Elmondása szerint a nő nagyon erős és nyitott, de valószínűleg azért nem szeretne még mutatkozni, mert nem akarja, hogy az emberek azt lássák, hogy fájdalmai vannak.
Azt is elmondta, hogy a család azért nem kapott még képet az ikrekről, mert az anyuka nem mehet be a koraszülött intenzív osztályra mobiltelefonnal, így nem tudta még lefényképezni őket.
Bár a termékenységi szakértők szerint a nő csak mesterséges megtermékenyítéssel eshetett teherbe tíz babával,
az édesapa azt állítja, hogy a kicsik természetes úton fogantak.
Ha valóban igaz a hír, hogy tíz gyerekük született, akkor már összesen 12 gyerek szülei lesznek, ugyanis már van egy 6 éves ikerpárjuk. Nem mellesleg pedig a nő világrekorder lesz, ugyanis nem volt még példa arra, hogy valaki egyszerre hozzon világra ennyi babát. A rekordot eddig egy marokkói nő tartotta, aki egy hónappal ezelőtt hozott világra egyszerre kilenc gyereket.
Mint megírtuk, néhány napja érkezett a hír arról, hogy egy 37 éves dél-afrikai nő tízes ikreknek adott életet Pretoriában. A történelmi szülés hírét még csak a boldog anyuka jelentette be, közlése szerint hét fia és három lánya született.
Az egyik helyi lapnak nyilatkozó éppen munkanélküli édesapa pedig elmesélte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
60 km/h-s becsapódás, azonnali eszméletvesztés: kutató-mentők részletezték, mi történik azzal, aki most a Dunába esik
A szakértők drámai részleteket közöltek az eltűnt Egressy Mátyás ügyében. A magasból a vízbe csapódó testet olyan erők érik, amelyek a belső szerveket is megrepeszthetik.
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO egy Facebook-posztban ismertette a dunai keresési műveletek körülményeit, miután kiderült, hogy a szombat hajnalban eltűnt 18 éves Egressy Mátyás feltehetőleg a folyóba esett. Bár a jelenleg is zajló kutatásban nem vesznek részt, szakmai felelősségüknek érezték, hogy tárgyilagos tájékoztatást adjanak a kihívásokról.
Mint írják, a becsapódás élettani hatásai rendkívül súlyosak.„A jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15–20 métert. Ebben a magasságban a szabadesés ideje mindössze 1,5–1,7 másodperc, ami alatt a test irányíthatatlanul gyorsul fel közel 60 km/h-s sebességre.
A víz felületi feszültsége ilyen sebességnél »falként« viselkedik. Az érkező testet érő lassulási erő (G-erő) olyan mértékű, amely képes a belső szerveket (májat, lépet) megrepeszteni, és szinte minden esetben azonnali eszméletvesztést okoz.”
A szolgálat szerint a környezeti tényezők és a folyó dinamikája is a keresés ellen dolgozik. A Duna vízhozama Budapestnél jelenleg körülbelül 1070 m³/másodperc, a sodrás sebessége pedig 2–3 km/óra, ami azt jelenti, hogy a keresési terület percről percre nő, és a keresett személy órákkal az esemény után már kilométerekre lehet a beesési ponttól. Emellett a víz hőmérséklete is extrém alacsony.
„A víz jelenleg mindössze 0,4–1 °C-os. Ilyen hőmérséklet mellett a testet azonnali hidegsokk éri, ami kontrollálhatatlan légzési reflexet vált ki. Az izmok percek alatt lehűlnek, ami a fizikai mozgásképtelenséghez (hipotermiához) és a szív leállásához vezet.”
A látótávolság szintén minimális, a szolgálat állítása szerint a folyó vize nem áttetsző, 20–30 centiméteres mélység alatt a felszínről már semmi nem látható. Mivel a tüdő vízzel telítődik, a test általában a meder közelében sodródik, ami a technikai eszközök alkalmazását is megnehezíti.
Összegzésükben kiemelik, hogy a keresési műveletek hatékonysága nagyban függ az információszerzés gyorsaságától. Amikor egy felvétel vagy tanúvallomás csak órákkal később válik elérhetővé, a kutatási terület mérete már több tíz kilométeres szakaszra duzzadhat. Hozzáteszik, hogy sajnos
az eltűnt személy felszínre emelkedése hetekig is eltarthat.
Továbbra sem találják Egressy Mátyást
A 18 éves Egressy Mátyást január 17-e, szombat hajnal óta keresi a rendőrség. A fiú egy V. kerületi szórakozóhelyről indult haza 2:15 körül a XI. kerületbe, de nem érkezett meg. A BRFK hivatalos felhívást adott ki, majd január 20-tól a Dunán is megkezdték a kutatást, a munkát a jégzajlás nehezíti. Hivatalosan továbbra is eltűnt személyként tartják nyilván.
Sajtóértesülések szerint egy dunai hajó kamerája rögzítette, amint vasárnap reggel 6:37-kor egy személy a Lánchídról a vízbe esik. A rendőrség vizsgálja az összefüggést az eltűnéssel. A család és az MTK Park Teniszklub közös közleményben jelezte, hogy nagy valószínűséggel Mátyás látható a felvételen, ugyanakkor a hatóságok a megtalálásig eltűntként kezelik az ügyet. Korábban egy kulcscsomót is találtak a hídon, amelyet az édesapa azonosított. Az Ötkert nevű szórakozóhely belső vizsgálata szerint Mátyás önállóan, külső beavatkozás nélkül hagyta el a helyet, a hatóságokkal együttműködnek.
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO egy Facebook-posztban ismertette a dunai keresési műveletek körülményeit, miután kiderült, hogy a szombat hajnalban eltűnt 18 éves Egressy Mátyás feltehetőleg a folyóba esett. Bár a jelenleg is zajló kutatásban nem vesznek részt, szakmai felelősségüknek érezték, hogy tárgyilagos tájékoztatást adjanak a kihívásokról.
Mint írják, a becsapódás élettani hatásai rendkívül súlyosak.„A jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15–20 métert. Ebben a magasságban a szabadesés ideje mindössze 1,5–1,7 másodperc, ami alatt a test irányíthatatlanul gyorsul fel közel 60 km/h-s sebességre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elképzelhető, hogy csak hetek, hónapok múlva kerül elő, vagy talán soha” – szinte kizárt a véletlen Egressy Mátyás ügyében a volt főnyomozó szerint
A bizonyítékok szinte egyértelműek, de mi a következő lépés a nyomozásban? A szakértő elmondja, mennyi esély van rá, hogy a fiú holtteste valaha is előkerüljön.
Egressy Mátyás eltűnése kapcsán a 24.hu Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredessel, az ORFK „döglött ügyek” osztályának volt vezetőjével beszélgetett a nyomozás menetéről és a hasonló esetekben alkalmazott protokollokról.
A szakértő szerint a legtöbb valószínűsége annak van, hogy a Lánchídon megtalált kulcs és a Dunába esésről készült felvétel alapján valóban a fiúról van szó. Kovács Lajos hangsúlyozta, hogy ilyenkor a legfontosabb az objektív, bizonyítható tények és a csupán valószínűsített információk szétválasztása.
„Út-idő grafikont kell csinálni, hogy hány órakor és hol látták. Ezt össze kell hasonlítani a kamerafelvételekkel és azoknak a tanúknak a vallomásaival, akikről a legvalószínűbb, hogy valóban látták őt, és személyesen is ismerik” – fejtette ki.
Hozzátette, hogy az eljárás során beérkező összes információt komplexitásában kell értékelni, és az objektív hitelesség alapján kell fontossági sorrendet felállítani. „Ha a kulcs tényleg Mátyásé, és azt a szülők, vagy a rendőrök belepróbálták a fiú lakásának, vagy szobájának a zárjába, akkor tényként kell elkönyvelni, hogy járt a hídon” – magyarázta a bizonyítékok súlyozását.
Így zajlik a nyomozás
A volt nyomozó elmondta, hogy amint valaki eltűnik, elrendelik a körözését, és bekerül egy országos nyilvántartásba, amit minden rendőr lát igazoltatáskor. „Van egy belső körözési hírlánc is. A körözési mutató pedig rajta van a számítógépes rendszereken. Ez azt jelenti, hogy minden rendőr számítógépén ott lesz a kép a fiúról” – részletezte a belső rendszerek működését. A nagy erőkkel való keresés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendőrök sűrűbben járőröznek azokon a területeken, ahol az eltűnt személy megfordulhatott.
Kovács Lajos szerint van egy rutineljárás, amit minden eltűnési ügynél elvégeznek: leellenőrzik a kórházakat, hátha az illetőt ismeretlen személyként szállították be a mentők.
„Találtam már meg így eltűnt személyt. Nem azt mondom, hogy Mátyást is így fogják megtalálni, de a rutineljárásokba ez is beletartozik” – idézte fel tapasztalatait.
A nyomozás során a rendőrség meghallgatja azokat is, akikkel az eltűnt utoljára együtt volt. „Biztos, hogy meghallgatta a rendőrség azokat, akikkel egy társaságban volt Mátyás. És kikérdezték őket arról: hogyan viselkedett, mennyit ivott, zavart volt-e, milyen volt az egészségügyi állapota, panaszkodott-e, csalódott volt–e, és volt-e konfliktusa bárkivel is?” – sorolta a kulcsfontosságú kérdéseket. A szakértő szerint a fiú másfél napos bolyongása számos kérdést felvet, különösen a hideg időjárás miatt. Felmerülhet, hogy egy esetleges telefontolvajlás vagy a tárgy elvesztése okozott-e benne olyan érzelmi vihart, ami befolyásolta a mozgását.
Kizárható a véletlen egybeesés
A Lánchídról készült felvétellel és a megtalált kulcscsomóval kapcsolatban Kovács Lajos úgy véli, a véletlen egybeesés szinte kizárható. „Ha a család ezt elfogadja és elhiszi, akkor valószínűleg ez igaz is.
Nem igazán feltételezhető, hogy átfutott a Lánchídon, közben kiesett a zsebéből a kulcs, és valaki más esett le a hídról.
Ilyen véletlen nem nagyon van, amit ráadásul rögzít egy hajó kamerája is” – állította. Arra a kérdésre, hogy ilyenkor megmutatják-e a felvételt a családnak, azt válaszolta, ez a felvétel minőségétől függ. „Ha felismerhető rajta az, aki beleesett a Dunába, akkor én valószínűleg megmutatnám. Ha viszont rosszabb minőségű a kép, akkor nem. Nagyon fontos, hogy a család méltóságát, érzelmi életét és érzékenységét messzemenően figyelembe kell venni.”
A holttest azonosításáról elmondta, hogy az sokszor a hozzátartozók bevonása nélkül is lehetséges a ruházat, tetoválások, műtéti hegek vagy egyéb különös ismertetőjegyek alapján. A bejelentéseket, miszerint valahol látni vélték a fiút, fenntartásokkal kell kezelni, de mindegyiket le kell ellenőrizni, elsősorban a térfigyelő kamerák felvételei segítségével.
Az aktív keresés harminc napig tart, de meghosszabbítható, a körözés pedig egészen addig érvényben marad, amíg az eltűnt személy elő nem kerül. Kovács szerint, ha Mátyás valóban a Dunába zuhant, a víz messzire elvihette. „Elképzelhető, hogy csak hetek, hónapok múlva kerül elő, vagy talán soha.”
A körözési eljárás mindaddig nyitva marad, amíg a fiút meg nem találják. „A halál ténye ugyanis csak akkor állapítható meg, ha előkerül a holttest” – szögezte le a szakértő, hozzátéve, hogy a törvény öt év után lehetővé teszi a holttá nyilvánítás kezdeményezését.
Egressy Mátyás eltűnése kapcsán a 24.hu Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredessel, az ORFK „döglött ügyek” osztályának volt vezetőjével beszélgetett a nyomozás menetéről és a hasonló esetekben alkalmazott protokollokról.
A szakértő szerint a legtöbb valószínűsége annak van, hogy a Lánchídon megtalált kulcs és a Dunába esésről készült felvétel alapján valóban a fiúról van szó. Kovács Lajos hangsúlyozta, hogy ilyenkor a legfontosabb az objektív, bizonyítható tények és a csupán valószínűsített információk szétválasztása.
„Út-idő grafikont kell csinálni, hogy hány órakor és hol látták. Ezt össze kell hasonlítani a kamerafelvételekkel és azoknak a tanúknak a vallomásaival, akikről a legvalószínűbb, hogy valóban látták őt, és személyesen is ismerik” – fejtette ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A rendőrségi körözés alatt álló Kunu Márió dalával turbózták fel Orbán Viktor TikTok-videóját
A Mario művésznéven tevékenykedő R&B-énekes ellen garázdaság miatt adtak ki elfogatóparancsot múlt héten. A Kimaradás című dalával jelzi a miniszterelnök, hogy kimaradna a háborúból.
Miközben a rendőrség egy hete garázdaság miatt körözi Kunu Máriót, Orbán Viktor miniszterelnök épp az ő „Kimaradás” című dalával üzent a TikTokon a háborúból való kimaradásról.
FRISSÍTÉS: Kunu Márió időközben eltűnt a rendőrségi körözési listájáról. Részletek a cikk alján.
„Szánjunk két percet a kimaradásnak… Mi ki akarunk maradni. Nem egyszer kell kimaradni, itt minden héten ki kell maradni” – hangzik el a kormányfő hangja a videóban.
Közben a dalból a következő részlet hallható:
„Belekényszerítesz
Sajnálom hogy ez a hibám, hogy nagyon szeretem a kimaradást
Megrészegítesz
Igyál egyet ne variálj aztán tedd be tőlünk a politikát
Sokan nem tudják
Hogy ilyen a genetikánk egyszerre muzsikál meg hajat is vág, de majd megtudják.”
A Márió és Ferike előadásában megjelent Kimaradás című dal tavaly júliusban jelent meg.
Arra a pikáns részletre, hogy a miniszterelnöki videóban egy körözés alatt álló zenész dala szól, a 444.hu hívta fel a figyelmet.
Kunu Márió ellen január 13-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság adott ki elfogatóparancsot garázdaság miatt. De nem ez az első ütközése a törvénnyel:
2020-ban közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott, 2022-ben zaklatás, 2023-ban és 2024-ben pedig kábítószer-birtoklás miatt is kereste a rendőrség.
Kép: police.hu
FRISSÍTÉS!
Nem sokkal cikkünk (és más lapok cikkeinek) megjelenése után váratlanul eltűnt a rendőrség honlapjáról a Kunu Márió körözéséről szóló felhívás. Egyelőre nem adtak magyarázatot arra, hogy miért került le a körözés az oldalról, és hogy elfogták-e a zenészt, megszüntették-e az eljárást, vagy adminisztratív ok áll a háttérben.
Lapunk kérdéseket küldött a rendőrségnek. Válaszuk esetén cikkünket frissítjük.
A zenésznek nem ez az első összetűzése a törvénnyel: 2020-ban közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott, 2022-ben zaklatás, 2023-ban és 2024-ben pedig kábítószer-birtoklás miatt is kereste a rendőrség.
Nem ez az első alkalom, hogy a kormányzati TikTok-videók zeneválasztása vitát vált ki. 2022-ben Szentkirályi Alexandra akkori kormányszóvivő egy obszcén szövegű kazah rapszámmal népszerűsítette a határkerítést, amiért később magyarázkodnia kellett. Tavaly pedig Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egyik videójához pedig a The Weeknd „Lassan akarlak megdugni a lámpafénynél” szöveget tartalmazó nótáját választották, ahol diáklányok rajongják körbe.
Marióról legutóbb azért írtunk, mert nyilvánosan összebalhézott, majd lökdösődött a Fekete Vonatból ismert Beattel. Mario akkori nyilatkozata szerint konfliktus mögött egy pénzügyi vita állt.
Miközben a rendőrség egy hete garázdaság miatt körözi Kunu Máriót, Orbán Viktor miniszterelnök épp az ő „Kimaradás” című dalával üzent a TikTokon a háborúból való kimaradásról.
FRISSÍTÉS: Kunu Márió időközben eltűnt a rendőrségi körözési listájáról. Részletek a cikk alján.
„Szánjunk két percet a kimaradásnak… Mi ki akarunk maradni. Nem egyszer kell kimaradni, itt minden héten ki kell maradni” – hangzik el a kormányfő hangja a videóban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világ távoli zugaiban, nehezen megközelíthető területeken ma is több száz olyan elszigetelt, úgynevezett „érintetlen” törzs él, amelyek soha nem találkoztak a modern világgal – és nem is kérnek belőle.
A Lex Fridman Podcast legutóbbi adásában Paul Rosolie természetvédő – a frissen megjelent Junglekeeper: What it Takes to Change the World című könyv szerzője – eddig soha nem látott felvételeket mutatott be az amazóniai Mashco Piro törzsről. A képeken meztelen férfiak állnak egy folyóparton a perui esőerdő mélyén, máshol csónakban ülnek, banánnal és kötelekkel megrakodva.
Az első találkozás még békésnek tűnt.
Énekeltek és kíváncsian méregették a dzsungel mélyéről előbukkanó törzs tagjai Paul Rosolie természetvédőt és csapatát. Aztán majdnem megölték az egyik társukat az Amazonas perui vidékén:
„Meztelenek voltak, a péniszüket felkötötték. Rendkívül kíváncsiak voltak. Feltartottam a kezem, ők is feltartották a kezüket, majd énekelni kezdtek. Az egyik barátom, a Junglekeepers egyik munkatársa banánt adott nekik”
– mesélte a természetvédő. A békés találkozó azonban másnap rémálommá vált. A banánt osztogató férfit egy nyílvessző terítette le. „A nyíl a lapockájánál hatolt be, a köldökénél jött ki, és majdnem megölte” – mondta Rosolie. A Junglekeepers csapata – akik hangsúlyozzák, hogy nem ők keresték a kapcsolatot, hanem a törzs közelítette meg őket – közben fontos részleteket tudott meg a Mashco Pirókról.
Nomádok. Nincsenek állandó településeik. Elsősorban majmokat és teknősöket esznek. Nem rituálisan. Nem kivételes alkalmakkor. Hanem azért, mert ez az elérhető fehérjeforrás.
Nincsenek főzőedényeik, ezért nem forralják fel a vizet. Elképzelhető, hogy nem is tudják, hogy a víz forrhat vagy megfagyhat, hiszen trópusi környezetben élnek. Valószínűleg azt sem tudják, hogy a világ egyes részei nem dzsungelnek néznek ki.
Bármennyire brutális is egy lapockán áthatoló nyílvessző, Rosolie szerint akár rosszabbul is végződhetett volna a történet. Az eset, amelyről a New York Post is beszámolt, ráirányítja a figyelmet a világ eldugott zugaiban élő több száz, a modern civilizációval soha nem érintkező törzsre.
„Teljesen önellátóan élnek a területeiken, és egyértelművé tették, hogy nem akarnak kapcsolatot”
– magyarázta Fiona Watson, a Survival International kutatási és érdekvédelmi igazgatója. „Ezt többféleképpen jelzik. Keresztbe tett nyilakat hagyhatnak a vadászösvényeiken, vagy rálőnek a felettük elszálló helikopterekre és repülőgépekre.”
Az előzőnél is tragikusabban végződött John Chau amerikai misszionárius próbálkozása 2018-ban. A férfi a vallását akarta elterjeszteni az Északi-Szentinel-szigeten élő szentinelézek között, akik azonban megölték.
Chau a figyelmeztető jelek ellenére is visszatért a szigetre, miután egy nappal korábban egy nyílvessző a Bibliájában állt meg.
Soha többé nem hallottak róla. „Úgy véljük, ők a legelszigeteltebb nép a bolygón” – mondta Watson, aki szerint a törzs tagjai a fotók alapján rendkívül egészségesnek tűnnek, halon és erdei állatokon élnek.
Brazíliában a Kawahiva törzsről valamivel többet tudni. A nagyjából 50 fős csoport folyamatosan vándorol, ideiglenes táborokat ver, és liánokból készít függőágyakat. „Hihetetlenül önellátóak. Amíg az erdő védett és áll, addig mindent megtermelnek maguknak” – állítja Watson. Egy másik brazil törzs, a Moxihatetema életmódjára pedig egy aranybányászati művelethez kapcsolódó légi fotózás derített fényt: egyetlen hatalmas, közös házban él a körülbelül 100 fős közösség.
A kapcsolatfelvétel veszélyeit a paraguayi és bolíviai Gran Chaco régióban élő Ayoreo törzs sorsa mutatja. A '60-as és '80-as években hittérítők hurcoltak be betegségeket, amelyekkel szemben a törzs tagjainak nem volt védettsége, és a járványok több halálos áldozatot követeltek.
Ma a túlélők a fővárosba járnak, hogy fellépjenek elszigetelten maradt rokonaik jogaiért, miközben földjeiket marhalegelők miatt tarolják le.
Hasonló veszély fenyegeti az indonéziai Hongana Manyawa törzset is, akiknek erdejét a föld alatt rejlő nikkel miatt bányásszák, egyre beljebb szorítva őket a területükről.
A pápuai térségben a Korowai törzs tagjai a fák fölé épített házaikban élnek, és bár korlátozottan érintkeznek a külvilággal, volt már példa békés kapcsolatfelvételre a kormányzat részéről egy egészségügyi program kapcsán. Megőrizték hagyományaikat, köztük sajátos gyógyítási módszereiket, valamint azt a rendszert, amelyben a férfiak és a nők elkülönülten élnek. Volt ugyan némi békés együttműködés, de ez inkább kivétel.
Nem ez a helyzet a szintén Pápua Új-Guineában élő Yaifo törzzsel. Benedict Allen brit felfedező mintegy 40 évvel ezelőtt az első nyugati emberként találkozhatott velük, és arról számolt be, hogy a törzs valószínűleg a fejvadászatot is gyakorolta.
Beszámolója szerint a Yaifóknál előfordult, hogy ellenségeiket megölték, a levágott fejeket pedig trófeaként megtartották. Allen maga is átesett egy beavatási szertartáson, amit úgy írt le, mint „a bolygó egyik legkegyetlenebb ceremóniáját”.
Watson hangsúlyozza, hogy ezek a törzsek, a Yaifótól a Mashco Piróig, mindennel rendelkeznek, amire szükségük van az általuk választott elszigeteltségben. „Amíg az erdő védett és áll, ezek az emberek képesek önállóan és függetlenül, teljes mértékben a földből megélni.” Watson hangsúlyozza: a Yaifók – csakúgy, mint a többi érintetlen törzs – mindazzal rendelkeznek, amire szükségük van. Pontosan ott, ahol élnek. És pontosan úgy, ahogy élni szeretnének: elszigetelten.
A világ távoli zugaiban, nehezen megközelíthető területeken ma is több száz olyan elszigetelt, úgynevezett „érintetlen” törzs él, amelyek soha nem találkoztak a modern világgal – és nem is kérnek belőle.
A Lex Fridman Podcast legutóbbi adásában Paul Rosolie természetvédő – a frissen megjelent Junglekeeper: What it Takes to Change the World című könyv szerzője – eddig soha nem látott felvételeket mutatott be az amazóniai Mashco Piro törzsről. A képeken meztelen férfiak állnak egy folyóparton a perui esőerdő mélyén, máshol csónakban ülnek, banánnal és kötelekkel megrakodva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kép: police.hu
