prcikk: Nem júliusban fogy a legtöbb fagyi, és már egy lángosért is inkább kártyával fizetünk | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Nem júliusban fogy a legtöbb fagyi, és már egy lángosért is inkább kártyával fizetünk

Gondolnád, hogy a fagyizóban és a strandon nem ugyanabban a hónapban van a legnagyobb forgalom? És mi segíti a szezonális szolgáltatókat, hogy jobban bírják a rohamot? Körképünkben utánajártunk.


Fagyit a belvárosban vagy lángost a Duna-parton nemcsak nyáron lehet kapni, de egyértelmű, hogy ilyenkor jóval nagyobb irántuk a kereslet. Ahogy a szabadtéri termálfürdő sem csak június és augusztus között várja a vendégeit, mégis ezekben a hónapokban bonyolítja az éves forgalmának több mint felét.

Hogyan tudnak felkészülni a szezonális vállalkozások a lényegesen nagyobb forgalomra? Mi segíti őket, hogy megfelelően kiszolgálhassák a megnövekedett vendégkört?

Ezeknek a kérdéseknek jártunk most utána, felkeresve egy fagyizót, egy lángosozót és büfét, valamint egy termálfürdős strandot.

A RÉSZLETES KÖRKÉPÉRT NÉZD MEG VIDEÓNKAT!

Fagyizó Budapesten

A Mamo Gelato első egységét a Ráday utcában nyitotta, majd jött a Tompa utca és az Andrássy út. Ők különleges olasz fagylaltokat árulnak, az alapanyagokat is onnan szerzik be.

Idén a legnagyobb sláger az enyhén fűszeres, illetve savanykás ízvilág, de az örök kedvenc pisztácia is mindig kapható.

Nagy hangsúlyt fektetnek a szezonális gyümölcsökből készült fagylaltokra, mint amilyen most az őszibarack és a sárgadinnye, ezek csak kizárólag gyümölcsből készülnek.

A fagyizó egész évben nyitva van, de meglepő módon nem a nyár közepén, hanem májusban és júniusban pörög igazán a forgalom. Persze ez az időjárástól is függ, egy melegebb áprilisi napon akár egy átlagos júliusi vendégszámot is tudnak hozni, ha pedig hűvösebb napokkal érkezik a május, akkor nem nő a szokott mértékben a fagyi iránti kereslet.

A legnagyobb kihívást a munkaerő megtalálása jelenti számukra, főleg a nyári időszakban, amikor a fagyizók akár este 10-ig is nyitva tartanak.

Strand a Dunakanyarban

Leányfalun 1972-ben épült strandfürdő, miután négy évvel korábban termálvizet találtak a területen. A Leányfalui Termálfürdő jelenleg hat medencével üzemel, és egész évben nyitva tart, nyáron 100%-os kapacitással - amire szükség is van, mert az éves forgalmuk több mint fele a nyári hónapokra koncentrálódik.

A Budapest-közelség vonzó a látogatók számára, akik között – főleg a vakáció idején – sok a kisgyerekes család.

A strand specialitása, hogy péntekenként és szombatonként éjszakai fürdőzésre várják a vendégeket, akik egy augusztusi napon akár a medencében lazulva nézhetik a csillaghullást.
Duna-parti büfé

Hekk, lángos, gofri, pulled pork szendvics, főtt kukorica – minden, mi szem-szájnak ingere kapható a XI. kerületi Duna Party Megállóban, ahol délelőtt főleg a közelben dolgozó irodisták veszik birtokba a helyet, hétvégén pedig a családok és a szórakozni vágyók is szívesen betérnek.

A vendégigényekre kifejezetten figyelő vállalkozás most már három, különböző választékú pulttal készült fel a vendégek fogadására:

a melegételek mellett van egy külön stand az édességeknek és az italoknak is.

19 éve működnek, és minden évben akár október közepéig nyitva tartanak, ha az időjárás kedvezően alakul. Az őszi időszakra általában szűkítik a kínálatot, és rövidebb nyitvatartással működnek.

Hogyan segíthet a csúcsidőszakban egy POS-terminál?

Manapság teljesen megszokott, hogy egy fagyiért vagy egy lángosért is kártyával fizetünk. Az egyes vendéglátóhelyeken is azt tapasztalják, hogy a terminál napjainkban már elengedhetetlen a vásárlók kiszolgálásához.

A fagyizó kereskedelmi vezetője, Cselik Judit elmondta, hogy míg eredeti üzletükben négy éve elérhető a bankkártyás fizetés, az új egységeik esetében már a nyitásra felkészültek terminálok rendelésére, hiszen

bár kis összegű vásárlásokról beszélünk, a tranzakciók 80%-a kártyával történik.

A belvárosi helyeken a sok külföldi turista már gyakran nem is vált készpénzben forintot, így náluk ez duplán indokolt. De ha valaki kutyasétáltatás közben dönt úgy, hogy fagyizna egyet, akkor is egyszerűbb valamilyen okoseszközzel (például telefonnal) fizetnie.

Csernát Alexandra, a Duna-parti vendéglátóhely üzletvezetője kiemelte, hogy

a vállalkozásnak is bonyolultabb a készpénz kezelése: átszámolni, felváltani, váltópénzt biztosítani, bankba járni - ráadásul az aprópénz beváltása is extra költséget jelent.

Balogh Zoltán strandvezető azt is hozzáteszi, hogy a bankkártyás fizetés nem csak biztonságosabb, de a bejutás gyorsaságán is lendít, ami a nyári kánikulában nem elhanyagolható tényező, hiszen senki sem szeret a hőségben sokáig sorban állni.

Azt szinte mindhárman hangsúlyozzák, hogy a legtöbben már nem is feltétlenül kártyával, hanem telefonnal vagy okosórával fizetnek.

A vásárlóknak kényelmet, a kereskedőknek biztonságot és mindenkiek gyorsaságot ad a kártyás fizetés

A három üzletvezető tapasztalatait erősíti meg az OTP Bank felmérése* is, amely alapján a hazai vállalkozások jelentős többsége, 73 százaléka készpénzes és elektronikus fizetési módot is kínál a vevőinek. Mindössze 3 százalék azoknak az aránya, akiknél csak készpénzzel fizethetnek a vásárlók, míg 23 százalék nem tud készpénzt elfogadni. A kkv-szektor szereplői is egyre nyitottabbak tehát az elektronikus fizetési módokra, amely a válaszadók háromnegyede szerint azért kényelmesebb, mert nem kell a készpénzzel foglalkozni, ezen belül váltópénzt kezelni, a visszajáróval bajlódni, 100-ból 70-en pedig a biztonságot tartják a legfontosabb előnyének.

"Az elektronikus fizetés nagyobb biztonságot ad a kkv-knek is. További előnye, hogy kényelmes, gyors, ráadásul a vevőknek is választási lehetőséget biztosít. Az elfogadóhelyek ma már több elektronikus fizetési megoldás közül válogathatnak; az OTP Bank partnerként abban nyújt segítséget, hogy megtalálják a működésüknek leginkább megfelelőt” – mondta Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője, aki kiemelte, hogy a bank széleskörű elektronikus fizetési megoldásokat nyújt a vállalkozásoknak, a hagyományos POS-termináltól a Simple Pay – Telefonos POS applikációig.

* Forrás: Az OTP Bank megbízásából készült, a mikro-, kis- és középvállalkozások körében végzett, fizetési szokásokról szóló Pulzus kutatás, 2023. december


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Gondolnád, hogy az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerzik be az élelmiszerláncok?
A hat nagy, nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi láncnál forgalmazott élelmiszer-termékek döntő többsége hazai forrásból származik, és vannak olyan árucsoportok, ahol a 90 százalékot messze meghaladja a magyar termékek aránya. Ilyenek például a tej, a liszt, a tojás, a friss csirkehús, szezonban pedig a burgonya és a legtöbb zöldség és gyümölcs is.


A Magyarországon működő hat nagy nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) élelmiszer-beszerzéseinek mintegy 80 százaléka a zöldség-gyümölcs szezonban hazai forrásból származik, de vannak olyan termékpályák, ahol ez az arány a 90 százalékot is bőven meghaladja. Tipikusan ilyen termék a tej, a liszt, a pékáru, a tojás, a friss csirkehús, vagy az év nagy részében (a nyári hónapok kivételével) a burgonya is, vagyis olyan élelmiszerek, amelyek szinte minden nap előfordulnak az asztalunkon.

A hat nagy cég legnagyobb magyar beszállítói a magyar élelmiszergyártás zászlóshajói.

Ide tartozik az Alföldi Tej Kft., a Sole Mizo Zrt., a Taravis Kft., a Naszálytej Zrt., a Kométa 99 Zrt., a Félegyházi pékség Kft., a Zalaco Sütőipari Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Tranzit-Food Kft., a Gallicoop Zrt., vagy az a MCS Vágóhíd Zrt.

A tejek esetében például kijelenthető, hogy a hat nagy cég összes magyarországi forgalmában 90 százalék feletti a magyar tej felhasználása.

Az élelmiszer beszerzések hazai részarányának ingadozása javarészt abból származik, hogy a szezonális termékek Magyarországon történő beszerzése az év jelentős részében fizikai akadályba ütközik, vagyis itthon nincs is, nem terem, nem gyártja, nem csomagolja, nem szeleteli senki, mégis vannak, akik megvennék. Szezonban azonban nemcsak a polcokon levő tej, liszt, tojás vagy burgonya származik szinte kizárólag (több mint 90 százalékban) Magyarországról, de a dinnye, répa, alma, cseresznye, és a lecsóhoz való paradicsom és paprika is.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: 50 ezernél is több embert foglalkoztatnak Magyarországon, 2024-ben több mint 710 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe, és 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el arra rászorulóknak, emellett milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A 80 százalék körüli hazai beszerzési arány az élelmiszerek esetében különösen annak fényében tekinthető magas értéknek, hogy vannak olyan élelmiszer termékek, amelyek Magyarországon alapvetően nem hozzáférhetők, mégis szeretjük, és kisebb-nagyobb mennyiségben vásároljuk ezeket. Közöttük vannak értelemszerűen a déli gyümölcsök, vagy olyan delikát termékek, amelyek nem helyettesítik, hanem kiegészítik a magyar termékkínálatot, mint a francia sajt, vagy a serrano sonka.

Vannak természetesen olyan termékek is, amelyek hazai előállítása örvendetes lenne, Magyarország mégsem állít belőle elő annyit, amennyit a magyar fogyasztók megvásárolnának.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az, hogy melyik csuklódon hordod a karórádat, többet elárul rólad, mint gondolnád
Praktikus okokból alakult úgy, hogy az emberek rendszerint a bal csuklójukon hordják, és ez gyakran mélyebb jelentést hordoz. Pszichológusok szerint ez a szokás önálló gondolkodásra és a konvencióktól való eltérésre utalhat.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Gondoltad volna, hogy még az óraviselés is árulkodó lehet? Nem feltétlenül a márkára, dizájnra vagy az árára gondolunk. (Mint például Szoboszlai Dominik vagyont érő karórájánál.)

Hanem az óraviselés módjára.

Az, melyik csuklódon viseled az órádat, többet elárulhat rólad, mint a kedvenc színed, mivel finoman utalhat a személyiségedre.

Mit kell figyelni a karóra esetén?

A legtöbben a bal kezükön viselik. Akik a jobb karjukon viselik a karórát, valami pluszt fejezhetnek ki vele.

Mielőtt azonban rátérnénk a „jobbosok” titkaira, érdemes megérteni, miért lett a bal csukló az íratlan szabály.

A legtöbb ember jobbkezes.

Emiatt egyrészt a kevésbé használt bal csuklón az óra kisebb eséllyel sérül meg a mindennapi tevékenységek során, másrészt amíg a jobb kezüket használják (például kapaszkodásra egy közlekedési eszközön) a bal kéz szabadon marad, és könnyebb rápillantani az óra számlapjára.

A klasszikus karórákat úgy tervezték, hogy a felhúzókorona a jobb oldalon legyen, ezért a domináns kézzel kényelmesebb állítani őket.

Ez az ipari szabvány és a szokás évtizedek alatt szinte észrevétlenül rögzült.

Ha ez a norma, miért döntenek mégis sokan a jobb csukló mellett? A legkézenfekvőbb ok a balkezesség.

Aki a bal kezét használja írásra vagy más mozdulatokhoz, annak egyszerűen praktikusabb, ha a jobb csuklóján van az óra.

A divat világában viszont a jobb kézen hordott óra mást üzen. Az önkifejezés egyik finom formája. Egyediségre utal.

Hírességek és vezetők gyakran tudatosan választják ezt a megoldást, hogy jellegzetes megjelenésük részévé tegyék.

Egyes spirituális nézetek szerint a kezek különböző energiákat képviselnek. A bal kéz a befogadó, a jobb a cselekvő, teremtő oldalunkat jelképezi.

Aki tehát a jobb csuklóján hordja az órát, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy aktívan, vezető szerepben irányítja a saját idejét.–

Pszichológusok szerint is beszédes lehet ez a szokás. A jobb kézen viselt óra arra utalhat arra, hogy az illető önállóan gondolkodik, a szokásokat nem követi vakon, és valószínűleg más területeken is kreatív, szokatlan szemléletű.

Az pedig, hogy valaki soha nem hord órát, annak a jele lehet, hogy megelégszik a telefon kijelzőjével vagy nem tudja értelmezni a számlapot, mint Kőgazdag Aurél.

Bár a legtöbb klasszikus karórát még ma is jobb oldali koronával gyártják, léteznek kifejezetten balkezeseknek szánt modellek, ahol a felhúzó a másik oldalon kap helyet.

Sőt, akadnak olyan különleges darabok is, ahol a korona nem is a megszokott helyen van. Az okosórák pedig végképp szabadságot adnak: a beállításokban egyszerűen átállítható a viselési oldal és a gombok tájolása. A gyártók kiemelik, hogy a pontos mérésekhez – például a lépésszámláláshoz – érdemes megadni, hogy a domináns vagy a nem domináns csuklónkon viseljük-e az eszközt.

A karóra egyébként a 20. század elején, különösen az első világháború alatt terjedt el a férfiak körében, majd a harcok után vált a mindennapok részévé. Ez az időszak erősítette meg a már említett praktikus, bal csuklós viselési szokást.

Hogyan dönts tehát? Gondold végig, melyik a domináns kezed, milyen tevékenységeket végzel napközben, és mi a célod: a kényelem vagy a stílusos önkifejezés.

Ha okosórát vagy aktivitásmérőt hordasz, ne felejtsd el beállítani a megfelelő csuklót a menüben, és viseld az eszközt a csuklócsontod felett, nem túl szorosan, a legpontosabb adatokért.

Végül a legfontosabb: nincs „jó” vagy „rossz” oldal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk