HÍREK
A Rovatból

Először nézhetünk meg fényképen egy fekete lyukat

Idén végre sikerülhet fényképet készíteni a láthatatlan téridő-tartományról.
Futurism," style="color:#333">
Futurism, fotó: Wikipédia - szmo.hu
2018. február 05.



Igazi tudományos szenzációra van kilátás: az asztrofizikusok még idén képesek lesznek fényképen megörökíteni a fekete lyukat – írja a Futurism.

A fekete lyuk egy olyan tartomány a világűrben, amely olyan mágneses erővel rendelkezik, hogy még a fény sem tud kiszabadulni belőle. Létezését a relativitáselmélet támasztja alá, ám még Albert Einstein sem volt biztos benne, hogy valóban van-e ilyen pont az űrben. Ez idáig nem is készült látható bizonyíték róla, az Eseményhorizont Teleszkóp (EHT) nevű rendszer segítségével azonban 12 hónapon belül sikerülhet.

Az EHT egy világszintű teleszkóphálózatként működik, amely az egyes eszközök együttes erejével képes lehet a fekete lyuk képi rögzítésére. A kutatóknak a Tejútrendszerben lévő, a fekete lyukat körülvevő gázokon is túl kell látniuk, ehhez pedig rendkívül nagy közelítésre van szükségük. Ezt az EHT teszi lehetővé: a bolygón szétszórt eszközöket szinkronizálják, majd egy pontra irányítják őket, hogy merevlemezen rögzíthessék a rádióhullámokat.

Ezeket az adatokat kielemezve az EHT csapata képes olyan képet készíteni, amely hasonló ahhoz, amit egy Föld nagyságú teleszkóp hozna létre.

A képalkotás lehetővé tenné a tudósok számára, hogy megfejtsék, Einstein általános relativitáselmélete igaz-e a fekete lyuk határán, valamint tanulmányozhatják azt is, hogyan nőnek és szívják be az anyagokat ezek a tartományok.

Hogy pontosan mikor sikerül először rögzíteni képen a fekete lyukat, nem lehet tudni, de nagy valószínűség szerint még 2018-ban sikerülni fog. A szakemberek szerint a fotók tanulmányozása elősegíthet további felfedezéseket is az univerzumban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pankotai Lili a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanul tovább – Orbán Balázs külön üdvözölte a politikai aktivistát
Az ellenzéki aktivista az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatja tanulmányait.


Pankotai Lili a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) diákja lett szeptembertől – ez az ellenzéki aktivista közösségi oldaláról derült ki. A bejegyzése szerint

az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatja tanulmányait.

A hírre még Orbán Balázs is reagált a közösségi médiában, külön poszttal köszöntötte Pankotait az egyetemen.

„Örülünk, hogy az NKE-t választottad tanulmányaid folytatásához! Kiváló közösséghez csatlakoztál, amelynek nagyon fontos a hazafias értékek tisztelete és a nemzet szolgálata!”

– fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, aki hozzátette, hogy a tanórák mellett Pankotai Lili értékes tapasztalatot szerezhet minisztériumoknál, és más állami, hon- és rendvédelmi szerveknél, valamint ha szeretne, a tudományos munkába is bekapcsolódhat.

Pankotai Lilit 2022-ben ismerte meg az ország, amikor az október 23-án megtartott pedagógustüntetésen a Szent Gellért téren előadott egy kormánykritikus verset, amely helyenként obszcén kifejezéseket tartalmazott. A tüntetés után kormánypárti médiumok és több kormánypárti közszereplő a pécsi gimnazista kirúgását követelte.

A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója, Nyisztor Zsolt másnap közleményben elhatárolódott a fellépéstől. Pankotai Lili ezután távozott a gimnáziumból, és 2022 decemberétől a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban folytatta tanulmányait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmondta, melyik párt nyerte a nyarat szerinte
A politikai elemző szerint a tendencia ugyanaz: hibahatáron túli változást a nyáron eddig senki sem mért.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán megjelent a 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése, ami azt mutatja, hogy megállt a Fidesz visszaesése, de a Tisza továbbra is tartja az előnyét. A 21 Kutatóközpont adatai szerint a teljes népesség körében 8, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt.

De hasonló következtetésre jutott a Republikon is. A hétfőn megjelent adataik szerint a nyár végén alig mozdultak a számok, de a kormánypárt kicsit ledolgozott a hátrányából.

Török Gábor a Facebook-oldalán foglalta össze, hogy szerinte ki nyerte a nyarat.

„Kijött az újabb nyárvégi felmérés is, és bár a számok minden intézetnél kicsit vagy nagyon mást mutatnak, minden látványos interpretáció (nőtt, csökkent, nyert, vesztett) ellenére a tendencia ugyanaz: hibahatáron túli (azaz valódi, érdemi stb.) változást a nyáron eddig senki sem mért. Hogy ki nyerte tehát a nyarat? Akinek jó, ha változatlanok az erőviszonyok. És itt már lehet is vitatkozni...”

– fogalmazott a politikai elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Állami pénzből lett bankóriás, de nem az államé lett: így szerezte meg Mészáros Lőrinc az MBH többségét
Hiába fektetett be az állam 136 milliárdot, semmit nem kapott vissza. A pénz Matolcsyék és Mészáros köreihez került – állítja a Válasz Online.


A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.

Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.

A Takarék-csoport óriási tőkével szállt be a holdingba. Ez nagyrészt abból a 136 milliárd forintból származott, amit a kormány még 2013-ban biztosított a szétaprózódott takarékszövetkezeti rendszer egységesítésére. Az összeg nagyrészt állampapírban pihent, és a kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárdra nőtt. Ez adta a Takarék-csoport értékének jelentős részét, aminek köszönhetően 37,69 százalékos részesedést kapott az MBH elődjében.

Az állam azonban ezért a befektetésért nem kapott tulajdonrészt.

Csak a Budapest Bank után került hozzá 30,35 százalék, így a Takarék-csoport mögötti közpénz után nem járt részesedés. Pedig ha a Takarék-csoporthoz tartozó pénz után is megillette volna az államot tulajdonrész, akkor most körülbelül 55 százalékos állami tulajdonról beszélhetnénk.

A Válasz Online szerint a megoldás az volt, hogy a 188 milliárd forintot nem részesedésként, hanem kötvényként kezelték. A 2021-es törvénymódosítás kötelezte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, hogy a nála lévő összeget a Magyar Bankholding által kibocsátott, 2042-ben lejáró kötvényekbe fektesse.

Ez azt jelentette, hogy az állam nem kapott tulajdonrészt, hanem csak egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalás maradt nála – miközben a Mészáros Lőrinchez köthető cégek többségi irányítást szereztek az MBH Bankban.

A Válasz Online-nak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint viszont lenne lehetőség arra, hogy az állam visszaszerezze a pénzt. Szerinte ha módosítanák a vonatkozó jogszabályokat, a takarékintegrációra szánt támogatás újra az államhoz kerülhetne, mivel az eredeti cél, az integráció időközben teljesült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:





Link másolása
KÖVESS MINKET: