FELFEDEZŐ
A Rovatból

6 látványos égi jelenség, amiért majd megéri felnézni a csillagokra 2020-ban

Habár egy-egy meteor érkezésének idejét nem tudjuk előre megmondani, de ezek az időszakok szinte bizonyos tartogatnak egy-két felejthetetlen pillanatot az ember számára, amikor mindenképp érdemes felpillantani az égboltra egy kellően sötét helyen, távol a nagyvárosok fényszennyezésétől.
Ordasi András (TheAstronomian) cikke a Csillagvizsgáló blogon, Címkép: illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. február 15.



Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

Azt gondolhatnánk, hogy az éjszakai égbolt látványa idővel unalmassá válhat, mivel a csillagok egymáshoz képest nem mozdulnak el, tehát egy évszakon belül az este során nagyjából újra és újra ugyanazokat a csillagképeket fedezhetjük fel a fejünk felett. Ugyanakkor Naprendszer égitestjeinek mozgása - mivel azok kellően közel vannak hozzánk - az (egymáshoz képest tőlünk) álló(nak látszó, de amúgy nagyon is mozgó) csillagok előtt idővel jól látható elmozdulást eredményeznek. Ez pedig jónéhány olyan - előre kiszámítható - jelenséggel szolgál, amelyért érdemes időről-időre felpillantani az égboltra.

Ez a cikk a leggyorsabban tovatűnő égitestekről, a meteorokról vagy más néven hullócsillagokról, azok sűrűbb megjelenéséről és okairól szól.

Rosenberg Róbert (a Magyar Csillagászati Egyesület tagjának) felvétele a 2011-es Perseidák idejéről Adonyból

Mindenki szívesen ül ki a ciripelő tücskök közé augusztus derekán, egy meleg éjszakán hullócsillagoktól eredő kívánságok után vágyakozva. Habár a nagy, nyári Perseida meteorraj a legideálisabb egy meghitt, pihentető éjszakai kalandhoz, ugyanakkor jó tudnunk, hogy az év során még számos más meteorrajt is megfigyelhetünk.

Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor figyelünk meg, amikor csillagok helyett a Naprendszer apró törmelékei - és itt most a porszem mérettől a ház méretig mindenféle "kavicsot" apró törmelékként kezelhetünk a Föld méreteihez viszonyítva - a Föld légkörével találkozva, zuhanásuk közben felhevülnek és környezetükkel egyetemben látványos fényjelenséget produkálnak.

Ron(ald John) Garan (a Nemzetközi Űrállomás 28. expedíciójának űrhajós mérnöke) felvétele egy Perseida meteorról ahogyan az 400 km magasságból látszott elégni a Föld légkörében, 2011 augusztusában

Ilyen törmelékek viszonylag sűrűbb felhőt alkotnak az üstökösök nyomvonalán.

Az üstökösök olyan kis égitestjei a Naprendszernek, amelyek jellemzően nagyon elnyúlt pályán (azaz a Naphoz hol nagyon közel, hol attól nagyon távol) találhatóak meg. Felszínüket tipikusan különböző jegek borítják, amelyek egybentartják az égitest kőzetből álló testét, és a hozzá csapódott egyéb törmelékanyagot.

Amikor az üstökösök a Nap közelébe érnek, - a közeledéskor emelkedő hő hatására - a jégburok elkezd leolvadni, sőt elszublimálni (azaz a szilárd halmazállapotból rögtön gázneművé válni). A felszabaduló por- és törmelékanyagot elkezdi hátrahagyni, ami egy maga mögött húzott csóva formájában jelenik meg. Ilyeneket ritka esetekben (nagyjából évtizedenként egyszer) szabad szemmel is megfigyelhetjük (ahogyan tettük a Halley, Hale-Bopp, McNaught üstökösökkel is), azonban egyelőre nem ismerünk egyetlen látványosabbat sem, amelyet a közeljövőben megfigyelhetnénk.

Robert H. McNaught, az üstökös felfedezőjének felvétele az ausztráliai Siding Spring-i Obszervatóriumból, 2007 januárjában. A felvételt 2009. december 6-án a nap csillagászati felvételének (Astronomy Picture Of the Day, APOD) választották.

Ugyanakkor az évekkel vagy akár évtizedekkel ezelőtti, a Föld pályáját keresztező üstökösök anyagfelhői igen látványos égi tüzijátékot tudnak eredményezni, amikor bolygónk keresztülhalad rajtuk. Ez az áthaladás a Föld Nap körüli pályájának jól meghatározott pontján történik, azaz mindig az év adott időszakában következik be. Ráadásul e meteorrajok neve is az említett anyagfelhők naprendszerbeli (kvázi-)fix pozíciójából ered.

Vagyis nagyjából a Föld bolygó haladási irányából fogjuk érkezni látni a kérdéses hullócsillagokat. Ez az égen egy úgynevezett radiáns pontként jelentkezik (ahogyan az alábbi fotó is szemlélteti), ahonnan a hullócsillagokat érkezni látjuk egy adott meteorraj idején.

A Perseida-meteorraj radiánsát nagyszerűen látjuk kirajzolódni Brad Goldpaint fotóján, ami 2016 augusztusában a kaliforniai Shasta-hegy mellett készült. A hullócsillagok nyomvonalát meghosszabbítva, azok jól láthatóan egy pontban metszik egymást.

A Quadrantidák meteorraj rögtön az év elején óránként nagyjából 100 hullócsillaggal kecsegtetett január 4-i tetőzésekor, de hazánkból nem voltak igazán megfigyelhetőek az országszerte mindent belepő ködben. Ezeknek legfeljebb csak a legfényesebb képviselőit kaphatták el a lelkes észlelők a növekvő fázisban lévő, első negyed utáni Hold fénye mellett a felhők közti lyukakban. Érdekesség, hogy a csillagkép, melyből a meteorraj neve ered, egy régi, a 88 hivatalos csillagkép között már nem szereplő csillagképtől ered.

Tartsuk szem előtt, hogy nem csak pont a tetőzés vagy maximum éjszakáján, hanem a környező néhány éjszaka folyamán is elcsíphetünk tekintetünkkel egy-egy kósza rajtagot, továbbá azt se feledjük, hogy

naponta nagyságrendileg 1000 tonnányi törmelék hullik a Földre, úgyhogy "szezonon kívül" is bármikor van esélyünk hullócsillagokat látni.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Visszakérné a tandíjat egy hallgató, miután rájött, hogy a professzora ChatGPT-vel értékelte a dolgozatát egy amerikai egyetemen
A diák szerint a Northeastern Egyetem egyik tanára mesterséges intelligenciával pontozta a beadandókat és még kedves visszajelzést is íratott vele. Az egyetem szabályzata viszont abszolút tiltja a generatív MI használatát.


Ella Stapleton, a Northeastern Egyetem üzleti karának végzős hallgatója panaszt tett egyik oktatójára, miután észrevette, hogy a professzora mesterséges intelligenciát használt a beadott dolgozatának értékeléséhez – számolt be róla a New York Times. A diák emiatt visszakéri a több mint 8000 dolláros, vagyis nagyjából 3 millió forintos tandíját.

A hallgató februárban figyelt fel arra, hogy a dolgozatában szereplő megjegyzések között olyan kérdések is vannak, amelyeket a tanár a ChatGPT-nek tett fel. Ilyen például az, hogy „minden területet fejts ki. Légy részletesebb és konkrétabb”. Ezeket a mesterséges intelligenciára jellemző, pontokba szedett válaszok követték.

A tanár ugyanakkor arra is utasította a ChatGPT-t, hogy adjon „nagyon kedves visszajelzést” a hallgató munkájára.

Az órai anyagokban is találtak több furcsaságot: különös kérdéseket, elgépeléseket, valamint torz ábrákat – például olyan személyek képét, akiknek plusz egy végtagjuk van. Emellett olyan hivatkozások is előkerültek, amelyek szintén a mesterséges intelligencia használatára utalnak.

Ella Stapleton szerint nem korrekt, hogy miközben a diákoktól elvárják, hogy ne használjanak MI-t, addig az oktatók mégis így járnak el. A hallgató azt mondta a New York Timesnak: „Azt mondja nekünk, hogy ne használjuk, aztán ő maga is használja.”

A professzor, Rick Arrowood a lapnak elismerte, hogy több mesterséges intelligencia platformot is használt, köztük a ChatGPT-t, a Perplexityt és a Gammát is. Úgy fogalmazott:

„Utólag… bárcsak alaposabban átnéztem volna.”

Az egyetem végül elutasította a hallgató követelését.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Így néz ki belülről a pápai lakosztály, ahova XIV. Leó beköltözött
A frissen megválasztott egyházfő néhány napig még régi lakhelyén maradt, de már készül új otthonába. A pápai lakosztály nemcsak lakás, hanem hivatalos rezidencia is.


A katolikus egyház új feje, XIV. Leó pápa néhány napig még abban az épületben lakott, ahol korábban bíborosként is élt. Ez a Hittani Kongregáció épülete, amely szintén a Vatikán területén található.

Most azonban átköltözik az Apostoli Palotába, ahol a pápai lakosztály található. Ez a pontifikális lakosztály az épület harmadik emeletén van, ablakai a Szent Péter térre néznek – szúrta ki a Sassy.

A lakás nem egyszerű szoba vagy szállodai lakosztály, hanem egy reprezentatív lakrész, ahol hivatalos találkozókat is tartanak.

Körülbelül tíz szobából áll. Van benne dolgozószoba, ahol a pápa vendégeket fogad, hálószoba, étkező, kápolna, és szobák a közeli munkatársaknak.

Itt található az ablakterem is, ahonnan vasárnaponként és ünnepnapokon a pápa elmondja az Angelus imádságot, és megjelenik, hogy szóljon a hívekhez.

A korábbi pápák idején különböző átalakításokat végeztek a lakáson. Akkor vezették be a korszerű fűtést, a telefont, és liftet is építettek a lakosztályba. Bár az új pápa elvileg bármit kérhet, XIV. Leóról azt lehet tudni, hogy valószínűleg nem lesznek extrém kérései. A lakosztály célja nem a luxus, hanem egyszerre szolgál lakóhelyként és hivatalos rezidenciaként.

Még XVI. Benedek pápasága idején készült egy videó arról, hogyan néz ki az Apostoli Palotának azon része, ahol az egyház feje dolgozik. Íme a videó, amiben nagyjából a 8. perctől látható a szóban forgó lakosztály:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
Olyat mért a traffipax, amire senki nem számított – fotón a különleges „fogás”
A svájci traffi egészen különleges dolgot kapott lencsevégre – ráadásul nem először. A rendszer tökéletességét mutatja, hogy időnként nem csak autók akadnak fenn rajta.


Egy vadkacsát kapott lencsevégre a telepített traffipax a svájci Köniz városában, a Wangentalstrassén – írja a police.hu.

A sebességmérő 22 km/h-s túllépést jelzett, ám a felvételen nem egy jármű, hanem egy szárnyas repül a kép közepén.

Az eset hivatalos forrásból származik: a fotót Köniz önkormányzata hozta nyilvánosságra. És nem ez volt az első alkalom, hogy ezen az útszakaszon hasonló történt. 2018 áprilisában ugyanitt, szinte pontosan ugyanilyen sebességgel, 52 km/h-val suhant el egy másik – vagy talán ugyanaz a – vadkacsa.

Akkor a fotón kevésbé volt látványos a jelenet, a mostani képen viszont a madár széttárt szárnyakkal, szabályosan „repülve” bukkant fel. A felvétel gyorsan bejárta a sajtót, és még szakértőt is megszólaltattak, aki elmondta: elképzelhető, hogy ugyanaz a példány volt mindkét esetben, hiszen a faj képviselői akár tíz évet is megélhetnek.

A mostani szabálysértőt azonban nem sikerült azonosítani, mert gyorsan eltűnt a fajtársai között. Így eljárás sem indulhat ellene.

Svájcban egy ilyen mértékű sebességtúllépésért 250 frank, vagyis körülbelül 108 ezer forint bírság jár. Ennél nagyobb túllépés esetén a bírság összegét az elkövető anyagi helyzetéhez és a korábbi szabálysértésekhez igazítják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Molnár Áron: Mi a különbség köztem és Várkonyi Andrea között?
Lovas Rozival közösen egy TikTok-videóban reagáltak arra, hogy Várkonyi Andrea a minap egy 1 millió forintos nadrágban szállt ki egy 100 millió forintot érő Bentley-ből.
F. O. - szmo.hu
2025. május 16.



Molnár Áron és Lovas Rozi sajátos módon reagált a hírre, miszerint Várkonyi Andrea egy 1 millió forintos nadrágban szállt ki egy 100 millió forintot érő Bentley-ből.

A TikTok-ra feltöltött videóban a színész egy autóból kiszállva meséli el a követőinek a hírt, majd magára mutatva hozzáteszi:

„Na, ez a gatya, ez 6 ezer forint, ez pedig anyám autója.”

Megjegyzi, hogy a kocsit lemosatta, de a karcolások és a repedések így is láthatók a felületén.

Ezek után merült fel a kérdés: mi a különbség közte és Várkonyi Andrea aközött?

„Hogy ő tud vigyázni az autójára és a szép ruhájára, kisfiam, nem úgy, mint te”

– adta meg a frappáns választ Lovas Rozi.

@molnar.aron23Mi a különbség Várkonyi Andrea és köztem? Lovas Rozi elmondja..♬ eredeti hang - Áron


Link másolása
KÖVESS MINKET: