KULT
A Rovatból

Az anyukáját sokáig a nővérének hitte, drogfüggő és alkoholista volt, és egy szörnyű balesetben vesztette el a 4 éves kisfiát – Eric Clapton 80 éves

A zenei tehetsége és csodálatos dalai mellé bőven kijutott neki a tragédiákból is: sokszor csak elszenvedte, sokszor ő okozta. A kilencvenes évekre aztán leszámolt a démonaival.


Eric Patrick Clapton 1945. március 30-án született az angliai Ripley-ben. Az anyja, Patricia Molly Clapton mindössze 16 éves volt, amikor Eric megszületett, az apja, Edward Walter Fryer pedig a második világháború alatt Angliában állomásozó 24 éves katona volt, aki visszatért a feleségéhez Kanadába, még mielőtt Eric megszületett volna.

Az 1940-es évek közepén egy hajadon tinilány számára rendkívül nehéz volt egyedül felnevelni egy gyermeket, ezért Patricia szülei, Rose és a férje, Patricia mostohaapja, Jack Clapp pótszülőkként léptek a helyébe, és a sajátjukként nevelték fel Ericet.

A zenész tehát abban a hitben nőtt fel, hogy a nagyszülei a szülei és hogy az anyja a nővére. Jack és Rose soha nem fogadták őt örökbe törvényesen, de 1963-ig a gyámjai maradtak.

Eric vezetékneve egyébként Rose első férjétől és Pat apjától, Reginald Cecil Claptontól származik. Pat később férjhez ment egy katonához, és Kanadába, majd onnan Németországba költözött. Két lányuk és egy fiuk született.

Eric zenészcsaládban nőtt fel. A nagyanyja zongorázott, illetve a nagybátyja és az édesanyja is nagy zenerajongók voltak. A kisfiút csendes, udvarias, átlagon felüli, a művészetekre különösen fogékony tanulóként jellemezték. Az általános iskola első osztályában kezdte gyanítani, hogy valami nem stimmel, amikor a saját nevét „Eric Clapton”-nak, szüleiét pedig „Mr. és Mrs. Clapp”-nek írta. Kilencéves volt, amikor Pat a hatéves féltestvérével együtt látogatóba érkezett hozzájuk, akkor tudta meg az igazságot a származásáról. Ez természetesen teljesen lesokkolta őt, meghatározó pillanat volt az életében. Rosszkedvűvé és távolságtartóvá vált, és az iskolában sem igyekezett már megfelelni. Érzelmileg annyira megrázta őt ez az esemény, hogy megbukott egy fontos vizsgán, ezután Rose-ék egy másik iskolába küldték, végül a Holyfield Road School művészeti tagozatára került.

Huszonévesen már világsztár

1958-ra a rock and roll berobbant a világba, ami Ericre is nagy hatással volt, így a 13. születésnapjára egy gitárt kért. Egy olcsó, német gyártmányú Hoyer gitárt kapott, amin elég nehéz volt játszani az acélhúrok miatt, ezért félretette. 1961-ben, 16 évesen Eric aztán a Kingston College of Art hallgatója lett. Az egyéves próbaidő végén azonban eltanácsolták, mivel úgy találták, hogy ne feccöl elég munkát és energiát a tanulásba, mivel helyette folyton gitározott és bluest hallgatott.

1963 elején a 17 éves Eric csatlakozott első zenekarához, a Roostershez, de a banda még abban az évben feloszlott. Mielőtt teljes mértékben a zene felé fordult volna, munkásként tartotta fenn magát építkezéseken, ahol a nagyapja, Jack mellett dolgozott, aki kőműves volt.

1965 áprilisában John Mayall meghívta Ericet, hogy csatlakozzon zenekarához, a John Mayall's Bluesbreakershez.

Ezzel az együttessel Clapton megalapozta a hírnevét gitárosként, és kiérdemelte egyik becenevét, az „Istent”. Ez egyébként egy rajongójától származik, aki a londoni Islington metróállomás falára firkálta fel a következőt: „Clapton az Isten”.

Miután 1966 júliusában másodszor és utoljára elhagyta a Bluesbreakerst, Eric összeállt Jack Bruce-szal és Ginger Bakerrel, hogy együtt megalakítsák a Creamet. A kiterjedt amerikai turnézás és a három remek album (Fresh Cream, Disraeli Gears, Wheels of Fire) világszerte elismerést hozott a zenekarnak. A Cream tagjaként megszilárdította hírnevét, mint a rock egyik legjobb gitárosa, s már a húszas évei elején szupersztár lett belőle. Bár a Cream mindössze két évig működött, a rock egyik legnagyobb hatású együttesének tartják őket. Végül a tagok egója és állandó vitáinak súlya alatt esett szét a zenekar. Utolsó fellépésüket 1968. november 26-án a londoni Royal Albert Hallban tartották.

A Cream feloszlása után Clapton Steve Winwooddal, Ginger Bakerrel és Rick Grech-csel megalapította a Blind Faith-t, ám egy album és egy katasztrofális amerikai turné után ők is feloszlottak.

Depresszió, drogok, erőszak

1970 nyarán Eric megalakította a Derek and the Dominost Jim Gordonnal, Carl Radle-lel és Bobby Whitlockkal. A Dominos rögzítette a korszakalkotó rockalbumot, a Layla and Other Assorted Love Songst, rajta a ma már hatalmas sláger Laylával. Az album témáját egyébként Clapton viszonzatlan szerelme adta akkori jó barátja, George Harrison felesége, Pattie iránt. A zenekar pedig egy amerikai turné és a második album sikertelen felvételi kísérlete után feloszlott.

A Dominos felbomlása, az album kereskedelmi bukása és a viszonzatlan szerelem miatt Eric három évig heroinfüggő volt, és csak 1973 januárjában tudta maga mögött hagyni a drogokat. Sikerült újraindítania a karrierjét is két koncerttel a londoni Rainbow Theaterben, amelyet barátja, a The Who-ból ismert Pete Townshend szervezett neki. Ezek a koncertek fordulópontot jelentettek a karrierjében. 1974-ben pedig már új stílusban és hangzással jelentkezett újra a 461 Ocean Boulevard című albummal, amelyen már egyszerre volt gitáros, magabiztos énekes és zeneszerző is.

Ráadásul az a bizonyos viszonzatlan szerelem is viszonzásra lelt, 1979-ben ugyanis feleségül vette Pattie Boydot, aki addigra (1977-ben) elvált George Harrisontól. A házasságukat azonban beárnyékolták a férfi hűtlenkedései és a családon belüli erőszak.

Egy 1999-es interjú során a The Sunday Times újságírójának Clapton elismerte, hogy megerőszakolta és bántalmazta Pattie-t, amikor házasok voltak, mivel akkoriban ő „teljes mértékben” alkoholista volt, aki úgy érezte, hogy bármikor joga van a szexhez. 1984-ben, a Behind the Sun felvételei közben Clapton kapcsolatot kezdett Yvonne Kellyvel, az AIR Studios Montserrat menedzserével. Bár akkoriban mindketten házasok voltak (csak nem egymással), 1985 januárjában született egy lányuk, Ruth létezését azonban mindaddig eltitkolták a nyilvánosság elől, amíg a média 1991-ben ki nem derítette, hogy a kislány Claptoné.

Eric és Pattie egyébként sikertelenül próbáltak gyermeket vállalni. 1984-ben még mesterséges megtermékenyítéssel is próbálkoztak, de sajnos vetélésekkel szembesültek.

A házasságuk alatt Claptonnak viszonya volt Lory Del Santo olasz modellel is, aki 1986. augusztus 21-én adott életet a fiuknak, Conornak. Clapton és Boyd később, 1989-ben váltak el, miután Pattie „teljesen összetört”, amikor a férfi bevallotta, hogy teherbe ejtette Del Santót.

Kétségtelenül legenda

Eric a 461 Ocean Boulevard után mindenesetre minden egyes albummal újra feltalálta magát zeneileg. Majd 1985-ben új közönségre talált, miután fellépett a Live Aid nevű világméretű jótékonysági koncerten (ahol a Queen is legendás koncertet adott), majd az olyan sikeres albumok, mint az August, a Journeyman és a Crossroads továbbra is a köztudatban tartották őt. A nyolcvanas évek közepétől filmek és sorozatok zeneszerzőjeként is karriert csinált. Az ő nevéhez fűződik többek között A sötétség pereme (1985) című minisorozat, a Halálos fegyver-filmek (1987, 1989, 1992, 1998), A hallgatag bunyós (1988), az Idegenek áldozata (1989), a Drog (1991), A furgon (1996), A csodabogár (1996), az Éhkoppon (1997), valamint a Velem vagy nélküled (1999) című mozifilmek aláfestő zenéi és betétdalai. A karrierje pedig talán 1992-ben ért a csúcsra a Grammy-díjas Tears In Heaven című kislemez megjelenésével.

<

1994-ben Eric visszatért a bluesos gyökereihez a From The Cradle című albummal, amely tisztelgés volt a zenei hősei előtt, és bluesklasszikusok feldolgozásait tartalmazta. Az azóta eltelt 30 évben pedig további 10 stúdióalbumot adott ki (Pilgrim, Reptile, Mr. and Mrs. Johnson, Sessions for Robert J., Back Home, Clapton, Old Sock, I Still Do, Happy Xmas, Meanwhile), a legutóbbit éppen tavaly, 2024 októberében, ami jól mutatja, mennyire aktív még ma is, immár nyolcvanévesen.

Aztán ott van még a több mint 200 egyéb felvétel és vendégszereplés más előadók koncertjein és albumain Aretha Franklintől Zuccheróig.

Az első rögzített vendégmunkája Otis Spann számára készült 1964 májusában, a legismertebb pedig talán az, amikor 1968 szeptemberében gitárjátékával járult hozzá George Harrison While My Guitar Gently Weeps című szerzeményéhez.

Eric azonban hallható többek között Gary Brooker, Bob Dylan, Bob Geldof, Elton John, Carole King, John Lennon és Yoko Ono, Stephen Stills, Sting, valamint Roger Waters lemezein is, illetve meglepetésvendégként lépett színpadra B.B. King, a Rolling Stones, Jimmie Vaughan, Prince, Tina Turner, Carlos Santana, Sheryl Crow, Willie Nelson, Luciano Pavarotti és az Allman Brothers Band fellépésein, hogy csak néhányat említsünk.

Több mint 50 évnyi turnézással a háta mögött már több mint 3000 koncertet adott hat kontinens 58 országában, és több mint 2 milliárd ember előtt játszott. Joggal nevezhetjük őt az egyik legnagyobb zenei legendának.

Tele volt a pohár

A hetvenes évek végére egyébként a heroinfüggőségét alkoholfüggőséggel váltotta fel. Az évtized hátralévő részében és az 1980-as években a magánélete és a munkája is sokat szenvedett az alkoholizmusa miatt. Szerencsére ezt ő is felismerte, és 1982 januárjában bevonult a Hazelden Addiction Treatment Centerbe. Majd évekkel később visszaesett, ezért másodszor is részt vett a programon. Eric saját elmondása szerint 1987 óta józan, a leszokását pedig az Anonim Alkoholisták 12 lépésének segítségével érte el (1994-ben ráadásul a cigit is végleg letette).

Több mint harminc éve pedig elkötelezte magát a függőségben szenvedőkkel való foglalkozás mellett. 1998 februárjában Clapton bejelentette a Crossroads Centre megnyitását, ami egy függőségkezelő központ Antiguán, amely a 12 lépéses modellt követi. Egyik alapelve, hogy ellátást nyújtson a Karib-térség legszegényebbjei számára, akik saját erőből nem engedhetik meg maguknak a kezelést.

Zuhanás

1991. március 20-án következett be Clapton életének legnagyobb tragédiája.

A Lory Del Santótól született, akkor még csupán négyéves kisfia, Conor ugyanis szörnyethalt, miután kizuhant Lory egy barátnője New York-i lakásának 53. emeleti hálószobaablakából.

Clapton egy közeli szállodában volt a fia halálának idején, és éppen arra készült, hogy felvegye őt, s elvigye ebédelni, valamint egy látogatásra a Central Park Állatkertbe. A borzalmas hírt Lory egy hisztérikus telefonhívás során közölte a zenésszel. Miután Eric felfogta, mi történt, állítása szerint úgy érezte, mintha „lesétált volna a világ pereméről”, amikor pedig a helyszínre sietett, az volt az érzése, „mintha valaki más életébe sétált volna bele.” Az első személy, aki részvétet nyilvánított Clapton felé, jó barátja és gitáros társa, Keith Richards volt, aki maga is elvesztette a kisfiát, Tarát 1976-ban. Conor temetésére március 28-án került sor a Szent Mária Magdolna templomban Clapton szülővárosában, a Surrey-i Ripley-ben, a kisfiút a templom temetőjében helyezték örök nyugalomra. Clapton a gyászát a Tears In Heaven (1991) című dalban fejezte ki, amelyet Will Jenningsszel (aki az 1983-as Garni-zóna és az 1997-es Titanic betétdalaiért Oscar-díjat is kapott, 2024. szeptember 6-án hunyt el 80 évesen) közösen írt. A 35. Grammy-díjátadón Clapton hat Grammy-díjat kapott a Tears I Heavenért és az Unplugged albumáért.

A zene szeretete örökké

Claptont egyébként az élete során olyan ismert nőkkel hozták össze több-kevesebb valóságalappal a lapok, mint Janis Joplin (1970), az idén januárban elhunyt Marianne Faithful (1971), Carla Bruni (1989-1991), Valeria Golino (1991), Patsy Kensit (1991), Naomi Campbell (1993), Cher (1995), Sharon Stone (1995) vagy Sheryl Crow (1998-2000).

56 éves korában, 2002. január 1-jén állt másodszor az oltár elé, a nála 31 évvel fiatalabb, akkor 25 éves Melia McEneryt vette el, akivel máig együtt vannak. A párnak három lánya született: Julie Rose (2001-ben), Ella Mae (2003-ban) és Sophie (2005-ben).

Amikor 2015 márciusában betöltötte a 70. életévét, Clapton bejelentette, hogy visszavonul a világkörüli turnézástól, de hangsúlyozta, továbbra is szándékában áll új dalokat rögzíteni, és fel is fog lépni időnként, mivel a zenélés iránti szeretete nem hagyott alább.

A karrierje során természetesen számos díjat és elismerést kapott, nem utolsósorban például összesen 18 Grammy-díjat. A Rock and Roll Hall of Fame egyetlen háromszoros beiktatott tagja a The Yardbirds és a Cream tagjaként, valamint szólóelőadóként. 1994-ben II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom Rendjének tisztjévé avatta, 2004-ben pedig a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka címet adományozta neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Véresre kaparta a falat a 27 éves Soós Imre, mégis öngyilkosságnak zárták le a halálát
A Jászai Mari-díjas színészt 1957-ben feleségével együtt találták holtan egy budai lakásban, gázmérgezés végzett velük. A helyszíni nyomok és egy későbbi ügynöki jelentés azonban idegenkezűségre utalnak.


Egy 27 éves filmsztár, akit egy ország imádott, és akinek a nevét a cannes-i filmfesztivál után a nemzetközi sajtó is megjegyezte, holtan fekszik egy budai lakás teakonyhájában. A levegő sűrű a gáztól. A hivatalos közlemény szerint Soós Imre és felesége, dr. Perjési Hedvig 1957. június 20-án önkezével vetett véget életének. A kortársak és a későbbi nyomok azonban egy egészen más, sötétebb történetet mesélnek: a színész körmei véresek voltak, az ajtót, a küszöböt és a falat kaparta, mintha utolsó erejével is menekülni próbált volna. Ma, születésének 96. évfordulóján, február 12-én az ő pályája és máig lezáratlan tragédiája elevenedik fel.

Ki volt ez a fiatalember, aki ilyen rövid idő alatt a magyar filmtörténet kultikus alakjává vált?

Soós Imre 1930. február 12-én született Balmazújvároson. A legenda szerint a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol mezítláb, elementáris erővel szavalta Petőfit. Ezzel az ösztönös, mégis fegyelmezett játékkal, jellegzetes, fátyolos hangjával robbant be a köztudatba. Pályája üstökösként ívelt felfelé: 1952 és 1955 között a Debreceni Csokonai Színház, majd haláláig a budapesti Madách Színház tagja volt.

1954-ben, mindössze 24 évesen Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Olyan klasszikus szerepekben bizonyított, mint Shakespeare Rómeója vagy Benedek a Sok hűhó semmiért-ből.

A filmvászon tette országosan ismertté. Olyan alkotásokban játszott, mint a Talpalatnyi föld, a Lúdas Matyi és a Liliomfi. A csúcsot és a nemzetközi áttörés lehetőségét Fábri Zoltán 1955-ös remekműve, a Körhinta hozta el. A filmben Törőcsik Marival alkotott párosa a magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb kettőse. A film ikonikus táncjelenete a felszabadulás és a szerelem szimbólumává vált.

A Körhintát 1956-ban a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatták, ahol a fiatal francia kritikus, François Truffaut is lelkendezve írt róla. Törőcsik Mari évtizedekkel később egy rövid mondattal utalt a forgatáson szövődött különleges kapcsolatra: „…kicsit egymásba is szerettek.”

A sikerek mögött azonban egyre mélyülő belső vívódás húzódott. A Rákosi-korszak kultúrpolitikája ráerőltette a „paraszti hős” skatulyáját, amiből kétségbeesetten próbált kitörni. Az 1956-os forradalom utáni légkör, szerelme, Ferrari Violetta disszidálása és a szakmai mellőzöttség érzése idegösszeomláshoz vezettek.

A János Kórházban kezelték, itt ismerkedett meg a nála tíz évvel idősebb orvossal, dr. Perjési Hedviggel, akit hamarosan feleségül vett. Ez a kapcsolat pecsételte meg a sorsát.

A hivatalos verzió, amit a Népszabadság 1957. június 22-i száma is közölt, egyértelmű volt: „…holtan találták Soós Imre 27 éves színművészt és feleségét… a rendőri bizottság megállapította, hogy … világítógázzal öngyilkos lett.” A lakás belülről volt bezárva. Az Index által feltárt későbbi visszaemlékezések és dokumentumok azonban rémisztő részleteket tártak fel.

A helyszínen egy cédulát találtak, amelyen állítólag ez állt: „Anyu, ne bántsatok senkit, én vagyok a gyilkos.” A mondatot Perjési Hedvig testvére idézte fel. Egy, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött ügynöki jelentés még sötétebb képet fest a nőről, aki a jelentés szerint korábban már megpróbálta megölni előző vőlegényét.

„Már régen az öngyilkosság volt a mániája… Altatót fecskendezett vőlegényébe, de annak volt annyi ereje, hogy a kinyitott gázcsapot elzárja” – áll a dokumentumban.

A jelek arra utalnak, hogy a felesége beadott neki valamilyen szert, majd megnyitotta a gázcsapot. Soós Imre felébredhetett a kábultságból, és utolsó erejével próbált menekülni, de a bezárt ajtón már nem jutott ki. A gondos, teljes körű vizsgálat elmaradt, a halálesetet gyorsan lezárták kettős öngyilkosságként. Soós Imre sírja a Farkasréti temetőben található, a Nemzeti Sírkert részeként védelem alatt áll. Rövid, de annál fényesebb pályája, a Körhinta nemzetközi sikere és halálának máig tisztázatlan körülményei legendává tették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Még nincs vége A Nagy Ő-nek: a finálé után kibeszélőműsor indul, Kiara Lord is visszatér
Az utolsó adás után a párkereső műsor főszereplői utoljára gyűlnek össze, hogy egymás szemébe mondják az igazságot. Kiderül az is, milyen kapcsolatban van a forgatások óta Stohl András a végső választottjával.


Péntek este véget ér A Nagy Ő legújabb évada, a nézők pedig végre megtudják, hogy a népszerű színész-műsorvezető, Stohl András kit választ: Kiara Lordot vagy Kiss Krisztát.

Az utolsó epizód után azonnal indul a kibeszélőműsor, amelyben a főszereplők együtt idézik fel a forgatások legemlékezetesebb pillanatait és a végső döntésig vezető utat.

A műsor lehetőséget ad arra is, hogy a párjelöltek és Stohl András egymás szemébe mondják az igazságot. A beszélgetéseket a realityhez hasonlóan Lékai-Kiss Ramóna vezeti majd, a nagy Ő mellett pedig Kiara, Kriszta, Böbe és Gina térnek vissza egy utolsó közös szereplésre.

Az előzetesből kiderül, hogy a hölgyek nem fognak finomkodni egymással. Böbe például elmondja, hogyan élte meg a sárga rózsás incidenst, és kiderül az is, hogy Kiara megsajnálta-e őt az ellopott randi miatt. A nézők arra is választ kapnak, mi lehetett volna András és Gina között, ha a szőkeség megnyílik a férfinak. Kiderül, melyik nővel kapcsolatban ismeri el Stohl András, hogy rengeteg hibát követett el vele szemben, és még csak észre sem vette, hogy hibázik.

A színész-műsorvezető azt is elárulja majd, milyen kapcsolatban van a forgatások óta a választottjával, akit a péntek esti fináléban fog megnevezni.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Imádtad a Stranger Things-et? A Duffer Brothers most előjött egy új, nagyon nyugtalanító sorozattal
Új sorozatukban a menyasszonyt egyetlen, kegyetlen kérdés gyötri az oltár felé menet. A Netflix hátborzongató előzetese szerint a válasz egy rémálomba taszít. Mutatjuk a videót.


Volt már olyan borzalmas érzésed, hogy valami szörnyűség leselkedik rád a sarkon túl? Pontosan erről szól a Netflix legújabb, nyolcrészes horrorja, a Something Very Bad Is Going To Happen, magyarul valószínűleg a Nagyon rossz előérzetem van címmel megy majd, amelynek mind a 8 epizódja március 26-án érkezik. A főszerepben Camila Morrone és Adam DiMarco látható, a kreatív felügyeletet pedig a Stranger Things alkotói, a Duffer fivérek biztosítják – írta a LADbible.

A történet egy fiatal pár esküvője körül bonyolódik, ahol a menyasszony, Rachel egyre inkább retteg attól, hogy élete legrosszabb döntését készül meghozni.

A sorozatot a házasság Carrie-jeként és Rosemary gyermekeként emlegetik, ami egy fokozódó paranoiára épülő pszichológiai horrort ígér. Az első, egyperces előzetes ezt a nyomasztó hangulatot erősíti: miközben a menyasszony az oltár felé vonul, a képeket nyugtalanító látomások, torz, vészjósló mosolyok és különböző szereplők ismételt bocsánatkérései szakítják meg. A feszültség a csúcspontjára ér, amikor egy hang felteszi a kérdést: „Biztos vagy benne, hogy ő az igazi?”.

A sorozat mögött Haley Z. Boston áll alkotóként, a rendezői székben pedig a Baby Reindeer egyik rendezője, Weronika Tofilska mellett Axelle Carolyn és Lisa Brühlmann is helyet foglalt.

„Imádom a horrort. Teljesen természetes közeg számomra: így dolgozom fel a saját érzelmeimet, érzéseimet, és így értem meg a világot is.” – nyilatkozta Boston a Netflix Tudum nevű magazinjának. Hozzátette, a horror szerinte lehetővé teszi a tabunak számító érzések felfedezését.

„Szerintem a horror lehetőséget ad arra, hogy tabunak számító érzéseket is megvizsgáljunk, és ezeknek a félelmeknek valódi formát, igazi súlyt adjunk.”

Az alkotó azt is elárulta, hogy az ihletet egy gyerekkori beszélgetés adta az anyjával. „Amikor gyerek voltam, anyukám azt mondta nekem: „Csak arra kell figyelned, hogy ne a rossz emberhez menj feleségül”

– mondta, majd elárulta: „A sorozat arról a félelemről szól, hogy az ember a rossz emberhez megy”

A rettegő menyasszonyt Camila Morrone, vőlegényét pedig Adam DiMarco alakítja. A szereplőgárdában olyan nevek is feltűnnek, mint Jennifer Jason Leigh, Ted Levine, Jeff Wilbusch, Karla Crome és Gus Birney. A közönség első reakciói alapján nagy az érdeklődés.

„A cím és a főszereplők korábbi munkái alapján egy hangulatos, pszichológiai thrillerre vagy egy sötét presztízsdrámára számítok” – írta egy kommentelő.

„Ennek az előzetesnek komoly esküvői horror energiája van. Nézni fogom” – fogalmazott egy másik, míg egy harmadik hozzátette: „Na, ez valami izgalmas és borzongató. Alig várom, hogy lássam.”

A gyártásért a Duffer fivérek cége, az Upside Down Pictures felelt, a Baby Reindeer-ből ismert Weronika Tofilska pedig a nyolc epizódból négyet rendezett. Aki kíváncsi, jelölje be a naptárában március 26-át – ez az esküvő garantáltan nem a boldog befejezésről fog szólni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Daenerys Targaryen Mácsai Pállal kémkedik a Budapesten forgatott Poniesban – Hetvenes évek, összeesküvések, átverések, magyar színészek
Emilia Clarke és Haley Lu Richardson számunkra ismerős utcákon és tereken próbálják kinyomozni, kik és miért ölték meg CIA-s férjeiket.


Susanna Fogel író-rendező-producer főként női történetekkel, nőkről szóló, a nőket különféle, sokszor férfiak helyébe helyező sztorikkal pakolta tele a filmográfiáját. Hozzá kapcsolódik például A légikísérő és az Anne Frank bújtatója című sorozatok, az Éretlenségi című vígjáték forgatókönyve, vagy a Magyarországon forgatott, 2018-as A kém, aki dobott engem, amit egyúttal meg is rendezett. S úgy tűnik, megtetszett neki a kémtéma, sőt, kis hazánk is, ugyanis ezúttal újra ötvözte a kettőt. Ismét Budapestre utazott a stábjával, hogy leforgassa az íróként, producerként, rendezőként és kreátorként is jegyzett Ponies című hidegháborús dráma-thrillersorozatot (nálunk a SkyShowtime-on látható). S bár eddigi darabjai főként a nevettetés nemes céljával készültek, ezúttal Fogel komolyabb vizekre evezett, bár a humort így sem tudta teljesen mellőzni, úgy tűnik, az már mindig a lényének része marad. És ez jól is van így.

A Poniesban rengeteg budapesti helyszínt ismerhetünk fel, bár csodaszép fővárosunk ezúttal sem önmagát alakítja: mint oly sokszor, most is Moszkvának álcázza magát.

1977-ben járunk. Két „PONI”, azaz „person of no interest” (a hírszerzés nyelvén „érdektelen személy”) névtelenül dolgozik titkárnőként az amerikai nagykövetségen. Egészen addig, amíg férjeiket (John Mcmillan, Louis Boyer) rejtélyes körülmények között meggyilkolják, a két nő pedig úgy dönt, kiderítik, mi történt a párjaikkal, és beállnak CIA-ügynöknek. Bea (Emilia Clarke) egy komoly, túlképzett, szovjet bevándorlók oroszul is beszélő gyermeke. Társa, Twila (Haley Lu Richardson) pedig egy kisvárosi lány, aki ugyanolyan nyers, mint amennyire félelem nélküli. Együtt dolgoznak azon, hogy feltárjanak egy szerteágazó hidegháborús összeesküvést, és megoldják azt a rejtélyt, amely miatt özvegyek lettek.

A Poniesban tehát Susanna Fogel folytatja hagyományát, és érdekfeszítően mesél két nőről, akik egy abszolúte férfiak uralta világban (nem elég a kémes terep, a nőket lenéző tematikára még a korszak is rátesz egy lapáttal) kénytelenek boldogulni beépített ügynökökként, noha semmiféle ilyen képzésük nem volt korábban. Titkárnők voltak és feleségek. Viszont mindketten eszesek, elszántak és bátrak, mindez pedig már elég is ahhoz, hogy a KGB elleni életveszélyes játszmába kezdjenek, ráadásul szovjet felségterületen. Gyorsan be is indulnak az események, amikor felbukkan egy kegyetlen KGB-ügynök, Andrej (Artjom Gilz), és randevúra hívja Beát…

A Ponies alaphangon egy szórakoztató, fordulatos, időnként könnyed, máskor pedig meglepően erőszakos és komor kémjátszma. Nekünk, magyaroknak mégis sokkal emlékezetesebb és érdekesebb néznivaló lesz, természetesen a hazai vonatkozásoknak köszönhetően.

Valószínűleg kétszer kell majd megnéznünk az epizódokat, hiszen az első megtekintés minden bizonnyal azzal fog telni (a budapestieknek legalábbis feltétlenül), hogy próbáljuk felismerni vagy kideríteni, melyik külső jelenetet a főváros melyik pontján rögzítettek, mely idegen városelemeket tettek be az utómunka során CGI-jal a magyar látképbe (Kreml, sztálinkák stb.), s egyáltalán melyik utcát vagy teret látjuk épp? Így viszont lemaradunk a pergő párbeszédekről és a szereplők közti dinamikákról. Saját tapasztalat, újra kell nézni majd ezt-azt, higgyétek el!

Mivel itthon forgott, az is elkerülhetetlen volt, hogy feltűnjenek benne kiváló magyar színészek is, jöhet tehát az arcfelismerős játék is! A legnagyobb szerepeket Walters Lili (Senki szigete, Egynyári kaland, Drakulics elvtárs, Űrpiknik, Apatigris) és Mácsai Pál (Hanussen, Torzók, A temetetlen halott, Rokonok, Testről és lélekről, Terápia, A besúgó) kapták az összesen nyolc részt számláló Poniesban: előbbi a fiatal, szovjet piaci árust, Ivannát, utóbbi a kémkiképző Emile-t alakítja. Rajtuk kívül pedig olyan hazai arcokat lehet még felismerni kisebb szerepekben, mint Törőcsik Franciska (ő manapság sehonnan sem hiányozhat), Trokán Nóra, Fehér Panna, Ferencz Attila, Bartos Ágnes, Karácsonyi Zoltán, Holl Zsuzsanna, Schmidt Sára, Mészáros Piroska, Szóka Roland vagy Törköly Levente.

Mácsai és Walters egyébként nagyot is játszanak, abszolút egyenrangúak a nemzetközi sztárokkal és a főszereplőkkel. Emilia Clarke (Trónok harca, Solo: Egy Star Wars történet, Mielőtt megismertelek, Múlt karácsony, Titkos invázió) és Haley Lu Richardson (A Fehér Lótusz, Egy magányos tinédzser, Széttörve, Két lépés távolság, Nemterhes) egyébként emlékezetes páros, nyilván a karakterek, Bea és Twila elütő személyiségjegyei miatt is, jól kiegészítik egymást. Az egyik a laza, nagydumás és jól improvizáló, a másik a megfontolt, konszolidált és eltökélt.

Abban viszont megegyeznek, hogy mindkettejük számára új ez a kémesdi, így eleinte meg vannak rettenve, de szívesen vesznek részt benne eddigi életük után, amelyet főként a sarokban töltöttek. Így örömmel lépnek most az előtérbe, és veszik kezükbe az események irányítását.

A Ponies nem találja fel a spanyolviaszt, és nem is rukkol elő igazán forradalmi dolgokkal, de erős alapokról indul, amikből érdekes és izgalmas sztoriszálakat fejt ki. Igazából szinte ugyanaz a helyzet itt is, mint Susanna Fogel korábbi filmjében, A kém, aki dobott engemben Mila Kunisszal és Kate McKinnonnal, csak most a hetvenes években járunk, komolyabb az atmoszféra, és nagyobbak a tétek. S persze a színvonal is megugrott a pozitív irányba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk