügyminisztérium bekérette a magyar ügyvivőt a Moszkvából Budapestre szállított két hadifogoly miatt. Kijev szerint az akció az „etnikai kártya” kijátszása, és hozzáférést követelnek az érintettekhez.
Putyin „humanitárius gesztusa” vagy cinikus kampányfogás? Diplomáciai vihar robbant ki Budapest és Kijev között, miután Oroszország március 4-én, szerdán átadott Magyarországnak két kárpátaljai magyar hadifoglyot. Az ukrán külügyminisztériumot előre nem tájékoztatták az akcióról, ezért most bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét – írja a 24.hu.
Az RBK-Ukrajina hírportál által idézett közlemény szerint a kijevi diplomáciai tárca hiteles tájékoztatást vár a magyar féltől, és kérvényezte, hogy hozzáférést kaphasson a visszahozott emberekhez. Az ukrán külügy szerint „Moszkva és Budapest nem először manipulál a hadifoglyok érzékeny kérdésével”, és a lépést az „etnikai kártyával való magyar manipulációnak” minősítették. Állásfoglalásukban élesen bírálták az akció időzítését és módját.
„Nem lehet nem megdöbbentő az a cinizmus, amikor emberek szabadon bocsátásának kérdését a magyarországi választások előtti politikai PR részévé teszik és aprópénzre váltják a Kremllel való kapcsolatokban. Nyilvánvaló, hogy sem Vlagyimir Putyin, sem pedig a jelenlegi budapesti vezetés nem ismer határokat a cinizmusban”
– olvasható a közleményben. A tárca hozzátette, remélik, az érintetteknek „lehetővé teszik, hogy saját maguk dönthessenek a saját életükről”.
A magyar kormány válaszul elzárkózott az adatszolgáltatástól. Gulyás Gergely a kormányinfón közölte a magyar álláspontot: „Semmilyen információt nem adunk át Ukrajnának, itt magyar állampolgárokról van szó, nincs ilyen kötelezettsége a magyar kormánynak”.
A hadifoglyok átadása egybeesett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai moszkvai látogatásával, ahol az orosz elnökkel is találkozott. Miután a magyar miniszter arról panaszkodott, hogy az ukrajnai háború negyedik évében számos magyar embert erőszakkal vittek el az ukrán hadseregbe, és közülük sokan meghaltak vagy eltűntek, Vlagyimir Putyin közölte, hogy az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés során már szóba került a magyar hadifoglyok hazavitele, aminek nyomán a két foglyot szabadon bocsátották.
Putyin „humanitárius gesztusa” vagy cinikus kampányfogás? Diplomáciai vihar robbant ki Budapest és Kijev között, miután Oroszország március 4-én, szerdán átadott Magyarországnak két kárpátaljai magyar hadifoglyot. Az ukrán külügyminisztériumot előre nem tájékoztatták az akcióról, ezért most bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét – írja a 24.hu.
Az RBK-Ukrajina hírportál által idézett közlemény szerint a kijevi diplomáciai tárca hiteles tájékoztatást vár a magyar féltől, és kérvényezte, hogy hozzáférést kaphasson a visszahozott emberekhez. Az ukrán külügy szerint „Moszkva és Budapest nem először manipulál a hadifoglyok érzékeny kérdésével”, és a lépést az „etnikai kártyával való magyar manipulációnak” minősítették. Állásfoglalásukban élesen bírálták az akció időzítését és módját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Nem zárható ki, hogy az iráni háború miatt a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé
A kormány szerint migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háborús helyzet miatt. A miniszter a kormányinfón azt mondta, ha szükséges, meg fogják erősíteni a déli határt.
„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.
„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Azt is elmondta, hogy az Irakban állomásozó magyar katonák jól vannak, egyelőre nem merült fel, hogy hazahozzák őket. Ha romlik az ottani biztonsági helyzet, és ez az erbíli katonai bázist is érinti, akkor még dönthetnek erről. Azt nem tudta megmondani, hogy Iránban hány magyar állampolgár tartózkodik.
Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja az iráni háború a gazdaság és a költségvetés tervezetét, Gulyás azt mondta, a kormányülésen szóba került a háború gazdasági hatása, de ez a támadások megindulása után öt nappal még megbecsülhetetlen. Egyelőre ugyanis még nem tudni, hogy négy hétig tart-e a háború, vagy egy elhúzódó katonai konfliktus lesz belőle, ahogy az történt már más amerikai beavatkozások esetében.
A miniszter szerint előbbi esetben a költségvetési hatása „létező, de csekély”, hónapokig vagy akár évekig elhúzódó konfliktus esetén viszont kérdéses lesz, hogy hogyan lehet biztosítani a Hormuzi-szoros hajózhatóságát és a kieső olajexportot.
Az amerikaiak egyelőre néhány hetes hadműveletről beszélnek – jelezte Gulyás.
Azt is megkérdezték tőle, hogy ha Donald Trump azt kéri Magyarországtól, hogy engedélyezze az Egyesült Államok számára magyar légibázisok használatát, akkor a kormány kész-e erre.
„Ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”
– válaszolta a miniszter.
Az ATV munkatársa arra is kíváncsi volt, egyetért-e Gulyás azzal, hogy az Egyesült Államok nyílt célja az iráni rezsim elleni fellépés. Szerinte az amerikaiak nem azt mondják, hogy a diktatúra volt a katonai beavatkozás oka, hanem „az iráni atomprogram és annak fenyegetése”. Felidézte, hogy Trump azt mondta, két hét múlva már atomfegyvere lett volna Iránnak, de Gulyás „nem képzeli magát az amerikai elnök helyébe”, mert ezek az információk nem állnak rendelkezésére. Mint mondta, ha Iránnak két hét múlva valóban aktiválható atomfegyvere lett volna, akkor helyes döntést hoztak az amerikaiak.
Egy korábbi kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Irán olyan országokat von be a háborúba, amelyek nem részesei a konfliktusnak.
„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.
„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Nem merült fel a benzinárstop bevezetése, de adócsökkentés se lesz
A miniszter azt mondta a kormányinfón, hogy a MOL tartja a kormánnyal kötött megállapodást, ennek megfelelően a hazai üzemanyagárak illeszkednek a regionális árszintbe. A januárban elhalasztott jövedékiadó-emelésről júniusban dönthetnek.
Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.
Egy február végi statisztikát felolvasva Gulyás azt mondta, a szomszédos országokat figyelembe véve nálunk van a második legalacsonyabb benzinár, a gázolaj pedig a negyedik legolcsóbb.
Arról is beszélt, hogy miután elhalasztották a januárra tervezett jövedékiadó-emelést, júniusban kell újra elemezni a helyzetet. Szerinte számtalan valótlan állítás jelent meg erről, mert mint mondta, a jövedéki adó minimumát az Európai Unió határozza meg, a magyar adómérték pedig csak minimálisan, 10 forinttal haladja meg az uniós minimumértéket. „Tehát sokkal olcsóbbá ezzel nem lehetne tenni a benzint és a gázolajat” – mondta.
Gulyás azt is mondta, hogy „a magyar adótartalom a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban”.
A 95-ös benzinnél ez 50 százalék, a környező országok közül mindenhol máshol magasabb. A gázolaj esetében 48 százalék az adótartalom, Horvátországban és Szlovákiában 1 százalékkal alacsonyabb.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen szerdán hozta nyilvánosságra, hogy egészen pontosan mennyi az üzemanyagok adótartalma: a 95-ös benzin esetében 49,4 százalék, a gázolajé pedig 46,3 százalék.
Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
