Tényleg a perui kovaföld a legújabb csodaszer?
A blogon megtaláljátok a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatását, a köd piszkálását - szakemberektől. A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.
"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."
Latinovits Zoltán.
Valószínűsíthető, hogy a csodaszerek forgalma egyenes arányban növekszik a hirdetésekben szereplő idegen kifejezések előfordulásával, valamint a szerrel összefüggésbe hozott Nobel-díjas tudósok, kutatók vagy tudóscsoportok számával... Bár a kovaföld esetén nem teljesül a felsorolt kritériumok mindegyike, összességében – különösen akkor, ha alkalmazásának hasznait is számításba vesszük – nyugodtan besorolható a divatos "csodaszerek" népes táborába.
A kovamoszatok, a kovaszivacsok és a sugárállatkák vázuk fő alkotójaként használják fel a szilíciumot. A kovaföld ezeknek az állatoknak az elporladása után visszamaradó, majdnem teljes egészében amorf szilícium-dioxidból álló fehér vagy agyagszínű finom por. Az utóbbi időben kiemelkedő népszerűségre tett szert a perui kovaföld, ami jelentős részben szilícium dioxid, azonban hogy a perui jelzőt miért kapta, rejtély. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy az egzotikus áruk eleve vonzóbbnak tűnnek.
Lássuk az ígéreteket és a tudományosan is igazolt hatásokat:
A szilícium-dioxid (SiO2), a szervezet szinte összes részének egyik fő alkotóeleme.
Az emberi szervezetben nagyjából 1-1,5 g szilícium található, döntően a csontokban, kötőszövetben, a bőrben, a hajban és a körömben. Nyomelemként feltételezhetően szerepet játszik a szervezet egészséges működésének a fenntartásában, ugyanakkor pontos élettani szerepe nem tisztázott, és nélkülözhetetlensége sem bizonyított. A szilícium napi ajánlott bevitele nem meghatározott, egyes vizsgálatok alapján egy 70 kg-os felnőtt naponta 1750 mg szilíciumot fogyaszthat mellékhatások nélkül. A kiegyensúlyozott európai étrend 20-50 mg/nap szilíciumot tartalmaz. Általában a növények (gabonafélék, zab, árpa, rizs) nagyobb mennyiségű szilíciumot tartalmaznak, mint az állati eredetű élelmiszerek, ugyanakkor a szilícium számos ásványvízben is megtalálható.
Számos feldolgozott élelmiszerben is előfordul a szilícium szilícium-dioxid, szilikátok, és dimetil-polisziloxán formában csomósodásgátló és habzásgátló adalékanyagként. Az élelmiszerekkel felvett szilícium gyomor-bélrendszerből történő felszívódása kérdéses, mivel a növényekben leginkább a vízben nem oldódó szilícium-dioxid található meg. (Azok az anyagok, amelyeket szájon át elfogyasztunk, de nem oldódnak vizes közegben, jellemzően változatlan formában kiürülnek a szervezetből.)
A szilícium egyik vízoldékony formája az orto-kovasav, melyből az ásványvizek literenként 2-5 mg-ot, egyes sörfélék 9-39 mg-ot is tartalmazhatnak. A legjobb biológiai hasznosulása a kolinhoz kötött orto-kovasavnak van.
A szilíciumot már számos betegséggel és állapottal (csontritkulás, érelmeszesedés, Alzheimer-kór) összefüggésbe hozták, a hatás pontos mechanizmusa azonban egyik esetben sem egyértelműen meghatározott. Időskorban a táplálkozási szokások megváltozása miatt a felvett szilícium mennyisége lecsökken, azonban nem állapítható meg ok-okozati összefüggés az időskori betegségek és a csökkent szilíciumbevitel között.
A megfelelő és tiszta szilícium mennyiséget igen nehéz a napi táplálkozással bevinni, azonban a Perui kovaföldben koncentrált mennyiségben van jelen.
Habár a szilícium-dioxid vízben nem oldódik, és ebből adódóan fel sem szívódik a gyomor-bélrendszerből, a forgalmazók biztosítanak róla, hogy az ő termékükben lévő szilícium-dioxid nem ismeri a fizikát és a kémiát, és oldódni fog vízben. (Aki már készített homoksütit a játszótéren, az házi kísérlete során megfigyelhette a szilícium-dioxid víz oldhatatlanságát.) Érdekes, hogy a hatások egy részét a felszívódott szilíciumnak ("értisztítás"), míg más részét a bélrendszerben maradó szilícium-dioxidnak ("méregtelenítés") tulajdonítják.
A szilícium-dioxid hiánya gyengíti a csontokat és az ízületeket.
A szilícium csontokra gyakorolt hatásával több humán vizsgálat is foglalkozott, azonban ezen tanulmányok nagy része, a megfelelő dokumentáció és a kontrollcsoport hiánya miatt nem szolgáltat értékelhető adatokat. A szilícium csontképződésben betöltött szerepére utalhat, hogy szilíciumban szegény mesterséges (parenterális) táplálás mellett a csontok ásványianyag-tartalma csökkent.
A kalcium és D-vitamin önmagában nem biztosítja a csontok megfelelő- növekedését, sűrűségét, szilárdságát és a rugalmasságát.
Egy placebókontrollos, kettős vak vizsgálat során a napi 3, 6 illetve 12 mg szilícium, egyidejű kalcium- (1000 mg/nap) és D-vitamin- (20 μg/nap) bevitel mellett, 12 hónap alatt nem volt szignifikáns hatással a menopauzán átesett nők csontsűrűségére, és a csontképződést jelző markerek szintje sem változott. Tehát sajnos azt lehet mondani, hogy a vizsgált mennyiségben a kalcium és a D-vitamin szilíciummal kiegészítve sem biztosított megfelelő védelmet a csontritkulás ellen.
Ellentmondásos következtetéssel zárult egy közel 3000 fő bevonásával készült keresztmetszeti populációs vizsgálat is. A szilíciumbevitel jótékony hatással volt a férfiak és menopauza előtti nők csípőcsontjának a sűrűségére, ugyanakkor nem volt hatással a menopauzán átesett nők csípőcsontsűrűségére, és egyik csoportban sem befolyásolta az ágyéki gerinc csontsűrűségét. A szilícium csontképződésben játszott szerepének lehetséges hatásmechanizmusa nem ismert. Habár állatkísérletek igazolták a szilícium D-vitamintól független csontképződést elősegítő hatását, a szilícium csontokra kifejtett hatásait ez idáig emberekben nem erősítették meg.
Tény, hogy a kalcium nem képes felszívódni a szilícium-dioxid jelenléte nélkül.
Érdekes kijelentés, de erről sem az élettan, sem a farmakológia tankönyvek nem tesznek említést.
Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a szilícium-dioxid képes átalakulni transz-mutáció során kalciummá, ha a szervezetnek szüksége lenne rá, de nincs más forrása. Ez a tény önmagában is elegendő ok arra, hogy a kovaföldet rendszeresen fogyasszuk.
A transzmutáció során egy elemből egy másik jön létre. Természetes transzmutáció a radioaktív bomlás, mely során radioaktív elemek alakulnak át stabil elemekké. Mesterséges transzmutációt tudunk létrehozni részecskegyorsító berendezések segítségével. De az atomerőművekben is transzmutáció történik a magreakciók során, amikor két atommag összeütközik, és ennek eredményeképp új atommag jönnek létre, miközben elképesztő mennyiségű energia szabadul fel. Az atomreaktorokban a magreakciók kontrollált körülmények közt zajlanak, ha azonban az emberben, ez akkor jönne létre, amikor épp nincs elég kalcium, akkor mindenkit a legszigorúbban el kellene tiltani a kovaföld fogyasztásától, a spontán atomkatasztrófák megelőzése érdekében.
A kollagén (amely főként szilícium-dioxid) a ragasztó, mely összetartja szervezetünket.
A szilícium kollagénszintézisre gyakorolt hatása, valamint a kötőszövetetek és ízületek egészségében betöltött szerepe tisztázatlan. Habár a kötőszövetben kimutathatóan jelen van a szilícium, a kollagén aminosavakból felépülő fehérje.
A szilícium-dioxid tehát a neurológiai egészség fontos támogatója.
Szilícium-tartalmú étrend-kiegészítőket gyakran ajánlanak Alzheimer-kórban szenvedőknek. A feltételezések szerint a szilícium csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásában feltételezetten szerepet játszó alumínium felvételét és agyi koncentrációját. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése alapján azonban nem megalapozott az a kijelentés, hogy a szilícium csökkenti az alumínium lerakódását az agyban. Habár több vizsgálatot is végeztek ennek igazolására, az EFSA az értékelés során a vizsgálatokat azokat nem megfelelő módszertana és kivitelezése miatt nem vette figyelembe.
A salakanyagok kitisztulása kizárólag a nyirokrendszeren keresztül történhet, melyet Perui kovafölddel és mozgással érhetünk el.
Sem a kovaföld, sem a szilícium nyirokrendszerre vagy testsúlyra kifejtett hatása nem ismert.
A véráramba felszívódott szilícium-dioxid elvégzi az érrendszer tisztítását is.
Bár a szilícium szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatására is gyakran hivatkoznak, a hatás pontatlan meghatározása és a humán vizsgálatok hiánya miatt az erre való utalás tudományosan nem alátámasztott.
Az apró hengerek erős negatív töltésükkel vonzzák és elnyelik a baktériumokat, gombákat, vírusokat, endotoxinokat, gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat, drogokat, nehézfémeket.
A negatívan töltött anyag kifejezés tudományosan nem értelmezhető. A szilícium bélrendszerben kifejtett antimikrobiális (baktérium-, gomba- és vírusellenes) hatásait nem vizsgálták. A szilícium-dioxid alapú szorbensek (nagy folyadékfelvevő-képességű anyagok) széleskörű felhasználása nem jelent bizonyítékot a kovaföld kedvező gyomor-bélrendszeri hatásaira. A szilícium-dioxid fogyasztása nem ajánlott mérgező anyagok bélrendszerből való felszívására. Az idézett szövegben található gyógyszermolekulákat elnyelő hatás különösen káros lenne, mivel ez által csökkenne azok felszívódása, amely a várt hatás elmaradásával járna.
A kolloid szilícium-dioxidot egyébként gyógyszeripari segédanyagként is felhasználják egyes hatóanyagok tablettázáskor, hogy javítsák azok biológiai hasznosulását. A szilíciumtartalmú készítményeket gyakran ajánlják a gyomor-bélrendszer egészségének a megőrzésére is, mivel az közömbösítheti a gyomorsavat, azonban a szilícium-tartalmú gyomorsavlekötők alkalmazása nem szükséges mindenki számára.
Hajra, bőrre, körömre is kiváló...
Gyakran állítják a szilíciumról, hogy hozzájárul a bőr normális megjelenéséhez és elaszticitásához. Több vizsgálat is foglalkozott a kolin által stabilizált orto-kovasav hajra, körömre és bőrre gyakorolt hatásával, ezek a vizsgálatok azonban nem megfelelően voltak kivitelezve, ezért az eredmények alkalmazhatósága erősen megkérdőjelezhető.
Az EFSA álláspontja szerint a szilícium hatásai nem hozhatók egyértelmű ok-okozati összefüggésbe a bőr funkciójával, valamint a normális haj- és körömképződéssel. A szilikát sók immunstimuláló hatását állatkísérletekben tanulmányozták, azonban ez idáig emberen ezt a hatást nem vizsgálták.
hogy az igen népszerű perui kovaföldet az internetes ajánlások alapján számtalan célra alkalmazhatnánk, azonban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egyetlen szilíciummal kapcsolatos egészségre vonatkozó állítást sem engedélyezett. A szilícium nem elhanyagolható jelentőségű anyag az emberi szervezet számára, ugyanakkor a jótékony hatásairól szóló ajánlásokat eddig tudományosan nem igazolták, ezért nem hagyta azokat jóvá az európai hatóság.
Mivel nem ismert olyan hiánybetegség, amely a szilíciumszegény táplálkozással lenne összefüggésben, ezért a cikk szerzője a szilícium pontos élettani és terápiás hatásainak felderítéséig nem ajánlja a kiegyensúlyozott táplálkozáson felüli, ellenőrizetlen forrásból származó, nagy mennyiségű szilíciumbevitelt.
Ha tetszett a cikk, kattints a megosztásra!
