Gyerekek vernek el százezreket kütyüre. Tilos, de kit érdekel?
Itt a nyári szünet, a tizenévesek a plázákban töltik az idejüket, több elektronikai üzletben akár órákon keresztül is ingyen játszhatnak a játékokkal. A gyerekpszichológus szerint az, hogy bármikor odamehetnek és használhatják ezeket a játékokat, egy erős felhívó inger arra, hogy meg is szerezzék azokat maguknak titokban, akár azon az áron is, hogy a szüleiktől csenik el a szükséges pénzt. A törvény nem engedi, hogy kiszolgáljanak drága termékekkel kiskorúakat, az áruházakat ez azonban hidegen hagyja.
Az Abcúgot egy szülő kereste meg azzal a történettel, hogy 11 éves fia három nap alatt titokban elköltött háromszáz ezer forintot az egyik webáruházban és az egyik legnagyobb elektronikai üzletben. Az internetes áruházból rendelt egy laptopot, amelyet utánvétellel fizetett ki, az üzletben pedig vett egy nintendót és hozzá tartozó játékokat, egy okos órát, egy telefont, egy laptop táskát, így körülbelül 300 ezer forintot vert el. Az érintett üzletben és az utánvételkor sem kérdezték meg a készpénzzel nagy tételt fizető kisfiútól, hogy mégis honnan van ennyi pénze és hol vannak a szülei.
Sok áruház valószínűleg nincs is tisztában azzal, hogy a törvény tiltja, hogy egy 14 év alatti jogilag cselekvésképtelen gyerekkel egy ilyen jellegű szerződést kössenek, ugyanis a vásárlás szerződéskötésnek minősül.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelmi osztálya a Polgári Törvénykönyvre hivatkozva azt válaszolta az Abcúgnak az eset kapcsán, hogy 14 év alatti szülői engedély nélkül csak olyan kisebb jelentőségű szerződést köthet, ami „a mindennapi életben tömeges előfordul, és különösebb megfontolást nem igényel.” Tehát vehet a boltban egy kiflit vagy elmehet moziba, de egy 100 ezer forintos laptophoz és egy 70 ezerbe kerülő nintendóhoz aligha juthat hozzá.
Elmentünk az egyik nagy bevásárlóközpont elektronikai termékeket árusító boltjába, ahol több kiskorú fiatal épp az ingyen kipróbálható Xboxszal és Playstationnel játszott. Nem ritka ez a jelenség, rengeteg gyerek jár a haverokkal együtt az üzletbe ingyen játszani, különösen az unalmas nyári szünetben. Az egyik eladó panaszkodott is nekünk, amiért sokszor órákat töltenek ott a fiatalok és hiába zavarják el egy idő után őket, tíz perc múlva újra visszajönnek.
Játékokat tesztelő vásárlók egy kanadai üzletben | Forrás: flickr/Ian Muttoo CC-BY-SA
– meséli az eladó.
Az eladókat nem érdekli, hogy ezek a termékek egy-egy jó játék végén lekerülnek-e a polcról, és esetlegesen anyu és apu pénzén megveszi a gyerek a több tízezer forintos játékkonzolt. Egyedül a 18 éven felülieknek ajánlott játékoknál merülhet fel a kétely a vásárló korát illetően, de amúgy nem firtatják.
Egy fogyasztóvédelmi szakértő szerint, ha a törvény ellenére egy eladó mégis kiszolgál egy ilyen nagy értékű termékkel egy kiskorút, akkor a cég kockázatot vállal, mert a szülő bármikor visszaviheti a terméket, és elkérheti az árát. A számítástechnikai eszközök térnyerése óta ez egyre inkább megjelenő probléma, különösen az internetes szoftvervásárlásoknál.
– magyarázza a szakértő.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa, Haraszti Anikó szerint azzal, ha egy 14 év alatti nagy összegben vásárol, senki nem foglalkozik. A webáruházak is csak annyit tesznek, hogy belefoglalják az általános felhasználói feltételekbe, hogy kiskorúval nem kötnek szerződést. Erről a vásárlónak jobb esetben egy felugró ablak formájában kell nyilatkoznia, rosszabb esetben csak az adatok megadásánál be kell pipálnia egy mezőt, miszerint elfogadja a vásárlási szabályokat.
Például a Bestbyte nevű webáruház Általános szerződési feltételei között szerepel, hogy a szolgáltatást csak az veheti igénybe, aki 14. életévét betöltötte, de általában még egy felnőtt sem olvassa el ezeket a feltételeket, pláne nem egy 11 éves. Egyszerűen csak bepipálja, hogy elfogadja a vásárlási szabályokat, ezután pedig nagy az esély, hogy nem ellenőrzi senki még az utánvételnél sem, hogy hány éves a vásárló, hiszen a terméket már bárki átveheti.
Videójátékok egy amerikai üzlet kínálatában | Forrás: flickr/streamishmc CC-BY-ND
A Bestbyte kérdésünkre, hogy fordult-e már ilyen elő náluk és ellenőrzik-e valamilyen formában a kiskorúságot, azt felelték, hogy nincs erről információjuk, de ők is a már említett ÁSZF pontjára hivatkoztak, miszerint elvileg a vásárló nyilatkozik arról, hogy elmúlt 14. (Már ha elolvassa a feltételeket.)
Az emag.hu internetes oldal Általános Felhasználói Feltételeiben benne van, hogy csak a 18. életévét betöltött személyt tartják ügyfélnek. Az emag.hu megkeresésünkre azt válaszolta, hogy ahhoz, hogy egy kiskorú vásárolhasson náluk, rendelkeznie kell a szülők bankkártyájának adataival vagy a megfelelő mennyiségű készpénzzel utánvétel esetén, ami teljes mértékben a szülő felelőssége. Tehát ők semmilyen formában nem ellenőrzik ezt, de hozzáfűzték, ha mégis történik ilyen eset, akkor a szülőnek utólag 30 napon belül joga van elállni a vásárlástól.
A Media Markt üzletlánctól a következő választ kaptuk: „A MediaMarkt kollégáinak nincs jogszabályi felhatalmazásuk arra, hogy vásárlói személyazonosságát a törvényben előírt eseteken (pl. dohánytermék, alkohol árusítása) túl, így például nagy összegű készpénzes vásárlás esetén ellenőrizze. Sok esetben – így például egy tinédzsernél – a pontos kor meghatározása e nélkül nehezen lehetséges, így munkatársaink a vásárlótól kapott információra kénytelenek hagyatkozni.”
A Media Markt arra nem tér ki, hogy egyáltalán megkérdezik-e az eladók a vásárlót arról, hogy hány éves.
- mondja a fogyasztóvédelmi szakértő.
Mivel valószínűleg a szülők sincsenek tisztában azzal, hogy a törvény szerint egy kiskorú nem vásárolhat ilyen drága termékeket, ezért túl kevés panasz érkezik be az üzletláncokhoz ahhoz, hogy ezt komolyabban figyelembe vegyék és betartsák a korlátozást.
Haraszti Anikó úgy véli, hogy a felelősség nem elsősorban az eladót terheli, bár tőle lenne elvárható, hogy megkérdezze a vásárló életkorát. A felelősség a cégé, ugyanis kizárt, hogy egy eladónak, aki percenként több vevőt szolgál ki, benne lenne a vészjelzésében az, ha egy 11 éves közelít felé egy laptoppal. Tehát sem az eladók, sem a cégek nincsenek felkészülve erre a problémára.
Nem feltételezhető minden gyerekről, hogy elvisznek otthonról egy nagyköteg pénzt, hogy aztán valamilyen játékra elköltsék, de az ingyenes játszási lehetőség miatt elképesztően nagy a csábítás. Egy kisfiú épp Fifázott az egyik elektronikai üzletben, amikor megkérdeztük tőle, hogy gyakran jár-e ide. Ő leginkább a barátaival szokott jönni, de most épp egyedül játszott. Azt állította, hogy még sosem szóltak rá az eladók, hogy most már ideje lenne abbahagyni a játékot. Mikor arról kérdeztük, hogy nem nagy-e a kísértés, hogy otthonra is beszerezzen egy ilyet, akkor azonnal húzni kezdte a száját, és azt felelte, hogy de igen, majd szomorúan hozzáfűzte, hogy most viszont a szüleinek nincs erre pénze.
Gitárhősködés egy amerikai lánc játékvásárán Torontóban | Forrás: flickr/Ian Muttoo CC-BY-SA
Egy gyerekpszichológus szerint az, hogy az áruházakban ingyen ki lehet próbálni ezeket az eszközöket és ott órákat lehet eltölteni, egy erős felhívó inger, aminek nehéz ellenállni.
– magyarázza a pszichológus.
Olyan esetben, amikor a szülő tudta nélkül vásárol egy kiskorú, a szülő bármikor elállhat a vásárlástól, a cégeknek kötelességük visszavenni a terméket. Ehhez azonban bizonyítani kell, hogy a gyerek engedély nélkül vásárolt. Ez bankkártyás fizetés vagy webáruházas rendelés esetén könnyű, hiszen a gyereknek ilyenkor meg kell adnia a bankkártya vagy saját adatait. Ha viszont a gyerek készpénzzel fizetett az üzletben, ahogy a lapunkat megkereső anyuka fia is tette, akkor akár bíróság elé is kerülhet az ügy.
