A vadonnak nem mert nekivágni, mert félt, hogy eltéved, ráadásul nem volt biztos abban, hogy le tud gyalogolni 60 km-t.
Tizenhárom év után a Duna mélyéről került elő egy szobi család ellopott Opel Corsája, a roncsból pedig a tulajdonos, Pásztor Imre táskája és pénztárcája is előkerült. A ma már nyugdíjas férfi most először beszélt a 2013-as lopásról és a váratlan fordulatról a Blikknek. A történtek akkor igencsak felkavarták.
A lopás reggelét is felidézte: „Reggel kimentem a házunk elé, rendőröket láttam mászkálni. Kiderült, hogy éjjel feltörték a garázsokat, és az én kocsimat is elvitték.” Bár feljelentést tett, a rendőrség egy hónap múlva felfüggesztette a nyomozást.
Azt gyanítja, a lopás előtt nem sokkal elvégzett nagy értékű javítások miatt vihették el a kocsit. Szerinte a tolvajoknak az új alkatrészek kellettek, majd a legegyszerűbb módon, a Dunába gurítva szabadultak meg az autótól.
A kocsit a vámosmikolai önkormányzati és a nagymarosi önkéntes tűzoltók húzták ki a partra. A kiemelés során az autóból több tucat halat kellett visszadobniuk a folyóba.
Imrét egy ismerőse értesítette a hírről, a rendszám alapján pedig gyorsan kiderült, hogy az ő régi autóját találták meg. A Blikk szerint a roncs elszállításáról most neki kell gondoskodnia.
– számolt be róla a Falanszter.
Legutóbb a 2018-as, szintén rekordalacsony vízállás idején lehetett látni a folyóban fekvő roncsdarabokat.
Az eredeti hidat 1896-ban adták át Ferenc József híd néven, tisztelegve az akkori osztrák-magyar császár előtt. A budapest ostroma során visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án éjszaka felrobbantották a szovjet előrenyomulás hátráltatására. A detonáció következtében a híd középső nyílása a Dunába zuhant.
A háborús sérülések után ezt az átkelőt állították helyre elsőként, és 1946. augusztus 20-án már Szabadság hídként adták át újra a forgalomnak.
A hetek óta tartó aszály és hőség miatt a Duna vízszintje Budapesten is történelmi mélypont közelébe süllyedt, hatalmas területeket hagyva szárazon a mederből. Bár a látvány sokakat vonz a partokra, a hatóságok óvatosságra intenek, mert a meder egyes részei a sérülékeny ivóvízbázis részét képezik.
Annyira alacsony a Duna vízszintje, hogy előbukkant belőle egy autó. Vámosmikola önkéntes tűzoltói osztottak meg képeket a folyóból kiemelt kocsiról.
Azt írják, hogy a Duna alacsony vizállása miatt felszínre került Szobnál egy személyautó kereke .A búvárok megkötötték a járművet, a műszaki mentő csörlőjével kivontatták partra, majd átadták a rendőrségnek.
Az utóbbi napokban a Duna vízállása miatt rengeteg tárgy, köztük világháborús bombák kerültek felszínre.
Egy fejszével és egy különösen kemény fájú amazóniai fával kellett bizonyítania egy amerikai férfinak, hogy méltó a szerelemre és a befogadásra, miután egy shuar törzsből származó nő miatt az ecuadori dzsungelbe költözött. Justin Alvo apai ágon kötődik a térséghez, de a teljes beilleszkedéshez Maria nevű párja családját, legfőképpen a nagymamát kellett meggyőznie rátermettségéről. A feladatról és a beavatási rítusról maga Alvo mesélt.
A shuar férfiak nagyjából fél óra alatt végeznek a feladattal, Alvónak viszont több mint másfél órába telt. „Bár 'gyenge' voltam abban az értelemben, hogy nem vágtam ki elég gyorsan, a nagymama boldog volt, hogy egyáltalán képes voltam rá, és hogy bizonyítani akartam” – tette hozzá, kiemelve, hogy ezzel kivívta a család tiszteletét.
A közösség mindennapjai nagyrészt a hagyományos nemi szerepekre épülnek: a férfiak dolgoznak, a nők pedig a ház körüli teendőket látják el, bár egyre többen vállalnak munkát a közeli városokban.
Alvo szerint a közösségnek nincsenek szigorú szabályai a kívülállókkal szemben, de a régió gyarmati múltja miatt rendkívül óvatosak. A férfi elmondta, sokáig tartott, mire a Morona-Santiago tartományban és a perui határ menti dzsungelben is kellően ismertté vált.
A megismerkedésük sem volt feszültségmentes.
A shuar közösség nagyrészt függetlenül működik az ecuadori kormánytól, egy „vén” tartja a kapcsolatot a hatóságokkal, aki a helyi rendőrséggel is egyeztet vitás ügyekben. Az életüket az időjárás is nagyban befolyásolja, az esős évszakban hetekig szinte megállás nélkül esik.
A modern technológia is megjelent a közösségben: a fiatalok a TikTokot és az Instagramot pörgetik, amit az idősebbek nem néznek jó szemmel.
A shuar közösségek és az ecuadori állam viszonya az elmúlt évtizedekben korántsem volt felhőtlen. A Morona-Santiago tartomány, ahol Justin Alvo és családja is él, többször került a hírekbe a bányászati koncessziók és az őslakosok földjei körüli konfliktusok miatt.
Ez a folyamatos küzdelem a földjeikért és természeti erőforrásaikért magyarázza azt a mély bizalmatlanságot, amiről Alvo is beszélt a kívülállókkal szemben. A közösség számára minden idegen potenciális fenyegetést jelenthet az életmódjukra és megélhetésükre.
Alvo és Mária a közösségi médiát, leginkább a YouTube-ot használják arra, hogy bemutassák a mindennapjaikat és eloszlassák a shuar kultúrát övező tévhiteket. Míg a közösség idősebb tagjai a technológiát a hagyományok ellenségének látják, a pár éppen ezeken a platformokon keresztül próbálja megismertetni a világgal azt a tudást, amit a kívülállók gyakran „primitívnek” bélyegeznek.
A YouTube-csatornájukon rendszeresen dokumentálják a mindennapjaikat, bemutatva a külvilág számára egy, az önrendelkezéséért küzdő közösség életét.
Via Unilad
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
