ÉLET-STÍLUS

Te érted mit beszélnek ezek a külföldiek a videóban?

Pedig magyar szöveget olvasnak fel. A Bar-ANGOL turistákat kért meg a Hősök terén, hogy alapvető magyar szavakat, mondatokat ejtsenek ki.

Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2017. január 20.

A leszólított turistákkal olyan mondatokat olvastattak fel, mint hogy „kérek egy sört”, „kérek egy jegyet”, „jó napot kívánok” vagy a klasszikus „egészségedre”, a nyelvük azonban rendszeresen beletört a nehéz magyar kifejezésekbe.

Kocsmáros legyen a talpán, aki ezután egyből csapra teszi a poharat, de azt is megnéznénk, a MÁV pénztártól ki tudna valóban jeggyel távozni.

VIDEÓ: Külföldiek magyarul a hősök terén

Ugyanilyen nehéz helyzetbe kerülhetünk mi is, ha rossz kiejtéssel próbálunk külföldön vagy külföldi társaságban boldogulni. És még ha a végén kézzel-lábbal kiegészítve, turistakánt meg is kapjuk végül, amit tört angolunkkal rendeltünk, kellemetlen percektől kímélhettük volna meg magunkat a helyes kiejtéssel.

Arról nem is beszélve, hogy barátkozni is könnyebb úgy, ha megértik mit is szeretnénk mondani, hiszen nagyon fárasztó egy olyan barátra figyelni, akinek minden második szavát ki kell bogozni.

A Bar-ANGOL most egy videóban összeszedett öt tipikus kiejtési hibát. Ha az itt bemutatott példák alapján megjegyzed, hogy miért is úgy kell kiejteni a szavakat, akkor sokkal könnyebben megragad a helyes verziójuk és egyszerűbben érted meg és értenek meg téged is külföldi barátaid.

Hogy mi a titka az angolos hangzásnak? Ha nehezen érted az angolul beszélőket vagy netán a kiejtéseden javítanál, kattints ide és ismerd meg a kiejtés 7 összetevőjét.

Miért fontos a megfelelő kiejtés?

Gönczy Edit a Bar-ANGOL Program alapítója szerint:

1. Az első benyomás miatt- ugyanis sokkal könnyebben befogadják az embert egy csoportba, vagy akár egy országba, ha jó a kiejtése.

2. Koncentráció: a videó alapján is jól látható, hogy a rossz kiejtés sokkal nagyobb koncentrációt igényel, így a hallgatóság könnyebben elkalandozhat és emiatt sajnos nagyobb az esély arra, hogy félreértik a mondandónkat.

3. A világon rengetegen beszélik az angolt. Azokat, akiknek nem anyanyelve, könnyebben megértjük, ha ők is próbálnak angolosan beszélni, mert akkor nem kell még az ő nyelvükből átvett sajátosságokat is ismernünk, hogy megfejtsük, mint mondanak. Mint ahogy egy külföldit is akkor értünk meg magyarul, ha törekszik a magyaros hangzásra. Ha pedig eleve egy angol anyanyelvűvel beszélünk, esélyünk sincs, hogy megértsük őt, ha pl. nem tudjuk, mit harapott el. De ha ismerjük az angol kiejtési szabályokat, gyerekjáték kihallani a szavakat.

4. Ha ezeket a szabályokat ismerjük, akkor drasztikusan megnő a beszédértés képességünk is, ami segíti a kommunikációt.

5. Ha tudod, hogy valami miért hiba, akkor sokkal hamarabb jegyzed meg a helyes verziót.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Miattad lesz jövőm, és lesznek gyerekeim” – Videón a mentés: Elsodorta a víz, majd egy 21 méteres sziklafalon rekedt egy nő San Franciscóban a Csendes-óceán partján

A helyi tűzoltóság egyik munkatársa kötélen ereszkedett le hozzá. Végül egy speciális hám segítségével biztonságban felhúzták a bajba jutott nőt, aki a megmentőjét megölelve mondott köszönetet neki.

KULT

Veszélybe került a pénisze a szúnyogok miatt, és 22 év után hagyta ott a feleségét egy fiatalabb színésznőért – 45 dolog, amit nem tudtál az 55 éves Ewan McGregorról

Danny Boyle rendező tette sztárrá, mégsem állt vele szóba 10 évig, annyira megsértődött, amiért Leonardo DiCapriónak adta A part főszerepét. Hasonló érdekességek következnek…

KÉK HÍREK

„Két bátor léleknek köszönhetem az életemet” – A Dancing with the Stars táncosa szerint a két elhunyt pilótának köszönheti, hogy túlélte a LaGuardia-i repülőgép-balesetet

Charlotte Jørgensen, a Dancing with the Stars profi táncosa is az Air Canada 8646-os járatának fedélzetén utazott. A New York-i balesetben a gép két pilótája meghalt, és 39 embert szállítottak kórházba.

Címlapról ajánljuk

ÉLET-STÍLUS

Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban

Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.

Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.

Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Nagyon rossz előérzetem van – a hetedik részig érdemes türelmesnek lenni az új netflixes rémálom-horrorsorozattal!

Egy menyasszony rémálma, egy furcsa család és egyre nyomasztóbb a légkör. Minden adott egy erős horrorhoz. Mégis, a sorozat hosszú epizódokon át alig halad előre, mintha direkt húzná az időt. Aztán hirtelen magához tér, és amit kapunk, azt igencsak megköszönjük!

KÉK HÍREK

Drámai fordulat a Kirk-gyilkosságban: a gyanúsított DNS-e a fegyveren, de a golyó nem egyezik

Az ügyészség a gyanúsított DNS-ére alapoz, míg a védelem a ballisztikai ellentmondásra. Közben az ügyvédek több tízezer oldalas bizonyítékhalommal küzdenek.

BUDAPEST

Fotógaléria: Így fog kinézni Rákosrendező a 2040-es évekre, ha a nyertes pályázók tervei megvalósulnak

A tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.

ÉLET-STÍLUS

Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról

Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.

Sz.E. Fotó: Monica Balciuniene/Pexels - szmo.hu
2026. március 20.

Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal

Kapcsolódó

Évtizedes tévhit dőlt meg: a gyerekek fele már négyévesen algoritmusokban gondolkodik

A Kaliforniai Egyetem kutatói egy táblagépes játékkal bizonyították, hogy az óvodások is képesek a szisztematikus problémamegoldásra. A Nature-ben közölt eredmény átírhatja a korai fejlesztés módszereit.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Megvan a mesterterv: 10 ezer lakással és egy óriásparkkal újul meg teljesen Rákosrendező

A Rákosrendezőn zajló barnamezős fejlesztés győztes tervpályázata egy új, vegyes funkciójú városrész kialakítását célozza. A projektben 25 hektárnyi zöldfelület jön létre, a teljes kiépülés 2045 körül várható.

KULT

„A cenzúra soha nem látott méreteket ölt” – letiltották Molnár Áronék filmjét egy kispesti gimnáziumban

A kispesti gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon vetítését. Szarka Judit tanár vitatja, a főszereplők külön vetítésre hívják a diákokat. Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált.

KULT

A Meg fognak ölni az év legőrültebb, legvéresebb és legtúltoltabb horror-komédiája: magunknak is alig merjük majd bevallani, mennyire élvezzük

Azoknak szól, akik nem tudták eddig elképzelni, hogy nagyokat kacarásznak majd azon, ha szétloccsan egy ember feje, vagy ha teljes erőből orrba vágnak egy kisgyereket.

ÉLET-STÍLUS

Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod

Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.

Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.

Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Évtizedekkel ezelőtt ellopott műkincs került elő, egy aukción kínálták eladásra a Kalapos hölgyet

Egry József Kalapos hölgy című grafikája több mint 20 éve tűnt el a keszthelyi Balatoni Múzeumból. Miután a kormány fülest kapott arról, hol lehet az alkotás, a rendőrök lefoglalták, szakértők igazolták, majd átadták a múzeumnak.

KÖZÖSSÉG

30 palacsinta kevesebb mint 5 perc alatt – 100 ezer forintot nyert az 1. Országos Palacsintaevő Verseny győztese

A szervezők célja az volt, hogy közösségi találkozóhellyé alakitsák az egyébként elég kihalt Rákóczi téri vásárcsarnokot. Ez sikerült is: igazi tömeg szurkolt a helyszínen a versenyzőknek.

KÉK HÍREK

„Kész rémálom volt. Mintha éjjel előbújnának a szörnyek” – mondta az anya az ápolónőről, aki a földhöz vágta a 3 éves, súlyos beteg lányát

Az apa szerint az egész egy rémálom volt, és a kislányuk csak felült, és nézett a nőre, amikor az bántalmazta. Az 58 éves pennsylvaniai ápolónő rendkívül jó ajánlattal érkezett a családhoz, túlságosan szépnek is tűnt.

ÉLET-STÍLUS

Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!

Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.

Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.

Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror