prcikk: Tényleg a perui kovaföld a legújabb csodaszer? | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Tényleg a perui kovaföld a legújabb csodaszer?

A divatos táplálékkiegészítők rendszerint könnyen hozzáférhető, egyszerű anyagok, amelyekről azt állítják, gyógyítják a rákot, fogyasztó, méregtelenítő, lúgosító hatásúak. Vajon a kovaföld is ilyen? A KÖDPISZKÁLÓ gyógyszerészei utánajártak.


Ködpiszkáló blog gyógyszerész szerzője eloszlatja a tévhiteket a perui kovafölddel kapcsolatban és magyarázatot ad arra, miért megtévesztőek a csomagoláson található feliratok.

A blogon megtaláljátok a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatását, a köd piszkálását - szakemberektől. A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."

Latinovits Zoltán.

Valószínűsíthető, hogy a csodaszerek forgalma egyenes arányban növekszik a hirdetésekben szereplő idegen kifejezések előfordulásával, valamint a szerrel összefüggésbe hozott Nobel-díjas tudósok, kutatók vagy tudóscsoportok számával... Bár a kovaföld esetén nem teljesül a felsorolt kritériumok mindegyike, összességében – különösen akkor, ha alkalmazásának hasznait is számításba vesszük – nyugodtan besorolható a divatos "csodaszerek" népes táborába.

A kovamoszatok, a kovaszivacsok és a sugárállatkák vázuk fő alkotójaként használják fel a szilíciumot. A kovaföld ezeknek az állatoknak az elporladása után visszamaradó, majdnem teljes egészében amorf szilícium-dioxidból álló fehér vagy agyagszínű finom por. Az utóbbi időben kiemelkedő népszerűségre tett szert a perui kovaföld, ami jelentős részben szilícium dioxid, azonban hogy a perui jelzőt miért kapta, rejtély. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy az egzotikus áruk eleve vonzóbbnak tűnnek.

Lássuk az ígéreteket és a tudományosan is igazolt hatásokat:

A szilícium-dioxid (SiO2), a szervezet szinte összes részének egyik fő alkotóeleme.

Az emberi szervezetben nagyjából 1-1,5 g szilícium található, döntően a csontokban, kötőszövetben, a bőrben, a hajban és a körömben. Nyomelemként feltételezhetően szerepet játszik a szervezet egészséges működésének a fenntartásában, ugyanakkor pontos élettani szerepe nem tisztázott, és nélkülözhetetlensége sem bizonyított. A szilícium napi ajánlott bevitele nem meghatározott, egyes vizsgálatok alapján egy 70 kg-os felnőtt naponta 1750 mg szilíciumot fogyaszthat mellékhatások nélkül. A kiegyensúlyozott európai étrend 20-50 mg/nap szilíciumot tartalmaz. Általában a növények (gabonafélék, zab, árpa, rizs) nagyobb mennyiségű szilíciumot tartalmaznak, mint az állati eredetű élelmiszerek, ugyanakkor a szilícium számos ásványvízben is megtalálható.

gabona

Számos feldolgozott élelmiszerben is előfordul a szilícium szilícium-dioxid, szilikátok, és dimetil-polisziloxán formában csomósodásgátló és habzásgátló adalékanyagként. Az élelmiszerekkel felvett szilícium gyomor-bélrendszerből történő felszívódása kérdéses, mivel a növényekben leginkább a vízben nem oldódó szilícium-dioxid található meg. (Azok az anyagok, amelyeket szájon át elfogyasztunk, de nem oldódnak vizes közegben, jellemzően változatlan formában kiürülnek a szervezetből.)

A szilícium egyik vízoldékony formája az orto-kovasav, melyből az ásványvizek literenként 2-5 mg-ot, egyes sörfélék 9-39 mg-ot is tartalmazhatnak. A legjobb biológiai hasznosulása a kolinhoz kötött orto-kovasavnak van.

A szilíciumot már számos betegséggel és állapottal (csontritkulás, érelmeszesedés, Alzheimer-kór) összefüggésbe hozták, a hatás pontos mechanizmusa azonban egyik esetben sem egyértelműen meghatározott. Időskorban a táplálkozási szokások megváltozása miatt a felvett szilícium mennyisége lecsökken, azonban nem állapítható meg ok-okozati összefüggés az időskori betegségek és a csökkent szilíciumbevitel között.

A megfelelő és tiszta szilícium mennyiséget igen nehéz a napi táplálkozással bevinni, azonban a Perui kovaföldben koncentrált mennyiségben van jelen.

Habár a szilícium-dioxid vízben nem oldódik, és ebből adódóan fel sem szívódik a gyomor-bélrendszerből, a forgalmazók biztosítanak róla, hogy az ő termékükben lévő szilícium-dioxid nem ismeri a fizikát és a kémiát, és oldódni fog vízben. (Aki már készített homoksütit a játszótéren, az házi kísérlete során megfigyelhette a szilícium-dioxid víz oldhatatlanságát.) Érdekes, hogy a hatások egy részét a felszívódott szilíciumnak ("értisztítás"), míg más részét a bélrendszerben maradó szilícium-dioxidnak ("méregtelenítés") tulajdonítják.

csontok

A szilícium-dioxid hiánya gyengíti a csontokat és az ízületeket.

A szilícium csontokra gyakorolt hatásával több humán vizsgálat is foglalkozott, azonban ezen tanulmányok nagy része, a megfelelő dokumentáció és a kontrollcsoport hiánya miatt nem szolgáltat értékelhető adatokat. A szilícium csontképződésben betöltött szerepére utalhat, hogy szilíciumban szegény mesterséges (parenterális) táplálás mellett a csontok ásványianyag-tartalma csökkent.

A kalcium és D-vitamin önmagában nem biztosítja a csontok megfelelő- növekedését, sűrűségét, szilárdságát és a rugalmasságát.

Egy placebókontrollos, kettős vak vizsgálat során a napi 3, 6 illetve 12 mg szilícium, egyidejű kalcium- (1000 mg/nap) és D-vitamin- (20 μg/nap) bevitel mellett, 12 hónap alatt nem volt szignifikáns hatással a menopauzán átesett nők csontsűrűségére, és a csontképződést jelző markerek szintje sem változott. Tehát sajnos azt lehet mondani, hogy a vizsgált mennyiségben a kalcium és a D-vitamin szilíciummal kiegészítve sem biztosított megfelelő védelmet a csontritkulás ellen.

Ellentmondásos következtetéssel zárult egy közel 3000 fő bevonásával készült keresztmetszeti populációs vizsgálat is. A szilíciumbevitel jótékony hatással volt a férfiak és menopauza előtti nők csípőcsontjának a sűrűségére, ugyanakkor nem volt hatással a menopauzán átesett nők csípőcsontsűrűségére, és egyik csoportban sem befolyásolta az ágyéki gerinc csontsűrűségét. A szilícium csontképződésben játszott szerepének lehetséges hatásmechanizmusa nem ismert. Habár állatkísérletek igazolták a szilícium D-vitamintól független csontképződést elősegítő hatását, a szilícium csontokra kifejtett hatásait ez idáig emberekben nem erősítették meg.

dvit_kalc

Tény, hogy a kalcium nem képes felszívódni a szilícium-dioxid jelenléte nélkül.

Érdekes kijelentés, de erről sem az élettan, sem a farmakológia tankönyvek nem tesznek említést.

Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a szilícium-dioxid képes átalakulni transz-mutáció során kalciummá, ha a szervezetnek szüksége lenne rá, de nincs más forrása. Ez a tény önmagában is elegendő ok arra, hogy a kovaföldet rendszeresen fogyasszuk.

A transzmutáció során egy elemből egy másik jön létre. Természetes transzmutáció a radioaktív bomlás, mely során radioaktív elemek alakulnak át stabil elemekké. Mesterséges transzmutációt tudunk létrehozni részecskegyorsító berendezések segítségével. De az atomerőművekben is transzmutáció történik a magreakciók során, amikor két atommag összeütközik, és ennek eredményeképp új atommag jönnek létre, miközben elképesztő mennyiségű energia szabadul fel. Az atomreaktorokban a magreakciók kontrollált körülmények közt zajlanak, ha azonban az emberben, ez akkor jönne létre, amikor épp nincs elég kalcium, akkor mindenkit a legszigorúbban el kellene tiltani a kovaföld fogyasztásától, a spontán atomkatasztrófák megelőzése érdekében.

A kollagén (amely főként szilícium-dioxid) a ragasztó, mely összetartja szervezetünket.

A szilícium kollagénszintézisre gyakorolt hatása, valamint a kötőszövetetek és ízületek egészségében betöltött szerepe tisztázatlan. Habár a kötőszövetben kimutathatóan jelen van a szilícium, a kollagén aminosavakból felépülő fehérje.

kollagen

A szilícium-dioxid tehát a neurológiai egészség fontos támogatója.

Szilícium-tartalmú étrend-kiegészítőket gyakran ajánlanak Alzheimer-kórban szenvedőknek. A feltételezések szerint a szilícium csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásában feltételezetten szerepet játszó alumínium felvételét és agyi koncentrációját. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése alapján azonban nem megalapozott az a kijelentés, hogy a szilícium csökkenti az alumínium lerakódását az agyban. Habár több vizsgálatot is végeztek ennek igazolására, az EFSA az értékelés során a vizsgálatokat azokat nem megfelelő módszertana és kivitelezése miatt nem vette figyelembe.

A salakanyagok kitisztulása kizárólag a nyirokrendszeren keresztül történhet, melyet Perui kovafölddel és mozgással érhetünk el.

Sem a kovaföld, sem a szilícium nyirokrendszerre vagy testsúlyra kifejtett hatása nem ismert.

A véráramba felszívódott szilícium-dioxid elvégzi az érrendszer tisztítását is.

Bár a szilícium szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatására is gyakran hivatkoznak, a hatás pontatlan meghatározása és a humán vizsgálatok hiánya miatt az erre való utalás tudományosan nem alátámasztott.

veraram

Az apró hengerek erős negatív töltésükkel vonzzák és elnyelik a baktériumokat, gombákat, vírusokat, endotoxinokat, gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat, drogokat, nehézfémeket.

A negatívan töltött anyag kifejezés tudományosan nem értelmezhető. A szilícium bélrendszerben kifejtett antimikrobiális (baktérium-, gomba- és vírusellenes) hatásait nem vizsgálták. A szilícium-dioxid alapú szorbensek (nagy folyadékfelvevő-képességű anyagok) széleskörű felhasználása nem jelent bizonyítékot a kovaföld kedvező gyomor-bélrendszeri hatásaira. A szilícium-dioxid fogyasztása nem ajánlott mérgező anyagok bélrendszerből való felszívására. Az idézett szövegben található gyógyszermolekulákat elnyelő hatás különösen káros lenne, mivel ez által csökkenne azok felszívódása, amely a várt hatás elmaradásával járna.

A kolloid szilícium-dioxidot egyébként gyógyszeripari segédanyagként is felhasználják egyes hatóanyagok tablettázáskor, hogy javítsák azok biológiai hasznosulását. A szilíciumtartalmú készítményeket gyakran ajánlják a gyomor-bélrendszer egészségének a megőrzésére is, mivel az közömbösítheti a gyomorsavat, azonban a szilícium-tartalmú gyomorsavlekötők alkalmazása nem szükséges mindenki számára.

haj_bor

Hajra, bőrre, körömre is kiváló...

Gyakran állítják a szilíciumról, hogy hozzájárul a bőr normális megjelenéséhez és elaszticitásához. Több vizsgálat is foglalkozott a kolin által stabilizált orto-kovasav hajra, körömre és bőrre gyakorolt hatásával, ezek a vizsgálatok azonban nem megfelelően voltak kivitelezve, ezért az eredmények alkalmazhatósága erősen megkérdőjelezhető.

Az EFSA álláspontja szerint a szilícium hatásai nem hozhatók egyértelmű ok-okozati összefüggésbe a bőr funkciójával, valamint a normális haj- és körömképződéssel. A szilikát sók immunstimuláló hatását állatkísérletekben tanulmányozták, azonban ez idáig emberen ezt a hatást nem vizsgálták.

Összefoglalásként elmondható,

hogy az igen népszerű perui kovaföldet az internetes ajánlások alapján számtalan célra alkalmazhatnánk, azonban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egyetlen szilíciummal kapcsolatos egészségre vonatkozó állítást sem engedélyezett. A szilícium nem elhanyagolható jelentőségű anyag az emberi szervezet számára, ugyanakkor a jótékony hatásairól szóló ajánlásokat eddig tudományosan nem igazolták, ezért nem hagyta azokat jóvá az európai hatóság.

Mivel nem ismert olyan hiánybetegség, amely a szilíciumszegény táplálkozással lenne összefüggésben, ezért a cikk szerzője a szilícium pontos élettani és terápiás hatásainak felderítéséig nem ajánlja a kiegyensúlyozott táplálkozáson felüli, ellenőrizetlen forrásból származó, nagy mennyiségű szilíciumbevitelt.

Ha tetszett a cikk, kattints a megosztásra!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekig tartó viszony a tanárnővel: Ricsi könnyek között tálalt ki a manipulációról és a kihasználásról
Egy ártatlannak tűnő öleléssel kezdődött minden, ami aztán nyolc évig tartó titkos viszonyba torkollott. Horváth Richárd a Partizánnak mesélt a pokoli évekről.


A Partizánnak adott interjút Horváth Richárd, aki arról beszélt, hogyan használta ki és manipulálta őt gyerekként a középiskolai angoltanára, akivel éveken át viszonya volt. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy mivel ő férfi, biztosra veszi az áldozathibáztatást.

„Jönnek a viccesek majd, hogy bárcsak az ő idejükben lettek volna ilyen női tanárok. Ja, mindenki meg akarja dugni a jónő tanárnőt. Aztán én meg megtettem, és itt ülök mégis. És nem hiszem, hogy bármelyik osztálytársam cserélne velem most”

– fogalmazott.

Elmondása szerint a kapcsolat 2012-ben kezdődött, amikor 15 évesen megpillantotta a tanárnőt, akit „a világ legszebb hölgyének” látott. A viszony egy ártatlannak tűnő helyzettel indult: Ricsi egy családi probléma miatt nem készítette el a házi feladatát, és megkérte a tanárnőt, hogy ne csak egyest ne adjon neki, de ne is beszéljen senkinek a dologról. Állítása szerint a tanárnő ezt nem tartotta be, és szólt az osztályfőnökének. Ricsi erre egy bizalomról szóló Facebook-poszttal reagált, amiből a tanárnő tudta, hogy neki szól. Behívta a tanterembe, bocsánatot kért, majd megkérdezte, megölelheti-e. „Az az ölelés nagyon jól esett ott abban az adott pillanatban, és innentől kezdtünk el mi beszélgetni Facebookon, és egyre inkább elmélyültek ezek a beszélgetések” – emlékezett vissza.

Bár egy ponton Ricsi javasolta, hogy hagyják abba a beszélgetéseket, amibe a tanárnő először beleegyezett, pár nap múlva mégis újra megkereste azzal, hogy „szerinte semmi rossz nincs abban, ha mi ketten beszélgetünk, ha lelkizünk, mert hát mindkettőnknek jó”.

A fiú elmondása szerint ettől különlegesnek érezte magát. „Tök megtisztelve, meg különlegesnek éreztem magam. És valójában ez volt a hatalmas csapda ebben az egészben” – mondta. A kapcsolat hamarosan fizikai síkra terelődött, miután a tanárnő egy ajándékátadás ürügyén felhívta a lakására. Először csak ölelések és kézfogások történtek, majd a tanárnő elkezdte csókolgatni a nyakát, amit a fiú viszonzott, de közben végig bűntudata volt. „De mégis ott volt mindig is az a gondolat a fejemben, hogy ez az egész olyan bűnös, hogy ennek nem lenne szabad megtörténnie” – idézte fel.

A tanárnő először a harmadik fiának, majd a kisöccsének nevezte, végül „lelkitársak” lettek. Az első csók a nő lakásán, a kanapén történt meg, ami után a tanárnő azt mondta, legközelebb egy hónap múlva kaphat hasonlót.

Ricsi állítása szerint nem ő volt az, aki ezt a határt átlépte, innentől kezdve rendszeresen csókolóztak a tanteremben, a lakáson vagy az utcán elbújva.

A nő féltékeny lett, amikor Ricsi kortárs lányokkal próbált ismerkedni. „Ő azt szeretné, hogy kizárólag vele randizzak, mert ő szerelmes belém. Sajnos ez is jól esett akkor, és nagyon szupernek gondoltam magam, hogy hát egy felnőtt nő tényleg szerelmes belém”

– mondta Ricsi, aki szerint ezután a kapcsolat egyre inkább testivé vált, az érzelmi beszélgetések pedig eltűntek, ami miatt úgy érezte, kihasználják.

Az első szexuális együttlétre 2014. július 15-én került sor, amikor Ricsi már betöltötte a 17. életévét, a tanárnő pedig 18 évvel volt idősebb nála.

Elmondása szerint a tanárnő ekkor már egy közös jövőt ígért neki. „Elmondta, hogy velem szeretné leélni az életét, hogy nagyon várja, hogy végezzek a sulival, és együtt lehessünk örökké, hogy együtt öregedjünk meg” – emlékezett vissza a férfi, aki szerint a tanárnő már a kapcsolatuk elején manipulálni kezdte, hogy a saját szükségleteit kielégíthesse vele.

A viszonyról Ricsi apja is tudomást szerzett, miután a fia egy egész hetet a tanárnőnél töltött. Bár az apa nagyon kiakadt, végül nem szólt az iskolának.

„Azt mondta, hogy félt, hogy meggyűlölöm egy életre, ha ezt teszi. Értelemszerűen, ha meg is gyűlölöm, érte, egyébként ez lett volna a jó döntés” – mondta Ricsi. A viszonyról állítása szerint a tanárnő egyik kolléganője, egy magyartanár is tudott, aki nemhogy nem szólt, de még az osztályfőnököt is lebeszélte a gyanakvásáról, amikor az aggályait fejezte ki a diák és az angoltanár furcsa kapcsolatáról.

A titkolózás egyre jobban megviselte Ricsit, akinek egy alkalommal dühkitörése volt az osztályban. Ezt követően a tanárnővel közösen mentek el egy pszichiáterhez, aki Ricsi szerint nem mondta ki, hogy a kapcsolatuk nem normális. „Gyakorlatilag arra tanultam itt praktikákat, hogy hogyan ne legyek dühös, és hogyan kezeljem a dühömet” – mondta. A tanárnő manipulációi miatt Ricsi szociális élete beszűkült, elmaradtak a barátai. „Egyszer csak azt vettem észre, hogy basszus, már tényleg csak ő van nekem.”

Egy ponton megpróbált szakítani, letiltotta a tanárnőt mindenhonnan, és nem ment iskolába. Ekkor a tanárnő barátnője és a beavatott kolléganője is keresték telefonon, hogy vegye fel újra a kapcsolatot.

Ricsi ekkor az apjához fordult, hogy segítsen neki iskolát váltani, de ő azt mondta, a maradék két évet már bírja ki. „Az az egy ember, akitől segítséget kértem, ő is azt mondta, hogy bírjam ki” – fogalmazott.

Az érettségi után, 2018-tól Ricsi dolgozni kezdett, hogy a közös életükhöz gyűjtsön, de a tanárnő mindig kifogásokat talált. Végül 2019 decemberében szakított vele, de a nő 2020 márciusában albérletbe költözött, és újra összejöttek.

A kapcsolatnak 2020. április 5-én lett vége, amikor a tanárnő azt mondta, nem bírja nézni a gyerekei fájdalmát, ezért mégsem hagyja el a férjét. „Talán soha nem éreztem még akkora fájdalmat, mint aznap, mert nem tudtam megszólalni, csak ültem egy helyben, és úgy éreztem, hogy most belülről széttörtem”

– mondta.

Ricsi állítja, nem akar bosszút állni. A szakítás után tudatosult benne, hogy ez nem szerelem volt, hanem a lelki kizsákmányolása. „Egyetlen egy felnőtt diszfunkcionális működése sem legitimizálhatja soha azt, hogy egy gyerekkel visszaéljen” – jelentette ki. Terápiára kezdett járni, ahol a kapcsolat hatásai mellett a gyerekkorával is foglalkozott. Elmondása szerint sosem érezte magát eléggé szeretve, apja érzelmileg elérhetetlen volt, és gyerekként végig kellett néznie, ahogy nagyapja bántalmazza a nagymamáját. A terápia segített feldolgozni a traumáit, és rendezni a kapcsolatát a szüleivel, akik elmondása szerint sajnálják, ami történt. „Amit az egyik legnagyobb terápiás eredményemnek gondolok, az pedig az, hogy életemben először sikerült megölelnem úgy az anyukámat, hogy az jó érzés volt” – zárta a beszélgetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jön az óraátállítás: napokig tartó fáradtság, alvászavar, baleseti kockázat – Ezért viseli meg ennyire a szervezetet a vasárnapi átállás
Már egyetlen óra eltolódás is láncreakciót indíthat el, amely felborítja a szervezet működését. A szakértők szerint a hatás akár hónapokig is érezhető maradhat. De van néhány lehetőség, ami csökkentheti a kellemetlenségeket.


Már csak pár nap van hátra a tavaszi óraátállításig.

Most vasárnap, március 29-én hajnalban 2 óráról 3 órára kell előreállítani az órákat, amivel megkezdődik a nyári időszámítás. A váltásnak köszönhetően este tovább lesz világos.

A Time and Date adatai szerint pedig ezen a napon Magyarországon már 19 óra 9 perckor nyugszik le a Nap.

Az európai szinten tervezett óraátállítás eltörléséből egyelőre nem lett semmi, így a jelenlegi uniós szabályozás értelmében a tagállamok továbbra is kötelesek alkalmazni a tavaszi és őszi átállást - írja az RTL.hu.

Az átállás miatt az első nap egy órával kevesebbet alszunk, cserébe a továbbiakban a délutánok és a kora esték érezhetően hosszabbnak tűnnek majd.

Bár a tavaszi óraátállítás szabálya nem változott, azaz mindig március utolsó vasárnapján történik, a naptár miatt a dátum évente eltérő napra esik. Idén a 2025-ös évhez képest egy nappal, 2024-hez viszonyítva pedig két nappal korábban köszönt be a nyári időszámítás. Azaz idén hamarabb jön el az az időszak, amikor munka vagy iskola után még világosban térhetünk haza.

A nyári időszámítás október 25-ig tart. Ezen a vasárnapon hajnalban állunk vissza a télire, amikor 3 óráról 2 órára tekerjük vissza az órát. Ekkor egy órával többet alszunk, viszont a délutánok ismét hamarabb sötétednek.

Az átállásnak azonban vannak kellemetlen velejárói is.

Egyetlen óra eltolódás, és a szervezetünk napokig szenvedhet az alvászavaroktól, a koncentráció csökkenésétől és a megnövekedett baleseti kockázattól, miközben a szívrohamok kockázatáról szóló friss kutatások ellentmondásos eredményeket hoznak. A vasárnapi óraátállítás nem csupán egy apró kellemetlenség, hanem komoly élettani kihívás, amelyre érdemes tudatosan felkészülni.

A szakértők szerint az átállás kifejezetten megterhelő lehet a szervezet számára - írja az nlc.hu. „Hét-tíz napig is eltarthat, mire a belső óránk alkalmazkodik az új ritmushoz” – figyelmeztetett Pintér Ferenc meteogyógyász. A probléma az, hogy biológiai óránk a teljes szervezetünket szabályozza, így már egyetlen óra elcsúszás is láncreakciót indíthat el. Ennek következtében alvászavarok jelentkezhetnek, ingadozhat a vérnyomás, csökkenhet a koncentráció és a munkavégzés hatékonysága, sőt a balesetek kockázata is megnőhet.

Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a tavaszi átállást követő napokban akár 5–10 százalékkal is nőhet a szívrohamok és stroke-ok előfordulása, sőt egyes adatok alapján a szívinfarktusok száma bizonyos napokon akár 24 százalékkal is megugorhat. Ugyanakkor a legújabb, nagy adatbázisokon végzett elemzések már árnyalják ezt a képet, és nem találtak minden esetben statisztikailag jelentős emelkedést. A hatás ráadásul nemcsak rövid távú: a szakértők szerint a szervezet akár hónapokig is egyfajta belső eltolódásban működhet, mert a biológiai ritmus nem kerül teljesen összhangba a természetes fényviszonyokkal.

Különösen érintettek azok, akik szigorú napirend szerint élnek, a kisgyerekek és az idősebbek. Bár sokaknál erőteljes tüneteket okoz, az óraátállítás hatása egyénenként eltérő. Vannak, akik szinte észre sem veszik a változást, míg másoknál napokig tartó fáradtság, ingerlékenység és koncentrációs nehézség jelentkezik.

Alváskutatók és egészségügyi szervezetek szerint néhány tudatos lépéssel jelentősen csökkenthetők a kellemetlen hatások.

Már az átállítás előtti 3-4 napban érdemes 10-15 perccel korábban lefeküdni, hogy a belső óra finoman alkalmazkodjon.

A reggeli napfény kulcsfontosságú, mert ez az egyik legerősebb jelzés a szervezet számára a gyorsabb alkalmazkodáshoz. Ezzel szemben az esti képernyőzés (telefon, laptop) kék fénye gátolja a melatonin nevű alváshormon termelődését, ami megnehezíti az elalvást. A szakértők azt is javasolják, hogy az átállás körüli napokban délután már ne fogyasszunk koffeint, és az alkoholt is minimalizáljuk, mert rontja az alvás minőségét. Az étkezések, a mozgás és az esti szokások állandósága segít stabilizálni a bioritmust. Fontos, hogy ne próbáljuk túlkompenzálni a fáradtságot: a túl hosszú nappali alvás vagy a hétvégi visszaalvás csak tovább boríthatja a ritmust.


Link másolása
KÖVESS MINKET: