TUDOMÁNY
A Rovatból

Feltöltenéd a teljes elméd egy számítógépre? Erre a 3 dologra lesz szükséged

Túlélhetjük-e saját biológiai halálunkat? Biológiai szerverből szintetikus hardverré válhatunk-e? Egyelőre sok a kérdőjel, de a válasz nem egy egyszerű „nem”.


A ScienceAlert azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen akadályokat kell leküzdenünk, hogy agyunkat teljes mértékben feltöltsük egy szerverre. Képzeljük el, hogy az agyi szkennelési technológia nagymértékben fejlődik az elkövetkező évtizedekben, egészen addig a pontig, amikor már megfigyelhetjük, hogy az egyes neuronok hogyan kommunikálnak más neuronokkal.

Ezután képzeljük el, hogy rögzíteni is tudjuk ezeket az információkat, hogy szimulációt készítsünk valakinek az agyáról egy számítógépen. Ez a koncepció áll az elme feltöltése mögött, hogy

egy nap képesek lehessünk átalakítani egy személyt a biológiai testéből egy szintetikus hardverre.

Az ötlet a transzhumanizmusnak nevezett intellektuális mozgalomból származik, és számos kulcsfontosságú támogatója van, köztük Ray Kurzweil számítógéptudós, Nick Bostrom filozófus és Randal Koene idegtudós.

A transzhumanisták azt remélik, hogy a tudományos és technológiai fejlődés révén túl lehet lépni biológiai mivoltunkon. Úgy vélik, hogy az elme feltöltése lehetővé teszi számunkra, hogy addig éljünk, ameddig csak akarunk (de nem feltétlenül örökké).

Még azt is lehetővé teszi, hogy fejlesszük magunkat, például azáltal, hogy szimulált agyunk van, amely gyorsabban és hatékonyabban működik, mint a biológiai. Ez egy techno-optimista álma a jövőre nézve. De van-e alapja?

Az elme feltöltésének megvalósíthatósága három alapvető feltételezésen alapul.

Az első a technológiai feltételezés

– az az elképzelés, hogy képesek leszünk kifejleszteni a tudatfeltöltő technológiát az elkövetkező évtizedekben

A második a mesterséges elme feltételezése

– az az elképzelés, hogy egy szimulált agy valódi elmét hoz létre

A harmadik pedig a túlélés feltételezése

– az az elképzelés, hogy a folyamat során létrehozott személy valójában "te" vagy. Csak ekkor válik az elme feltöltése az élet módjává.

Mennyire hihető ezek mindegyike?

A technológiai feltételezés

Az emberi agy szimulálása hatalmas kihívás lenne. Az agyunk az ismert univerzum legösszetettebb struktúrája.

Körülbelül 86 milliárd neuronnak és 85 milliárd nem neurális sejtnek adnak otthont, becslések szerint egymillió milliárd idegi kapcsolattal.

Összehasonlításképpen, a Tejút galaxis mintegy 200 milliárd csillagnak ad otthont. Hol tartunk az agyi szimulációk létrehozásának útján? Jelenleg az idegtudósok 3D-s kapcsolási rajzokat (úgynevezett konnektómákat) készítenek egyszerű organizmusok agyáról. Az eddigi legösszetettebb átfogó kép egy gyümölcslégy lárva, amely körülbelül 3000 neuronnal és 500 000 idegi kapcsolattal rendelkezik. Azt reméljük, hogy a következő tíz évben feltérképezhetjük az egér agyát.

Az emberi agy azonban körülbelül ezerszer összetettebb, mint az egér agya. Akkor 10 000 évbe telne, hogy feltérképezzünk egy emberi agyat? Valószínűleg nem. Megdöbbentő hatékonyságnövekedést tapasztaltunk hasonló projektekben, mint például a Humángenom Project.

Évekbe és több száz millió dollárba telt az első emberi genom feltérképezése, körülbelül 20 évvel ezelőtt. Ma a leggyorsabb laboratóriumok órákon belül meg tudják csinálni, körülbelül 100 dollárért. Hasonló hatékonyságnövekedéssel gyermekeink vagy unokáink életében létre is jöhet a tudatfeltöltő technológa.

Ennek ellenére vannak más akadályok is. A statikus agytérkép létrehozása csak egy része a munkának.

A működő agy szimulálásához minden egyes neuront meg kell tudni figyelnünk működés közben.

Nem biztos, hogy ezt a közeljövőben elérhetjük-e.

A mesterséges elme feltételezése

Az agyad szimulációja olyan tudatos elmét eredményezne, mint a tiéd? A válasz az elménk és a testünk közötti kapcsolattól függ.

A 17. századi filozófussal, René Descartes-tal ellentétben, aki úgy gondolta, hogy az elme és a test radikálisan különbözik, a legtöbb akadémikus filozófus ma úgy gondolja, hogy az elme végső soron maga is valami fizikai. Egyszerűen fogalmazva, az elméd az agyad.

Mégis, hogyan hozhat létre egy szimulált agy valódi elmét, ha ez csak egy szimuláció?

Nos, sok tudós úgy véli, hogy az agy összetett idegi struktúrája felelős a tudatos elme létrehozásáért, nem pedig a biológiai anyag természete (amely többnyire zsír és víz).

Amikor egy számítógépre átültetik, a szimulált agy lemásolja az agy szerkezetét. Minden szimulált neuron és neurális kapcsolat esetében lesz egy megfelelő számítógépes hardver. De ha a szimuláció reprodukálja az agy szerkezetét, akkor ezáltal reprodukálja a tudatos elmét.

A mai MI-rendszerek hasznos (bár nem meggyőző) bizonyítékot szolgáltatnak az elme strukturális megközelítésére. Ezek a rendszerek mesterséges neurális hálózatokon futnak, amelyek az agy néhány szerkezeti elvét másolják. És sok olyan feladatot képesek elvégezni, amelyek sok kognitív munkát igényelnek bennünk.

A túlélés feltételezése

Tegyük fel, hogy lehetséges szimulálni egy emberi agyat, és hogy a szimuláció tudatos elmét hoz létre. A feltöltött személy valóban te lennél, vagy talán csak egy mentális klón?

Ez egy régi filozófiai rejtvényhez vezet vissza: mi az oka annak, hogy amikor reggel felkelsz az ágyból, még mindig ugyanaz az ember vagy, aki előző este lefeküdt? A filozófusok nagyjából két táborra oszlanak ebben a kérdésben. A biológiai tábor azt gondolja, hogy reggel és este ugyanaz a személy vagy, mert ugyanaz a biológiai organizmus is vagy, amelyet egy biológiai életfolyamat köt össze.

A nagyobb, a mentális tábor úgy gondolja, hogy az a tény, hogy van elménk, mindent megváltoztat. Reggel és este ugyanaz a személy vagy, mert mentális életet élsz. Reggel emlékszel arra, amit este tettél, ugyanazok a hiedelmeid, reményeid, jellemvonásaid és így tovább.

Melyik tábornak van igaza?

Ha a biológiai tábornak igaza van, akkor az elme feltöltése nem működne, feltételezve, hogy a feltöltés lényege az, hogy magunk mögött hagyjuk a biológiánkat. Ha a mentális tábornak igaza van, akkor van esély a feltöltésre, mivel a feltöltött elme valódi folytatása lehet az ember jelenlegi mentális életének.

De várjunk csak: Mi történik, ha az eredeti biológiai éned is túléli a feltöltési folyamatot? A tudatoddal együtt két emberre szakadnál, ami kettőt eredményezne az énedből? Egy biológiai formában (B) és egy feltöltött formában (C)?

Nem, te (A) nem válhatsz szó szerint két különálló emberre (B ≠ C), és nem lehetsz azonos mindkettővel egyszerre. Legfeljebb egyikük lehetsz te magad (A = B vagy A = C).

A legintuitívabbnak az tűnik, hogy egy hasadás után a biológiai formád a valódi énedként folytatódna (A = B), és a feltöltés pusztán mentális másolat lenne. De ez kétségessé teszi azt a reményt, hogy túlélhetjük-e a feltöltést, még abban az esetben is, ha a biológiai énünk megsemmisül.

Miért emelkedne a mentális klónod a valódi éned szintjére? Bizarrnak tűnik azt gondolni, hogy ez megtörténhet (bár a filozófusok egyik tábora azt állítja, hogy igaz lehet).

Megéri a kockázatot?

Sajnos a mesterséges elme feltételezését és a túlélés feltételezését nem lehet meggyőzően empirikusan tesztelni – valójában fel kellene töltenünk magunkat, hogy megtudjuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Vasárnap éjjel érdemes a Holdat kémlelni, különös égi jelenség lesz látható
Mire besötétedik, már lehet is az égi kísérőnkre figyelni. Sőt, még a tisztuló időjárás is kedvező lesz hozzá.


Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.

Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.

A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.

Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A rák ellen is hatásosak lehetnek a koronavírusra kifejlesztett mRNS-vakcinák
Akik az immunterápia kezdete után 100 napon belül Pfizer vagy Moderna mRNS-oltást kaptak, a hároméves össztúlélésben számottevő előnyt mutattak; a „hideg” daganatoknál is erősebb volt a hatás.


A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a COVID–19 ellen alkalmazott mRNS-oltások beindíthatják az immunrendszert, és segíthetnek a daganatok elleni harcban, írja a The Conversation. A kutatók a járvány idején milliók életét megmentő vakcinák váratlan hatására mutattak rá.

A gyerekonkológus Elias Sayour csapata már 2016-ban, amikor agydaganatos betegeknek fejlesztett mRNS-vakcinákat, észrevette, hogy az mRNS képes betanítani az immunrendszert a daganatsejtek elpusztítására. Ebből adódott a feltevés, hogy a SARS-CoV-2 ellen készült mRNS-oltásoknak daganatellenes hatásuk is lehet.

A kutatók több mint ezer, előrehaladott melanómás és tüdőrákos beteg adatait elemezték. Mindenki immunellenőrzőpont-gátló kezelést kapott, amely egy, a daganatsejtek által termelt fehérje blokkolásával segít abban, hogy az immunrendszer folytassa a rákos sejtek elpusztítását.

Akik az immunterápia kezdete után 100 napon belül felvették a Pfizer vagy a Moderna mRNS-oltását, három évvel később több mint kétszeres volt a túlélési esélyük, mint azoknak, akik nem kaptak ilyen vakcinát. Azoknál a daganatoknál is jelentős javulást mértek, amelyek általában gyengén reagálnak az immunterápiára:

a hároméves össztúlélés közel ötszörösére nőtt.

Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a betegség súlyosságát és a társbetegségeket is figyelembe vették.

Állatkísérletekben azt találták, hogy a COVID–19 mRNS-oltások úgy működnek, mint egy riasztás: segítik az immunrendszert felismerni és elpusztítani a daganatsejteket, és ellensúlyozzák a rák immunsejteket lekapcsoló hatását. Az oltás és az immunellenőrzőpont-gátlók együtt összehangolt választ váltanak ki.

Az immunellenőrzőpont-gátlók az elmúlt évtizedben sok betegnek hoztak tartós javulást, a „hideg” daganatok viszont gyakran elkerülik az immunrendszer figyelmét. A mostani eredmények szerint az mRNS-oltások szikrát adhatnak ahhoz, hogy ezek a daganatok „forróvá” váljanak. Ha ezt a közelgő klinikai vizsgálat igazolja, egy széles körben elérhető, alacsony költségű beavatkozás kiterjesztheti az immunterápia előnyeit.

A fertőzések elleni védőoltások megelőzésre szolgálnak, a terápiás rákoltások viszont a már daganattal élők immunrendszerét segítik a tumorok elleni harcban.

Sokan dolgoznak személyre szabott mRNS-vakcinákon: ehhez kis daganatmintát elemeznek, majd gépi tanulással kiválasztják a célpontnak ígérkező fehérjéket. Ez az eljárás drága, és a gyártása is bonyolult.

A COVID–19 mRNS-oltásokat ezzel szemben

nem kell személyre szabni, világszerte, alacsony vagy nulla költséggel elérhetők, és a kezelés bármely szakaszában beadhatók.

A mostani megfigyelések szerint érdemi daganatellenes hatást mutatnak.

A következő lépés egy szélesebb körű klinikai vizsgálat tüdőrákos betegek körében. Az immunellenőrzőpont-gátlót kapó résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztják: az egyik csoport a kezelés alatt COVID–19 mRNS-oltást is kap, a másik nem. A vizsgálat választ adhat arra, hogy érdemes-e beemelni ezeket az oltásokat a standard ellátásba.

A kutatók abban bíznak, hogy ez a megközelítés sok immunterápiában részesülő betegnek segíthet, különösen azoknak, akiknek jelenleg kevés hatékony lehetőségük van. A járvány idején született technológia így új eszközt adhat a daganatkezeléshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET: