Tudtad, hogy az M3-as helyén egykor bálnák úsztak, és hallottál már a „bálnapumpa” jelenségéről?
Ma van a Bálnák Világnapja. A legtöbb magyar embernek ilyenkor a budapesti Bálna épülete ugrik be, pedig a Kárpát-medencét pár millió éve valóban tenger fedte, és a miocén időszakban cetfélék úsztak ott, ahol ma az M3-as autópálya szeli át az Alföldet. A mai nap apropóját is Hawaiʻi adja: a World Whale Day a harmadik februári vasárnapon van, és a 45. alkalommal rendezett maui-i ünnepségsorozat ma felvonulással zárul.
A középső miocén idején, nagyjából 16–12 millió évvel ezelőtt, a Paratethys nevű őstenger egyik részmedencéje, a Bádeni-tenger borította a mai Magyarország jelentős részét. Ez egy meleg, szubtrópusi szigettenger volt, gazdag élővilággal, cápákkal, korallzátonyokkal és cetekkel. Később, ahogy a medence elzáródott a világtengertől, létrejött a Pannon-tó. 2005-ben Kazár Emese őslénykutató egy addig ismeretlen delfinfajt írt le Dél-Magyarországról előkerült leletek alapján. A Mediocris commenticius a kentriodontida delfinek családjába tartozott, és a késő középső miocén idején élt itt. A nyugat-magyarországi lajtamészkő formáció, a miocén tenger jellegzetes kőzete, szintén
Aki pedig testközelből szeretné átélni ezt az időutazást, a miskolci Pannon-tenger Múzeumban megteheti, ahol a Kárpát-medence tengeri múltjának páratlan leleteit őrzik.
A klímaváltozás a bálnák mindennapi valósága. Egy friss, február 11-én publikált kutatás 35 év fotóazonosítási adatait elemezve kimutatta, hogy a déli simabálnák borjúzási ciklusa drámaian megnyúlt: a korábbi három évről négy-öt évre tolódott ki. A kutatók ezt egyértelműen az Antarktisz körüli táplálkozóterületek klímaváltozás okozta átalakulásával hozzák összefüggésbe. „Ez egy figyelmeztető jel” – fogalmazott Dr. Claire Charlton, a tanulmány vezető szerzője.
A bálnák védelme nem csupán érzelmi vagy természetvédelmi kérdés, hanem kőkemény gazdasági érdek is. A Nemzetközi Valutaalap közgazdászai szerint a bálnák felbecsülhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak.
Egyetlen nagy bálna élete során átlagosan 33 tonna szén-dioxidot köt meg a testében, amit halála után a tengerfenékre süllyedve évszázadokra kivon a körforgásból. A szervezet becslése szerint egyetlen nagy bálna ökoszisztéma-értéke meghaladja a 2 millió dollárt. A kereskedelmi célú bálnavadászatot a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1982-es döntése függesztette fel. A moratórium ma is hatályban van, bár Norvégia és Izland fenntartásokkal él vele, Japán pedig 2019-ben kilépett a szervezetből, és saját felségvizein újraindította a vadászatot.
A Duna-parti Bálna Budapest épülete, amely két 19. századi közraktárt köt össze egy modern üvegszerkezettel, nevét a latin cet szóból kapta, szimbolizálva, hogy a tengeri képzetek a városi kultúrát is megihletik.
De hol láthat egy magyar utazó a legközelebb vadon élő bálnát?
Ha szeretnéd élőben is látni ezeket az óriásokat, akkor érdemes egy repülőjegyet venned, szerencsére Európa bővelkedik helyekben, ahol vadon élő bálnákat lehet megfigyelni:
Húsavík, Izland
Az északi partvidék klasszikus cetmegfigyelő központja: különböző fajok — köztük púposbálnák, dögkeselyű bálnák, többféle delfin és akár orkaszerű példányok — tűnnek fel a Skjálfandi-öbölben. A helyi Húsavík Whale Museum is a témára épít, így nemcsak látod, hanem meg is érted, mit nézel.
Az északi északi partok hűvös vizeiben gyakoriak a látványos kilövellések és a test fölé emelkedő testtömegek — aki egyszer látta, soha nem felejti el.
Madeira és Azori-szigetek, Portugália
Ez a szubtrópusi térség hiába Európa része, óceáni ökoszisztémája valóban vad és gazdag. A régió hajókirándulásai során bálnák, delfinek is feltűnnek, sőt a szezonális átvonulások miatt egészen különleges élményeket adnak.
Tenerife
A Kanári-szigetek vizei egész évben lakottak cetekkel és delfinekkel. Tenerife körül különösen sok indulást szerveznek, ahol nem ritka a púposbálna vagy barázdásbálna megfigyelése.
Pelagos Sanctuary – Francia–Olasz–Monacói térség
A Ligur-tenger védett területe egészében cetacean sanctuary: ennek része a Mediterrán tenger egyik fő parti ökoszisztémája, ahol a bálnák is rendszeresen feltűnnek.
Ezek közül a legtöbb hely repülővel pár órás elérés Budapestről, és sok helyen vannak szervezett túrák, amelyek mesélnek a bálnákról és az óceán állapotáról – nem csak a látványról.
Miért ne csak turistáskodj?
A világ legjobb bálnamegfigyelő túrái ma már nem fél órás turnusokban történnek. A felelős szervezetek etikus megfigyelést hirdetnek: csendes motorok, minimum távolság az állatoktól, és a természethez való alkalmazkodás — nem annak kikényszerítése. A görögországi Hellén-árokban egész évben jelen vannak az ámbráscetek, de itt a megfigyelés szigorúbb keretek között, gyakran kutatási programok részeként zajlik. Az Adria, bár delfinekben gazdag, bálnák szempontjából kiszámíthatatlan: a barázdásbálnák csak ritka, alkalmi vendégek.
