HÍREK
A Rovatból

Állatcsonkolás: íme a vadászok válasza a kiakadt kommentelőknek

Szerintük a már elejtett rókák fülének és szarkák lábának levágására szükség van. Egyelőre nincs jobb módszer, és egy baromfitelepen jóval felháborítóbb dolgokat találni.


Hétfőn írtuk meg mi is az Index nyomán, hogy nemsokára tízezerszámra kell majd bemutatni ellenőrzésre a tájegységi fővadászoknak a levágott állati testrészeket. Ezt a vadászati törvény végrehajtási rendeletének módosítása írja elő, amit múlt héten hirdettek ki a Magyar Közlönyben.

A fővadászok vadászati évenként legalább kétszer ellenőrzik majd, rendben ment-e a rókák, aranysakálok, dolmányos varjak, szarkák és szajkók gyérítése. Ezt az öt fajt ugyanis kártevőként tartják számon, mindig az előző öt év átlaga alapján határozzák meg, pontosan hány példányt kell elpusztítani belőlük.

A cikk hatalmas felháborodást keltett a kommentelők körében: sokan értelmetlen brutalitásnak nevezték, hogy kötelezően le kell vágni az állatok fülét vagy lábát, és keresetlen szavakkal küldték el a vadászokat melegebb éghajlatra.

Kíváncsiak voltunk a másik oldal álláspontjára is az ügyben, ezért megkerestük az Országos Magyar Vadászkamarát. Földvári Attila, a szervezet kommunikációs főmunkatársa először is azt tartotta fontosnak tisztázni – mivel elsőre talán nem volt egyértelmű –, hogy a szabályozás kizárólag a már elejtett állatokra vonatkozik, tehát szó sincs arról, hogy élő rókákat vagy szajkókat kellene csonkolni.

Az is félreértés, hogy az egészet most vezetik be, ugyanis az úgynevezett „elejtési jeleket” már évtizedek óta alkalmazzák. Most annyi változott, hogy nem csak az adott vadásztársaság vezetőjének kell bemutatni őket, hanem a tájegységi fővadásznak is, ami egy újonnan létrehozott pozíció.

vadasz

Azért volt rá szükség, mivel eddig előfordulhattak visszaélések: egy-egy hivatásos vadász gyakran többször is bemutatott egy jelet és felvette az érte járó lődíjat. Ezt szeretnék kiszűrni az új szint beépítésével.

De miért kell egyáltalán tömegesen irtani ezeket az állatokat?

Az egész onnan indul ki, hogy Magyarországon a ragadozóállomány sokkal nagyobb annál, mint ami kívánatos lenne. Ebből értelemszerűen következik, hogy a hasznos – vagy akár védett – fajok, mint például a nyúl vagy fácán példányszáma viszont nagyobb ütemben csökken az ideálisnál.

Földvári Attila szerint a felháborodott állatvédők nem veszik figyelembe, hogy a róka vagy az aranysakál így is, úgy is enni fog. Tehát egy – sőt, több – másik állat mindenképp el fog pusztulni. Fontos, hogy ezt a kérdést összefüggéseiben kell nézni, nem szabad kiragadni egyetlen fajt, vagy akár egyedet.

Aki mondjuk egy bizonyos rókakölyköt próbál megvédeni, nem látja át, hogy ha ez a kölyök felnő, hány másik állat pusztulását okozza majd.

Amelyek ráadásul hasznosak is a húsuk miatt az ember számára, vagy éppen hazánk biológiai sokféleséget növelik. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a nagyvárosoktól távolabb, ahol komoly károkat okoznak a rókák vagy a sakálok a háziállatok állományában, merőben más az érintettek hozzáállása a ragadozókhoz.

Videó: vörös róka nyulat eszik

"
Akár tetszik, akár nem, a vadgazdálkodás egy szükségszerű dolog. Ennek pedig része az is, hogy bizonyos fajokból többet ejtsünk el, valamint ilyen szabályokat alkossunk, mint az elejtési jelek bemutatása

– összegezte a szóvivő. Hozzátette ugyanakkor, hogy aki életében először szembesül ezzel, valóban bizarrnak találhatja. De pillanatnyilag nem nagyon tudnak jobb módszert az ellenőrzésre.

Ami a távoli jövőt illeti: ha minden hivatásos vadásznak lesz okostelefonja, elképzelhető, hogy fotón is be lehet majd mutatni az elejtett állatokat. De csak akkor, ha a képfájl metaadataiból pontosan kiderül a helyszín és az időpont, valamint az adott példányt is teljes biztonsággal azonosítani lehet.

Azon kívül viszont, hogy bizonyos emberek számára ellenszenves lehet a módszer, Földvári szerint nem sok minden indokolja a megszüntetését.

"
Azt gondolom, hogy ha valaki megnézné, mi zajlik például egy baromfitelepen, ennél jóval felháborítóbb dolgokat találna, és sokkal inkább felkaphatná a vizet

– árnyalta a képet. Ott ugyanis hasonló dolgok történnek, csak élő állatokkal.

roka4szajko

Szerinte szinte minden állatokkal kapcsolatos szakmában lehet ilyen, elsőre vitathatónak tűnő pontokat találni – vegyük például a szarvasmarhák billogozását, füljelzőkkel történő megjelölését, vagy a fajtatiszta kutyák fülén gyakran használt tetoválást.

"
A laikusok ezeken a módszereken érthető módon fennakadnak, de aki kicsivel jobban beleássa magát a témába, könnyen beláthatja, hogy szükségesek és semmi kivetnivaló nincs bennük

– foglalta össze.

Egy kommentelőnk szerint az okostelefonos módszer egyébként sem lenne megbízható. "Ha most egy vadász elejt egy rókát, és értesíti a haverjait, mindegyikük készíthet egy-egy képet a saját gépével, csak mindig odébb kell vinniük a rókát, hogy ne legyenek egyformák a képek. Sajnos az exif-adatok (kép készítésének időpontja, GPS-koordináták, stb.) semmire sem jók, azokat utólag számítógépen lehet szerkeszteni, változtatni. Vagyis tényleg csak az elejtett példány egyedi azonosíthatósága a megoldás, node ki fogja összehasonlítgatni a képeket, hogy vajon szerepel-e egy róka másvalaki képén is. Úgyhogy jobb megmaradni a bevált módszernél." - írta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter is nézi a Digitális Polgári Körök gyűlését - elárulta, mit gondol róla
A politikus szerint ötpercenként százszor hangzik el a neve, miközben Orbán Viktort eddig senki nem említette meg. Kitért arra is, hogy pártjával ma több kórházba vittek adományt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 20.



„Orbán Viktor meg fog sértődni...” - írta újabb szombat délutáni bejegyzésében Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője ezután azt is kifejtette, hogy mire gondol:

„Nézem az adófizetők pénzén összehozott gyűlöletdzsemborit és ötpercenként százszor hangzik el a nevem. A török császárral meg senki nem törődik... Nem lennék a rendező és a szövegíró helyében”

- tette hozzá Magyar nevetős emojik kíséretében, aki ezek szerint élőben követi a Digitális Polgári Körök délután négy órakor kezdődött gyűlését.

„Vicces nézni egyébként, hogy ezt a vérszegény “digitális forradalmat” az online térben legalább 3-4 ezer ember nézi” - írja a folytatásban a politikus.

„Amíg a fideszes kitartottak vezényszóra tapsolnak és hahotáznak, mi önkéntesekkel 86 kórházba vittünk 20 millió forint értékben adományt. Felemelő érzés a történelem jó oldalán állni” - zárta a posztot Magyar Péter, aki az egyik fő témája volt Kocsis Máténak a DPK gyűlésen:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Bejelentették: Magyar Péter indul a Hegyvidéken 2026-ban a választáson
A Tisza Párt vezérének állítása szerint a pártelnökség döntött, hogy ne kelljen vele senkinek versenyeznie. A helyi aktivisták ugyan megosztottak ebben a kérdésben, de egyetértenek, hogy hiteles arcok kellenek a választáson.


Magyar Péter a Szent János Kórháznál beszélt arról, hogy a Tisza Hegyvidéken őt indítja. A kérdésre, lesz-e helyben választás a jelöltről, így válaszolt:

„Szívesen megválaszolom ezt a kérdést, és legalább meglesz a headline, és nem azt fogjuk olvasni a Telexen, hogy milyen adományozás zajlott. Nem, itt nem lesz, úgy döntött a párt elnöksége, hogy senkit nem teszünk ki annak, hogy velem kelljen versenyeznie. És engem se, miközben járom az országot, és szinte egy napot se vagyok itthon, és a gyerekeimet se látom, hogy itt kelljen kampányolnom. Én szerettem volna, hogy legyen, erősködtem, itt van egy-két alelnökünk, megerősíthetik ezt, de ez volt a döntés, hogy ez így korrekt.”

Hozzátette, hogy a másik 105 körzetben lesz előválasztás. Korábban részletesen bemutatták, hogy a Tisza Párt minden egyéni választókerületben háromlépcsős, előválasztás-szerű folyamatban választja ki a 2026-os országgyűlési jelölteket, a végső neveket november végén jelentik be.

A helyi aktivisták megosztottak. Egyesek szerint a késői bejelentés hátrány, mert kevés idő marad a kampányra. Mások előnynek tartják, mert rövidebb a lejárató támadások időszaka, és a kiválasztási folyamat mozgósítja a választókat. Abban egyetértés volt, hogy új, hiteles arcokra van szükség, akiket a helyiek ismernek és elfogadnak, mert a választás kőkemény terepmunka lesz a Fidesz dominálta körzetekben.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Új Békemenetet jelentett be Orbán Viktor október 23-ra
A Digitális Polgári Körök első találkozóján jelentette be a miniszterelnök a következő Békemenetet. Szerinte már minden sportcsarnokot kinőtt a közösség, ezért szabad ég alatt kell folytatni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 20.



Nem sokkal este fél hét után lépett színpadra Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök első nagygyűlésén. A rendezvény ekkor már közel két és fél órája tartott.

„Bírjátok még? Van még szufla?” - kérdezte beszéde elején a miniszterelnök a Papp László Budapest Sportarénában.

„Már megint egész jól nézünk ki, sőt, egyre jobban” - mondta a folytatásban Orbán. Majd hozzátette: „Olyan sokan vagyunk, hogy lassan kinőjük az összes konferenciatermet és sportcsarnokot.”

Külön üdvözölte azokat, akik mentek volna a rendezvényre, de már nem fértek be az arénába.

„Napról napra százával és ezrével vagyunk többen. Úgy látom, legközelebb már csak a Jóisten szabad ege alatt férünk el, ezért a következő találkozásunk lehetne akár egy új Békemenet, mondjuk október 23-án”

- folytatta Orbán Viktor, aki ezután hatalmas tapsot kapott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Október 23-án találkozunk és megtartjuk a valaha volt legnagyobb rendezvényt
A Tisza Párt elnöke röviden összefoglalta, hogy milyennek látta a Digitális Polgári Körök szombat gyűlését. Szerinte annyi pénzt költöttek a rendezvényre, amiből fel lehetett volna újítani a váci kórházat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 20.



„Közpénzégetés. Fizetett buszok. Üres széksorok. Magyarpéterezés. Elalvó nézők. Totális pánik. Kiabálás. Vergődés. Üres hablaty” - így jellemezte szombat esti posztjában Magyar Péter a Digitális Polgári Körök gyűlését, amit a Papp László Arénában rendeztek.

A több mint háromórás rendezvény utolsó felszólalója Orbán Viktor volt, akiről azt írta, hogy „egy leköszönő, megfáradt miniszterelnök, aki a “ha egyszer odébb állok...” mondatra vonul fel a színpadra”.

Magyar szerint a rendezvényen „nem harcosokat láttunk, hanem Kádár Jánost és az MSZMP-t újratöltve egy kis romlott hollywoodi szósszal leöntve”.

„Tizenöt év után akarja naggyá tenni Orbán Magyarországot? Eddig mit csináltak? A pénzszeretet országát építették önmaguknak. Ma lélektelen, hamis mesét hallottunk milliós, egyedileg varratott öltönyökben. Közpénzből. Annyiból, amennyiből fel lehetett volna újítani a váci kórházat”

- tette hozzá a Tisza Párt elnöke.

„Nincs több időnk rájuk – vége van. A Tisza a magyarok millióival együtt egy működő, emberséges országot fog építeni. Olyat hazát, ahol nem ilyen felesleges és kínos rendezvényekre szórják a közpénzt, hanem iskolákra, kórházakra és a magyar emberekre. Még pár hónap és a tavaszi szél megkezdi a feladatát” - írta Magyar Péter, aki zárásképpen ugyancsak október 23-ra jelentett be egy nagyszabású rendezvényt Orbánhoz hasonlóan, aki beszéde elején Békementet hirdetett aznapra.

„Október 23-án találkozunk és megtartjuk a valaha volt legnagyobb rendezvényt” - olvasható Magyar bejegyzésének végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET: