TUDOMÁNY
A Rovatból

Hogyan vált komolyan vehető teóriává, hogy egy vuhani laboratóriumból szabadult ki a koronavírus?

Ami kezdetben képtelen összeesküvés-elméletnek tűnt, ma már sok tudós és politikus szerint egy lehetséges magyarázat. De egyelőre perdöntő bizonyítékkal senki sem állt elő.


A koronavírus-világjárvány eredetére másfél évvel kirobbanása után sem sikerült hitelt érdemlően fényt deríteni, holott ez több milliárd embert tudna megnyugtatni, és/vagy felkészíteni a jövőbeli hasonló esetekre. Több mint 3 millió halott és a globális gazdasági válság után érthető, hogy válaszokat vár az emberiség.

Ezalatt a 18 hónap alatt, mint ahogyan az ilyen esetekben lenni szokott, számtalan összeesküvés-elmélet született, kezdve onnan, hogy az egészet Bill Gates kezdeményezte, hogy mikrochipet ültethessen mindenkibe, egészen odáig, hogy a vírust a Vuhani Virológiai Intézetből (WIV) szabadították a világra. A konteók többségét a józanul gondolkodók elvetették. A vuhani labor elméletét azonban ma már komolyan vizsgálják.

Ez részben azzal is magyarázható, hogy mind a mai napig nem sikerült megtalálni a vírus természetes forrását.

A Washington Post szerint az első tweet, amely azt sugallta, hogy Kína alkotta meg a vírust, 2020 január 5-én jelent meg. Egy @GarboHK nicknevű felhasználó azt írta: „18 évvel korábban Kína közel 300 hongkongit ölt meg SARS-vírussal, a fertőzéseket eltitkolták, és hagyták, hogy a kínai turisták utazzanak a világban, és terjesszék a vírust. Ma a gonosz rezsim ismét lecsap egy új vírussal”.

Ezt még senki nem vette komolyan, de nem sokkal később a Daily Mail címoldalán hozta a hírt, a vuhani laboratóriumban tényleg veszélyes vírusokat tanulmányoztak, többek között a SARS és az ebola vírusát. Az amerikai biobiztonsági szakemberek ráadásul a lap szerint már 2017-ben figyelmeztettek annak a veszélyére, hogy esetleg elszabadulhat onnan egy kórokozó.

Ugyanekkor jelent meg a Lancetben kínai kutatók tanulmánya, amely az első 41, vuhani kórházban ápolt beteg vizsgálatából született. Megállapították, hogy 13 fertőzöttnek - köztük a legelső regisztráltnak - semmilyen kapcsolata nem volt azzal a halpiaccal, ahonnan a hivatalos kínai magyarázat szerint a koronavírus-fertőzés eredhetett.

2020. február 6-án azután Potao Hsziao, a dél-kínai műszaki egyetem molekuláris biomechanika-kutatója egy cikkben azt állította, hogy a koronavírus valószínűleg a vuhani laboratóriumból származik, és a kísérletek során bekövetkezett balesetre utalt. Néhány héttel később azonban visszavonta cikkét, miután a kínai hatóságok azt hangoztatták, hogy nem történt baleset.

Kína ezután ahol csak tudta, cáfolta az elméletet. A WIV kutatói például a Nature-ben számoltak be arról, hogy a világszerte terjedő vírus a denevérektől eredhet, mivel a SARS-CoV-2 genomja 96,2%-ban megegyezik a denevér-koronavírusáéval. Nem sokkal később a Lancetben 27 tudós tett közzé nyilatkozatot, amelyben leszögezték, hogy a koronavírus természetes eredetű, és elítélték az ennek ellentmondó teóriákat.

Ennek ellenére egy március 27-i amerikai katonai hírszerzési jelentésben ismét felbukkant az az elmélet, hogy az új koronavírus a kínai laboratórium biztonsági szabályainak megsértése miatt szabadulhatott el. A következő hetekben Donald Trump elnök, majd Mike Pompeo külügyminiszter is szóba hozta ezt a verziót. Pompeo az ABC-nek adott interjúban egyenesen arra utalt, hogy nem ez az első eset, amikor kínai laboratóriumi hiányosságok vírusfertőzésnek tették ki a világot.

Július 4-én a londoni Times jelentette, hogy a koronavírussal 96%-ban azonos vírust találtak 2012-ben egy elhagyott kínai rézbányában. Akkor hat ember kapott tüdőgyulladást, közülük hárman meghaltak, miután a denevérürüléket kellett kilapátolniuk a bányából. A cikk szerint ezt a vírust 2013-ban begyűjtötték, majd a WIV-ben tárolták.

Válaszul Si Cseng-li interjút adott a Science-nek, amelyben a professzornő leszögezte: a WIV egyetlen dolgozója és diákja sem fertőzödött meg, és bocsánatkérésre szólította fel Trump elnököt. Ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos koronavírus-kutatásokat 2-es biobiztonsági szinten végeztek el, nem a legszigorúbb 4-es szinten.

Tavaly novemberben David A. Relman, a Stanford egyetem mikrobiológusa a PNAS-ban arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus eredettörténetéből hiányzik néhány kulcsfontosságú részlet, például a vírus részletes közelmúltbeli fejlődésének bemutatása, legközelebbi őseinek beazonosítása, és nem utolsósorban az első emberi fertőzés helye, ideje, és az átadás mechanizmusa.

2021. január 15-én, néhány nappal Donald Trump hivatali idejének lejárta előtt az amerikai külügyminisztérium kiadott egy tájékoztatót a WIV-ről, amelyben leszögezik: az amerikai kormánynak jó oka van azt hinni, hogy a vuhani intézet több kutatója már 2019 őszén, a járvány első regisztrált esete előtt megbetegedett, és olyan tüneteket produkáltak, amelyek mind a covid-19-nél, mind a szezonális influenzánál előfordulnak.

Idén februárban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége Vuhanban járt. A szervezet és a kínai kormány közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették:

„Az eredmények azt sugallják, hogy a laboratóriumi baleset feltételezése rendkívül valószínűtlen magyarázat a vírus emberek közti elterjedésére.”

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azonban aggodalmát fejezte ki a WHO-jelentés kapcsán és olyan független vizsgálatot szorgalmazott, amelyben a szakértők jelentésébe nem avatkoznak be a kínai hatóságok és nem másítják meg azt. „A járvány jobb megértéséért és azért, hogy felkészülhessünk a következőre, Kínának hozzáférhetővé kell tennie adatait a járvány legelső napjaitól kezdve. - mondta.

Március 4-én a világ számos vezető tudósa intézett nyílt levelet a WHO-hoz, amelyben szintén új vizsgálatot követeltek a vírus eredetéről, mert az előzőt hiányosnak tartották.

Március 22-én az Australian számolt be arról, hogy a korábbi cáfolatok ellenére a WIV több koronavírus-kutatóját már 2019 novemberében covid-19-re jellemző tünetekkel szállították kórházba.

A CBS 60 Minutes című műsorában pedig Matt Pottinger volt nemzetbiztonsági tanácsadó titkosszolgálati jelentéseket idézve azt állította, az intézet közvetlen parancsot kapott Pekingtől, hogy semmisítsék meg az összes vírusmintát, és nem is akarták megosztani azok génszekvenciáját.

Május 5-én Nicholas Wade, a New York Times korábbi tudományos újságírója a Bulletin of the Atomic Scientist-ben ismét a laboratóriumból kiszabadult vírus teóriája mellett tette le voksát. Mindenekelőtt a vírus-szekvencia úgynevezett furin hasítási helyét hozta fel erre utaló jelként.

Fertőzéskor a vírus a tüskefehérje segítségével kapcsolódik az emberi sejthez. A tüske két összekapcsolt félből áll, az egyik feladata a célpont megtalálása, a másiké, hogy lehetővé tegye a vírus összeolvadását az emberi sejttel. Ez azonban csak akkor aktiválódik, ha a feleket elválasztják. Míg a hagyományos SARS vírus esetén ez a szétválasztás csak nehezen történik meg, a SARS-CoV-2-ben a tüske két felét elválasztó rész pont azt a négy aminosavat tartalmazza, és pont abban a sorrendben, ami aktiválja az emberi szervezetben jelen lévő egyik fehérjevágó enzimet, a furint. Wade szerint nagyon valószínűtlen, hogy a furin hasítási hely természetes úton alakult ki, még ha nem is teljesen lehetetlen. Ráadásul abban a formában, ahogy a SARS-CoV-2-ben jelen van, főként laboratóriumokban használják.

Két héttel ezelőtt újabb nyílt levél jelent meg 18 jeles tudós aláírásával a Science-ben. Új vizsgálatot követelnek, mivel úgy látják: jelenleg mind a laboratóriumból való kiszabadulás, mind pedig az állatról emberre való terjedés elmélete egyformán hihetőnek tűnik.

Május végén Joe Biden utasította a hírszerzést, hogy 90 napon belül mondják meg, honnan ered a koronavírus.

Amíg mindenki a vizsgálat eredményére vár, a Facebook bejelentette, többé már nem tilos azt állítani a felületükön, hogy ember hozta létre a koronavírust. Ezzel tulajdonképpen elismerték, hogy mára ez is egy komolyan vehető lehetőséggé vált, még akkor is, ha perdöntő bizonyíték egyelőre nem került elő az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Budapestnél nagyobb jégtömb szakadt le az Antarktiszon – elképesztő, mit találtak alatta a tudósok
A kutatók olyan ökoszisztémára bukkantak, amely akár évszázadok óta rejtőzve fejlődhetett a jég alatt.


Januárban hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszon található George VI selfjégről. Az A-84 névre keresztelt jéghegyet az Amerikai Nemzeti Jégközpont azonosította. A jégtömb körülbelül 30 kilométer hosszú, 18 kilométer széles, így a területe meghaladja az 540 négyzetkilométert – ezzel még Budapestnél is nagyobb, írja a Discover.

A jéghegy leválásával egy korábban érintetlen tengerfenéki terület vált láthatóvá. A Schmidt Ocean Institute kutatói módosították expedíciójuk útvonalát, és megvizsgálták az újonnan elérhető szakaszt. „Megragadtuk az alkalmat, azonnal változtattunk az expedíció tervein, és megvizsgáltuk a mélyben zajló folyamatokat” – mondta Patricia Esquete, az Aveirói Egyetem kutatója.

Nyolc nap alatt távirányítású merülőeszközzel térképezték fel a tengerfenéket, és különböző élőlényeket figyeltek meg: korallokat, polipokat, óriási tengeri pókokat és szivacsokat. Néhány élőlény 1200 méteres mélységben is előfordult.

„Nem számítottunk arra, hogy ilyen gyönyörű, virágzó ökoszisztémát találunk. Az állatok mérete alapján ezek a közösségek már évtizedek, sőt akár évszázadok óta léteznek”

– tette hozzá a kutató.

A kutatók szerint ezen a területen a tápanyagok bejutását évszázadokon át akadályozta a körülbelül 150 méter vastag jégtakaró. Úgy vélik, hogy az óceáni áramlatok biztosíthatták az élővilág fennmaradásához szükséges tápanyagokat, de további vizsgálatokra van szükség.

A felfedezés hozzájárul ahhoz, hogy a tudósok jobban megértsék az úszó jégselfek alatti élővilágot, amelyről eddig kevés ismeret állt rendelkezésre. A kutatás során valószínűleg több eddig ismeretlen fajt is azonosítottak, valamint olyanokat is, amelyek már ismertek voltak.

Az expedíció során gyűjtött adatok segíthetnek az Antarktisz jégtakarójának múltbéli viselkedésének feltérképezésében is. „Az antarktiszi jégveszteség világszerte jelentős mértékben hozzájárul a tengerszint-emelkedéshez. A munkánk azért kulcsfontosságú, mert hosszabb távú összefüggéseket tár fel ezekben a változásokban, és segít pontosabb előrejelzéseket készíteni, amelyek megalapozhatják a jövőbeni intézkedéseket” – mondta Sasha Montelli, a University College London kutatója.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
A Holdba csapódhat egy hatalmas aszteroida, a Földről is látható lehet majd az ütközés
A 20 emeletes ház méretű égitest 2032 decemberében ütközhet a Holdnak. A becsapódás ereje 340 hirosimai atombombáénak felelne meg, és krátert vájna az égitest felszínébe.


A NASA új információkat közölt a 2024 YR4 jelű aszteroidáról, amely a számítások szerint

2032. december 22-én a Holdba csapódhat. A tudósok becslése szerint az ütközés ereje 340 hirosimai atombombának felelne meg, és körülbelül két kilométer széles krátert vájna a Hold felszínébe.

Az év elején a szakértők még csak 0,3 százalékos valószínűséggel számoltak a becsapódással, a legújabb mérések alapján azonban ez az arány 3,8 százalékra emelkedett. A James Webb űrtávcső segítségével a kutatók pontosabb adatokat kaptak az égitest méretéről is:

az aszteroida átmérője 53 és 67 méter közé tehető, ami egy nagyjából 20 emeletes épület magasságának felel meg.

A NASA hangsúlyozta, hogy az aszteroida nem jelent veszélyt a Földre, mivel nem képes megváltoztatni a Hold pályáját. A Live Science szerint előfordulhat, hogy kisebb törmelékek elérik a Földet, de ezek a légkörbe érve várhatóan elégnek, így nem okoznának kárt.

A becsapódás látványa viszont a Földről is érzékelhető lehet.

A James Webb űrtávcső májusban ismét megfigyeli az égitestet, így a kutatók tovább pontosíthatják a számításokat, és részletesebb képet kaphatnak a 2024 YR4 pályájáról és összetételéről.

2024 YR4 egy 40 és 90 méter közötti átmérőjű kisbolygó, Apollo-típusú (Földet keresztező) földközeli objektumnak minősül. Az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) chilei állomása fedezte fel 2024. december 27-én.

A 2024 YR4 elliptikus pályán kering a Nap körül. Keringési ideje körülbelül 3,99 év, keringési szöge pedig 3,41 fok a Föld pályájához (ekliptikához) képest.

Forrás: Blikk, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Videó: kilőtték az űrbe Katy Perryt öt másik női űrutazóval együtt, élőben lehetett követni a starttól a visszaérkezésig
A popsztár és társai magyar idő szerint hétfő délután emelkedtek a magasba a Blue Origin rakétájával. A történelmi női űrutazás alig 11 percig tartott, mégis hatalmas élményt nyújtott.


Katy Perry is részt vett azon az űrmisszión, amely magyar idő szerint április 14-én, 15:30-kor indult a Blue Origin New Shepard nevű rakétájával. Az NS-31-es küldetés során az énekesnő öt másik nővel együtt emelkedett a magasba.

A repülés tagja volt Lauren Sánchez újságíró, aki a Blue Origin űrvállalatot is birtokló Jeff Bezos menyasszonya. Mellette utazott Gayle King televíziós személyiség, Kerianne Flynn filmproducer, Aisha Bowe korábbi NASA-rakétatudós és Amanda Nguyen bioasztronautikai kutató, valamint polgárjogi aktivista.

Ez volt az első olyan űrutazás Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1963-as, egyszemélyes küldetése óta, amelyen kizárólag nők vettek részt.

A repülés mintegy 11 percig tartott. A New Shepard rakéta több mint hét perccel az indulás után sikeresen földet ért, a legénységi kapszula pedig ejtőernyők segítségével tért vissza a Földre egy texasi sivatagban, a felbocsátás helyszínének közelében.

A kapszula ajtaját nagyjából tíz perccel a landolás után Jeff Bezos nyitotta ki. A résztvevők saját lábukon hagyták el az űreszközt. Míg más űrutazások után a legénység gyakran segítségre szorul a mozgásban, a mostani rövid időtartamú út nem jelentett nagy megterhelést.

A rakéta a világűr határának tekintett, 100 kilométeres magasságban húzódó Kármán-vonalat is elérte, így a résztvevők rövid időre megtapasztalhatták a mikrogravitáció, vagyis a súlytalanság állapotát.

A küldetéshez nem volt szükség pilótára, mivel az űreszköz teljesen önvezető. Az eseményt élőben közvetítették, a felvétel visszanézhető.

VIDEÓ: Az utazás


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő magyar felfedezés: már az oxigénrobbanás előtt is voltak oxigént használó baktériumok
A legkorábbi oxigénhasználó baktériumok akár 900 millió évvel megelőzhették a légköri oxigén növekedését.


Elképesztő magyar kutatók jöttek rá, hogyan alkalmazkodott a földi élet az oxigénhez

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói is részt vettek abban a nemzetközi kutatásban, amely új megvilágításba helyezi az oxigén és a baktériumok kapcsolatát, derül ki a kutatási hálózat honlapjáról. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogyan fejlődtek a baktériumok, és mikor alakult ki náluk az oxigénhasználat képessége.

A kutatás alapját a körülbelül 2,33 milliárd évvel ezelőtt lezajlott Nagy Oxidációs Esemény adta, amely során a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására jelentősen megnőtt a Föld légkörének oxigéntartalma. A folyamat pontos időzítése korábban a fosszilis leletek hiánya miatt nehézségekbe ütközött, ezért a kutatók most geológiai és genetikai adatokat is felhasználtak.

A vizsgálat során 1007 baktérium genomját elemezték, és összesen 84 olyan esetet találtak, amikor a baktériumok az anaerob – vagyis oxigénmentes – életmódról az aerob, oxigénhasználó életmódra váltottak. Ezek többsége a Nagy Oxidációs Esemény után történt, azonban legalább három ilyen átmenet jóval korábbra tehető.

A legkorábbi ezek közül közel 900 millió évvel előzte meg az oxigén jelentősebb légköri megjelenését.

A kutatók gépi tanulás segítségével azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét. Feltételezésük szerint ezek a baktériumok a légkör oxigéndúsabbá válása után fejlődhettek ki.

A tanulmány szerint a ma élő baktériumok közös őse körülbelül 4,4–3,9 milliárd éve élt. A baktériumok főbb törzsei ennél később, 2,5–1,8 milliárd éve jelentek meg, míg számos ma ismert baktériumcsalád 0,75–0,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, nagyjából az állati és növényi élet megjelenésének idején.

A kutatók egy új megközelítést alkalmaztak, amely a genetikai, fosszilis és geokémiai adatok együttes elemzésén alapul. Ez a módszer segíthet jobban megérteni az élet korai fejlődését, különösen azoknak a mikrobáknak az esetében, amelyekről nem maradtak fenn fosszíliák. A kutatók szerint a módszer a jövőben más mikroorganizmusok tulajdonságainak vizsgálatára is alkalmas lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: