FELFEDEZŐ
A Rovatból

Túró rudi, pálinka, Pick szalámi? Mi hiányzik leginkább a magyaroknak külföldön?

Videós körkapcsolásban kérdeztünk meg hat külföldön élő magyart, ők mit hiányolnak leginkább - közben fény derült olyan érdekes tapasztalatokra is, mint például mit nem esznek meg egyáltalán a hollandok, vagy milyen magyar konyhai kellékbe szerettek bele az ausztrálok.


Ismerős az érzés, hogy külföldön járva – pláne hosszabb időt ott töltve – hiányozni kezdenek bizonyos megszokott ízek, amiket valahogy nem pótol semmi? A magyar gasztronómia már csak ilyen, van benne sok olyan specialitás, ami más nemzeteknél valahogy nem ugyanolyan, netán merőben szokatlan. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon mi az, ami igazán jellegzetes a magyar finomságokban? Mi hiányozna leginkább külföldön? Vagy mivel ismertetnénk meg szívesen külföldi barátokat, ismerősöket?

A sztereotip elképzelés Magyarországról, hogy mindent csípősen, de minimum paprikásan fogyasztunk – pedig biztosan van élet a paprikán túl is. De vajon milyen ínyencségeket pakolnánk a bőröndbe egy külföldi út előtt? Először Budapesten kérdeztünk erről járókelőket, és a válaszok hasonlóak voltak: túró rudi, magyar fehér kenyér, kolbász, szalámi, pálinka, fűszerek, köztük persze paprika.

Vajon ugyanezeket a dolgokat hiányolják azok a magyarok is, akik már régebb óta külföldön élnek?

Egy videós körkapcsolásban próbáltunk meg utánajárni.

A hollandoknak nem kedvence a mákos tészta

Eszter Pilisszentkereszten nőtt fel, most fotósként dolgozik Hollandiában. Ahogy meséli, neki nagyon hiányzik a hegyek látványa, az érzés, hogy felér a hegytetőre – mert hát a holland síkság meglehetősen egységes képet mutat. Egy másik furcsaság, amit megtapasztalt Hollandiában, hogy ott nem esznek mákot, nem is nagyon gondolják, hogy a konyhába való lenne, nem is lehet kapni, itthonról kell magával vinnie. Amikor egyszer Eszter mákos tésztával kínálta barátait, furán néztek rá, nem is nagyon ettek belőle.

Egy külföldi város, ahol simán beszerezhetünk Pick szalámit vagy túró rudit

Sándor projektmenedzser, Londonban élve azt éli meg kihívásként, hogy nem lehet csak úgy összefutni spontán a barátokkal, felvetni, hogy félóra múlva igyunk meg valamit, mert akkora a város, hogy nagyobb szervezést igényel egymás útjainak keresztezése. Pedig most már annyi magyar él Londonban, hogy könnyű magyar szót hallani a városban, pláne, ha betéved az ember a magyar boltba.

Sándor szerint nekik szerencséjük van, mert egy ekkora magyar közösség miatt már érdemes külön üzletet nyitni, ahol keresett termék a túró rudi, vagy a Pick szalámi – igaz, az utóbbit a helyi nagyobb élelmiszerboltok polcain is megtalálni.

A szalámi, kolbász, füstölt áru már csak azért is fontos számára, mert felidézi gyermekkorát: a házuk közelében volt a Pick gyár egyik épülete, az utcában ezért gyakran lehetett füstölt kolbászillatot érezni.

Egy családlátogatás felér egy hazai ízekkel feltankolással

A marketingmenedzserként dolgozó Kati a németországi Karlsfeldben leginkább a családját hiányolja, főleg most, hogy a koronavírus-járvány miatt bonyolultabb lett megoldani az utazásokat. Pedig ha itthon járnak, akkor az édesanyja rendszerint bepakol nekik több napra elegendő magyaros ételt, amiket a gyermekei is nagyon megkedveltek. Nem mintha nem próbálkozna magyar fogásokkal, még német barátokat is szívesen megkínál egy-egy klasszikussal, mint a húsleves, vagy csirkepaprikás, esetleg aszaltszilvával töltött hús, amit a németek már csak azért is különösnek tartottak, mert nincsenek hozzászokva, hogy az édes és a sós íz keveredik egy fogáson belül.

Élet a tízmilliós metropoliszban, ahol még a földrengéssel is meg kellett barátkozni

Krisztina Los Angelesben bírósági tolmács, és az egyik legfőbb hiányérzete a kultúrával függ össze: Budapesten élve azt szokta meg, hogy rengeteg színházi program, mozielőadás, és még számos egyéb lehetőség közül választhatott, de most egy monumentális nagyvárosban él, ahol a lakosságszám pont akkora, mint Magyarországé összesen, és emiatt nehezebb megtapasztalni a pezsgő kulturális életet.

Cserébe meg kellett barátkozni olyan szokatlan eseményekkel, mint a földrengés: mikor először élt át ilyet egy irodában, nyomban sikítozni kezdett, a kollégái pedig nem értették, mi baja.

Ha édesanyja egy évben egyszer egy hónapra meglátogatja őket, akkor végigeszik a magyaros menüsort, ilyenkor mindig van például töltött káposzta, úgy elkészítve, ahogy azt szülővárosában, Nyíregyházán megszokta.

Ausztrál barátok vágyott ajándéka Magyarországról: nokedliszaggató

Ági esküvőszervező Melbourne-ban, 9 éve ott él. Azt mondja, szerencsés, hogy külföldi párja eltöltött hosszabb időt Magyarországon, így megbarátkozott a magyar ízekkel, és kimondottan szereti, ha ilyen fogások kerülnek terítékre. Ausztráliában különösen hosszúra nyúlt a pandémia miatti lezárás, amit rákényszerítette Ágiékat arra, hogy többet főzzenek otthon, férjének pedig nagy kedvence lett a csirkepaprikás nokedlivel. Mert a hazai ízek azért hiányoznak ott a többezer kilométeres távolságban. A nokedlit már a barátaikkal is megkedveltették, olyannyira, hogy többeknek kellett már nokedliszaggatót ajándékba vinni, ha Magyarországon jártak.

Szigonyos halászat előzi meg a vacsorát

Barbara egy nagy könyvvizsgáló cég munkatársaként került a Bahamákra, ahonnan évente egyszer tud hazalátogatni, ezért elsősorban a családját és a barátait hiányolja – de vannak magyar ízek is, amik hiányoznak neki, már csak azért is, mert bizonyos hozzávalókat nem tud beszerezni jelenlegi lakhelyén.

Nincs például túró, pláne magyar tv paprika – így nehéz elkészíteni egy jó túrós palacsintát vagy egy klasszikus lecsót.

A helyi specialitások némileg kárpótolják: egyik kedvelt elfoglaltsága lett az, hogy magának fogja meg a halat szigonnyal az óceánból, majd megsüti.

Milyen magyar specialitás receptjét küldte be Ági egy helyi élelmiszerlánc újságjába, amit aztán meg is jelentettek? És mi az a magyar termék, amit már rendszeresen megrendelnek Katitól a barátok, hogy vigyen nekik feltétlen, ha újra itthon jár? És mit pakolnak be rendszerint a külföldön élő magyarok a bőröndbe, ha Magyarországon járnak és hazaindulnak? Kiderül a videónkból!

Pick szalámit szinte mindenki visz magával – és ez nem lehet véletlen!

A PICK Téliszalámi az a hungarikum, amely a világ bármely táján az otthon ízét idézi számunkra, de méltán lehetünk rá büszkék itthon is. Több mint 150 éve változatlan, kiváló minőségét a számos hazai elismerés mellett az idén, első magyar márkaként elnyert Top-Marke 2021 díj is bizonyítja, amely a minőségkritikusnak tartott német fogyasztók elismerő visszajelzése a PICK szalámi termékekre. Tudj meg többet a PICK szalámik által elnyert díjról ide kattintva!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Melania Trump meglepő menüvel várta III. Károlyt és Kamillát, semmibe vette, mit szeret a férje
Donald Trump szűkszavúan csak annyit mondott, amikor a vacsoráról kérdezték, hogy megettek mindent, amit csak eléjük tettek. Mutatjuk, milyen fogásokkal készültek a brit királyi párnak.


Donald Trump elnök köztudottan a McDonald’s nagy rajongója.

Ám a Fehér Ház nem gyorséttermi menüvel készült III. Károly király és Kamilla királyné tiszteletére.

Tavaszi hangulatú, négyfogásos fine dining vacsorával a brit királyi család tagjait.

Az asztalra többek között velouté, doveri nyelvhal és egy különleges, „méhkaptár” alakú desszert került, utóbbit a Fehér Ház saját mézével koronázták meg.

A keddi díszvacsora menüjét Melania Trump, a first lady állította össze, és a jelek szerint semmibe vette a férje preferenciáit, már ami az evést illeti.

A részletek a Fehér Ház hivatalos közleményéből derültek ki.

Az első fogás egy „selymes és aromás” kerti fűszer-velouté volt,

frissítő pálmaszív-salátával, ropogós salottahagymával és „egy leheletnyi mikromentával” a frissességért.

Ezt egy kézműves, tavaszi fűszeres ravioli követte, amelyet ricottával, kucsmagombával és a Fehér Ház konyhakertjéből származó zöldfűszerekkel töltöttek meg,

majd könnyű parmezánemulzióval tálaltak.

A főétel klasszikus doveri nyelvhal volt meunière módra,

„mesterien elkészítve, diós ízű barnított vajban fürdetve”, köretként pedig tavaszi medvehagyma, cukorborsó, pavé burgonya és petrezselyemolaj került a tányérra.

A desszert központi eleme a Fehér Ház saját méze volt:

a méhkaptár alakú csokoládétortát vaníliás krémmel és mandulás piskótával készítették el, crème fraîche fagylalttal és a kert mézével egészítettek ki.

A borokat úgy válogatták, hogy azok „tükrözzék az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös örökségét és tartós barátságát”, valamint ünnepeljék „a mai amerikai borkészítés erejét”. A menühöz egy Hopkins Rieslinget, egy Penner-Ash Pinot Noirt és egy Newton Chardonnay-t szolgáltak fel.

A III. Károly és Kamilla királyné tiszteletére adott vacsorát a hagyományos Állami Étkező helyett a Keleti Teremben tartották, amelyet az angolkertek hangulatát idézve díszítettek fel orgonával, lángvirággal és gyöngyvirággal. A terítékhez a Clinton- és a Bush-kormányzat porcelánkészleteit is felhasználták, ezzel is hangsúlyozva a két ország közötti barátság folytonosságát. Az est zenei aláfestéséről az amerikai hadsereg, a tengerészgyalogság és a légierő zenekarai gondoskodtak.

A gasztronómiai diplomácia már egy nappal korábban megkezdődött, amikor a királyi pár a Brit Nagykövetségen hatalmas kerti partin vett részt.

Craig Harnden, a nagykövetség séfje elárulta, hogy a több mint 600 vendégnek 2500-3000 szendvicset készítettek, többek között skót lazacos, marhasültes-tormás és uborkás változatban. A séf szerint a mennyiség kiszámítása „tapasztalaton és egy kis szerencsén alapul”, és hangsúlyozta, hogy a klasszikus brit scone-okat elengedhetetlen „frissen és melegen” felszolgálni.

Bár a menüt a legnagyobb gondossággal állították össze, a vacsora utóélete azt mutatja, hogy az elnököt nem a kulináris részletek nyűgözték le leginkább.

Amikor egy későbbi interjúban a fogásokról kérdezték, Donald Trump a tőle megszokott szűkszavú választ adta: „mindent megettek, amit csak eléjük raktak”.

Via People


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Nem voltam tisztában azzal, kik laknak az ingatlanban” – elárverezték a körmendi gyerekgyilkos lakrészét
Tánczos Gábor körmendi lakásának felét bűnügyi költségtartozás és adóhátralékok miatt adták el egy online árverésen. A családnak azonban egyelőre mégsem kell kiköltöznie.


Huszonnyolc évvel a körmendi gyermekgyilkosság után elárverezték az ügyben elítélt Tánczos Gábor otthonának rá eső, fele tulajdoni hányadát. A lakásrész több mint 7,5 millió forintért talált vevőre egy budapesti licitálónak köszönhetően – írta a Blikk.

Az árverésre Tánczos Gábor 3,5 millió forintos bűnügyi költségtartozása és egyéb adóhátralékai miatt került sor.

Az új tulajdonos elmondása szerint nem volt tisztában azzal, kik laknak az ingatlanban.

Mivel csak a lakás fele került kalapács alá, és Tánczos édesanyjának haszonélvezeti vagy tulajdonjoga védi a bentlakást, a családnak egyelőre nem kell kiköltöznie.

A végrehajtási folyamat tavaly februárban indult, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online felületén árverésre bocsátották a tulajdonrészt. Akkor a becsértéket 7,56 millió forintban, a minimális ajánlatot pedig 5,67 millió forintban határozták meg.

A körmendi gyermekgyilkosság a magyar kriminalisztika egyik legtöbbet vitatott esete, amelyben a bíróság Tánczos Gábort találta bűnösnek a 11 éves H. Zsófia 1998. április 1-én elkövetett megölésében.

Az ügy a mai napig megosztja a közvéleményt. Tánczos édesanyja és támogatói kitartanak a férfi ártatlansága mellett, és kényszer hatására tett vallomásokról beszélnek.

Ezzel szemben Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, az ügy egykori vizsgálója továbbra is a bűnösség mellett érvel, emlékeztetve arra, hogy Tánczos tizenhat alkalommal ismerte be a tettét, mielőtt visszavonta volna vallomását.

Tánczos Gábort 2002. február 5-én jogerősen 13 év szabadságvesztésre ítélték, amiből jó magaviselete miatt 2008-ban szabadult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Előkerült egy videó Szájer Józsefről, ahogy 1989-ben beszélt a Fidesz terveiről
Az 1989-es BBC-riport a rendszerváltás előtti magyar fiatalokról szól. A felvételen a Fideszt még egy, a hatóságok által akadályozott nem hivatalos csoportosulásként mutatják be.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 26.



Előkerült egy ritka felvétel az ifjú Szájer Józsefről, amin a Fidesz megalakulásáról és céljairól beszél. A BBC Archive YouTube-csatornája pénteken tette közzé azt a részletet, amely a brit közmédia 1989-ben sugárzott, a magyar tinédzserek életét bemutató dokumentumfilmjéből származik.

A Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója által készített riportban megszólal egyebek mellett egy IX. kerületi lakótelepen élő, R-GO-t hallgató fiú, László, és egy újságírói pályára készülő, KISZ-táborban edződő lány, Gabriella is.

A film legérdekesebb része azonban a frissen alakult Fiatal Demokraták Szövetségét mutatja be. „A Kommunista Ifjúsági Szövetség bírálata arra vezérelt néhány diákot, hogy hozzanak létre egy nem hivatalos csoportosulást, a Fideszt, a Fiatal Demokraták Szövetségét. Eleinte a rendőrség megpróbálta megakadályozni őket, de úgy tűnik, megmaradnak” – hangzik el a narráció, mielőtt feltűnik Szájer József, akit az új, még iroda nélküli szervezet egyik vezetőjeként mutatnak be.

Szájer angolul vázolta fel a céljaikat:

„Olyan Magyarországot akarunk, ahol nincs ellenőrzés fentről minden polgár felett. Szabad polgárokat akarunk, akik (…) szabadon élhetnek, szervezkedhetnek, újságokat adhatnak ki, és azt tehetik, amit akarnak, bármiféle ideológiai korlátozás és ellenőrzés nélkül.”

A felvétel történelmi hátteréhez tartozik, hogy a Fideszt 1988. március 30-án alapították a Bibó István Szakkollégiumban, és az első időszakban 1988 áprilisában a rendőrség több alapítót is figyelmeztetésben részesített.

A teljes dokumentumfilm korábban is elérhető volt már az interneten, de a BBC hivatalos archívuma most külön klipként emelte ki a rendszerváltás előtti hangulatot megidéző részletet – írta a 24.hu vasárnap. Az eredeti adás időpontjáról eltérő adatok keringenek: míg az IMDb 1989. január 12-ét említ, a BBC hivatalos műsorújság-archívuma szerint a filmet január 13-án mutatták be.

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdöbbentő videó: fényes nappal driftelt egy autó a belvárosban, majd megindult a forgalommal szemben – Szujó Zoltán sem hagyta szó nélkül
A sportriporter egyetért azzal, hogy az ilyen eseteket a legszigorúbban kell büntetni. Ugyanakkor néhány ötletet is adott a megoldáshoz.


Elképesztő „produkciót” mutatott be egy autós Budapest belvárosában. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a körforgalomban driftelt csikorgó kerekekkel, majd a gyalogátkelőnél visszapördült és elindult szembe a forgalommal, miközben több autó is szabályosan haladt a két sávban.

Végül újabb hangos kerékpörgetéssel visszafordult és hasonló módon, nagy sebességgel távozott.

A videóhoz sokan szóltak hozzá. Többek között Szujó Zoltán is. A sportriporter azt írta:

„Teljes mértékben egyetértek Vitézy Dáviddal abban, hogy ezt a legszigorúbban kell büntetni. Ezzel párhuzamosan kedvező árú pályanapokat kell meghirdetni a 3 »nagy« pályán (Hungaroring, BalatonPark, Pannóniaring), valamint néhány kisebben.

Az ún. »amatőr«, pl. régi reptereken tartott eseményekre pedig biztonsági megfigyelőt/felelőst kell küldeni. Ennek az egésznek az összköltsége elenyésző a sport egészére költött milliárdokhoz képest.”

VIDEÓ: A veszélyes mutatvány


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk