Fény derülhet a „brit Atlantisz” rejtélyére?
A kutatást nehezíti egyfelől az Északi-tengeri forgalom, másrészt pedig nem túl barátságos időjárás. Mindezek erősen korlátozzák a víz alatti látási viszonyokat. Ezért a kutatócsoport a hagyományos geofizikai technikák mellett egy parametrikus hanglokátort használt, hogy a lehető legnagyobb felbontású képeket készíthessék a tengerfenék üledékeiről.
A C zónában egy olyan jól konzervált földterületet találtak, amely számos tőzeg- és famaradványt őrzött meg. Tehát valószínű, hogy itt valamikor egy történelem előtti erdő állt. A B-zónában Bates és kollégái egy nagy folyót azonosítottak, ott, ahol belefolyhatott a tengerbe.
A kőtárgyak, köztük pattintott kőszerszámok töredékei, pedig első ízben bizonyíthatják, hogy egykor emberek élhettek a mai Északi-tenger mélyebb vizein. Az egyik nagyobb lelet arra utal, hogy egy kőkalapáccsal törték szét.
E kutatások még csak az elején tartanak, de a tudósok remélik, hogy közelebb visznek a „brit Atlantisz” rejtélyének megoldásához.