FELFEDEZŐ
A Rovatból

Árpa Attila: Ha Varga Judit nem írja alá a kegyelmi döntést, Magyar Péter valószínűleg a Fidesz soraiban tapsolna

Árpa Attila színész-producer egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a TISZA Párt vezetőjéről. A bejegyzés szerint a kegyelmi ügy volt a fordulópont, ami a Fidesz „nemezisét” megteremtette.


Árpa Attila színész-producer hétfőn az Instagramon fejtette ki a véleményét Magyar Péter politikai színre lépéséről.

„Engem most nem is a politika érdekel, hanem a történet, és maga az ember. Az életben, az irodalomban, és a popkultúrában egyaránt” – kezdi bejegyzését, majd rátér a meglepő párhuzamra. „Kedvenc karaktereim közé tartozik Edmont Dantes és Bruce Wayne. Nyugodtan lehet most gúnyolódni rajtam azért, mert Batmant és Monte Cristo grófját állítom párhuzamba Magyar Péterrel, de elmagyarázom szívesen.”

„A Fidesz ugyanis megteremtette a saját szörnyét, a saját nemezisét.”

Árpa a posztjában a kiindulópontot is pontosan megnevezi, szerinte a kegyelmi ügy volt az a fordulópont, ami elindította a folyamatot.

„Mert ha Varga Judit nem írja alá 2023. április 27-én a K. Endrének szóló kegyelmi döntést, akkor Magyar Péter ma este valószínűleg a Fidesz soraiban tapsolna, és Orbán Viktor győzelmének örülne.”

Úgy véli, a kezdeti személyes motivációk mára egy nagyobb üggyé nőtték ki magukat. „Meglehet, hogy kezdetben valóban a bosszú és a sértettség táplálta ezt az indulatot, ám mára mindebből valami jóval nagyobb formálódott:

egy küzdő ember alakja, aki a szabadság és az igazság eszméjét szolgálja, és azon fáradozik, hogy Magyarország élhetőbb, tisztább és méltóbb hellyé váljon.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Látható sérülés nélkül halt meg veszettségben egy 11 éves fiú, miután denevér repült az arcára
Egy 11 éves ontariói fiú vesztette életét veszettségben, miután egy denevérrel érintkezett alvás közben. A most publikált orvosi esettanulmány szerint ez volt az első ilyen haláleset a régióban 1967 óta.


Egy 11 éves fiú arra ébredt egy észak-ontariói nyaralóban, hogy egy denevér fekszik az orrán és a száján. A fiú lesöpörte magáról az állatot, amit az apja befogott, majd elengedett. Mivel a gyereken nem látszott sem harapás, sem karmolás nyoma, a család nem fordult orvoshoz, a fiú később két hét intenzív kezelés után mégis meghalt. A tragikus esetről és annak tanulságairól június 29-én jelent meg egy részletes orvosi esettanulmány a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című szaklapban.

A 2024-es eset volt az első helyben szerzett emberi veszettség-megbetegedés Ontarióban 1967 óta.

A publikáció szerint a denevérrel való érintkezés után 19 nappal kezdődtek a fiú tünetei: zsibbadást, bizsergést és duzzanatot érzett az arca jobb oldalán, majd gyakori hányás is jelentkezett

– írta a LADbible.

Először vírusellenes gyógyszert kapott, de állapota rohamosan romlott. Másnap, amikor visszavitték a kórházba, már zavart volt, elmosódott a beszéde, nyelési nehézségei és hallucinációi voltak. Az orvosok ekkor diagnosztizálták a veszettséget, de már nem tudták megmenteni. Két hét után lekapcsolták az életfenntartó gépekről.

A betegség tüneteinek megjelenése után a kimenetel szinte mindig végzetes. Dr. Brian Hummel gyermekinfektológus, az esettanulmány egyik szerzője a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.

„Ha kialakul a tünetes veszettségfertőzés, az szinte kivétel nélkül halálos. De ha a megelőző kezelést a tünetek megjelenése előtt megkapja az ember, az szinte kivétel nélkül sikeres”

– magyarázta a szakember a posztexpozíciós profilaxis (PEP) nevű eljárásra utalva, ami egy oltássorozatból és ellenanyag adásából áll.

A legfontosabb tanulság, hogy a fertőzéshez nem feltétlenül szükséges látható sérülés. Egyes denevéreknek olyan apró fogaik vannak, hogy a harapásuk észrevétlen maradhat. A vírus a nyálukkal a bőrön lévő apró, akár láthatatlan sérüléseken vagy a nyálkahártyán (szem, orr, száj) keresztül is bejuthat a szervezetbe. Észak-Amerikában az emberi veszettség eseteinek döntő többsége denevérrel való érintkezésre vezethető vissza, ami sokszor halálesettel végződik.

A kanadai orvosi folyóiratban megjelent tanulmány ezért egyértelmű üzenetet fogalmaz meg mind a lakosság, mind az egészségügyi dolgozók számára.

„Bármilyen közvetlen ember–denevér kontaktus, még látható harapás vagy karmolás nélkül is, a megelőző kezelés szükségességét veti fel, amit a közegészségügyi hatósággal meg kell beszélni” – áll a közleményben.

A szakértők szerint bármilyen fizikai érintkezés magas kockázatúnak számít, különösen, ha az a fejet, az arcot vagy a kezeket érinti. A kanadai hatóságok idén áprilisban frissítették is az erre vonatkozó ajánlásukat, amely szerint a denevérrel való érintkezés után szinte mindig javasolt a megelőző kezelés megkezdése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Végre kiderült, ki volt a Mount Everest leghíresebb halottja: DNS-teszttel azonosították a híres „Zöld bakancsost”
Azonosították a hegyen hátborzongató tájékozódási ponttá vált zöld bakancsos holttestet. A férfi az 1996-os Everest-katasztrófában halt meg. A hatóságok már keresik a csapatot a földi maradványok lehozatalára.


Harminc év után végre nevet kapott a Mount Everest egyik közismert holtteste: a hegymászók által csak „Green Boots”-ként (Zöld bakancs) emlegetett áldozatot egy DNS-vizsgálat alapján az indiai Dorje Morupként azonosították. Az indiai határrendészet már meg is kezdte egy olyan művelet előkészítését, amelynek célja, hogy a maradványokat még a nyáron lehozzák a hegy tibeti oldaláról – írta a The Guardian.

Az indiai kormány közbeszerzési portálján megjelent egy tender, amely egy „Phase II Retrieval operation” elnevezésű küldetésre keres erre szakosodott céget. A kiírás egyértelműen Dorje Morup földi maradványainak lehozatalát nevezi meg feladatként.

A műveletet a rendkívül veszélyes, 8000 méter feletti halálzónában kell végrehajtani, ahol a helikopteres mentés már lehetetlen.

A tervek szerint legalább hat, extrém magassági mentésekben jártas serpára lesz szükség, hogy a jégbe fagyott, akár 200 kilogrammosra becsült testet lehozzák a hegyről. A holttest kiléte évtizedekig vita tárgya volt, de az indiai határrendészet tenderdokumentuma és az AFP hírügynökség által látott iratok szerint elvégzett azonosítás most lezárhatja a vitát.

Morup, valamint két társa, Tsewang Paljor és Tsewang Samanla az indiai határrendészet expedíciójának tagjai voltak. 1996. május 10-én a Mount Everest északi, tibeti oldalán kísérelték meg a csúcstámadást, amikor a csúcs közelében súlyos hóviharba kerültek.

Míg a csapat három tagja visszafordult, ők hárman folytatták az utat, de soha nem tértek vissza. Az 1996-os májusi katasztrófában összesen nyolc hegymászó halt meg.

Morup holtteste a feltűnő, méregzöld Koflach-bakancsok miatt vált az északkeleti útvonal hátborzongató tájékozódási pontjává.

A holttestek lehozatala a Mount Everestről mindig komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel. Guy Cotter új-zélandi hegymászó, az Adventure Consultants vezetője szerint a családok számára lezárást hozhat, ha visszakapják szerettük maradványait.

„A családok számára a holttest visszaszerzése a hegyről lezárást jelent, mindaddig, amíg ez nem sodor másokat indokolatlan kockázatba” – nyilatkozta.

A dilemma magyar vonatkozásban is ismert: Suhajda Szilárd felesége korábban úgy döntött, nem kéri a hegymászó holttestének lehozatalát a hegyről, részben a mentőcsapatot fenyegető veszélyek miatt.

A mostani akció egy szélesebb körű kezdeményezés része is, amely a Mount Everest megtisztítását célozza a felhalmozódott szeméttől és a hátrahagyott holttestektől. A nepáli hatóságok az utóbbi években több szigorítást is bevezettek, például kötelezővé tették a hegymászók számára, hogy a saját ürüléküket is lehozzák a hegyről.

A „Green Boots” kiemelésére irányuló misszió a tervek szerint a nyári hónapokban zajlana.

A siker több tényezőtől függ: meg kell találni a megfelelő, tapasztalt mentőcsapatot, be kell szerezni a kínai hatóságok engedélyeit a tibeti oldalon végzett munkához, és szükség lesz egy kedvező időjárási ablakra is a monszun idején. Ha minden a tervek szerint halad, Dorje Morup földi maradványait Katmandun keresztül szállíthatják vissza Indiába, hogy harminc év után végre végső nyugalomra leljen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Új lánynevek kerültek a toplistára, több régi kedvenc viszont kiesett a legkedveltebb nevek közül
A 2025-ös hivatalos népszerűségi rangsor szerint több új név is kedvenc lett. Az Ajsa és a Luna is bekerült a száz leggyakoribb közé. A változás olyan, korábban kedvelt neveket szorított ki, mint a Zita és a Dalma.


Jelentősen átrendeződött a száz legnépszerűbb magyar lánynév listája: hét új név tört be a leggyakoribbak közé, miközben több, évek óta stabilnak hitt kedvenc kiszorult a toplistáról. A 2025-ös adatokat összegző rangsor szerint az új belépők között egyszerre vannak jelen a nemzetközi trendeknek megfelelő, modern hangzású nevek és a régről visszatérő klasszikusok – írta az nlc.hu.

Az új kedvencek az Ajsa, a Borka, a Franciska, a Luna, a Miléna, a Nadin és a Zoja lettek.

Az újonnan bekerültek miatt pedig hét, korábban listás névnek búcsúznia kellett. A lista alján zajló kiélezett verseny jól mutatja, hogy a szülők egyre bátrabban nyúlnak a ritkább nevekhez is.

A kiesők között van az Auróra, a Vörösmarty Mihály által alkotott Dalma, a mitológiai eredetű Diána, valamint a Lana, a Regina, a Vanda és a Zita is.

A toplista középmezőnyében is komoly mozgások történtek. Szembetűnően nagyot ugrott előre a Lara és az Izabella népszerűsége, miközben a Lilien és a Nóra némileg veszített vonzerejéből, de mindketten a száz legkedveltebb név között maradtak. A korábban stabil pozíciót elfoglaló Laura és Alíz helyét a friss rangsorban a Kamilla és a Lili vette át.

Az élmezőny stabilitása ugyanakkor nem ingott meg. A prímet továbbra is a Hanna, a Luca és a Zoé viszi, de szorosan követi őket az Emma, az Anna, az Olívia és a Léna is.

A magyar szülők közel 2700 anyakönyvezhető lánynévből választhatnak, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy míg a lista csúcsa viszonylag konzervatív, a középmezőny és a lista vége egyre változatosabb képet fest.

A legutóbbi, 2026 tavaszán publikált összesítés szerint a fiúknál negyedik éve a Dominik vezet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Kifogyott a benzin az autójából, 170 kilométert bolyongott az országban egy férfi, aki hőgutát kapott
A KÖTÉL Speciális Mentőszolgálat talált rá egy napok óta bolyongó, kimerült férfira egy mezőgazdasági területen. Az illető Jakabszállásról indult, és egy civil bejelentése után mentették meg, hőguta gyanújával.


A KÖTÉL Speciális Mentőszolgálat a Facebook-oldalán számolt be egy sikeres akcióról, amelynek során egy napok óta bolyongó férfit mentettek meg. „Happy end-el végződött egy középkorú férfi kalandja az éjszaka” – kezdték a bejegyzést, amely szerint hétfő késő este egy magánszemélytől érkezett hozzájuk egy, mint írták, életmentő telefonhívás.

A bejelentő egy zavart állapotban lévő férfival találkozott egy mezőgazdasági területen, két település között. A szolgálat posztja szerint a párbeszéd során egyértelműen hőgutára utaló jelek voltak felismerhetőek rajta.

„A férfi rövid beszélgetést követően a gabonatáblát megcélozva ismeretlen helyre távozott.”

Az időbeni értesítésnek köszönhetően az egység azonnal elindult, és a korábbi helyszíntől nem messze az éjszaka folyamán meg is találták a kimerült férfit.

Kiderült, hogy már négy napja barangolt, ezalatt körülbelül 170 kilométert tett meg, miután Jakabszállásról indult el benzinért, mert kifogyott az üzemanyag az autójából.

A rendőrség segítségével azonosították, majd az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársai a helyszíni vizsgálatot követően a kaposvári Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórházba szállították. A KÖTÉL a bejegyzés végén köszönetet mondott a sikeres embermentés után az együttműködő társszerveknek és a bejelentőnek is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk