KÖZÖSSÉG
A Rovatból

6 nő, akik már a 19. században is éltek

Hihetetlen, de máig élnek olyanok köztünk, akik még az 1800-as években látták meg a napvilágot. A hosszú élet titkáról meséltek.


Belegondoltatok, hogy már 15 év telt el, mióta beléptünk a 21. századba? És mi a helyzet azokkal, akik 115 év alatt már két századváltást is megéltek? Igen, vannak ilyenek: féltucat nő él ugyanis jelenleg a Földön, akik még látták a 20. század hajnalát. De mi a története ezeknek a rendkívüli nőknek, akiknek sikerült a 19. század végétől egészen a mai napig velünk maradniuk?

idosek1

Név: MISAO OKAWA

Ország: Japán

Születésnap: 1898. március 5.

Misao Okawa az ellenőrzött adatok alapján jelenleg a legidősebb nő a világon, és a valaha élt legidősebb nő Japánban. Idén márciusban ünnepelte 116. születésnapját. Okawa, aki egy idősek otthonában él Osaka­ban, akkor született, amikor még Viktória királynő ült Anglia trónján, és javában dúlt a spanyol-­amerikai háború. 83 éve özvegy, ugyanis a férje még 1931-­ben meghalt. Mik az ő titkai a hosszú élethez? Jó gének, sok alvás, testmozgás (rendszeres guggolásokat csinált még 102 évesen is), és sushi. „Egyél, aludj, és hosszú életet fogsz élni” ­- mondta Okawa.

„Mrs. Okawa háromszor étkezik egy nap, és mindig alszik 8 órát.” ­- mondta annak az idősek otthonának az igazgatója, ahol a világ legidősebb nője töltötte az elmúlt 18 évét. Okawa 1919-­ben ment férjhez, három gyermeke született,­ akik közül kettő még mindig él - mindketten a 90-­es éveikben járnak. Rajtuk kívül még négy unokája és hat dédunokája van.

idosek2

Név: GERTRUDE WEAVER

Ország: USA

Születésnap: 1898. július 4.

Az Okawá­t korban követő hölgy neve Gertrude Weaver, ő Amerika legidősebb nője. Gertrude 1915­-ben házasodott meg, négy gyermeke született, akik közül egy fia él, most a 90­-es éveiben jár. A Time magazin szerint Weaver heti elfoglaltságai között van a manikűrözés, a Biblia tanulmányozása, és kerekesszék tánc is, amit heti háromszor csinál. „Kerekesszékkel táncolunk,mivel nem tudunk felállni többé” ­ - mondta Weaver, akit egyébként rendszeresen látogatnak a barátai és unokája, a 78 éves Gradie Welch. „Ő egy nagyon szerető és jószívű nagymama” -­ mondta az unoka Gertrude-­ról.

Arra a kérdésre, hogyan élt meg ilyen hosszú kort, elmondta, a kulcs a kedvesség. „Bánj olyan jól másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak”­ - nyilatkozta a Time-­nak. Azt mondja, az erős hit is segít. „Követned kell Istent. Senki mást ne kövess, csak Őt. Légy engedelmes, tartsd be a törvényeket és ne aggódj semmi miatt. Én követtem őt hosszú éveken át, és még mindig nem fáradtam bele.”

idosek3

Név: JERALEAN TALLEY

Ország: USA

Születésnap: 1899. május 23.

Ez év elejéig, míg be nem bizonyosodott, hogy Gertrude Weaver a legidősebb asszony Amerikában, Jeralean Talley volt nyilvántartva így, és mint a második legidősebb nő a Földön. Eredeti nevén Jerelean Kurtz egy 11 gyermekes családban született Montrose­ban. Korai éveit egy farmon töltötte gyapot- és mogyorószedéssel. Jobb gazdasági lehetőségek miatt 1935-­ben Inkster­be költözött. Itt hozzáment Alfred Talley­hez, akitől egy gyermeke született, Thelma. Három unokája, tíz dédunokája és négy ükunokája van.

Lánya szerint Talley hosszú életének titka, az aktivitás. Egészen a közelmúltig rendszeresen játszott kaszinókban, 104 éves koráig bowlingozott, és ő maga nyírta a füvet még 105 évesen is. Ezenkívül minden évben horgásztúrára megy egy barátjával. „Vicces, nagyon jó a közelében lenni. És nagyon szeret enni.”­ - nyilatkozta Talley 23 éves ükunokája, aki azt is elmondta, hogy Talley mama tanította meg őt az Arany Szabály szerint élni, vagyis arra, hogy bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak. ­Ez az ő életfilozófiája is.

idosek4

Név: SUSANNAH MUSHATT JONES

Ország: USA

Születésnap: 1899. július 6.

Az Alabama­ban született, szintén 11 gyerekes családban felnőtt „Miss Susie” Mushatt Jones 1923-­ban költözött New Yorkba, ahol mind a mai napig él. Miután leérettségizett egy alabama­i magániskolában, a szüleinek nem volt pénze a főiskolára, ezért költözött New Yorkba, a harlemi reneszánsz korai szakaszában. Ő is megházasodott, de elvált, gyereke pedig nem született. Gazdagabb családok gyerekeire vigyázott 1965- ­ös nyugdíjba vonulásáig.

„Nagyon kedves nő, aki élvezi az életet” - ­mesélte Lavilla Watson, Jones unokahúga. Watson azt is elmondta, hogy nagynénje, aki immár 12 éve vak, segített neki és nővéreinek főiskolára menni. „Azt akarja, hogy mindenki menjen főiskolára” ­ mondta. Egy másik unokahúga, Selbra szerint Jones bőkezű volt családjával, viszont egyik gyengéje a fehérneműk voltak, amire sosem sajnálta a pénzt.” Egy alkalommal, amikor EKG­-ra ment, az orvosok és nővérek meglepődtek, miután meglátták rajta a csinos fehérneműjét. Erre ő csak ennyit mondott: ”Soha nem lehetsz túl öreg ahhoz, hogy divatos cuccokat hordj”. Soha nem dohányzott, se nem ivott, de az étkezése korántsem volt egészséges. Unokahúga szerint szereti a barbeque­t, a szalonnát, és ha bármelyiket is elveszed tőle, szemrehányást fog tenni.

idosek5

Név: BERNICE MADIGAN

Ország: USA

Születésnap: 1899. július 24.

Bár Bernice Madigan a 19. században született, képes lépést tartani a 21.századi technológiával. Fent van Twitteren és Facebookon is. Utóbbi oldalon egy korábbi bejegyzéséből kiderül, hogy a portál nem engedte neki kiválasztani a születési évét, ezért a legkorábbi lehetséges évet, 1905-öt jelölte be. 1918-­ban költözött Washingtonba, ahol 90 évig élt. Itt találkozott férjével, Paul­lal, akivel 50 évig voltak házasok.

A Boston Globe cikke alapján Madigan azt mondta barátainak, a hosszú életének egyszerű képlete: gyereknélküliség, stressznélküliség, és egy kiskanál méz mindennap. Minden reggelét egy gofrival, azon banánnal és mézzel, fánkkal és egy csésze kávéval kezdi. Szeret tévét nézni, olvasni és rejtvényt fejteni. ­ „Ő még mindig nagyon éleseszű, ami lenyűgöző ebben a korában” - mondta róla egy szomszédja.

idosek6

Név: EMMA MORANO

Ország: Olaszország

Születésnap: 1899. november 29.

Európa legidősebb élő asszonya, Emma Morano alig egy hónappal a XIX. század vége előtt született. Hihetetlenül hangzik, de még mindig egymagában él Észak-­Olaszországban, önállóan gondoskodik magáról és a házáról. Morano volt az első gyermek nyolc testvére közül, akiket egyébként mind túlélt. 1926­-ban ment férjhez, egy gyermeke született, aki alig 6 hónapos korában elhunyt. Ezt követően különköltöztek férjével, de soha nem váltak el. Nyugdíjba vonulása előtt egy bentlakásos iskolában dolgozott, egészen 75 éves koráig.

Arra a kérdésre, hogy mi a hosszú életének titka, először a naponta ivott, saját készítésű brandy­jét említette. Szerinte fontos szerepet játszanak az étkezési szokásai is – beleértve egy nyers tojást minden nap. „Reggelire kétszersültet eszem, tejjel vagy vízzel, aztán eszem két tojást, egy nyerset és egy főttet, ahogyan az orvos ajánlotta, amikor 20 éves voltam. Ebédre tésztát eszem darált hússal, vacsorára pedig csak egy pohár tejet iszom.” A hosszú élet másik fontos tényezője szerinte az alvás: mindennap este 7-kor fekszik és reggel 6 óra előtt kel.

(Via USA Today)

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk