Betiltják a vadállatok szerepeltetését a cirkuszokban Franciaországban

„Csodára nem kell számítani” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magántőkealapok átláthatóságáról, jelezve, hogy bár a jegybank a transzparenciára törekszik, a változások fokozatosan jönnek. A jegybankelnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a 2027. július 10-től alkalmazandó, új uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének teljes, koncepcionális átalakítására van szükség Magyarországon.

Varga ugyanakkor elismerte a sajtó eddigi munkáját is.

Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott.

Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi vagyon került olyan magántőkealapokba, amelyek végső, tényleges tulajdonosainak kilétét homály fedte.

A Válasz Online korábbi elemzése szerint az új kormány akár 2000 milliárd forintnyi állami pénz felett szerezhetné vissza az állami kontrollt ezekben a struktúrákban.

A mostani bejelentés egy kétlépcsős folyamatot vázol fel. Az első, hazai szabályozásból fakadó határidő 2026 júliusa lehet, amikor a már működő, zártkörű befektetési alapoknál megkezdődik az első tényleges tulajdonosi adatszolgáltatási időszak. A második, Varga által is említett fordulópont 2027. július 10., amikor az Európai Unió új, egységes pénzmosásellenes csomagja érdemben alkalmazandóvá válik. Ez szigorúbb ügyfél-átvilágítást és a tényleges tulajdonosi adatok egységesebb kezelését írja elő, de az uniós bírósági gyakorlat alapján a teljes, korlátlan lakossági hozzáférés helyett inkább a jogos érdek alapján történő, célzott betekintés várható.

Amikor Varga Mihály átvette a Magyar Nemzeti Bank vezetését, a klasszikus jegybanki feladatokhoz való visszatérést tűzte zászlajára. A Matolcsy-korszak működését több ügy is kísérte, például a jegybanki alapítványok körüli ingatlanügyletek, amelyekkel kapcsolatban egy volt MNB-alkalmazott rendszerszintű visszaélésekről beszélt.

A jegybankelnök a közelmúltban fogadta a Tisza Párt gazdasági szakértőjét, Kármán Andrást. Kármán beszámolója szerint a találkozón többek között az euró bevezetéséről is egyeztettek.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a gazdaságpolitikai kilátásokról, a jegybank megújításáról és elődje, Matolcsy György örökségéről.

A Goldman Sachs forinterősödést jósló prognózisával kapcsolatban Varga Mihály óvatosságra intett. Bár elismerte, hogy a választások óta a piacokon erőteljes forinterősödés és hozamcsökkenés figyelhető meg, szerinte az árfolyam jövőbeli alakulása nagyban függ az új kormány lépéseitől. „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel” – fogalmazott. Úgy látja, a monetáris politikának reagálnia kell az új helyzetre, és bár a forint erősödése segíti az inflációs cél elérését, a kulcskérdés az, hogy az új kabinet miként használja fel a piaci bizalmat.

A befektetők által elvárt magas kamatprémium csökkentésének feltételeiről szólva öt tényező összhangját emelte ki: a költségvetési, a monetáris, a jövedelem- és a strukturális politikát, valamint a geopolitikai helyzet konszolidációját. Hangsúlyozta, hogy ebből legalább három a kormány felelősségi körébe tartozik. „Ebből az ötből legalább három a kormány térfelén van” – mondta, hozzátéve, hogy a monetáris politika csak ideig-óráig képes ellensúlyozni a túlságosan laza költségvetési politikát. Az MNB másodlagos mandátumáról, a kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról is beszélt, de feltételekhez kötötte azt.

– jelentette ki.

A költségvetés helyzetével kapcsolatban az őszre várja az igazság pillanatát, amikor az új kormány bemutatja a középtávú terveit.

– mondta. Varga Mihály szerint a befektetők is magasnak tartják a hiányt, amit a GDP 5 százaléka körül kellene tartani. Figyelmeztetett, hogy a hitelminősítők türelme véges. „Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott. A jegybankelnök szerint vannak területek, ahol a kiadások a régiós átlag felettiek, ide sorolta a közszolgáltatásokat, a vállalati támogatásokat és egyes jóléti, például sportcélú kiadásokat.

Az elmúlt egy év eredményeiről szólva kiemelte, hogy a devizatartalék 44 milliárd euróról 60 milliárd fölé emelkedett, az infláció pedig 5 százalékról 1,8 százalékra csökkent. Ezt a teljesítményt azért kezdték kommunikálni, mert helyre kell állítani a jegybank sérült presztízsét.

Ugyanakkor elismerte, hogy az erős forint komoly kihívást jelent az exportáló vállalkozásoknak. „Ez olyan erősödés, amely a reálgazdaságra nézve komoly kérdéseket vet fel” – állapította meg. A magas kamatfelár szükségességét az ország finanszírozásának biztosításával indokolta. „A jegybank az ország finanszírozását biztosítja a pozitív reálkamattal” – jelentette ki, hozzátéve, hogy erre addig van szükség, amíg a kockázatok, a hiány és az államadósság nem csökkennek.

Az inflációs kilátásokról azt mondta, az emelkedő energiaárak miatt az év második felében gyorsulhat az áremelkedés. „Azt az állításunkat fenntartjuk, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet” – prognosztizálta.

A jegybank jelentős, 1373 milliárd forintos tőkehiányával kapcsolatban elmondta, a törvény lehetőséget ad a középtávú rendezésre, és a negatív saját tőke nem hátráltatja a működést. A feltőkésítés időpontjáról a Költségvetési Tanácsnak (KT) kell döntenie, amelyben ő kisebbségben van. „Kétharmad-egyharmad arányban kisebbségben lévő tag vagyok” – jegyezte meg. A KT korábbi, kiigazítást sürgető álláspontját utólag helyesnek látja. „Sajnálom, hogy az élet minket igazolt” – mondta.

A Matolcsy-korszak örökségét firtató kérdésre válaszolva finoman bírálta elődje gazdaságpolitikáját.

Kijelentette, hogy a jegybank mérlegét szűkíteni kell, és nem terveznek a korábbiakhoz hasonló növekedési hitel- vagy kötvényprogramokat. A Matolcsy-korszakban kirobbant botrányokról, így a túlárazott ingatlanfejlesztésekről és a 266 milliárd forintos MNB-alapítványok ügyéről elmondta, hogy az MNB az ÁSZ megállapításai alapján feljelentést tett, és az ügy már az igazságszolgáltatásnál van. Az alapítványoknál új vezetést neveztek ki a vagyonmentés érdekében. „Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van” – mondta, de a veszteségek mérlegelése után a mentés mellett döntöttek.

Varga Mihály megerősítette, hogy

„Az MNB-nek nem feladata, hogy megoldja a kollégák üdültetését” – szögezte le. A székház felújításán és az alapítványokba kiszervezett vagyonon túl a jegybank felduzzasztott létszámát is örökségként említette. „Indokolatlan a hatszáz fős bővülés, ha tevékenységünket az alapfeladatokra szűkítjük, nincs szükség ekkora stábra” – mondta, hozzátéve, hogy a nyáron már végrehajtottak egy 15 százalékos leépítést.

A magántőkealapok tulajdonosainak átláthatóságával kapcsolatban Varga Mihály elmondta, a jogszabályok adottak, és az MNB felügyeleti hatásköre kiterjed ezekre az alapokra is. Ugyanakkor csodára nem számít, és megjegyezte, hogy a sajtó eddig is jó munkát végzett a tulajdonosok felderítésében. „A sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai” – zárta gondolatait.

Tarr Zoltán szerint a leendő TISZA-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását, és egyértelművé tette, hogy a párt nem avatkozik be a határon túli közösségek belső politikai életébe. Állítása szerint a már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik.

A TISZA Párt vezetője, Magyar Péter az elmúlt hetekben több határon túli magyar szervezet képviselőjével is egyeztetett. A megbeszélésekről szóló beszámolók szerint a leendő miniszterelnök átláthatóságot és elszámoltathatóságot várt el a támogatásoknál; az RMDSZ esetében pedig azt írta, garanciát kapott arra, hogy a szervezet tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelmekbe való beavatkozástól. A találkozók sora a felvidéki Magyar Szövetség elnökével, Gubík Lászlóval is folytatódott.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, Pásztor Bálintnak Magyar Péter azt is jelezte, nem fogják elfogadni, ha a vajdasági magyar média Fidesz-propagandát közvetít.

A párt már korábban is hangsúlyozta a kapcsolatépítés új stílusát, amikor nagyváradi látogatásukkor közölték, nem szavazatokért mennek a közösséghez.

Tarr Zoltán a posztjában azt írja, a „TISZA a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik.” Kijelentette, ragaszkodnak a már korábban is hangoztatott álláspontjukhoz. „Tartjuk magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvünkhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintjük, így abba nem avatkozunk be.”

A politikus szerint a leendő miniszterelnök, Magyar Péter a határon túli pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette, hogy a kapcsolatokat új alapokra kívánják helyezni. Úgy fogalmazott, „kapcsolatainkat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezzük.”

Tarr Zoltán szerint a külhoni közösségek ügye kiemelt fontosságú lesz számukra. „A határon túli magyarság érdekeinek, kulturális identitásának védelme nem mellékes feladat, hanem mindennapi munkánk alapját képezi” – írja.

Ezzel párhuzamosan komoly változásokat helyezett kilátásba a finanszírozás területén. „Ugyanakkor alapvető változásokat várunk el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén.” A posztot egy konkrét ígérettel zárta: „A felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő TISZA-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.”

Az Opus Global semmivel nem ér majd kevesebbet azzal, hogy nem Orbán Viktornak fogják hívni a miniszterelnököt – erről beszélt a Telexnek adott interjúban Vida József. Az Opus Global Nyrt. elnöke szerint a cégcsoport értékét a piac emocionális alapon, tévesen kötötte össze a politikai változásokkal.

Vida József, aki egy vagyonkezelőn keresztül a TV2-ben is tulajdonos, és Mészáros Lőrinc legnagyobb tőzsdei érdekeltségét vezeti, a választás eredményét a Bálnában várta, ahol egészen a végéig maradt. Az eredményt meglepőnek nevezte, kiegyensúlyozott versenyt várt, nem kétharmados győzelmet. „Kétharmadra szerintem nem lehetett számítani” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy az Opus Global a befektetők szerint miért ért 43 százalékkal kevesebbet a választások után, Vida azt mondta, nem lepte meg az árfolyam ingadozása. Szerinte az emberek olyan dolgokat kötnek össze, amelyek valójában nem kapcsolódnak, ez pedig kilengéseket okozhat a tőzsdén.

Álláspontja szerint a cég fundamentumai nem indokolják a gyengülést, és a kormányváltásnak hosszú távon nincs hatása a vállalat értékére. „Szerintem semmivel sem ér kevesebbet” – szögezte le.

Kiemelte, hogy az Opus Global négy szegmensből áll, és az építőipar csak az egyik ezek közül. Arra a felvetésre, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord Kft. bőven kapott állami megrendeléseket, úgy reagált, hogy az Opus egy nyílt részvénytársaság, amelyet sokan ellenőriznek, a munkákat pedig vélhetően pályázatokon nyerték el. Korábban ő maga is szót emelt a gyakran változó szabályok ellen:

Vida József szerint egy új kormány alatt is indulni fognak a közbeszerzéseken, és nem gondolja, hogy hátrányba kerülnének. „Miért, majd a jövőben kizárják azokat, akik korábban már nyertek és amúgy vannak mérnökeik, dolgozóik, kapacitásaik?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a jövőben is az fog nyerni, aki a legjobb ár-érték arányú ajánlatot adja. A Mészáros Csoport választás után kiadott, stabilitását hangsúlyozó közleményét nem kívánta kommentálni, de egyetértett annak tartalmával.

Az üzletember beszélt arról is, hogy nem tart esetleges vizsgálatoktól egy új hatalom részéről, mivel az élete nyitott könyv.

– mondta. Azt nem árulta el, keresték-e már az „új erők”, de jelezte, hogy az Opus Global keresni fogja a kapcsolatot az új döntéshozókkal.

Magyar Péterrel kapcsolatban elmondta, ismerik egymást, korábban együtt dolgoztak a Volánbusz igazgatóságában, és meglepte a politikus „kirohanása”. „Nem most találkoztunk, de korrekt kapcsolat volt és van köztünk” – fogalmazott.

Állítása szerint szerencsés ember, de a sikereit nem köti a NER-hez. A takarékszövetkezeti integrációt sikertörténetnek tartja, amely hozzájárult a vidék finanszírozásához, és amelynek eredményeiért 2021-es távozásáig felelősséget vállal. „Szerintem ez sikertörténet volt, egyetlen bankár sem adott egy lyukas garast arra, hogy ebből lehet bármi” – emlékezett vissza.

A NER-hez köthető luxusjelenségek és a politikai fordulat közötti összefüggést firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a luxus relatív, és a kritikák hátterében inkább irigységet sejt:

A Kisfaludy-programban elnyert jelentős támogatásokkal kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy egy nagy, 23 szállodával rendelkező láncnak természetes, hogy pályáznia kell a fejlesztési forrásokra. „Ha kiírnak egy lóversenyt és elindulok, sőt, megnyerem, azt fogják mondani, hogy miért indultam, miért vittem el a díjat, hiszen van nekem otthon elég pénzem?” – hozott egy példát.

Az interjúban szó esett arról is, hogy Mészáros Lőrinc személyes vagyonkezelésében miért vette át a szerepet az ő érdekeltsége, az Apex az MBH-tól. Vida szerint szakmai befektetőként látott egy lehetőséget, és valószínűleg jó ajánlatot adott. A TV2-vel kapcsolatban elmondta, pénzügyi befektetőként van jelen, a szakmai munkába nem szól bele, és a menedzsmentben megbízik. Arra a kérdésre, hogy zavarta-e, hogy a csatorna arcai a Fidesz mellett kampányoltak, egy hasonlattal válaszolt:

„Ha valaki felül, és azt mondja, én tudok négyesfogatot hajtani, megnézem, hogy tud-e, és ha tud, felülök mögé, ha nem, akkor azt mondom, menjen nyugodtan, én majd felülök más mögé, mert ez életveszély és nem fogjuk túlélni” – tette hozzá.

A Nemzeti Ménesbirtok felügyelőbizottságában betöltött elnöki pozíciójával kapcsolatban úgy fogalmazott, a megbízatása a szakértelmének szólhatott. Részletesen beszélt a lovakhoz, állattenyésztéshez fűződő viszonyáról, hangsúlyozva, hogy nemcsak pénzügyi, de agrár- és tenyésztési tapasztalatai is predesztinálták a feladatra. „Meg kell nézni a világban, hány olyan ember van, aki a fiatal lovak világbajnokságán a saját maga által tenyésztett, képzett lóval saját maga indul el. Lehet utánam csinálni bárkinek” – jelentette ki. Jövőjéről azt mondta, a munkában hisz, és ha nem lesz rá szükség, akkor a kutyáknak és a lovaknak szenteli az idejét. Egy súlyos balesete után, mint mondta, rájött, hogy minden nap ajándék. „És csak olyat kell csinálni, ami megéri” – zárta gondolatait Vida József.