Eladta az apja a spanyol Mauglit, akit aztán farkasok neveltek fel

A 24.hu szemléz egy riportot arról a férfiról, aki egy erdőben, vadállatok között nőtt fel. A ma a hetvenes éveiben járó spanyol férfi azóta sem tudta megszokni az emberek társadalmát.

Úgy bukkantak rá, hogy 1965-ben egy spanyol vadőr egy furcsa emberről tett bejelentést a rendőrségen. A férfinak hosszú haja volt és szarvasbőrbe öltözve vándorolt a Sierra Morena erdeiben. Három lovasrendőr indult a keresésére, mígnem egy fa alatt találtak rá, amint éppen gyümölcsöt evett. A rendőrök próbáltak vele beszélni, de a férfi nem válaszolt, mire rákötözték az egyik lóra és magukkal vitték.

Az erdőben bóklászó férfit Marcosnak hívták és tizenkét évig élt a vadonban.

Marcos Rodríguez Pantoja 1946-ban született egy andalúz faluban, ám nagyon szegények voltak és már kiskorától a disznókra vigyázott. Arra utasították, hogy lopjon makkot a helyi földbirtokos erdejéből – ha nem vitt haza eleget, nem kapott vacsorát.

A most hetvenes éveiben járó férfi elmondása szerint hat éves lehetett, amikor egy férfi érkezett lóháton, majd nem sokkal később magával vitte egy nagy házba. A férfi azt mondta Marcosnak, hogy az apja eladta őt neki és mostantól neki fog dolgozni kecskepásztorként. Másnap a földesúr lóháton felvitte a hegyekbe egy kis barlanghoz, ahol egy idősebb pásztorra bízta a fiút,

aki megtanította, hogyan kell tüzet gyújtani és hogyan kell nyulat fogni.

Egyik nap, nem sokkal azután, hogy Marcos megérkezett a hegyekbe, az öreg pásztor vadászni indult, de soha nem tért vissza és senkit nem is küldtek helyette. A földbirtokos ugyan időről időre feltűnt, hogy ellenőrizze a kecskéket, de Marcos nem akarta, hogy visszavigyék a családjához, ahol éveken keresztül verték, ezért elbújt. Senki sem kereste őt.

A következő hetekben az ekkor még mindig csak 7 év körüli fiú megpróbálkozott a fácán- és halfogással, de nem nagyon járt sikerrel. Ehelyett megfigyelte, hogy a vaddisznók hogyan túrják a földet gyökerek után kutatva vagy hogyan szemezgetik a bogyós gyümölcsöket a madarak. Arra is rájött, hogy ha a csapdával ejtett nyulakat a folyóban zsigereli ki, a vér odavonzza a halakat.

Amikor idősebb lett, nem csak el tudta ejteni a szarvast, de meg is tudta nyúzni.

Marcos Pantoja történetének talán leghihetetlenebb része a farkasokkal kialakított kapcsolata. Azt mondja: először akkor találkozott farkasokkal a vadonban, amikor egy vihar elől egy barlangba menekült. A barlangban egy alomnyi farkaskölyök aludt, Marcos leheveredett melléjük. Amikor a nőstényfarkas visszatért a vadászatból, morgott és vicsorított Marcosra, de nem támadta meg a kisfiút. Sőt, engedte, hogy vegyen egy darab húst. Más állatokkal, rókákkal, kígyókkal is összebarátkozott, a vaddisznókat viszont kerülte.

Marcos azt mondta, hogy egy szavakból, morgásokból és üvöltésekből álló furcsa keveréknyelven beszélt az állatokhoz.

Miután a rendőrség elfogta az akkor már 19 éves Marcost, először egy borbélyhoz vitték. A beszélni nem tudó fiatal férfi megijedt a borotvapengétől és el akart menekülni, végül le kellett kötözni. A rendőrök megtalálták az apát, de nem vonták felelősségre azért, hogy eladta rabszolgának a fiát, csak annyit kérdeztek tőle, vissza akarja-e fogadni Marcost, de Melchort nem különösebben érdekelte, hogy mi lesz a fiával.

Egy fiatal pap karolta fel, aki Madridba küldte egy kórházi ellátást is nyújtó apácazárdába, ahol az orvosok többek között egy deszkát kötöttek a hátára, hogy egyenesen járjon, az apácák pedig egyebek mellett beszélni tanították.

1967 elején Pantoját bevitték sorkatonának, de egy alkalommal, amikor a kiképzésen majdnem lelőtte az egyik társát, leszerelték. Későbbb dolgozott szakácsként, bárpultosként és utcaseprőként. Mivel nem nagyon értette azt, hogy mi az a pénz,

a főnökei gyakran alulfizették és kihasználták a naivitását.

Később egy nyugdíjas rendőr, Manuel Barandela eldöntötte, hogy segít a férfinak: magával vitte Galíciába, munkát adott neki és próbálta tanítatni, hogy legalább a gyógyszerek használatát elsajátítsa.

Marcos Pantoja most egy kis házban él, amelyet hat éve kapott egy barátjától. A napjai általában tévénézéssel telnek és azt mondja: csak nyugalomra vágyik.