HÍREK
A Rovatból

Állatcsonkolás: íme a vadászok válasza a kiakadt kommentelőknek

Szerintük a már elejtett rókák fülének és szarkák lábának levágására szükség van. Egyelőre nincs jobb módszer, és egy baromfitelepen jóval felháborítóbb dolgokat találni.


Hétfőn írtuk meg mi is az Index nyomán, hogy nemsokára tízezerszámra kell majd bemutatni ellenőrzésre a tájegységi fővadászoknak a levágott állati testrészeket. Ezt a vadászati törvény végrehajtási rendeletének módosítása írja elő, amit múlt héten hirdettek ki a Magyar Közlönyben.

A fővadászok vadászati évenként legalább kétszer ellenőrzik majd, rendben ment-e a rókák, aranysakálok, dolmányos varjak, szarkák és szajkók gyérítése. Ezt az öt fajt ugyanis kártevőként tartják számon, mindig az előző öt év átlaga alapján határozzák meg, pontosan hány példányt kell elpusztítani belőlük.

A cikk hatalmas felháborodást keltett a kommentelők körében: sokan értelmetlen brutalitásnak nevezték, hogy kötelezően le kell vágni az állatok fülét vagy lábát, és keresetlen szavakkal küldték el a vadászokat melegebb éghajlatra.

Kíváncsiak voltunk a másik oldal álláspontjára is az ügyben, ezért megkerestük az Országos Magyar Vadászkamarát. Földvári Attila, a szervezet kommunikációs főmunkatársa először is azt tartotta fontosnak tisztázni – mivel elsőre talán nem volt egyértelmű –, hogy a szabályozás kizárólag a már elejtett állatokra vonatkozik, tehát szó sincs arról, hogy élő rókákat vagy szajkókat kellene csonkolni.

Az is félreértés, hogy az egészet most vezetik be, ugyanis az úgynevezett „elejtési jeleket” már évtizedek óta alkalmazzák. Most annyi változott, hogy nem csak az adott vadásztársaság vezetőjének kell bemutatni őket, hanem a tájegységi fővadásznak is, ami egy újonnan létrehozott pozíció.

vadasz

Azért volt rá szükség, mivel eddig előfordulhattak visszaélések: egy-egy hivatásos vadász gyakran többször is bemutatott egy jelet és felvette az érte járó lődíjat. Ezt szeretnék kiszűrni az új szint beépítésével.

De miért kell egyáltalán tömegesen irtani ezeket az állatokat?

Az egész onnan indul ki, hogy Magyarországon a ragadozóállomány sokkal nagyobb annál, mint ami kívánatos lenne. Ebből értelemszerűen következik, hogy a hasznos – vagy akár védett – fajok, mint például a nyúl vagy fácán példányszáma viszont nagyobb ütemben csökken az ideálisnál.

Földvári Attila szerint a felháborodott állatvédők nem veszik figyelembe, hogy a róka vagy az aranysakál így is, úgy is enni fog. Tehát egy – sőt, több – másik állat mindenképp el fog pusztulni. Fontos, hogy ezt a kérdést összefüggéseiben kell nézni, nem szabad kiragadni egyetlen fajt, vagy akár egyedet.

Aki mondjuk egy bizonyos rókakölyköt próbál megvédeni, nem látja át, hogy ha ez a kölyök felnő, hány másik állat pusztulását okozza majd.

Amelyek ráadásul hasznosak is a húsuk miatt az ember számára, vagy éppen hazánk biológiai sokféleséget növelik. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a nagyvárosoktól távolabb, ahol komoly károkat okoznak a rókák vagy a sakálok a háziállatok állományában, merőben más az érintettek hozzáállása a ragadozókhoz.

Videó: vörös róka nyulat eszik

"
Akár tetszik, akár nem, a vadgazdálkodás egy szükségszerű dolog. Ennek pedig része az is, hogy bizonyos fajokból többet ejtsünk el, valamint ilyen szabályokat alkossunk, mint az elejtési jelek bemutatása

– összegezte a szóvivő. Hozzátette ugyanakkor, hogy aki életében először szembesül ezzel, valóban bizarrnak találhatja. De pillanatnyilag nem nagyon tudnak jobb módszert az ellenőrzésre.

Ami a távoli jövőt illeti: ha minden hivatásos vadásznak lesz okostelefonja, elképzelhető, hogy fotón is be lehet majd mutatni az elejtett állatokat. De csak akkor, ha a képfájl metaadataiból pontosan kiderül a helyszín és az időpont, valamint az adott példányt is teljes biztonsággal azonosítani lehet.

Azon kívül viszont, hogy bizonyos emberek számára ellenszenves lehet a módszer, Földvári szerint nem sok minden indokolja a megszüntetését.

"
Azt gondolom, hogy ha valaki megnézné, mi zajlik például egy baromfitelepen, ennél jóval felháborítóbb dolgokat találna, és sokkal inkább felkaphatná a vizet

– árnyalta a képet. Ott ugyanis hasonló dolgok történnek, csak élő állatokkal.

roka4szajko

Szerinte szinte minden állatokkal kapcsolatos szakmában lehet ilyen, elsőre vitathatónak tűnő pontokat találni – vegyük például a szarvasmarhák billogozását, füljelzőkkel történő megjelölését, vagy a fajtatiszta kutyák fülén gyakran használt tetoválást.

"
A laikusok ezeken a módszereken érthető módon fennakadnak, de aki kicsivel jobban beleássa magát a témába, könnyen beláthatja, hogy szükségesek és semmi kivetnivaló nincs bennük

– foglalta össze.

Egy kommentelőnk szerint az okostelefonos módszer egyébként sem lenne megbízható. "Ha most egy vadász elejt egy rókát, és értesíti a haverjait, mindegyikük készíthet egy-egy képet a saját gépével, csak mindig odébb kell vinniük a rókát, hogy ne legyenek egyformák a képek. Sajnos az exif-adatok (kép készítésének időpontja, GPS-koordináták, stb.) semmire sem jók, azokat utólag számítógépen lehet szerkeszteni, változtatni. Vagyis tényleg csak az elejtett példány egyedi azonosíthatósága a megoldás, node ki fogja összehasonlítgatni a képeket, hogy vajon szerepel-e egy róka másvalaki képén is. Úgyhogy jobb megmaradni a bevált módszernél." - írta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk