HÍREK
A Rovatból

Varga Mihály: Magyarország túljutott a válság mélypontján

Várhatóan 2022 év elejére térhet vissza a gazdaság a 2019-es szintre a pénzügyminiszter szerint.


Magyarország túljutott a koronavírus-válság mélypontján, a kilábalás hónapjai tartanak, a versenyképességet javító lépéseket következetesen végre kell hajtani - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapest Economic Forum 2020 online konferencián csütörtökön.

A politikus a Portfolió tanácskozásán kiemelte:

a következő hetekben várhatóan újabb intézkedéseket jelentenek be. Megerősítette, hogy a válságból lassabb kilábalásra kell készülni, a magyar gazdaság 2019 első negyedévi teljesítménye 2022 első fél évében tud visszatérni számításaik szerint.

A továbbra is gyorsan terjedő járvány visszafogja a globális gazdaságot, egymillió fölött van az elhunytak száma, az újonnan fertőzöttek napi száma folyamatosan csúcsokat dönt - mondta, hozzátéve: a járvány második hulláma W alakú vagy elhúzódó kilábalást eredményezhet a magyar gazdaságban. A politikus kitért arra, hogy a világgazdaságot törékeny állapotban érte a koronavírus-válság.

A növekedési lendület kifulladt 2020-ra egyes, Magyarország számára fontos partnerországban, a német gazdaság növekedése például mínusz 11,3 százalékra zuhant a második negyedévben, az EU27 országokban pedig mínusz 14 százalék közelébe. Világszerte azonnali, grandiózus fiskális és monetáris lépések történtek hasonló elvek mentén, a gazdasági kilábalás, talpra állás érdekében. A magyar kárenyhítő csomag mérete jelentős, eléri a 2019-es GDP 20 százalékát - mondta.

Varga Mihály megismételte, a járvány okozta visszaesés sokkal kedvezőbb helyzetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as pénzügyi válság. A gazdasági fundamentumok erősek, 2019-ben 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, míg 2008-ban 1,1 százalék, a devizahitelek aránya a 2008-as 62 százalék helyett alig 1 százalék lett 2019-re. Az ország külső adósságában is óriási különbség van - tette hozzá.

Az ország erős belső fundamentumaira nemcsak a járvány első szakaszában, hanem a másodikban is lehet építeni, amikor kormányzati kilábalási programokat fogalmaznak meg - húzta alá, jelezve:

a tárca becslései szerint 3-4 százalékkal fékezték a GDP-visszaesést a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseivel.

Magyarországot a válság "relatív nyertesei" közé emelheti költségalapú versenyképessége. Az elmúlt években a munkát és jövedelmeket terhelő adók csökkentésére és a fogyasztási típusú adók emelésére alapozó adófilozófia eredményesnek bizonyult, ez versenyképességi előnyt adott - közölte.

Varga Mihály szerint a fordulópontot a 2021 május-júniusi időszak jelentheti. A vállalkozásoknál változott a gazdasági szerkezet, ennek egyik fontos eleme az otthoni munkavégzés, vagy az ellátási láncok rövidítése, ezekre az újdonságokra a magyar gazdaságpolitikának is reagálnia kell - mondta. Kedvezőnek nevezte, hogy a cégeknek van befektetési terve, a beruházási ráta kimagaslónak számít, a termelő beruházásokban sincs visszalépés, a pozitív vállalati döntések folyamatosak.

A kormány 2016-ban elfogadott, majd 2018-ban megújított versenyképességi programját „következetesen végig kell vinni” - jelentette ki. A növekedés szerkezetében felértékelődnek egyes iparágak, ilyen az egészségipar, vagy az IT-szektor, ezek jelenthetik a növekedés forrását a következő időszakban, ezért ezekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni - mondta Varga Mihály, hozzátéve: a társadalmi stabilitás megteremtése - például a lakástámogatási program - létfontosságú a nemzetgazdasági célok eléréséhez.

A stabil kormányzati felállás mindig segíti a gazdasági kilábalási időszak lerövidülését. Magyarországon a politikai felhatalmazás lehetővé teszi, hogy a kilábalás gyorsabb legyen az Európai Unió más országainál - összegezte.

Ezzel egy időben bejelentette, hogy amerikai cégek újabb beruházásai érkezhetnek Magyarországra. Az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács ülésén 12 beruházásról tárgyaltak, amelyeket amerikai cégek terveznek megvalósítani Magyarországon, mindezek segítségével körülbelül 5000 új munkahely jöhet létre - mondta el a tárcavezető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid lezárta Lázár János nagy tervét, Budapesten marad a múzeum
Vitézy Dávid közlekedési miniszter a Közlekedési Múzeum új kiállításának megnyitóján jelentette be, hogy az intézmény Kőbányán marad. A miniszter a korábbi elképzelést a budapestiek és vidékiek szembeállításának nevezte.


„Ennek vége van” – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Közlekedési Múzeum új, „Öveket becsatolni” című időszaki kiállításának szombati megnyitóján. A miniszter ezzel lezárta az intézmény Debrecenbe költöztetésének évek óta vitatott tervét, és megerősítette, hogy a múzeum otthona a kőbányai Északi Járműjavító területén lesz.

Az eseményen Vitézy mellett Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vett.

Vitézy Dávid a múzeum körüli korábbi vitákra utalva úgy fogalmazott, elődje, Lázár János „a megosztásra épülő politikai kultúrának a foglyául ejtette ezt a múzeumot”.

A miniszter szerint egy kulturális intézmény politikai célú kisajátítása és „a budapestiek és a vidékiek egymás ellen hangolásának lehettünk tanúi” az elmúlt években – írta a [Telex.hu](https://telex.hu/belfold/2025/06/30/kozlekedesi-muzeum-debrecen-vitezy-david-lazar-janos).

A megnyitón Magyar Péter azzal köszöntötte a nézőket, hogy „Repülővel érkeztem éjszaka Brüsszelből”, majd méltatta az új minisztert. A miniszterelnök szerint a közlekedés ügye olyan vezető kezébe került, aki őszinte lelkesedéssel fordul a terület felé.

„Biztos vagyok benne, hogy Vitézy Dávid a magyar közlekedés talán legnagyobb rajongója” – tette hozzá. A beszédek után a résztvevők megnézték a főként a közlekedésbiztonságról szóló kiállítást, ami szombaton 14 órakor nyitott meg a nagyközönség előtt.

Vitézy a vitát abszurdnak nevezte, majd kijelentette: „Itt van újra a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az Északi Járműjavítóban”.

A korábbi kormányzat Lázár János vezetésével erőltette a múzeum Debrecenbe költöztetését, ami ellen Vitézy Dávid – akkor még a kormányon kívülről – következetesen tiltakozott. A tervet egyenesen „újabb hadüzenetnek” nevezte Budapest ellen, a debreceni helyszínt pedig egy autópálya-csomópont melletti, tömegközlekedéssel elérhetetlen területnek minősítette.

A vita akkor élesedett tovább, amikor a debreceni épületre kiírt tervpályázatot egy, a korábbi miniszterhez köthető építész cége nyerte.

A helyzet az idei kormányváltással változott meg. Vitézy Dávid miniszterként is kitartott korábbi álláspontja mellett, majd tavasszal arról számolt be, hogy egy fórumon Lázár János maga is elismerte, hogy rossz ötlet lett volna a költöztetés. Ez már előrevetítette a debreceni projekt leállítását, amit a miniszter most, a Múzeumok Éjszakája alkalmából megnyitott új kőbányai kiállításon jelentett be hivatalosan is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk