Elképesztő potyautas: 5400 kilométert hajózott egy róka Angliából, hogy New Yorkba jusson
Felszökött egy teherhajóra, két hetet töltött a tengeren, majd az óceán túlpartján bukkantak rá. A kalandvágyó állat most a Bronx állatkertjében lábadozik, és a jelek szerint remekül érzi magát.
Egy kíváncsi róka felszökött egy hatalmas teherhajóra Angliában, hogy aztán két héttel később New Yorkban ébredjen. Az Óvilágot elhagyó csintalan jószág több mint 5400 kilométeres utat tett meg potyautasként Southamptonból Amerikába – írta a The Guardian.
A vörös bundás egy autókat szállító járműre surrant fel, amely február 4-én hagyta el az angliai kikötőt, majd a kéthetes tengeri út után, február 18-án kötött ki New Yorkban.
Az amerikai kikötőben a vámosok fedezték fel a ravasz potyautast. Azonnal értesítették a vadvédelmi és mezőgazdasági hatóságokat, amelyek közösen szervezték meg a mentést. Másnap, február 19-én a kalandvágyó állatot már a Bronx állatkertje fogadta be.
Az állatorvosok szerint a szőrös európai bevándorló hím, körülbelül kétéves és 5 kilogrammot nyom. „Úgy tűnik, remekül beilleszkedik, pedig rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül”
– nyilatkozta Keith Lovett, az állatkert egyik vezető tisztviselője.
Az óceánjáró utas jelenleg az állatkert állatorvosi központjában lábadozik, ahol zöldségekből, gyümölcsökből, fehérjékből és némi kekszszerű finomságból álló étrenden tartják. Miután minden szükséges egészségügyi vizsgálaton átesik, a szakemberek végleges otthont keresnek majd neki.
A vörös róka, hivatalos nevén Vulpes vulpes, egyébként nem számít ritka fajnak; Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Afrika egyes részein is elterjedt. Azt azonban talán sosem tudjuk meg, hogyan jutott fel a tengerjáróra, hogy belevágjon élete legnagyobb kalandjába.
Egy kíváncsi róka felszökött egy hatalmas teherhajóra Angliában, hogy aztán két héttel később New Yorkban ébredjen. Az Óvilágot elhagyó csintalan jószág több mint 5400 kilométeres utat tett meg potyautasként Southamptonból Amerikába – írta a The Guardian.
A vörös bundás egy autókat szállító járműre surrant fel, amely február 4-én hagyta el az angliai kikötőt, majd a kéthetes tengeri út után, február 18-án kötött ki New Yorkban.
Az amerikai kikötőben a vámosok fedezték fel a ravasz potyautast. Azonnal értesítették a vadvédelmi és mezőgazdasági hatóságokat, amelyek közösen szervezték meg a mentést. Másnap, február 19-én a kalandvágyó állatot már a Bronx állatkertje fogadta be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy árván maradt hároméves kisfiútól követelnek 160 milliót a végrehajtók, már a lakásuknál járnak
Végrehajtók jelentek meg annál a családnál, ahol egy hároméves kisfiú nevére 160 milliós adósságot írtak. A tartozás több hitelből áll, köztük egy céges fejlesztési kölcsönből, amit az elhunyt édesanya vett fel sikeres vállalkozásához.
A levelek után már személyesen is felkeresik a végrehajtók azt a hároméves kisfiút, akire édesanyja halála után nagyságrendileg 160 millió forintos adósság szállt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a család jövője teljesen bizonytalan, miközben a gyerek szeptemberben kezdené az óvodát. A család tehetetlenségét mutatja, hogy a tartozások mértékéről a hagyatéki eljárásig semmit sem tudtak – írta a Blikk.
Az elhunyt édesanya, Hédi sikeres könyvelőirodát vezetett, ám halálával az általa felvett hitelek kártyavárként omlottak össze. A tartozások között van lakáshitel, a cégére felvett fejlesztési banki hitel és további két kölcsön is. A legnagyobb gondot a nemrég vásárolt lakás jelenti, amire az anya 50 millió forint önrész mellé közel 30 milliós hitelt vett fel, és ami most a kisfiúra szállt.
Ezen felül két másik családi ingatlan is érintett, amelyekben rokonok élnek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Hédi egykori ügyfelei közül többen a saját tartozásaikat is a hagyatékra próbálják terhelni.
A kisfiú gyámja és nagynénje, Koncz Gabriella elmondta, a betegség utolsó szakaszában hangzott csak el a kérés, ami előrevetítette a jövőt. „A húgom mindennél jobban szeretett volna gyermeket, végül lombikprogramon keresztül hozta világra Mátét, akit teljesen egyedül kezdett nevelni. A szülés után jelezte, hogy óriási a fájdalma, de nem vették őt eléggé komolyan az orvosok. Három hónap múlva a kontrollon már a véréből kimutatták, hogy valami nincsen rendben. Fél évig mászkáltunk szakemberekhez, végül csináltatott egy komplex vizsgálatot.”
Onnan hazaérve, a könnyeivel küszködve közölte: „ha nagy lesz a baj, neveld fel a kisfiamat”.
A család a pénzügyi helyzetről semmit sem tudott, mert a hagyatéki eljárásra csak 11 hónappal a haláleset után került sor. Koncz Gabriella szerint ez az időveszteség lehetetlenítette el a helyzet kezelését.
„A kisfiú az egyenesági örökös, és már senki nem foglalkozik velünk, mondván, a hagyatéki eljárás lezárult.”
A gyám hiába kereste a bankokat. „Ha a halála után beleláthattam volna a cégbe, és intézkedhettem volna a pótlásáról, nem lenne semmi gond, de majdnem egy évig, a hagyatéki eljárásig nem volt rá lehetőségem” – magyarázta, hozzátéve, hogy a pénzintézetek a kamatok felfüggesztésére sem adtak lehetőséget.
A kisfiú történetéről korábban a Házon kívül is beszámolt:
A levelek után már személyesen is felkeresik a végrehajtók azt a hároméves kisfiút, akire édesanyja halála után nagyságrendileg 160 millió forintos adósság szállt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a család jövője teljesen bizonytalan, miközben a gyerek szeptemberben kezdené az óvodát. A család tehetetlenségét mutatja, hogy a tartozások mértékéről a hagyatéki eljárásig semmit sem tudtak – írta a Blikk.
Az elhunyt édesanya, Hédi sikeres könyvelőirodát vezetett, ám halálával az általa felvett hitelek kártyavárként omlottak össze. A tartozások között van lakáshitel, a cégére felvett fejlesztési banki hitel és további két kölcsön is. A legnagyobb gondot a nemrég vásárolt lakás jelenti, amire az anya 50 millió forint önrész mellé közel 30 milliós hitelt vett fel, és ami most a kisfiúra szállt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látható sérülés nélkül halt meg veszettségben egy 11 éves fiú, miután denevér repült az arcára
Egy 11 éves ontariói fiú vesztette életét veszettségben, miután egy denevérrel érintkezett alvás közben. A most publikált orvosi esettanulmány szerint ez volt az első ilyen haláleset a régióban 1967 óta.
Egy 11 éves fiú arra ébredt egy észak-ontariói nyaralóban, hogy egy denevér fekszik az orrán és a száján. A fiú lesöpörte magáról az állatot, amit az apja befogott, majd elengedett. Mivel a gyereken nem látszott sem harapás, sem karmolás nyoma, a család nem fordult orvoshoz, a fiú később két hét intenzív kezelés után mégis meghalt. A tragikus esetről és annak tanulságairól június 29-én jelent meg egy részletes orvosi esettanulmány a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című szaklapban.
A 2024-es eset volt az első helyben szerzett emberi veszettség-megbetegedés Ontarióban 1967 óta.
A publikáció szerint a denevérrel való érintkezés után 19 nappal kezdődtek a fiú tünetei: zsibbadást, bizsergést és duzzanatot érzett az arca jobb oldalán, majd gyakori hányás is jelentkezett
Először vírusellenes gyógyszert kapott, de állapota rohamosan romlott. Másnap, amikor visszavitték a kórházba, már zavart volt, elmosódott a beszéde, nyelési nehézségei és hallucinációi voltak. Az orvosok ekkor diagnosztizálták a veszettséget, de már nem tudták megmenteni. Két hét után lekapcsolták az életfenntartó gépekről.
A betegség tüneteinek megjelenése után a kimenetel szinte mindig végzetes. Dr. Brian Hummel gyermekinfektológus, az esettanulmány egyik szerzője a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.
„Ha kialakul a tünetes veszettségfertőzés, az szinte kivétel nélkül halálos. De ha a megelőző kezelést a tünetek megjelenése előtt megkapja az ember, az szinte kivétel nélkül sikeres”
– magyarázta a szakember a posztexpozíciós profilaxis (PEP) nevű eljárásra utalva, ami egy oltássorozatból és ellenanyag adásából áll.
A legfontosabb tanulság, hogy a fertőzéshez nem feltétlenül szükséges látható sérülés. Egyes denevéreknek olyan apró fogaik vannak, hogy a harapásuk észrevétlen maradhat. A vírus a nyálukkal a bőrön lévő apró, akár láthatatlan sérüléseken vagy a nyálkahártyán (szem, orr, száj) keresztül is bejuthat a szervezetbe. Észak-Amerikában az emberi veszettség eseteinek döntő többsége denevérrel való érintkezésre vezethető vissza, ami sokszor halálesettel végződik.
A kanadai orvosi folyóiratban megjelent tanulmány ezért egyértelmű üzenetet fogalmaz meg mind a lakosság, mind az egészségügyi dolgozók számára.
„Bármilyen közvetlen ember–denevér kontaktus, még látható harapás vagy karmolás nélkül is, a megelőző kezelés szükségességét veti fel, amit a közegészségügyi hatósággal meg kell beszélni” – áll a közleményben.
A szakértők szerint bármilyen fizikai érintkezés magas kockázatúnak számít, különösen, ha az a fejet, az arcot vagy a kezeket érinti. A kanadai hatóságok idén áprilisban frissítették is az erre vonatkozó ajánlásukat, amely szerint a denevérrel való érintkezés után szinte mindig javasolt a megelőző kezelés megkezdése.
Egy 11 éves fiú arra ébredt egy észak-ontariói nyaralóban, hogy egy denevér fekszik az orrán és a száján. A fiú lesöpörte magáról az állatot, amit az apja befogott, majd elengedett. Mivel a gyereken nem látszott sem harapás, sem karmolás nyoma, a család nem fordult orvoshoz, a fiú később két hét intenzív kezelés után mégis meghalt. A tragikus esetről és annak tanulságairól június 29-én jelent meg egy részletes orvosi esettanulmány a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című szaklapban.
A 2024-es eset volt az első helyben szerzett emberi veszettség-megbetegedés Ontarióban 1967 óta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Végre kiderült, ki volt a Mount Everest leghíresebb halottja: DNS-teszttel azonosították a híres „Zöld bakancsost”
Azonosították a hegyen hátborzongató tájékozódási ponttá vált zöld bakancsos holttestet. A férfi az 1996-os Everest-katasztrófában halt meg. A hatóságok már keresik a csapatot a földi maradványok lehozatalára.
Harminc év után végre nevet kapott a Mount Everest egyik közismert holtteste: a hegymászók által csak „Green Boots”-ként (Zöld bakancs) emlegetett áldozatot egy DNS-vizsgálat alapján az indiai Dorje Morupként azonosították. Az indiai határrendészet már meg is kezdte egy olyan művelet előkészítését, amelynek célja, hogy a maradványokat még a nyáron lehozzák a hegy tibeti oldaláról – írta a The Guardian.
Az indiai kormány közbeszerzési portálján megjelent egy tender, amely egy „Phase II Retrieval operation” elnevezésű küldetésre keres erre szakosodott céget. A kiírás egyértelműen Dorje Morup földi maradványainak lehozatalát nevezi meg feladatként.
A műveletet a rendkívül veszélyes, 8000 méter feletti halálzónában kell végrehajtani, ahol a helikopteres mentés már lehetetlen.
A tervek szerint legalább hat, extrém magassági mentésekben jártas serpára lesz szükség, hogy a jégbe fagyott, akár 200 kilogrammosra becsült testet lehozzák a hegyről. A holttest kiléte évtizedekig vita tárgya volt, de az indiai határrendészet tenderdokumentuma és az AFP hírügynökség által látott iratok szerint elvégzett azonosítás most lezárhatja a vitát.
Morup, valamint két társa, Tsewang Paljor és Tsewang Samanla az indiai határrendészet expedíciójának tagjai voltak. 1996. május 10-én a Mount Everest északi, tibeti oldalán kísérelték meg a csúcstámadást, amikor a csúcs közelében súlyos hóviharba kerültek.
Míg a csapat három tagja visszafordult, ők hárman folytatták az utat, de soha nem tértek vissza. Az 1996-os májusi katasztrófában összesen nyolc hegymászó halt meg.
Morup holtteste a feltűnő, méregzöld Koflach-bakancsok miatt vált az északkeleti útvonal hátborzongató tájékozódási pontjává.
A holttestek lehozatala a Mount Everestről mindig komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel. Guy Cotter új-zélandi hegymászó, az Adventure Consultants vezetője szerint a családok számára lezárást hozhat, ha visszakapják szerettük maradványait.
„A családok számára a holttest visszaszerzése a hegyről lezárást jelent, mindaddig, amíg ez nem sodor másokat indokolatlan kockázatba” – nyilatkozta.
A dilemma magyar vonatkozásban is ismert: Suhajda Szilárd felesége korábban úgy döntött, nem kéri a hegymászó holttestének lehozatalát a hegyről, részben a mentőcsapatot fenyegető veszélyek miatt.
A mostani akció egy szélesebb körű kezdeményezés része is, amely a Mount Everest megtisztítását célozza a felhalmozódott szeméttől és a hátrahagyott holttestektől. A nepáli hatóságok az utóbbi években több szigorítást is bevezettek, például kötelezővé tették a hegymászók számára, hogy a saját ürüléküket is lehozzák a hegyről.
A „Green Boots” kiemelésére irányuló misszió a tervek szerint a nyári hónapokban zajlana.
A siker több tényezőtől függ: meg kell találni a megfelelő, tapasztalt mentőcsapatot, be kell szerezni a kínai hatóságok engedélyeit a tibeti oldalon végzett munkához, és szükség lesz egy kedvező időjárási ablakra is a monszun idején. Ha minden a tervek szerint halad, Dorje Morup földi maradványait Katmandun keresztül szállíthatják vissza Indiába, hogy harminc év után végre végső nyugalomra leljen.
Harminc év után végre nevet kapott a Mount Everest egyik közismert holtteste: a hegymászók által csak „Green Boots”-ként (Zöld bakancs) emlegetett áldozatot egy DNS-vizsgálat alapján az indiai Dorje Morupként azonosították. Az indiai határrendészet már meg is kezdte egy olyan művelet előkészítését, amelynek célja, hogy a maradványokat még a nyáron lehozzák a hegy tibeti oldaláról – írta a The Guardian.
Az indiai kormány közbeszerzési portálján megjelent egy tender, amely egy „Phase II Retrieval operation” elnevezésű küldetésre keres erre szakosodott céget. A kiírás egyértelműen Dorje Morup földi maradványainak lehozatalát nevezi meg feladatként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felfújható medencében pancsoltak a reptéri dolgozók a repülőtéren
Az amszterdami Schiphol repülőtér munkatársai egy felfújható medencét állítottak fel a forgalmi előtéren, hogy enyhítsék a hőséget. A reptér közölte, hogy ez tilos, és egy videóban mutatták meg, hogy a dolgozókat slaggal locsolva hűsítik.
Végigsöpört az interneten az a videó, amelyen az amszterdami Schiphol repülőtér két dolgozója egy felfújható medencében hűsöl a forgalmi előtéren, miközben körülöttük zajlik a repülőgépek kiszolgálása. A különös jelenetről készült videó pedig hamar eljutott a repülőtér vezetéséhez is – írta a német Kreiszeitung.
A felvételen látszik, ahogy az utasok épp elhagyják a gépet, a kamera pedig ráközelít a két munkatársra, akik egy lapos, felfújható medencében pancsolnak. A videó alatt a Jet2 brit fapados légitársaság reklámjából ismert, nyaralást idéző zene szól.
A repülőtér a felmerült biztonsági aggályokra reagálva közleményt adott ki, amelyben bár megértést tanúsítottak, egyértelművé tették az álláspontjukat. A Schiphol az AD holland lapnak hangsúlyozta, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak.
„Egy felfújható medence ezekben a hőmérsékletekben nagyon csábító, de természetesen semmi keresnivalója nincs a repülőgépek közötti forgalmi előtéren.”
A repülőtér egy Instagramon közzétett videóban azt is megmutatta, mi a hivatalosan engedélyezett módja a hűsölésnek: a földi kiszolgáló személyzetet slaggal locsolták le a legnagyobb melegben.
A rendkívüli hőség elleni védekezés nem csak Hollandiában okoz fejtörést. A közeli hannoveri repülőtéren például már intézményesített lépéseket tettek: locsolókocsikkal öntözik a futópályát, hogy megvédjék a burkolatot a hőtágulás okozta károktól.
Végigsöpört az interneten az a videó, amelyen az amszterdami Schiphol repülőtér két dolgozója egy felfújható medencében hűsöl a forgalmi előtéren, miközben körülöttük zajlik a repülőgépek kiszolgálása. A különös jelenetről készült videó pedig hamar eljutott a repülőtér vezetéséhez is – írta a német Kreiszeitung.
A felvételen látszik, ahogy az utasok épp elhagyják a gépet, a kamera pedig ráközelít a két munkatársra, akik egy lapos, felfújható medencében pancsolnak. A videó alatt a Jet2 brit fapados légitársaság reklámjából ismert, nyaralást idéző zene szól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
