Ezekben az utcákban a legdrágábbak a lakások Budapesten és vidéken
Négyzetméterárban több mint 120-szoros a különbség a legolcsóbb és legdrágább utcák között az ingatlan.com portálon decemberben meghirdetett eladó lakásoknál és házaknál; az eltérés tavaly 80-szoros volt .
Az ingatlan.com mintegy 180 ezer eladó ingatlanhirdetés alapján összeálló kínálata szerint december első hetében a fővárosban, az I. kerület Úri utcájában volt a legdrágább, csaknem 2,3 millió forint az átlagos négyzetméterárral, ezt az V. kerületi Széchenyi utca követte mintegy 1,9 millió forintos négyzetméterárral. A harmadik helyen szintén a Budai Várban található Tárnok utca végzett, 1,7 millió forintos négyzetméterárral. A Belgrád és Bem rakparton az átlagos négyzetméterár pedig meghaladta az 1,6 millió forintot.
A főváros legolcsóbb utcája a XXII. kerületben található, a Rákóczi úton 145 ezerért kínáltak egy négyzetmétert. A sorban ez után a XX. kerületi Tompa utca következett 330 ezer forintos, a Nagysándor József utca 336 ezer forintos, valamint Zrínyi utca 355 ezer forintos, illetve az Alsó határút 355 ezer forintos négyzetméterenkénti árakkal.
Budapesten kívül Balatonfüred Vázsonyi útja volt a legdrágább, négyzetméterenként 1,47 millió forinttal. A második Balatonlelle Köztársasági utcája 1,41 millió forintos, harmadik pedig Nagykovácsi Őzike utcája 1,26 millió forintos négyzetméterárral. A rangsor negyedik helyére Remeteszőlős, valamint Mogyoród egy utcája is felkerült. A települések közül kiemelkedő magas utcaárak vannak még Siófokon.
A legolcsóbb település 2020 decemberében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Karos volt, ahol a Petőfi Sándor utcában átlagosan 19 ezer forintért kínáltak egy négyzetmétert.
Ezt követte ugyanezen megyében Sárospatak, valamint a Békés megyei Elek és a Somogy megyei Vízvár 25 ezer forintos négyzetméterárral - írta az ingatlan.com.
Az ingatlan.com mintegy 180 ezer eladó ingatlanhirdetés alapján összeálló kínálata szerint december első hetében a fővárosban, az I. kerület Úri utcájában volt a legdrágább, csaknem 2,3 millió forint az átlagos négyzetméterárral, ezt az V. kerületi Széchenyi utca követte mintegy 1,9 millió forintos négyzetméterárral. A harmadik helyen szintén a Budai Várban található Tárnok utca végzett, 1,7 millió forintos négyzetméterárral. A Belgrád és Bem rakparton az átlagos négyzetméterár pedig meghaladta az 1,6 millió forintot.
A főváros legolcsóbb utcája a XXII. kerületben található, a Rákóczi úton 145 ezerért kínáltak egy négyzetmétert. A sorban ez után a XX. kerületi Tompa utca következett 330 ezer forintos, a Nagysándor József utca 336 ezer forintos, valamint Zrínyi utca 355 ezer forintos, illetve az Alsó határút 355 ezer forintos négyzetméterenkénti árakkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Órákon belül minden megváltozik, eső és hó között billeg az ország
Bár szerdán még többnyire napos, de szeles időre készülhetünk, már egy mediterrán ciklon közelít, ami sokfelé hoz csapadékot. Az előrejelzést ugyanakkor extrém bizonytalanság nehezíti, különösen abban a kérdésben, hogy eső vagy hó esik-e majd.
Nap közben gomolyfelhős, napos idő várható, de a keleti, északkeleti tájakon a felhők időnként összeállhatnak, és egy-egy zápor vagy hózápor is kialakulhat - írja a HungaroMet.
Az északnyugati szél a Sopron–Szeged vonal mentén sokfelé megélénkül, néhol meg is erősödik. Késő délutántól aztán a szél déliesre fordul és veszít erejéből. A hőmérséklet csúcsértéke 5 és 10 fok között alakul, késő estére viszont -3 és +2 fok közé hűl le a levegő.
Estétől délnyugat, nyugat felől aztán egyre több és vastagabb felhő érkezik. Az északkeleti megyékben már este lehet zápor, hózápor, hajnalra pedig a Dunántúlon is megnő a csapadék esélye.
HungaroMet előrejelzése nyomán az éjszaka folyamán a szél délire, délkeletire fordul és többnyire mérsékelt marad, a hőmérséklet pedig -8 és +1 fok közé süllyed.
Az előrejelzést az teszi különösen nehézzé, hogy a meteorológiai modellek között jelentős, akár 450 kilométeres eltérés is van a ciklon várható útvonalában. Ezen múlik pedig, hogy az ország egyes részein végül eső, havas eső vagy hó esik majd. A helyzetet érdemes komolyan venni, a legutóbbi, január eleji mediterrán ciklon miatt is országszerte adtak ki figyelmeztetéseket. Ez is mutatja, hogy az ilyen időjárási helyzetekben a csapadék- és szélviszonyok rendkívül gyorsan változhatnak.
Nap közben gomolyfelhős, napos idő várható, de a keleti, északkeleti tájakon a felhők időnként összeállhatnak, és egy-egy zápor vagy hózápor is kialakulhat - írja a HungaroMet.
Az északnyugati szél a Sopron–Szeged vonal mentén sokfelé megélénkül, néhol meg is erősödik. Késő délutántól aztán a szél déliesre fordul és veszít erejéből. A hőmérséklet csúcsértéke 5 és 10 fok között alakul, késő estére viszont -3 és +2 fok közé hűl le a levegő.
Estétől délnyugat, nyugat felől aztán egyre több és vastagabb felhő érkezik. Az északkeleti megyékben már este lehet zápor, hózápor, hajnalra pedig a Dunántúlon is megnő a csapadék esélye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: legalább félmillióval több támogatónk van, mint a Fidesznek, Hajdú-Biharban Ruszin-Szendi Romulusz fog nyerni
Magyar Péter országjárásán beszélt a gödi Samsung-gyárról és a bizonyítékokról: „Ez a NER állatorvosi lova: a közpénzek elherdálása, a magyar emberek egészségének veszélyeztetése, a vizeink, földjeink és a levegőnk szennyezése, emellett Ázsiából behozott vendégmunkások tömkelege.”
„Nincs olyan választókerület ma Magyarországon, ahol a Fidesz három százaléknál többel vezetne” – jelentette ki Magyar Péter február 17-én, kedden, országjárásának második napján Hajdúszoboszlón. A Tisza Párt elnöke szerint 54 nappal a választás előtt „a győzelem kapujában állnak”, pártjának pedig állítása szerint már körülbelül hárommillió támogatója van, legalább félmillióval több, mint a Fidesznek.
Magyar egy konkrét, korábban a Fidesz számára kifejezetten biztosnak számító körzetet is megnevezett: Hajdú-Bihar megye 5-ös számú választókerületét, ahol a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz lesz a jelöltjük. A 2022-es választáson itt a fideszes képviselő még 30 százalékpont körüli előnnyel nyert – írta a Telex. Ehhez képest Magyar most azt mondta: „Most nem fog, ennek a körzetnek a képviselőjét úgy fogják hívni, hogy dr. Ruszin-Szendi Romulusz”.
A kampányeseményen Magyar Péter arról is beszélt, hogy nem sokkal korábban egy videót osztott meg a Facebook-oldalán a gödi Samsung-gyárban történt 2018-as robbanásról. A közzétételt azzal indokolta:
„Azért raktam ki ezt a videót, mert a miniszterelnök elvtárs tegnap egy budai kocsmában, egy vesztes ultiparti után azt mondta, hogy ez egy kamu.”
Hozzátette, állítása szerint egy hete folyamatosan keresik őket a gyárban dolgozó munkások, vezetők és környezetvédelmi szakemberek, hogy beszámoljanak a szabálytalanságokról.
„Rengeteg fotót, videót és beszámolót kaptunk, ebből egyet tettünk most ki […] A gödi példa a NER állatorvosi lova: a közpénzek elherdálása, a magyar emberek egészségének veszélyeztetése, a vizeink, földjeink és a levegőnk szennyezése, emellett Ázsiából behozott vendégmunkások tömkelege”
– mondta.
Orbán Viktor a gödi gyárral kapcsolatos botrányt „kamu ügy”-nek nevezte. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig bejelentette, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz Magyar Péter ellen, és az állításokat „szemenszedett hazugságoknak” minősítette. A kormányzati álláspont szerint a gyár jogszerűen működik, a Kúria döntése alapján a környezeti engedélye is érvényes.
Magyar Hajdúszoboszló után Nyíregyházán folytatta az országjárását, ahol a párt környezetvédelmi programját is vázolták. Gajdos László, a Tisza Párt helyi jelöltje arról beszélt, hogy ma Magyarországon mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz és ivóvízhez.
„Akkumulátorgyárakkal szórjuk tele az országot, már körülbelül negyvennél tartunk. És tudjátok, hogy mi az érdekes? Az akkumulátorgyártás egy olyan iparág, amihez nekünk semmink nincsen. Mindent külföldről kell hozni, és amink van, az úgy néz ki, hogy tönkre fog menni: a vizünk és a földünk” – mondta.
Gajdos ígérete szerint a Tisza Párt önálló környezetvédelmi minisztériumot hozna létre, amely nem kerékkötője, „hanem az élő lelkiismerete” lenne az iparnak.
„Nincs olyan választókerület ma Magyarországon, ahol a Fidesz három százaléknál többel vezetne” – jelentette ki Magyar Péter február 17-én, kedden, országjárásának második napján Hajdúszoboszlón. A Tisza Párt elnöke szerint 54 nappal a választás előtt „a győzelem kapujában állnak”, pártjának pedig állítása szerint már körülbelül hárommillió támogatója van, legalább félmillióval több, mint a Fidesznek.
Magyar egy konkrét, korábban a Fidesz számára kifejezetten biztosnak számító körzetet is megnevezett: Hajdú-Bihar megye 5-ös számú választókerületét, ahol a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz lesz a jelöltjük. A 2022-es választáson itt a fideszes képviselő még 30 százalékpont körüli előnnyel nyert – írta a Telex. Ehhez képest Magyar most azt mondta: „Most nem fog, ennek a körzetnek a képviselőjét úgy fogják hívni, hogy dr. Ruszin-Szendi Romulusz”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt. Többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint mi akarunk” – mondta Lázár a fuvarozóknak
Hadházy Ákos nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt arról, miről beszélt a közlekedési miniszter a fuvarozóknak egy egyeztetésen. Eszerint a magyaroktól beszedett magasabb útdíjból hajlandó lenne visszaosztani, a tranzitforgalomban résztvevő külföldieknek viszont nem adna vissza semmit, sőt, ellenőrzésekkel zaklatná őket.
A külföldi fuvarozókat kellene „csesztetnie” a rendőrségnek és az adóhatóságnak, nem a magyarokat – ez derül ki abból a hangfelvételből, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a Facebookon. A politikus állítása szerint a felvételen Lázár János építési és közlekedési miniszter hallható, amint fuvarozókkal egyeztet. Egy „felháborodott fuvarozó” vette fel a monológot, majd elküldte Hadházynak.
A felvétel tanúsága szerint a miniszter arról beszélt a magyar vállalkozóknak, hogy díjemelésre készülnek.
„Természetesen fogunk emelni, tehát az kétség ne legyen, hogy tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt. Többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint mi akarunk”
– mondta Lázár, hozzátéve, hogy míg a magyaroktól beszedett pénzből hajlandóak visszaadni, addig a külföldieknek nem.
„Ők sokat fizessenek, menjenek az autópályákon, lehetőség szerint őket ellenőrizzék, és lehetőség szerint őket csesztesse a rendőrség és az adóhatóság, meg a közlekedési hatóság is, és ne a magyar szállítmányozókat”
– hangzik el a felvételen.
Hadházy Ákos a bejegyzésében pökhendinek és cinikusnak nevezte a miniszter stílusát. A képviselő szerint a legfelháborítóbb, hogy Lázár azzal dicsekszik, hogy a hatóságokat a külföldiek zaklatására utasítaná, ami minden jogállami elvnek ellentmond.
„Akit pedig az ilyen elavult fogalmak, mint a »jogállam«, »egyenlőség« vagy »EU« nem érdekelnek, annak csak annyit mondok: gondolja végig, mennyire jó az, ha külföldön meg a magyarokkal csinálják ugyanezt”
– írta Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő azzal zárta sorait, hogy drukkol a fuvarozóknak, hogy „legyenek megfelelően kemények”.
Tavaly decemberben a fuvarozók már látványos akcióval tiltakoztak Budapesten az útdíjemelés és más korlátozások ellen. A Hősök terére szervezett demonstráción a dudáló kamionok közül ötven jármű vehetett részt. Lázár János akkor úgy reagált, hogy hét meghatározó érdekképviselettel már december 19-én megállapodott, de az újonnan szerveződő csoporttal is egyeztetni fog. A kormányzati szándék a tranzitforgalom autópályákra terelése, a főúti díjak emelése és a bírságok szigorítása volt, amit a fuvarozói oldal súlyos tévedésnek és indokolatlan csapásnak minősített.
Egyes fuvarozók szerint csak olyan érdekképviseleti szervezetek egyeztek meg a kormánnyal, amelyek nem számítanak valódi szakszervezetnek, hanem kvázi a kormány által létrehozott álszervezetek.
A tárgyalások januárban is folytatódtak a minisztérium és a tiltakozó szervezetek között. Az egyeztetések egyik napirendi pontja éppen a külföldi kamionok szabálysértéseinek célzottabb bírságolása volt. Ezzel párhuzamosan egy tavalyi törvénymódosító csomag a közúti ellenőrzések jogköreinek bővítését is kilátásba helyezte. A minisztériummal tárgyaló fuvarozói oldalon a nagyobb, régebb óta működő szervezetek mellett tavaly év végén megjelent a Magyar Független Fuvarozók Egyesülete is, amely januárban hivatalosan is helyet kapott a tárgyalóasztalnál.
A külföldi fuvarozókat kellene „csesztetnie” a rendőrségnek és az adóhatóságnak, nem a magyarokat – ez derül ki abból a hangfelvételből, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a Facebookon. A politikus állítása szerint a felvételen Lázár János építési és közlekedési miniszter hallható, amint fuvarozókkal egyeztet. Egy „felháborodott fuvarozó” vette fel a monológot, majd elküldte Hadházynak.
A felvétel tanúsága szerint a miniszter arról beszélt a magyar vállalkozóknak, hogy díjemelésre készülnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: Tiborcz-közeli cég kapott milliárdokat az államtól a DÁP-os arfelismerőért
A FaceKom Kft. egy nemzetbiztonsági mentességgel titkosított szerződés keretében fejleszti a DÁP arcfelismerőjét. A megbízás egyszeri 2,75 milliárd forintot és évi 1,56 milliárdos üzemeltetési díjat is tartalmaz.
Milliárdos állami megbízás, titkosított szerződés és egy, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég állhat a Digitális Állampolgár Program (DÁP) arcfelismerő rendszerének hátterében.
Az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) még 2024 nyarán szerződött a FaceKom Kft.-vel a DÁP arcképes azonosításának fejlesztésére és üzemeltetésére. A beszerzés az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának döntése értelmében mentesült a közbeszerzési szabályok alól, így részletei egészen eddig nem voltak nyilvánosak – írta a 444.hu.
A lap által megismert szerződés szerint a fejlesztési és integrációs feladatokért, valamint a hardverek leszállításáért és telepítéséért nettó 2.750.635.122 forintot kap a cég.
Az üzemeltetésért évente nettó 1.560.000.000 forint jár,
a technológiai, szoftver- és hardverkövetési feladatokért pedig évente és felhasználónként nettó 1860 forintot számlázhatnak ötmillió főig. Jelenleg kb. kétmillió DÁP-felhasználó van, a lap számításai szerint ez 3,6 milliárd forintot jelent az idei évre. A díj minden egyes DÁP-felhasználó után jár, függetlenül attól, hogy az illető él-e az arcképes azonosítás lehetőségével.
A FaceKomot még 2011-ben alapította Bodnár Zsigmond, akkor StarDust néven. A cég 2016 óta fejlesztett távoli digitális ügyfélazonosító szoftvert, amelyet többek között az OTP, a Raiffeisen és az UniCredit is használt. 2021-ben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Central European Opportunity Magántőkealap 80 százalékos részesedést szerzett a vállalkozásban. Bodnár Zsigmond tavaly májusban a maradék 20 százalékos tulajdonrészét is eladta a magántőkealapnak, amely így százszázalékos tulajdonossá vált. Az alapító az eladásról csupán annyit közölt:
„A társaság növekedését 2021 óta támogatja befektetőként az Equilor Alapkezelő által kezelt Central European Opportunity Magántőkealap, eleinte társtulajdonosként, majd 2024 tavaszától 100 százalékos tulajdonosként.”
A Digitális Állampolgárság Programot egy 2023. júliusi kormányrendelet hívta életre. A fejlesztéssel az állami Idomsoftot bízták meg, a távoli azonosításért felelős bizalmi szolgáltató pedig a szintén állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató lett. A FaceKom által fejlesztett arcfelismerő rendszer 2024 szeptemberére készült el, az éles indulás pedig tavaly áprilisban történt meg. Ekkor került be a DÁP adatkezelési tájékoztatójába is, hogy „a NISZ Zrt. adatfeldolgozója a FaceKom Kft.”.
A cég korábban is nyert már állami megbízásokat: a Transparency International Magyarország egy korábbi nyomozása 303 millió forintnyi nyilvános pályázatot számolt össze Tiborczék beszállása óta.
Tavaly decemberben a Jászai Gellért vezette 4iG bejelentette, hogy megvásárolja a FaceKomot. „A felvásárlást a 4iG IT stratégiai befektetésnek tekinti, mert a digitális ügyfél-azonosítás és a távoli ügyintézés kulcsszerepet játszik a vállalatok és a közszféra digitális átalakulásában” – közölte akkor a cég. Az ügyletre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is reagált: „Úgy tudom, Tiborcz 5 milliárdért vette, és most 8-ért adja el Jászainak.”
A szintént a miniszterelnök vejéhez köthető Equilor Alapkezelő a lap megkeresésére hangsúlyozta, hogy pénzügyi befektetőként voltak jelen a cégben, és nem vettek részt az operatív működésben.
„A FaceKom Kft. üzleti döntéseit, együttműködéseit és szerződéses kapcsolatait a társaság független menedzsmentje határozta meg”
– tették hozzá.
Milliárdos állami megbízás, titkosított szerződés és egy, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég állhat a Digitális Állampolgár Program (DÁP) arcfelismerő rendszerének hátterében.
Az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) még 2024 nyarán szerződött a FaceKom Kft.-vel a DÁP arcképes azonosításának fejlesztésére és üzemeltetésére. A beszerzés az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának döntése értelmében mentesült a közbeszerzési szabályok alól, így részletei egészen eddig nem voltak nyilvánosak – írta a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
