Néhány óra alatt több probléma is adódott a hazai vonatok közlekedésében - írta meg a 444.
Hajnalban a Debrecenből Budapestre tartó Cívis InterRégió mozdonyával történt a baj: Ceglédnél lerobbant, az utasok végül a Z70-es zónázóval jutottak el a Nyugatiba.
Nem sokkal később a nyugati országrészen akadt be a forgalom. Szombathelyen ugyanis járműhiba miatt a Pannónia InterRégió Szigetvár felé, és a Lesence expressz Keszthely felé sem tudott időben elindulni. Először még 30 perces késést ígértek, aztán gyorsan módosították 70-re a Lesencénél.
Dél körül már a nap harmadik mozdonyhibája is megvolt. Ezúttal a Békéscsabáról Budapestre tartó Békés IC állt meg Csárdaszállásnál. Az utasoknak meg kellett várniuk a következő, egy órával később érkező IC-t, hogy bejussanak a Keletibe.
Csak hogy ne maradjon senki ki a jóból: délután Hegyeshalomnál meghibásodott a felsővezeték. A Tisza EC 30, egy Railjet 40, a RegioJet pedig 50 percet késve araszolt tovább.
Délelőtt még egy Railjet is lerobbant a 1-es vonalon Hegyeshalomnál. Motorvonattal mentek tovább, persze jó 40 perc csúszással. Az Ausztriába tartók meg motorvonattal utazhattak a Keletiből Hegyeshalomig, mert a Railjet ott maradt.
Néhány óra alatt több probléma is adódott a hazai vonatok közlekedésében - írta meg a 444.
Hajnalban a Debrecenből Budapestre tartó Cívis InterRégió mozdonyával történt a baj: Ceglédnél lerobbant, az utasok végül a Z70-es zónázóval jutottak el a Nyugatiba.
Nem sokkal később a nyugati országrészen akadt be a forgalom. Szombathelyen ugyanis járműhiba miatt a Pannónia InterRégió Szigetvár felé, és a Lesence expressz Keszthely felé sem tudott időben elindulni. Először még 30 perces késést ígértek, aztán gyorsan módosították 70-re a Lesencénél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az MSZP felszólította Szabó Tímeát a visszalépésre, miután kiderült, hogy a Tisza jelöltje 48 százalékon áll Óbudán
A 21 Kutatóközpont felmérése szerint a tiszás Boda Nikolett magasan vezet a fideszes Gyepes Ádám (25 százalék) és a független Szabó Tímea (17 százalék) előtt. A III. kerületi MSZP szerint minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza.
A III. kerületi MSZP a Tisza Párt mögé állt, visszalépésre szólította fel a baloldali jelölteket – Szabó Tímeát név szerint is –, és egyúttal szakított a korrupciós ügybe keveredett DK-s polgármesterrel, Kiss Lászlóval.
A helyi szocialisták szerint a 2026-os országgyűlési választáson csak a Tisza Párt képes legyőzni Orbán Viktor kormányát és a Fideszt, ami később lehetőséget teremthet a baloldali alternatíva újjáépítésére is.
A szervezet azzal indokolta a lépést, hogy minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza. Ezért arra kérik tagjaikat, szimpatizánsaikat és a kerület baloldali szavazóit, hogy támogassák a Tisza Pártot.
Nyomatékosan felszólították Szabó Tímeát, korábbi jelöltjüket is, hogy lépjen vissza a Tisza Párt javára.
A lépést egy friss felméréssel indokolják: a 21 Kutatóközpont Boda Nikolett Tisza-jelölt megbízásából készített kutatása szerint a függetlenként induló Szabó 17 százalékot kapna, a fideszes Gyepes Ádám 25 százalékot a biztos választók közül, míg a tiszás jelölt 48 százalékra számíthat.
Az óbudai MSZP arról is döntést hozott, hogy elhatárolódik Kiss László polgármestertől. Közleményük szerint a helyi ellenzéki pártok 2024-ben kötött politikai megállapodását a polgármester egyoldalúan, végérvényesen megszegte.
A szocialisták úgy látják, Kiss – aki korábbi pozícióit az MSZP támogatásának is köszönhette – megtagadta a megállapodásban rögzített személycserék végrehajtását az MSZP-nek járó önkormányzati pozícióban. Ezt etikátlan és önérdekű lépésnek minősítik, ezért a továbbiakban nem támogatják a polgármester politikáját, és felszólítják saját önkormányzati képviselőjét, hogy lépjen ki a polgármestert támogató frakcióból.
Kiss Lászlót 2024 augusztusában vették őrizetbe korrupció gyanújával, majd letartóztatásának többszöri meghosszabbítása után a bíróság 2025 júniusában arról döntött, hogy a polgármester szabadlábon maradhat. Kerületi vezetői pozíciójáról a letartóztatás alatt sem mondott le. Az óbudai korrupciós ügyben tavaly márciusra már 18 gyanúsított volt, köztük Czeglédy Gergő volt MSZP-s alpolgármester is, akit szintén vesztegetéssel gyanúsítanak.ű
A III. kerületi MSZP a Tisza Párt mögé állt, visszalépésre szólította fel a baloldali jelölteket – Szabó Tímeát név szerint is –, és egyúttal szakított a korrupciós ügybe keveredett DK-s polgármesterrel, Kiss Lászlóval.
A helyi szocialisták szerint a 2026-os országgyűlési választáson csak a Tisza Párt képes legyőzni Orbán Viktor kormányát és a Fideszt, ami később lehetőséget teremthet a baloldali alternatíva újjáépítésére is.
A szervezet azzal indokolta a lépést, hogy minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza. Ezért arra kérik tagjaikat, szimpatizánsaikat és a kerület baloldali szavazóit, hogy támogassák a Tisza Pártot.
Nyomatékosan felszólították Szabó Tímeát, korábbi jelöltjüket is, hogy lépjen vissza a Tisza Párt javára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elindult Ukrajnába a kormány tényfeltáró küldöttsége: a Barátság kőolajvezeték állapotát mérik fel, az ukránokkal is tárgyalnak
A delegáció célja, hogy elérjék a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását. A küldöttséget vezető Czepek Gábor államtitkár a határátlépés előtt azt mondta, hogy „a magyar kormány, ellentétben a Tisza Párttal, abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást”.
Szerdán elindult a magyar kormányzati küldöttség az ukrán fővárosba, hogy elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását – írta az MTI.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerda reggel a záhonyi határátkelőhelyen jelentette be, hogy a vezetésével tényfeltáró delegáció indult Kijevbe. A küldöttség célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje, és elérje a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását.
Czepek a határátlépés előtt hangsúlyozta:
„a magyar kormány, ellentétben a Tisza Párttal, abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást, és nem pedig a keleti erőforrásról való leválást.”
Az államtitkár szerint „a több ellátottság nagyobb biztonságot jelent a magyar embereknek és a rezsivédelemnek is”.
A delegáció Kijevben nemcsak az ukrán energetikai kormányzattal, hanem a nagykövetekkel és az Európai Bizottság képviselőjével is tárgyal majd arról, hogy a magyar álláspont szerint az európai krízisre az egyedüli megoldás a keleti források újranyitása.
A küldöttségről egy héttel ezelőtt jelent meg kormányhatározat a Magyar Közlönyben. A kormány a Molt is felkérte, hogy delegáljon tagot a testületbe, a további tagokról Czepek Gábor döntött.
Az orosz kőolajszállítások a Barátság déli ágán január 27-én álltak le, miután az ukrán hatóságok orosz dróntámadás okozta károkra hivatkoztak a nyugat-ukrajnai Brody térségében. A leállás miatt a kormány februárban a stratégiai nyersolajtartalék egy részét is felszabadította az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
A vita azóta kiélesedett Magyarország és Ukrajna között. Orbán Viktor korábban egy videóban jelentette be, hogy a kormány rendelkezésére álló műholdfelvételek és információk alapján a vezeték üzemelhetne. Ezzel szemben az ukrán fél kitart amellett, hogy a föld alatti, tehát műholdról nem látható vezeték továbbra is sérült, és a javításához tűzszünetre lenne szükség.
A viszonyt egy, a napokban kirobbant súlyos diplomáciai botrány is nehezíti. A magyar hatóságok elfogtak két ukrán páncélozott pénzszállítót az M0-ás autópálya alacskai pihenőhelyénél. Habár a bank alkalmazottai hazatérhettek, a pénzt a magyar kormány nem adta vissza Kijevnek.
Szerdán elindult a magyar kormányzati küldöttség az ukrán fővárosba, hogy elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását – írta az MTI.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerda reggel a záhonyi határátkelőhelyen jelentette be, hogy a vezetésével tényfeltáró delegáció indult Kijevbe. A küldöttség célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje, és elérje a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mennyit spóroltam?”– kérdezte Orbán Viktor a benzinkúton, miután 20 ezerért tankolt
A miniszterelnök az új benzinárstop előnyeit demonstrálta egy Facebook-videóban, amelyben egy korábbi tankolási bakiját is elmesélte. A kúton figyelmeztették az egyik fontos szabályra.
Orbán Viktor legújabb Facebook-videójában elment tankolni a közösségi médiás segítőjével. A videóban a következő párbeszéd hangzik el, amiből megtudhatjuk, hogy Orbán egyszer véletlenül benzint tankolt egy dízeles autóba.
Orbán: „Volt ilyen egyszer képzelje, hogy benzint tankoltam a dízelbe.”
Nóri: „Hűha, és észrevette, mielőtt beindult el a motor?”
Orbán: „Nem indult el. Látta egy ember, hogy szerencsétlenkedek, kamionos, aki viszont szakmabeli volt, és kisegített mondták.”
A tankolás után valaki a kútról figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy – az általa hozott rendelet miatt – vigye be a forgalmi engedélyét, mert az kelleni fog.
A benzinkúton Orbán megkérdezte, hogy a húszezres tankolásából mennyit spórolt a védett ár miatt, mire azt a tájékoztatást kapta, hogy 989 forintot.
Orbán Viktor hétfőn jelentette be, hogy a kormány védett árat vezet be a benzinre és a dízelre, a szabályozás pedig március 10-én hatályba is lépett. A kedvezményes ár a 95-ös benzin esetében legfeljebb 595, a dízelnél pedig 615 forint lehet literenként, de csak magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművekre érvényes. A rendelet előírja, hogy a kutasnak rögzítenie kell a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, és az adatokat továbbítania kell a NAV felé, ami miatt az automatakutakon a védett ár nem alkalmazható.
Orbán Viktor legújabb Facebook-videójában elment tankolni a közösségi médiás segítőjével. A videóban a következő párbeszéd hangzik el, amiből megtudhatjuk, hogy Orbán egyszer véletlenül benzint tankolt egy dízeles autóba.
Orbán: „Volt ilyen egyszer képzelje, hogy benzint tankoltam a dízelbe.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Medián: Úgy erősödött a Tisza Párt, hogy közben Magyar Péter népszerűsége csökkent
Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése 50 százalékra csökkent, főleg a pártnélküliek körében esett vissza, miközben Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt. A kutatás szerint a TISZA erősödése nem a pártelnök személyének, hanem a kampány durvulásának, a botrányoknak és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek köszönhető.
Korábban beszámoltunk róla, hogy rekordnagyságú előnyre tett szert a Tisza Párt februárban a Fidesz-szel szemben a Medián februári felmérése szerint. Akkor azt állapították meg, hogy Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot.
A pártpreferenciákkal ellentétben azonban a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése nem változott hasonló mértékben. A február 18-a és 23-a között készített felmérés szerint – melyet most a HVG publikált – Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt, őt a megkérdezettek 46 százaléka tartja alkalmasnak a posztra, csakúgy, mint januárban.
Magyar Péterről 50 százalék gondolkodik így, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. A TISZA elnökének népszerűsége elsősorban a kisebb pártok hívei és a pártnélküliek körében esett vissza, a januári 42 százalékról 30-ra.
Ezzel párhuzamosan saját táborában 4 százalékponttal nőtt azok aránya, akik teljesen alkalmasnak tartják őt.
A kutatás szerint a Tisza februári erősödése nem tisztán Magyar Péter személyének, sokkal inkább a korábbi botrányoknak, a kampány durvulásának és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek tulajdonítható.
A közvéleményt élénken foglalkoztató ügyek közül a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos események a választók szerint nagymértékben rontották a Fidesz választási esélyeit. A kormány korábban 133 milliárd forintos állami támogatást nyújtott a gyár bővítésére, miközben a beruházással kapcsolatban környezetvédelmi és munkaügyi aggályok is felmerültek. Ezzel szemben a Magyar Pétert támadó rejtett kamerás felvétel kétélűnek bizonyult: ugyanannyian gondolják, hogy a felvétel a Tiszának ártott, mint ahányan úgy vélik, hogy inkább a Fidesz jött ki rosszul az ügyből.
Abban viszont nagy az egyetértés, hogy a mostani kampány minden korábbinál durvább.
Februárban már a társadalom 73 százaléka vélte úgy, hogy nem látott még ilyen kemény politikai küzdelmet. Még az általában kevésbé kritikus Fidesz-szavazók 57 százaléka is úgy gondolja, hogy az idei kampányban vannak határátlépések.
Az erősödő politikai érdeklődéssel összhangban a választásokon való részvételi szándék is hónapról hónapra emelkedett. Míg 2024 júliusában a szavazókorú népesség 78 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne egy „most vasárnapi” választásra, addig februárban már 86 százalék állította ugyanezt.
Ez alapján könnyen lehet, hogy az április 12-i országgyűlési választáson kimagasló részvételt látunk majd, ami megközelítheti a 2002-es második forduló 73,5 százalékos rekordját.
A pártok mozgósító képességében ugyanakkor nagy a különbség: a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka jelezte biztosra a részvételét, míg a fideszesek körében ez az arány 85 százalékos.
Korábban beszámoltunk róla, hogy rekordnagyságú előnyre tett szert a Tisza Párt februárban a Fidesz-szel szemben a Medián februári felmérése szerint. Akkor azt állapították meg, hogy Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot.
A pártpreferenciákkal ellentétben azonban a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése nem változott hasonló mértékben. A február 18-a és 23-a között készített felmérés szerint – melyet most a HVG publikált – Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt, őt a megkérdezettek 46 százaléka tartja alkalmasnak a posztra, csakúgy, mint januárban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
