Egy megtört szívű anya döbbenetes erejű fotókat közölt felnőtt fiáról azután, hogy a férfi néhány hónapig kemény kábítószereket használt – számolt be a Mirror.
Cody Bishopról édesanyja először 2019-ben közölt képet egy kétségbeesett bejegyzés kíséretében, miután az akkor 26 éves férfi a heroin és a metamfetamin rabja lett.
Az első képen Cody egészséges és mosolygós 26 éves. De a másodikon, amely mindössze hét hónappal később készült, lesoványodott, a testét sebek borították, és az utcán élt.
Jennifer Salfen-Tracy, az édesanya a képeket elrettentésnek szánta azt illusztrálandó, hogy mit tesz a kábítószer egy egészséges szervezettel.
„Habozok megosztani [a képeket], de sokan kérdezik, hogy mennek a dolgok, ezért úgy érzem, meg kell tennem. Ezen az úton megtanultam, hogy nagyon sok ember és család küzd ugyanazzal a szívfájdalommal, de nem beszélnek róla. Ez egy tipikus problémája a mai világunknak. Össze kell fognunk, és a megoldásra kell összpontosítanunk” – írta a képek megosztásának idején.
Szerencsére ez a történet happy enddel végződött. 2022 januárjában egy új poszttal jelentkezett, Cody pedig ekkor már egy éve egy rehabilitációs programban vett részt. Megosztott egy új fotót fiáról, aki boldognak és egészségesnek tűnt, és ezt írta hozzá:
„Most azt mondhatom, hogy Cody a 'gyógyulás arca' a 'heroin és a met arca' helyett.”
Egy megtört szívű anya döbbenetes erejű fotókat közölt felnőtt fiáról azután, hogy a férfi néhány hónapig kemény kábítószereket használt – számolt be a Mirror.
Cody Bishopról édesanyja először 2019-ben közölt képet egy kétségbeesett bejegyzés kíséretében, miután az akkor 26 éves férfi a heroin és a metamfetamin rabja lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Dunából előbukkant autó tulajdonosa: 13 éve lopták el az Opelt, megsiratta, most neki kell elszállíttatnia a partról
Pásztor Imre, a nyugdíjas tulajdonos részletesen elmesélte, hogyan tűnt el 2013-ban az autója a szobi házuk elől. A napokban a folyóból előbukkant roncsból a férfi személyes tárgyai, köztük a pénztárcája is előkerült.
Tizenhárom év után a Duna mélyéről került elő egy szobi család ellopott Opel Corsája, a roncsból pedig a tulajdonos, Pásztor Imre táskája és pénztárcája is előkerült. A ma már nyugdíjas férfi most először beszélt a 2013-as lopásról és a váratlan fordulatról a Blikknek. A történtek akkor igencsak felkavarták.
„Borzalmas érzések kavarogtak bennem, el is sírtam magam, még most is rossz erről beszélni” – mondta a férfi.
A lopás reggelét is felidézte: „Reggel kimentem a házunk elé, rendőröket láttam mászkálni. Kiderült, hogy éjjel feltörték a garázsokat, és az én kocsimat is elvitték.” Bár feljelentést tett, a rendőrség egy hónap múlva felfüggesztette a nyomozást.
Úgy véli, a tolvajokat látta aznap éjjel, amikor dohányozni ment ki az udvarra. Éjfél körül két magas, fejlámpás embert látott mozogni, de akkor azt hitte, a szomszédai készülnek horgászni.
Azt gyanítja, a lopás előtt nem sokkal elvégzett nagy értékű javítások miatt vihették el a kocsit. Szerinte a tolvajoknak az új alkatrészek kellettek, majd a legegyszerűbb módon, a Dunába gurítva szabadultak meg az autótól.
Az Opelt szerdán találták meg Szobnál a Duna rendkívüli alacsony vízállása miatt.
A kocsit a vámosmikolai önkormányzati és a nagymarosi önkéntes tűzoltók húzták ki a partra. A kiemelés során az autóból több tucat halat kellett visszadobniuk a folyóba.
Imrét egy ismerőse értesítette a hírről, a rendszám alapján pedig gyorsan kiderült, hogy az ő régi autóját találták meg. A Blikk szerint a roncs elszállításáról most neki kell gondoskodnia.
Tizenhárom év után a Duna mélyéről került elő egy szobi család ellopott Opel Corsája, a roncsból pedig a tulajdonos, Pásztor Imre táskája és pénztárcája is előkerült. A ma már nyugdíjas férfi most először beszélt a 2013-as lopásról és a váratlan fordulatról a Blikknek. A történtek akkor igencsak felkavarták.
„Borzalmas érzések kavarogtak bennem, el is sírtam magam, még most is rossz erről beszélni” – mondta a férfi.
A lopás reggelét is felidézte: „Reggel kimentem a házunk elé, rendőröket láttam mászkálni. Kiderült, hogy éjjel feltörték a garázsokat, és az én kocsimat is elvitték.” Bár feljelentést tett, a rendőrség egy hónap múlva felfüggesztette a nyomozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látni lehet a Ferenc József híd maradványait a Duna alacsony vízállása miatt
A Duna rekordalacsony vízállása miatt újra láthatóvá váltak a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai. A leszakadt szerkezeti elemeket utoljára a 2018-as, szintén extrém apadás idején lehetett látni a folyóban.
A Duna rendkívüli, hetek óta tartó apadása miatt ismét előbukkantak a múlt emlékei Budapesten: a Szabadság hídnál most jól kivehetők a víz alatt a második világháborúban felrobbantott előd, a Ferenc József híd maradványai
Legutóbb a 2018-as, szintén rekordalacsony vízállás idején lehetett látni a folyóban fekvő roncsdarabokat.
Az eredeti hidat 1896-ban adták át Ferenc József híd néven, tisztelegve az akkori osztrák-magyar császár előtt. A budapest ostroma során visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án éjszaka felrobbantották a szovjet előrenyomulás hátráltatására. A detonáció következtében a híd középső nyílása a Dunába zuhant.
A háborús sérülések után ezt az átkelőt állították helyre elsőként, és 1946. augusztus 20-án már Szabadság hídként adták át újra a forgalomnak.
A hetek óta tartó aszály és hőség miatt a Duna vízszintje Budapesten is történelmi mélypont közelébe süllyedt, hatalmas területeket hagyva szárazon a mederből. Bár a látvány sokakat vonz a partokra, a hatóságok óvatosságra intenek, mert a meder egyes részei a sérülékeny ivóvízbázis részét képezik.
A Duna rendkívüli, hetek óta tartó apadása miatt ismét előbukkantak a múlt emlékei Budapesten: a Szabadság hídnál most jól kivehetők a víz alatt a második világháborúban felrobbantott előd, a Ferenc József híd maradványai
Hivatalos a figyelmeztetés: erős El Niño jön, ami a magyar telet is átalakíthatja
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal megerősítette, hogy egyre erősödő El Niño-jelenség zajlik a Csendes-óceánon. A globális hatások Magyarországot is elérik, elsősorban egy csapadékosabb késő őszi időszak valószínűségét növelve.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
A jelenségek átlagosan 2–7 évente követik egymást, egy El Niño jellemzően 9–18 hónapig tart, míg egy La Niña akár 1–3 évig is fennmaradhat.
Jelenleg egy erősödő El Niño-jelenség zajlik, amely az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal legfrissebb jelentése szerint az év végéig tovább erősödik, és 97 százalékos eséllyel 2027 kora tavaszáig kitart.
A nemzetközi modellek szinte egyöntetűen ezt a pályát valószínűsítik, így a következő hónapokban nem várható a rendszer semleges állapotba való visszatérése. Ezt követően egy semleges időszak a legvalószínűbb, a következő La Niña időzítése még bizonytalan. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség már most komoly következményekkel jár. „Az El Niño már zajlik, és gyorsan erősödő, erős eseménnyé fejlődik – ez fokozza a hőhullámok, aszályok és heves csapadék kockázatát” – közölte a szervezet.
António Guterres, az ENSZ főtitkára még ennél is egyértelműbben fogalmazott, mondván: „El Niño nem csak az ajtóban áll – már a házban van, és felcsavarja a fűtést.”
Magyarországot és Európát a jelenség közvetetten, gyengébb jelekkel éri el, a hatás leginkább a késő őszi és kora téli időszakban mutatható ki statisztikailag. Az El Niño hajlamos megbillenteni az észak-atlanti térség légköri mintázatait, ami a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szezonális előrejelzései szerint idén ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő esélyét növelheti Közép-Európában.
A tél második felének időjárását azonban már sokkal inkább a poláris örvény és az Észak-atlanti Oszcilláció állapota határozza meg, amelyek előrejelzése jóval bizonytalanabb.
A mostani El Niño kialakulását már tavaly tavasszal komoly figyelmeztetések előzték meg, egyes kutatók pedig egy rekord erős esemény lehetőségét vetítették előre.
A gazdasági hatásokkal kapcsolatban is aggasztó prognózisok láttak napvilágot, egy tanulmány szerint a jelenség okozta globális veszteség a dollártrilliókat is elérheti az aszályok, árvizek és erdőtüzek miatt.
Tavaly ősszel már egy szuper El Niño lehetőségéről beszéltek, amely Európában a poláris örvény gyengítésével akár sarkvidéki hidegbetöréseknek is megágyazhat. Idén februárban, a jelenség csúcsosodása után már az átmenet került fókuszba: az előrejelzések szerint a nyárra megérkezhet a La Niña, ami a kontinensen aszályosabb időszakot hozhat.
A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a La Niña hűtő hatása sem feltétlenül elegendő a globális melegedési trend ellensúlyozására: 2020 például a La Niña ellenére is a valaha mért egyik legforróbb év lett.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Olyan alacsony a Duna Budapestnél, hogy szabad szemmel látható a mélyén heverő felrobbantott roncshíd
A Duna vízállása szombaton történelmi mélypontra, 15 centiméterre süllyedt a fővárosnál. Az 1896-ban átadott, majd 1945 januárjában felrobbantott Ferenc József híd darabjai bukkantak így elő.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Videó a mélyben heverő roncshídról:
A folyó apadása nem állt meg, szombat reggel óta újabb három centit csökkent a vízszint, bő fél nap alatt pedig közel tíz centiméterrel került lejjebb. A rekord alacsony vízszint komoly fennakadásokat okoz a hajózásban, több szakaszon korlátozások vannak érvényben.
A helyzet az ország energiaellátását is érinti, a Paksi Atomerőmű a Duna alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt az elmúlt napokban többször is kénytelen volt csökkenteni a teljesítményét, hogy betartsa a hűtővízre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.
A ma Szabadság hídként ismert átkelő elődjét, a Ferenc József hidat 1896-ban adták át a forgalomnak, majd a főváros ostroma alatt, 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A hidat rekordgyorsasággal újjáépítették, és 1946. augusztus 20-án már át is adták, de a felrobbantott szerkezet egy részét nem emelték ki. A pesti oldalhoz közelebbi roncsdarabokat később eltávolították, a budai oldalon lévő maradványok azonban a mederben pihennek, és csak a mostanihoz hasonló, extrém apadások idején válnak láthatóvá.
A híd roncsai legutóbb a 2018-as aszály idején bukkantak elő, amikor a Duna addigi negatív rekordja, 33 centiméteres vízállás született Budapesten. Ezt a csúcsot már a hét elején megdöntötte a folyó, amikor 30 centiméterig apadt.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
