Tízből négy magyar elhisz mindent a Facebookon, Brüsszel 3500 milliárd forintot tolna a dezinformáció elleni harcba
Miközben tízből négy magyar saját bevallása szerint soha nem ellenőrzi, mit olvas a Facebookon, az Európai Bizottság egy nagyszabású tervvel állt elő a dezinformáció és a választási beavatkozások visszaszorítására. A november 12-én bemutatott Európai Demokráciapajzs nevű csomag célja, hogy megerősítse az unió védekezőképességét a hibrid fenyegetésekkel szemben. A terv részeként megerősítik a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) incidenskezelési protokollját, támogatják a független tényellenőrző hálózatokat, és létrehoznak egy új Európai Demokratikus Reziliencia Központot a tagállami erőfeszítések összehangolására. A civil társadalom támogatására szánt AgoraEU programra 9 milliárd eurót, vagyis mai árfolyamon körülbelül 3,47 billió forintot irányoztak elő.
„A demokrácia a szabadságunk, a jólétünk és a biztonságunk alapja” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csomag bemutatásakor. Henna Virkkunen, a testület technológiai szuverenitásért és biztonságért felelős alelnöke hozzátette: „A polgárok jelentik a demokráciáink szívverését.” Michael McGrath, a demokráciáért és jogállamiságért felelős uniós biztos szerint a tét rendkívül magas.
– írta a Lakmusz.hu. Ezzel Magyarország a második legkevésbé tudatos nemzet az EU-ban, csak Portugáliában rosszabb az arány 42 százalékkal. A lista másik végén Svédország áll, ahol a lakosság mindössze 6 százaléka nem él a tényellenőrzés eszközével. A magyaroknak csupán 9 százaléka mondta, hogy nagyon gyakran utánanéz az online információknak.
Ez a tendencia ellentétes az uniós átlaggal, ahol a külföldi beavatkozástól (42%) jobban tartanak, mint a megbízható források hiányától (27%). A magyarok rendkívül szkeptikusak a választások tisztaságával kapcsolatban is: 79 százalékuk aggódik a választási eredmények manipulálhatósága miatt, 82 százalékuk pedig attól tart, hogy a választókra nyomást gyakorolhatnak, ami a legmagasabb arány az EU-s országok között. A professzionális média társadalmi szerepét mindössze 16 százalék ítéli pozitívnak, ami a legalacsonyabb arány az unióban.
A Demokráciapajzsot azonban nem fogadta egyöntetű lelkesedés. Nathalie Loiseau, az Európai Parlament témával foglalkozó különbizottságának elnöke szerint „határozott fellépésre van szükség a platformokkal és különösen azok algoritmusaival szemben”. Helmut Brandstätter, egy másik képviselő még élesebben fogalmazott, szerinte a bizottsági közlemény „ihletetlen, hiányzik belőle az elszántság... és veszélyesen elégtelen”. A jobboldalról a szólásszabadságot féltik.
Az új szabályozás értelmében a nagy technológiai platformoknak, mint a Google, a Meta vagy a TikTok, többletfeladatokat kell ellátniuk, például egyértelműen jelölniük kell a mesterséges intelligenciával manipulált tartalmakat. A terv emellett megerősítené az újságírók védelmét a stratégiai perekkel (SLAPP) szemben, és a helyi, független sajtó finanszírozását is segítené.
