Ritka születési rendellenesség miatt három mérettel nagyobb az egyik melle a másiknál, ő mégsem kér a korrekciós operációkból, igyekszik úgy elfogadni magát, ahogy van, és erre bátorít másokat is - írta meg Becca Butcher történetét a Daily Mail.
A Dél-Yorkshire-ben élő Becca tinédzserkorában aggasztó jelenséget tapasztalt magán: a bal melle D kosaras volt, míg a jobb A.
A lányt az orvosa azzal nyugtatta, hogy biztosan későn érő típus, és majd megnőnek a mellei.
Az iskolában nagyon gyakran volt gúny tárgya: a fiúk azzal csúfolták, hogy soha sem lesz barátja, mivel egy férfinek sem kéne ilyen nő. Miután az orvosoktól nem kapott érdemi választ annak ellenére, hogy félévente megjelent náluk problémájával, saját kezébe vette az ügyet, és az interneten találta meg a megoldást:
Poland-szindrómában szenved, amely egy mellfejlődési rendellenesség; a betegnek vagy alulfejlődik, vagy egyáltalán nem fejlődik ki a mellizma és mellszövete az egyik oldalon.
Ez egy veleszületett állapot, amely meglepő módon elsősorban férfiaknál alakul ki - többek közt Fernando Alonso is ebben a betegségben érintett. Az orvosa azonban nem is hallott a betegségről. Becca szerint jellemzően félrediagnosztizálják a szindrómát, vagy nem is igazán foglalkoznak vele, mivel ritkasága miatt a háziorvosok nagy része nem ismeri ezt a rendellenességet.
Becca Butcher / SWNS.COM / Northfoto
Jogosult lett volna ingyenes mellműtétre, ahol egy implantátumot helyeztek volna a bal mellébe, hogy egyforma méretűek legyenek, Becca azonban nem kérte ezt. Úgy gondolta ugyanis, hogy nincsen szüksége korrekcióra, mivel nem érezte magát selejtesnek.
Ritka születési rendellenesség miatt három mérettel nagyobb az egyik melle a másiknál, ő mégsem kér a korrekciós operációkból, igyekszik úgy elfogadni magát, ahogy van, és erre bátorít másokat is - írta meg Becca Butcher történetét a Daily Mail.
A Dél-Yorkshire-ben élő Becca tinédzserkorában aggasztó jelenséget tapasztalt magán: a bal melle D kosaras volt, míg a jobb A.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lokáció helyett rezsi: az energiahatékonyság lett a lakásbefektetések új mércéje
Míg korábban az számított igazán, hogy melyik kerületben, melyik utcában vagy milyen panorámával érhető el egy lakás, ma egyre többen teszik fel a kérdést: mennyibe fog kerülni hosszú távon élni benne, és mennyire lesz ellenálló a jövő változásaival szemben?
A budapesti ingatlanpiacon az elmúlt években lassan, de egyértelműen átalakultak a vásárlást meghatározó szempontok. Míg korábban az számított igazán, hogy melyik kerületben, melyik utcában vagy milyen panorámával érhető el egy lakás, ma egyre többen teszik fel a kérdést: mennyibe fog kerülni hosszú távon élni benne, és mennyire lesz ellenálló a jövő változásaival szemben? A rezsi, az energiafelhasználás kiszámíthatósága és a környezeti alkalmazkodóképesség mára olyan tényezővé vált, amely sok esetben felülírja a klasszikus lokációs előnyöket.
Befektetés, amelynél nem kell a rezsiköltségek elszállásától félni
A 2020-as évek közepére világossá vált: egy lakás valódi értékét nemcsak a vételár határozza meg, hanem az is, milyen költségekkel üzemeltethető öt, tíz vagy húsz év múlva. Az energiahatékonyság pontosan ezért vált az értékállóság egyik legfontosabb mutatójává, amit a szigorodó előírások és az „A” energetikai besorolás elvárásai is megerősítenek.
Az alacsony rezsijű, korszerű gépészettel felszerelt otthonok nemcsak a tulajdonosok mindennapi terheit csökkentik, hanem befektetési szempontból is stabilabbak: kiszámíthatóbb költségekkel könnyebben bérbe adhatók, és kevésbé érzékenyek az energiaárak ingadozására. Egy ilyen lakás hosszú távon nem veszít az értékéből pusztán azért, mert drágává válik benne élni.
Városi megújulás a barnamezős területeken keresztül
A modern városfejlesztés egyik kulcskérdése, hogy hogyan lehet új lakónegyedeket létrehozni anélkül, hogy zöldterületek tűnnének el. Erre kínálnak megoldást a barnamezős beruházások, amelyek elhagyott ipari területeket alakítanak át élhető városrészekké.
A REZIDEO fejlesztésében megvalósuló dél-budai Revital Park lakópark pont ilyen szemlélettel születik meg: egykori iparterület helyén jön létre egy új városrész, ahol az építészeti, energetikai és tájépítészeti megoldások a magas életminőséget a hosszú távú értéknövekedéssel ötvözik. A hangsúly nem a sűrű beépítésen, hanem a szellős elrendezésen, a jó levegő biztosításán és a zöldfelületeken van: ezek kivételesen élhetővé teszik az itt létrejövő otthonokat, ami már önmagában is komoly értéknövelő tényező.
Alacsony rezsi, szigorúan számokkal alátámasztva
Az energiahatékonyság a Revital Park esetében nem elméleti kérdés. A geotermikus, talajszondás hőszivattyús rendszer a Föld állandó hőjét használja fűtésre és hűtésre, stabil működéssel és alacsony fogyasztással. Ezt egészítik ki a napelemes rendszerek, amelyek a közös terek energiaigényének jelentős részét fedezik.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy egy átlagos méretű lakás éves fűtési és melegvíz-költsége töredéke lehet egy hagyományos rendszerrel működő ingatlanénak. Hosszú távon ez pedig évente százezres nagyságrendű megtakarítást, évtizedes távlatban pedig több millió forintos előnyt jelenthet – ami közvetlenül megjelenik az ingatlan piaci értékében is.
Klímaálló környezet a város közepén
A zöldfelületek szerepe ma már messze túlmutat az esztétikán. A hőhullámok gyakoribbá válásával a mikroklíma javítása konkrét életminőségi és gazdasági kérdés lett. A nagyobb épülettávolságok, az esőkertek, a többszintes növényállomány és az árnyékos sétányok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyári hőség kevésbé terhelje a lakókat – és az épületek hűtési igénye is alacsonyabb maradjon.
A mennyezeti felületfűtés és hűtés, illetve a hőpufferként működő üvegezett erkélyek tovább finomítják ezt az egyensúlyt: egyenletes hőérzetet biztosítanak, huzat és felesleges energiafelhasználás nélkül.
Több mint lakás: időtálló befektetés
A REZIDEO szemlélete ebben a környezetben válik igazán érthetővé. Nemcsak lakásokat fejlesztenek, hanem olyan átgondolt lakókörnyezeteket, ahol a műszaki megoldások, a városi szövet és a hosszú távú üzemeltetés egy rendszerben valósul meg. 2026-ra ugyanis egyre világosabb: valódi érték azoknál az új ingatlanoknál keletkezik, amelyek egyszerre kínálnak alacsony rezsit, klímaálló környezetet és hosszú távú pénzügyi biztonságot. Az ilyen otthonok nemcsak élhetőbbek, hanem befektetésként is stabilabbak – és ez az a kombináció, amely a következő években igazán meghatározza majd a budapesti lakáspiacot.
A budapesti ingatlanpiacon az elmúlt években lassan, de egyértelműen átalakultak a vásárlást meghatározó szempontok. Míg korábban az számított igazán, hogy melyik kerületben, melyik utcában vagy milyen panorámával érhető el egy lakás, ma egyre többen teszik fel a kérdést: mennyibe fog kerülni hosszú távon élni benne, és mennyire lesz ellenálló a jövő változásaival szemben? A rezsi, az energiafelhasználás kiszámíthatósága és a környezeti alkalmazkodóképesség mára olyan tényezővé vált, amely sok esetben felülírja a klasszikus lokációs előnyöket.
Befektetés, amelynél nem kell a rezsiköltségek elszállásától félni
A 2020-as évek közepére világossá vált: egy lakás valódi értékét nemcsak a vételár határozza meg, hanem az is, milyen költségekkel üzemeltethető öt, tíz vagy húsz év múlva. Az energiahatékonyság pontosan ezért vált az értékállóság egyik legfontosabb mutatójává, amit a szigorodó előírások és az „A” energetikai besorolás elvárásai is megerősítenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
60 km/h-s becsapódás, azonnali eszméletvesztés: kutató-mentők részletezték, mi történik azzal, aki most a Dunába esik
A szakértők drámai részleteket közöltek az eltűnt Egressy Mátyás ügyében. A magasból a vízbe csapódó testet olyan erők érik, amelyek a belső szerveket is megrepeszthetik.
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO egy Facebook-posztban ismertette a dunai keresési műveletek körülményeit, miután kiderült, hogy a szombat hajnalban eltűnt 18 éves Egressy Mátyás feltehetőleg a folyóba esett. Bár a jelenleg is zajló kutatásban nem vesznek részt, szakmai felelősségüknek érezték, hogy tárgyilagos tájékoztatást adjanak a kihívásokról.
Mint írják, a becsapódás élettani hatásai rendkívül súlyosak.„A jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15–20 métert. Ebben a magasságban a szabadesés ideje mindössze 1,5–1,7 másodperc, ami alatt a test irányíthatatlanul gyorsul fel közel 60 km/h-s sebességre.
A víz felületi feszültsége ilyen sebességnél »falként« viselkedik. Az érkező testet érő lassulási erő (G-erő) olyan mértékű, amely képes a belső szerveket (májat, lépet) megrepeszteni, és szinte minden esetben azonnali eszméletvesztést okoz.”
A szolgálat szerint a környezeti tényezők és a folyó dinamikája is a keresés ellen dolgozik. A Duna vízhozama Budapestnél jelenleg körülbelül 1070 m³/másodperc, a sodrás sebessége pedig 2–3 km/óra, ami azt jelenti, hogy a keresési terület percről percre nő, és a keresett személy órákkal az esemény után már kilométerekre lehet a beesési ponttól. Emellett a víz hőmérséklete is extrém alacsony.
„A víz jelenleg mindössze 0,4–1 °C-os. Ilyen hőmérséklet mellett a testet azonnali hidegsokk éri, ami kontrollálhatatlan légzési reflexet vált ki. Az izmok percek alatt lehűlnek, ami a fizikai mozgásképtelenséghez (hipotermiához) és a szív leállásához vezet.”
A látótávolság szintén minimális, a szolgálat állítása szerint a folyó vize nem áttetsző, 20–30 centiméteres mélység alatt a felszínről már semmi nem látható. Mivel a tüdő vízzel telítődik, a test általában a meder közelében sodródik, ami a technikai eszközök alkalmazását is megnehezíti.
Összegzésükben kiemelik, hogy a keresési műveletek hatékonysága nagyban függ az információszerzés gyorsaságától. Amikor egy felvétel vagy tanúvallomás csak órákkal később válik elérhetővé, a kutatási terület mérete már több tíz kilométeres szakaszra duzzadhat. Hozzáteszik, hogy sajnos
az eltűnt személy felszínre emelkedése hetekig is eltarthat.
Továbbra sem találják Egressy Mátyást
A 18 éves Egressy Mátyást január 17-e, szombat hajnal óta keresi a rendőrség. A fiú egy V. kerületi szórakozóhelyről indult haza 2:15 körül a XI. kerületbe, de nem érkezett meg. A BRFK hivatalos felhívást adott ki, majd január 20-tól a Dunán is megkezdték a kutatást, a munkát a jégzajlás nehezíti. Hivatalosan továbbra is eltűnt személyként tartják nyilván.
Sajtóértesülések szerint egy dunai hajó kamerája rögzítette, amint vasárnap reggel 6:37-kor egy személy a Lánchídról a vízbe esik. A rendőrség vizsgálja az összefüggést az eltűnéssel. A család és az MTK Park Teniszklub közös közleményben jelezte, hogy nagy valószínűséggel Mátyás látható a felvételen, ugyanakkor a hatóságok a megtalálásig eltűntként kezelik az ügyet. Korábban egy kulcscsomót is találtak a hídon, amelyet az édesapa azonosított. Az Ötkert nevű szórakozóhely belső vizsgálata szerint Mátyás önállóan, külső beavatkozás nélkül hagyta el a helyet, a hatóságokkal együttműködnek.
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO egy Facebook-posztban ismertette a dunai keresési műveletek körülményeit, miután kiderült, hogy a szombat hajnalban eltűnt 18 éves Egressy Mátyás feltehetőleg a folyóba esett. Bár a jelenleg is zajló kutatásban nem vesznek részt, szakmai felelősségüknek érezték, hogy tárgyilagos tájékoztatást adjanak a kihívásokról.
Mint írják, a becsapódás élettani hatásai rendkívül súlyosak.„A jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15–20 métert. Ebben a magasságban a szabadesés ideje mindössze 1,5–1,7 másodperc, ami alatt a test irányíthatatlanul gyorsul fel közel 60 km/h-s sebességre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A rendőrségi körözés alatt álló Kunu Márió dalával turbózták fel Orbán Viktor TikTok-videóját
A Mario művésznéven tevékenykedő R&B-énekes ellen garázdaság miatt adtak ki elfogatóparancsot múlt héten. A Kimaradás című dalával jelzi a miniszterelnök, hogy kimaradna a háborúból.
Miközben a rendőrség egy hete garázdaság miatt körözi Kunu Máriót, Orbán Viktor miniszterelnök épp az ő „Kimaradás” című dalával üzent a TikTokon a háborúból való kimaradásról.
FRISSÍTÉS: Kunu Márió időközben eltűnt a rendőrségi körözési listájáról. Részletek a cikk alján.
„Szánjunk két percet a kimaradásnak… Mi ki akarunk maradni. Nem egyszer kell kimaradni, itt minden héten ki kell maradni” – hangzik el a kormányfő hangja a videóban.
Közben a dalból a következő részlet hallható:
„Belekényszerítesz
Sajnálom hogy ez a hibám, hogy nagyon szeretem a kimaradást
Megrészegítesz
Igyál egyet ne variálj aztán tedd be tőlünk a politikát
Sokan nem tudják
Hogy ilyen a genetikánk egyszerre muzsikál meg hajat is vág, de majd megtudják.”
A Márió és Ferike előadásában megjelent Kimaradás című dal tavaly júliusban jelent meg.
Arra a pikáns részletre, hogy a miniszterelnöki videóban egy körözés alatt álló zenész dala szól, a 444.hu hívta fel a figyelmet.
Kunu Márió ellen január 13-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság adott ki elfogatóparancsot garázdaság miatt. De nem ez az első ütközése a törvénnyel:
2020-ban közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott, 2022-ben zaklatás, 2023-ban és 2024-ben pedig kábítószer-birtoklás miatt is kereste a rendőrség.
Kép: police.hu
FRISSÍTÉS!
Nem sokkal cikkünk (és más lapok cikkeinek) megjelenése után váratlanul eltűnt a rendőrség honlapjáról a Kunu Márió körözéséről szóló felhívás. Egyelőre nem adtak magyarázatot arra, hogy miért került le a körözés az oldalról, és hogy elfogták-e a zenészt, megszüntették-e az eljárást, vagy adminisztratív ok áll a háttérben.
Lapunk kérdéseket küldött a rendőrségnek. Válaszuk esetén cikkünket frissítjük.
A zenésznek nem ez az első összetűzése a törvénnyel: 2020-ban közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott, 2022-ben zaklatás, 2023-ban és 2024-ben pedig kábítószer-birtoklás miatt is kereste a rendőrség.
Nem ez az első alkalom, hogy a kormányzati TikTok-videók zeneválasztása vitát vált ki. 2022-ben Szentkirályi Alexandra akkori kormányszóvivő egy obszcén szövegű kazah rapszámmal népszerűsítette a határkerítést, amiért később magyarázkodnia kellett. Tavaly pedig Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egyik videójához pedig a The Weeknd „Lassan akarlak megdugni a lámpafénynél” szöveget tartalmazó nótáját választották, ahol diáklányok rajongják körbe.
Marióról legutóbb azért írtunk, mert nyilvánosan összebalhézott, majd lökdösődött a Fekete Vonatból ismert Beattel. Mario akkori nyilatkozata szerint konfliktus mögött egy pénzügyi vita állt.
Miközben a rendőrség egy hete garázdaság miatt körözi Kunu Máriót, Orbán Viktor miniszterelnök épp az ő „Kimaradás” című dalával üzent a TikTokon a háborúból való kimaradásról.
FRISSÍTÉS: Kunu Márió időközben eltűnt a rendőrségi körözési listájáról. Részletek a cikk alján.
„Szánjunk két percet a kimaradásnak… Mi ki akarunk maradni. Nem egyszer kell kimaradni, itt minden héten ki kell maradni” – hangzik el a kormányfő hangja a videóban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világ távoli zugaiban, nehezen megközelíthető területeken ma is több száz olyan elszigetelt, úgynevezett „érintetlen” törzs él, amelyek soha nem találkoztak a modern világgal – és nem is kérnek belőle.
A Lex Fridman Podcast legutóbbi adásában Paul Rosolie természetvédő – a frissen megjelent Junglekeeper: What it Takes to Change the World című könyv szerzője – eddig soha nem látott felvételeket mutatott be az amazóniai Mashco Piro törzsről. A képeken meztelen férfiak állnak egy folyóparton a perui esőerdő mélyén, máshol csónakban ülnek, banánnal és kötelekkel megrakodva.
Az első találkozás még békésnek tűnt.
Énekeltek és kíváncsian méregették a dzsungel mélyéről előbukkanó törzs tagjai Paul Rosolie természetvédőt és csapatát. Aztán majdnem megölték az egyik társukat az Amazonas perui vidékén:
„Meztelenek voltak, a péniszüket felkötötték. Rendkívül kíváncsiak voltak. Feltartottam a kezem, ők is feltartották a kezüket, majd énekelni kezdtek. Az egyik barátom, a Junglekeepers egyik munkatársa banánt adott nekik”
– mesélte a természetvédő. A békés találkozó azonban másnap rémálommá vált. A banánt osztogató férfit egy nyílvessző terítette le. „A nyíl a lapockájánál hatolt be, a köldökénél jött ki, és majdnem megölte” – mondta Rosolie. A Junglekeepers csapata – akik hangsúlyozzák, hogy nem ők keresték a kapcsolatot, hanem a törzs közelítette meg őket – közben fontos részleteket tudott meg a Mashco Pirókról.
Nomádok. Nincsenek állandó településeik. Elsősorban majmokat és teknősöket esznek. Nem rituálisan. Nem kivételes alkalmakkor. Hanem azért, mert ez az elérhető fehérjeforrás.
Nincsenek főzőedényeik, ezért nem forralják fel a vizet. Elképzelhető, hogy nem is tudják, hogy a víz forrhat vagy megfagyhat, hiszen trópusi környezetben élnek. Valószínűleg azt sem tudják, hogy a világ egyes részei nem dzsungelnek néznek ki.
Bármennyire brutális is egy lapockán áthatoló nyílvessző, Rosolie szerint akár rosszabbul is végződhetett volna a történet. Az eset, amelyről a New York Post is beszámolt, ráirányítja a figyelmet a világ eldugott zugaiban élő több száz, a modern civilizációval soha nem érintkező törzsre.
„Teljesen önellátóan élnek a területeiken, és egyértelművé tették, hogy nem akarnak kapcsolatot”
– magyarázta Fiona Watson, a Survival International kutatási és érdekvédelmi igazgatója. „Ezt többféleképpen jelzik. Keresztbe tett nyilakat hagyhatnak a vadászösvényeiken, vagy rálőnek a felettük elszálló helikopterekre és repülőgépekre.”
Az előzőnél is tragikusabban végződött John Chau amerikai misszionárius próbálkozása 2018-ban. A férfi a vallását akarta elterjeszteni az Északi-Szentinel-szigeten élő szentinelézek között, akik azonban megölték.
Chau a figyelmeztető jelek ellenére is visszatért a szigetre, miután egy nappal korábban egy nyílvessző a Bibliájában állt meg.
Soha többé nem hallottak róla. „Úgy véljük, ők a legelszigeteltebb nép a bolygón” – mondta Watson, aki szerint a törzs tagjai a fotók alapján rendkívül egészségesnek tűnnek, halon és erdei állatokon élnek.
Brazíliában a Kawahiva törzsről valamivel többet tudni. A nagyjából 50 fős csoport folyamatosan vándorol, ideiglenes táborokat ver, és liánokból készít függőágyakat. „Hihetetlenül önellátóak. Amíg az erdő védett és áll, addig mindent megtermelnek maguknak” – állítja Watson. Egy másik brazil törzs, a Moxihatetema életmódjára pedig egy aranybányászati művelethez kapcsolódó légi fotózás derített fényt: egyetlen hatalmas, közös házban él a körülbelül 100 fős közösség.
A kapcsolatfelvétel veszélyeit a paraguayi és bolíviai Gran Chaco régióban élő Ayoreo törzs sorsa mutatja. A '60-as és '80-as években hittérítők hurcoltak be betegségeket, amelyekkel szemben a törzs tagjainak nem volt védettsége, és a járványok több halálos áldozatot követeltek.
Ma a túlélők a fővárosba járnak, hogy fellépjenek elszigetelten maradt rokonaik jogaiért, miközben földjeiket marhalegelők miatt tarolják le.
Hasonló veszély fenyegeti az indonéziai Hongana Manyawa törzset is, akiknek erdejét a föld alatt rejlő nikkel miatt bányásszák, egyre beljebb szorítva őket a területükről.
A pápuai térségben a Korowai törzs tagjai a fák fölé épített házaikban élnek, és bár korlátozottan érintkeznek a külvilággal, volt már példa békés kapcsolatfelvételre a kormányzat részéről egy egészségügyi program kapcsán. Megőrizték hagyományaikat, köztük sajátos gyógyítási módszereiket, valamint azt a rendszert, amelyben a férfiak és a nők elkülönülten élnek. Volt ugyan némi békés együttműködés, de ez inkább kivétel.
Nem ez a helyzet a szintén Pápua Új-Guineában élő Yaifo törzzsel. Benedict Allen brit felfedező mintegy 40 évvel ezelőtt az első nyugati emberként találkozhatott velük, és arról számolt be, hogy a törzs valószínűleg a fejvadászatot is gyakorolta.
Beszámolója szerint a Yaifóknál előfordult, hogy ellenségeiket megölték, a levágott fejeket pedig trófeaként megtartották. Allen maga is átesett egy beavatási szertartáson, amit úgy írt le, mint „a bolygó egyik legkegyetlenebb ceremóniáját”.
Watson hangsúlyozza, hogy ezek a törzsek, a Yaifótól a Mashco Piróig, mindennel rendelkeznek, amire szükségük van az általuk választott elszigeteltségben. „Amíg az erdő védett és áll, ezek az emberek képesek önállóan és függetlenül, teljes mértékben a földből megélni.” Watson hangsúlyozza: a Yaifók – csakúgy, mint a többi érintetlen törzs – mindazzal rendelkeznek, amire szükségük van. Pontosan ott, ahol élnek. És pontosan úgy, ahogy élni szeretnének: elszigetelten.
A világ távoli zugaiban, nehezen megközelíthető területeken ma is több száz olyan elszigetelt, úgynevezett „érintetlen” törzs él, amelyek soha nem találkoztak a modern világgal – és nem is kérnek belőle.
A Lex Fridman Podcast legutóbbi adásában Paul Rosolie természetvédő – a frissen megjelent Junglekeeper: What it Takes to Change the World című könyv szerzője – eddig soha nem látott felvételeket mutatott be az amazóniai Mashco Piro törzsről. A képeken meztelen férfiak állnak egy folyóparton a perui esőerdő mélyén, máshol csónakban ülnek, banánnal és kötelekkel megrakodva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kép: police.hu
