Egy amerikai nő azzal állt a bíróság elé, hogy HPV-fertőzést kapott, amikor egy autóban szexelt a párjával – ezért pedig az autóbiztosítót kötelezné kártérítés megfizetésére. A nő, aki egyébként a bírósági iratokban MO-ként szerepel, jelentős összeget kaphat meg a Geico biztosítótól – ez azután derült ki, hogy a héten a Missouri Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta az ítéletet.
Az autóbiztosító cég egyelőre vitatja az ügyet, ugyanis a nő partnere akkor már tudott arról, hogy HPV-vel fertőzött, ennek ellenére létesítettek kapcsolatot – éppen a Geico által biztosított autóban.
A nő 2018-ban értesült róla, hogy HPV-vel fertőződött, és azt állította, hogy a volt élettársa tudta, hogy HPV-s, de ezt nem árulta el, így „múltbeli és jövőbeli egészségügyi kiadások” és „lelki és fizikai fájdalmak” sújtják – részletezi az ügyet a 444.hu. Tavaly februárban emiatt a nő 1 millió dollárt kezdett követelni a cégtől, mert mint állította: a biztosító kötvénye fedezi a sérüléseit. MO és a volt élettárs választottbíróságon indított eljárást, és a választottbíró az ő oldalukra állt.
2021 májusában a választottbíró MO-nak 5,2 millió dollár kártérítést ítélt meg – ezt a Geicónak kell kifizetnie. A Jackson Megyei Kerületi Bíróság pedig megerősítette a kártérítést.
A Geico fellebbezett az ítélet ellen, de kedden egy három bíróból álló testület megerősítette az alsóbb fokú bíróság ítéletét.
Egy amerikai nő azzal állt a bíróság elé, hogy HPV-fertőzést kapott, amikor egy autóban szexelt a párjával – ezért pedig az autóbiztosítót kötelezné kártérítés megfizetésére. A nő, aki egyébként a bírósági iratokban MO-ként szerepel, jelentős összeget kaphat meg a Geico biztosítótól – ez azután derült ki, hogy a héten a Missouri Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta az ítéletet.
Az autóbiztosító cég egyelőre vitatja az ügyet, ugyanis a nő partnere akkor már tudott arról, hogy HPV-vel fertőzött, ennek ellenére létesítettek kapcsolatot – éppen a Geico által biztosított autóban.
A nő 2018-ban értesült róla, hogy HPV-vel fertőződött, és azt állította, hogy a volt élettársa tudta, hogy HPV-s, de ezt nem árulta el, így „múltbeli és jövőbeli egészségügyi kiadások” és „lelki és fizikai fájdalmak” sújtják – részletezi az ügyet a 444.hu. Tavaly februárban emiatt a nő 1 millió dollárt kezdett követelni a cégtől, mert mint állította: a biztosító kötvénye fedezi a sérüléseit. MO és a volt élettárs választottbíróságon indított eljárást, és a választottbíró az ő oldalukra állt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Horvátország nem engedi az orosz olaj szállítását, hiába rendelt a magyar kormány
A Barátság-vezeték január 27-i leállása miatt a MOL tengeri úton, szintén orosz forrásból pótolná a kiesést, egy olyan infrastruktúrán keresztül, amiről korábban a kormány azt állította, hogy alkalmatlan az ország ellátására. A horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.
„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.
A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.
A kiesés pótlására Magyarország a horvát Adria-vezetéken keresztül, tengeri úton szerezne be kőolajat, a horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.
Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter a lapnak egyértelművé tette álláspontját: „Horvátország nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön”, de hozzátette:
„Készen állunk segíteni az akut zavar kezelésében, az uniós joggal és az OFAC-szabályokkal összhangban… A Janaf kapacitásai megfelelőek, többé nincs mentség az orosz nyersolaj további importjára.”
Itt kontextusként érdemes tudni, hogy a magyar kormány azért nem volt hajlandó eddig Horvátországon keresztül beszerezni nem orosz olajat, mert álláspontja szerint a Janaf horvát energiavállalat nem tudná megbízhatóan leszállítani azt. A Janaf folyamatosan arról próbálja meggyőzni a MOL-t, hogy megbízható partner, de eddig nem sikerült nekik.
Azonban, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter gyakorlatilag saját maga állította, hogy a kormány korábbi fenntartásai nem igazak, amikor azt mondta, hogy a horvátok felőli szállítással is biztonságban lesz az energiaellátás, ezért Magyarországnak semmilyen logikus oka, mentsége nincs arra, hogy a továbbiakban is Moszkvától vásároljon Susnjar szerint.
Csakhogy a bökkenő, hogy a magyar kormány már lépett, Szijjártó bejelentette, hogy orosz olajat rendeltek tengeri úton. „Biztosított az ellátás. A MOL megrendelte a tengeri szállítmányokat, amelyek március elejéig megérkeznek a horvát kikötőbe, ahonnan 5–10 nap alatt Magyarországra hozhatók” – mondta a külügyminiszter.
A magyar álláspont szerint az energiaellátás nem lehet ideológiai kérdés, és Horvátországtól az uniós szabályok betartását kérik. A horvát kormány jelezte, hogy nem segít a Kreml üzletében, de az uniós kivétel miatt valószínűleg muszáj lesz leszállítani az olajat.
Az ellátás biztosítására a MOL 250 ezer hordónyi (közel 40 millió liter) stratégiai készlet felszabadítását kérte. Erre addig van szükség, amíg az első, tengeri úton érkező szállítmányok március elején befutnak a krk-szigeti Omišalj kikötőjébe, ahonnan a finomítókba való eljuttatásuk további 5-12 napot vehet igénybe. Legalábbis akkor, ha a horvátok átengedik.
„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.
A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sorra borulnak az árokba a buszok, hatalmas késések a vasúton – válságos a közlekedési helyzet nyugaton a havazás és a viharos szél miatt
A csúszós utakon sok a baleset, a sínekre dőlt fák és a behavazott váltók miatt pedig a vonatok is késésben vannak. Ráadásul az elakadt járművek mentését is nehezíti az időjárás.
Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet a havazás, a jeges utak, a viharos szél és a hófúvás miatt – hívja fel a figyelmet a MÁV-csoport a Facebookon.
A legfrissebb jelentések alapján nem kevesebb, mint 16 Volán-busz szenvedett balesetet a havas, jeges úton, többségük árokba csúszott. A legsúlyosabb baleset a 76-os főúton, Zalaegerszegnél történt, ahol egy buszt az árokba sodort az erős oldalszél. Ketten súlyosan, tizen könnyebben megsérültek, több utast pedig a szélvédőn keresztül mentettek ki a tűzoltók.
A GYSEV tájékoztatására hivatkozva közölték, hogy a vasúti közlekedésben is fennakadások vannak:
a vonatok jelentős késésekkel közlekednek, eljutásukat behavazott váltók, a sínpályára dőlt fák akadályozhatják.
A GYSEV több vonalán 15–30, helyenként 30–60 perces késésekre figyelmeztetnek. Reggel a hegyeshalmi határátmenet az osztrák oldali havazás miatt szünetelt, a nemzetközi forgalom 8:45-től indult újra. A Savaria és Scarbantia InterCity vonatok menetrendje napközben fokozatosan állhat helyre, de késések továbbra is várhatók.
A MÁV-csoport szerint az időjárási helyzet egyelőre folyamatosan romlik, és a mentés is nehézkessé vált, mivel az erősítő buszaik sem tudnak minden helyszínt megközelíteni. A hóhelyzet javulásáig nyomatékosan kérik a térségben, különös tekintettel Vas vármegyére, Zala vármegye északi, Veszprém vármegye nyugati, illetve Győr-Moson-Sopron vármegye nyugati részén élőket, hogy csak halaszthatatlan esetben, minden szempontból felkészülten induljanak útnak.
A HungaroMet péntekre a Nyugat-Dunántúl nagy részére másodfokú figyelmeztetést adott ki havazás és hófúvás miatt; Győr-Moson-Sopronban és Vasban 20–25 cm friss hó is hullhat ma, és erős, 60–75 km/h-s széllökésekre kell számítani.
Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet a havazás, a jeges utak, a viharos szél és a hófúvás miatt – hívja fel a figyelmet a MÁV-csoport a Facebookon.
A legfrissebb jelentések alapján nem kevesebb, mint 16 Volán-busz szenvedett balesetet a havas, jeges úton, többségük árokba csúszott. A legsúlyosabb baleset a 76-os főúton, Zalaegerszegnél történt, ahol egy buszt az árokba sodort az erős oldalszél. Ketten súlyosan, tizen könnyebben megsérültek, több utast pedig a szélvédőn keresztül mentettek ki a tűzoltók.
Bement szoptatni a kórházba, de a babája már nem volt ott, később kiderült, hogy nevelőszülőkhöz került
Egy tatabányai édesanya újszülött kislányát a tudta nélkül vitték el a kórházból. A Babamentők az eljárás jogszerűségét vitatják, vezetőjük szerint „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban”.
„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.
A családot nem tájékoztatták arról, hogy a csecsemőt hova és miért szállították el.
A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy
A gyermekmentő szerint, ha a hatóságnak a család házával volt kifogása, az újszülöttet akkor is családtagnál, például a nagymamánál kellett volna ideiglenesen elhelyezni.
„A törvény is azt írja elő, hogy szegénység miatt nem lehet a szüleitől elszakítani a gyereket, ha az intézkedés mégis indokolt, akkor családon belül kell megoldani az elhelyezést”
– mondta Juhász-Bauer Ágoston Bálint.
Az ügyben megkeresett egészségügyi intézmény, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Belügyminisztérium sem adott konkrét választ arra, miért tartották a kórházban a kisbabát, és miért nem tájékoztatják a szülőket. A Belügyminisztérium általánosságban annyit közölt, hogy a „születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítására irányuló gyermekvédelmi hatósági intézkedés” célja, hogy a gyámhivatal már a gyermek születése előtt dönthessen a kórházból való kiadhatóságról. A minisztérium hangsúlyozta, a törvény szerint gyermeket pusztán a család anyagi helyzete miatt nem lehet kiemelni, a veszélyeztetettséget pedig komplexen, többek között a jelzőrendszeri tagok véleményének kikérésével vizsgálják.
A Babamentők szerint az eset nem egyedi. Juhász-Bauer Ágoston Bálint úgy fogalmazott, hogy „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban.”
Hivatalos információkra hivatkozva állítják, hogy körülbelül 300 egészséges újszülött és csecsemő rekedt egészségügyi intézményekben, közülük legalább 100 gyermekről a szülei nem mondtak le. Juhász-Bauer Ágoston Bálintnak egy csecsemős nővér azt mondta,
„felsőbb utasításra ezeket a kisbabákat tilos kivennünk, megvigasztalnunk, ha sírnak, nehogy hozzászokjanak a dajkáláshoz”.
Február 14-én a miskolci kórházból volt szükség rendőri beavatkozásra egy csecsemő kiadásához. Pár nappal korábban Szekszárdon egy hat hónapos csecsemőt nem akartak elengedni. Az ügyben eljáró Juhász-Bauer elmondta,
az orvos először kijelentette, nincs egészségügyi indoka a baba kórházi tartózkodásának, majd közölte, hogy talál indokot.
„Figyelmeztettem, mint magánnyomozó, hogy ha ezt megteszi, az okirat-hamisítás bűntett gyanúját fogja megalapozni” – idézte fel a magánnyomozó, aki szerint a többórás küzdelem végén, rendőri és biztonsági őri jelenlét mellett, de végül hazavihették a gyermeket.
A szekszárdi kisbaba édesapja, Pozsonyi László elmesélte, a problémák akkor kezdődtek, amikor epilepsziával diagnosztizált gyermekük gyógyszerét meg kellett rendelni, és az az információ terjedt el róluk, hogy nem adják be neki.
Emellett a feleségének elapadt a teje, és mivel féltek a visszahívásokról szóló hírek miatt a felírt tápszerektől, átmenetileg forralt tehén- és kecsketejjel táplálták a babát, ami konfliktushoz vezetett a családsegítővel és a védőnővel. Az apa szerint a kórházban az egyik orvos indok nélkül tartotta bent a gyereket. „Nekünk semmilyen információt nem adott, nem volt hajlandó megmondani, ki, és mit mondott neki rólunk” – mondta az apa, aki hozzátette, azóta már látják, a kórházi tápszer biztonságos, és ki is váltották. A család most egy pécsi kivizsgálásra vár. „De ezek után hogy menjünk oda? Kérdezem én, most megint ez lesz, hogy ott meg megpróbálják elvenni tőlünk?”
„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.
A családot nem tájékoztatták arról, hogy a csecsemőt hova és miért szállították el.
A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nincs, aki fát vágjon télire” – az összes férfit a frontra vitték, összeomlás szélén egy orosz falu
A főként korják és itelmen őslakosok lakta Szedanka a túlélésért küzd a férfiak hiánya miatt. A falu házaiban nincs központi fűtés, a penészes épületekben a mindennapi élet is kihívást jelent.
A 7000 kilométerre tomboló háború szinte teljesen kiürített egy falut a Kamcsatka-félszigeten. A távol-keleti Szedankából szinte az összes harcképes férfi elment harcolni Ukrajnába, a helyben maradt nők pedig most azzal szembesülnek, hogy a legalapvetőbb, téli túléléshez szükséges feladatokat sem tudják elvégezni.
a település 258 fős tényleges lakosságából 39 férfi írt alá szerződést a hadsereggel; közülük azóta 12-en életüket vesztették, 7-en pedig eltűntek.
A probléma már 2024 márciusában nyilvánvalóvá vált, amikor a falu asszonyai egy csoportja az állami tévében üzent a kormányzónak.
„Az összes férfink elment a különleges katonai műveletbe… [Ororszországban csak így szabad hivatkozni a háborúra - a szerk.] Nincs, aki fát vágjon télire, hogy begyújtsuk a kályhákat.”
Szedanka az orosz Távol-Kelet egyik legelzártabb települése. A körzeti központot csak májustól októberig lehet elérni folyami hajóval vagy lánctalpas járművel, télen az egyetlen összeköttetést a motorosszán vagy a helikopter jelenti. A házak többségében nincs vezetékes víz, beltéri vécé és központi fűtés, miközben a téli hőmérséklet rendszeresen mínusz 10 Celsius-fok alá süllyed.
„Fájó szívvel mondom: annyian meghaltak a mieink közül. A nővérem férje és az unokatestvéreim a fronton vannak. Szinte minden családban harcol valaki”
– mondta a BBC-nek egy helyi lakos, Natalia.
Vlagyimir Szolodov, Kamcsatka kormányzója kezdeményezte, hogy Szedanka kapja meg a „Katonai Vitézség Faluja” címet. „Minden családban itt a bátorság története él” – közölte az orosz állami média. A kormányzó a cím mellé támogatásokat is ígért: tetőjavításokat és lakásfelújításokat. A helyiek és független beszámolók szerint azonban az ígéretekből kevés valósult meg. Míg 2024 őszén emlékművet avattak a katonáknak, a mindennapi gondok megmaradtak. „A házak tele vannak penésszel… még ha nem is látszik a rothadás, a bűz összetéveszthetetlen” – írta egy kamcsatkai újságíró a faluról.
A 7000 kilométerre tomboló háború szinte teljesen kiürített egy falut a Kamcsatka-félszigeten. A távol-keleti Szedankából szinte az összes harcképes férfi elment harcolni Ukrajnába, a helyben maradt nők pedig most azzal szembesülnek, hogy a legalapvetőbb, téli túléléshez szükséges feladatokat sem tudják elvégezni.
