Vészesen csökkent a Balaton vízszintje az elmúlt időszakban, adta hírül az Időkép.
Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 centimétert apadt a tó, melynek átlagos vízszintje jelenleg 71 centiméter.
Ez azt jelenti, hogy a 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás, a tóból jelenleg nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik. Ha csak a tó felszínére hulló csapadékot nézzük, akkor nagyjából 490 milliméternyi esőnek kellene esni ahhoz, hogy a tó vízszintje 71 centiméterről 120 centiméterre emelkedjen.
A portál szerint sokkal reálisabb képet ad, hogy mennyi esőre lenne szükség a Balaton egész vízgyűjtőjében. Mivel a lehulló csapadék nem 100 százalékban jut a tóba (beszivárgás, párolgás, tározódás), számolni kell lefolyási tényezővel is. Ennek értéke változó lehet a csapadék intenzitásától és talajállapottól függően.
Átlagos értékkel számolva nagyjából 170 milliméter esőre lenne szükség a vízgyűjtőben, hogy a hiányzó víz pótlódjon a tóban.
Erre egyelőre nem számíthatunk, bár hétvégén érkezik egy hidegfront, de ez is inkább csak lokálisan hozhat jelentősebb csapadékot a Balaton környékén.
Vészesen csökkent a Balaton vízszintje az elmúlt időszakban, adta hírül az Időkép.
Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 centimétert apadt a tó, melynek átlagos vízszintje jelenleg 71 centiméter.
Ez azt jelenti, hogy a 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás, a tóból jelenleg nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik. Ha csak a tó felszínére hulló csapadékot nézzük, akkor nagyjából 490 milliméternyi esőnek kellene esni ahhoz, hogy a tó vízszintje 71 centiméterről 120 centiméterre emelkedjen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titkos magyar-román gázalkuról írt a román sajtó, Magyar Péter neve is felmerült – az RMDSZ elnöke kiakadt a vádakon
Kelemen Hunor pártelnök a józan logikával is szembemenőnek nevezte a román sajtó vádjait. A pletykák szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy titkos, Magyar Péter nevével fémjelzett gázalku miatt nem szavazza meg az új román kormányt.
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.
A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.
Az egyik szerint Ilie Bolojan még miniszterelnökként kötött titkos megállapodást Magyar Péterrel a gázról, cserébe pedig a magyar miniszterelnöknek kellett volna rávennie az RMDSZ-t a Veștea-kormány elutasítására. A másik, bonyolultabb változatban Siegfried Mureșan EP-képviselő kérte volna meg Manfred Webert, hogy vegye rá Magyar Pétert a Kelemen Hunornál való közbenjárásra.
Az RMDSZ elnöke csütörtökön reagált a történetre, amit „kitalációnak és légből kapott mesének” nevezett.
Logikátlannak nevezte a feltételezést, miszerint Magyarország egy távozó miniszterelnökkel kötött volna alkut a Fekete-tengeren kitermelendő földgázról. Érvelése szerint, ha valóban lett volna ilyen szándék, akkor a magyar félnek Nicușor Dan államfővel és a leendő kormányfővel kellett volna tárgyalnia.
Kelemen Hunor konkrétan cáfolta, hogy a döntés előtt egyeztetett volna a magyar miniszterelnökkel, állítása szerint április 23. óta nem beszéltek Magyar Péterrel.
Azt is hozzátette, hogy Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével sem folytatott megbeszélést, sőt, Weber előző heti bukaresti látogatásáról is csak a televízióból értesült.
Az RMDSZ döntési autonómiáját hangsúlyozva kijelentette: „Képesek vagyunk a saját fejünkkel gondolkodni”.
Kelemen Hunor szerint a szövetség a döntéseit a romániai magyar közösség és Románia érdekei alapján hozza meg, és ezeket sem Budapestről, sem máshonnan nem befolyásolják.
A romániai kormányválság, hetek óta tart, miután az első kormányfőjelölt nem tudta maga mögé állítani a parlamenti pártok többségét. Adrian Veștea jelölésével újabb tárgyalási forduló kezdődött, de a liberális oldalon belüli megosztottság és a kisebb pártok feltételei miatt a kormányalakítás folyamata elakadt. Az RMDSZ már korábban jelezte, hogy a bizonytalan parlamenti háttér miatt nem ad biankó csekket egy új kabinetnek.
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.
A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
9 milliárd forint landolt Demeter Szilárd alapítványánál pár hónap alatt, a kormány már vizsgálódik
A Kulturális és Innovációs Minisztérium több tételben utalt át 9 milliárd forintot a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítványnak. A Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán teljes átvilágítást ígért.
A korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium a választások előtti hónapokban, 2025. december 31. és 2026. április 16. között több tételben összesen 9 milliárd forint átutalásáról döntött a Magyar Kultúráért Alapítvány részére – írja a Magyar Hang.
A legnagyobb, 8 milliárd forintos összeget március 30-án fizették ki „a kultúra és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként”. Ezen felül 2025 decemberében 330 millió forintot kapott a Bem rakparti Andrássy-palotában épülő „könnyűzenei központ”, idén pedig további 750 millió forinttal finanszírozták a Karátson Gábor Archívum és a Forum Hungaricum Kft. működését. A támogatás mértéke kiugró, mivel az alapítvány korábban évente jellemzően 400-600 millió forint központi forrást kapott.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Demeter Szilárd szerint a forrásokat egy kormányhatározat delegálta, de őt is meglepte, hogy a pénz jelentős részét már 2026 tavaszán megkapták. Azt állítja, a pénz házon belül, az alapítványhoz kapcsolódó céghálóban maradt.
„Április 12-én éjszaka, pontosabban 13-án hajnalban annyit írtam a kollégáknak, hogy kezdjék el előkészíteni az átadás-átvételi dokumentációt, ennyi volt, köszönöm a munkájukat. Ugyanakkor kuratóriumi elnökként azt javasoltam, hogy minden olyan kifizetést, támogatást, ami nem a napi működéshez szükséges, vagy nem volt rá kötelezettség vállalva, állítsunk le, vagy ne indítsunk újakat”
– mondta a Magyar Hang megkeresésére.
Hangsúlyozta, hogy az alapítványukhoz került értékek nemzeti vagyonnak számítanak, és ha az új kormány úgy dönt, hogy mindent visszavesz, átadják, amire eddig csak „jó gazdaként” vigyáztak, és mindennel el tudnak számolni.
A Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán ezzel szemben teljes átvilágítást ígért a Magyar Kultúráért Alapítványnál.
A kultúráért felelős miniszter szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítvány működése és döntéshozatala homályos, és kérdéses, hogy a rábízott közpénztömegből jutott-e forrás független alkotókhoz.
A Magyar Kultúráért Alapítvány a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. mögött álló felügyelő szerv, amely számos céget, kulturális folyóiratot működtet, valamint könnyűzenei és irodalmi pályázatokat finanszíroz.
Az új kormány május végétől bejelentette: átfogó jogszabálycsomagot nyújt be a közélet átláthatóságának növelésére, amelynek egyik sarokköve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVÁ-k rendszerének felszámolása és az állami vagyon visszavétele, amiről a parlament hétfőn kétharmados többséggel döntött is.
A korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium a választások előtti hónapokban, 2025. december 31. és 2026. április 16. között több tételben összesen 9 milliárd forint átutalásáról döntött a Magyar Kultúráért Alapítvány részére – írja a Magyar Hang.
A legnagyobb, 8 milliárd forintos összeget március 30-án fizették ki „a kultúra és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként”. Ezen felül 2025 decemberében 330 millió forintot kapott a Bem rakparti Andrássy-palotában épülő „könnyűzenei központ”, idén pedig további 750 millió forinttal finanszírozták a Karátson Gábor Archívum és a Forum Hungaricum Kft. működését. A támogatás mértéke kiugró, mivel az alapítvány korábban évente jellemzően 400-600 millió forint központi forrást kapott.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Demeter Szilárd szerint a forrásokat egy kormányhatározat delegálta, de őt is meglepte, hogy a pénz jelentős részét már 2026 tavaszán megkapták. Azt állítja, a pénz házon belül, az alapítványhoz kapcsolódó céghálóban maradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány döntött: vége a fix 3 százalékos kamatnak, drágul a vállalkozói hitel
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntött egyes Széchenyi Kártya hitelek kamatfeltételeinek módosításáról. Július 15-től a korábbi fix 3 százalék helyett a jóval magasabb, 3 havi BUBOR-hoz kötik az új szerződések kamatát.
Durván fölemeli a kormány az államilag támogatott hitelek kamatát a cégek számára, véget vetve a rendkívül kedvező, fix 3 százalékos korszaknak. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntése alapján július 15-től egyes Széchenyi-hitelkonstrukciók kamatozása a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, ami a jelenlegi szinteken jóval drágább finanszírozást jelent.
A változás a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ termékeket érinti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábbi, teljes futamidőre rögzített 3 százalékos nettó kamat helyett a vállalkozásoknak egy változó, a 3 havi BUBOR aktuális mértékével megegyező kamatot kell fizetniük – írta a hvg.hu.
A gazdasági minisztérium a közleményében azzal indokolta a szigorítást, hogy a vállalkozások egy része nem az eredeti célnak megfelelően használta fel a forrásokat, sokan a rendkívül alacsony kamatozású hitelből magasabb hozamú állampapírokat vásároltak, vagyis a támogatott hitelből lényegében az államot hitelezték vissza magasabb kamat mellett, kockázatmentes nyereséget zsebre téve.
A referenciamutató értéke jelenleg 5,89 százalék, ami jelentős drágulást vetít előre a korábbi fix 3 százalékhoz képest.
Aki még a régi, kedvezőbb feltételekkel szeretne szerződni, annak sietnie kell. A csütörtökig befogadott kérelmekre a finanszírozók július 14-ig még megköthetik a szerződést a fix 3 százalékos kamattal. Az ezt követően beérkező új igényléseket viszont már csak az új, BUBOR-hoz kötött rendszer szerint lehet július 15-től leszerződni.
Fontos, hogy a már futó ügyletek futamidő alatti felülvizsgálatai nem érintettek a kamatváltozásban.
A piaci várakozások szerint a jegybanki alapkamat csökkenhet, de az új rendszer így is drágulást hoz: „– az alapkamat mértéke jelenleg 6,25 százalék, de a jegybank monetáris tanácsa vélhetően mérsékelni fogja a következő hónapokban. Ezzel együtt az új, változó kamatozású, 3 havi BUBOR-hoz kötött konstrukciók jóval drágábbak lesznek a fix 3 százalékos kamatú megoldásnál.”
A programot kezelő KAVOSZ szerint a módosítás mellett az érintett konstrukciók továbbra is kedvező kamatozású és versenyképes finanszírozási lehetőségeket nyújtanak a vállalkozások számára.
Az államilag támogatott hitelek fenntartása jelentős terhet ró a költségvetésre, a Széchenyi-program kamattámogatása évi mintegy 150 milliárd forintot visz el.
2022 őszén jelentették be, hogy a kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé teszik a fix 3 százalékos hitelt a Széchenyi Kártya Program keretében, ami hatalmas keresletet indított el a piacon. A lépés célja a drága piaci források kiváltása és a vállalkozások működőképességének megőrzése volt.
A program mögötti filozófiáról korábban Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója is beszélt, aki hangsúlyozta, hogy a cél a magyar vállalkozások támogatása, akik a gazdaság motorját adják. Úgy fogalmazott, a nehézségek ellenére is boldogulni próbáló cégek megérdemlik a segítséget, és a programmal a bizalmat és a támogatást fejezik ki a vállalkozói szféra iránt.
Durván fölemeli a kormány az államilag támogatott hitelek kamatát a cégek számára, véget vetve a rendkívül kedvező, fix 3 százalékos korszaknak. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntése alapján július 15-től egyes Széchenyi-hitelkonstrukciók kamatozása a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, ami a jelenlegi szinteken jóval drágább finanszírozást jelent.
A változás a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ termékeket érinti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábbi, teljes futamidőre rögzített 3 százalékos nettó kamat helyett a vállalkozásoknak egy változó, a 3 havi BUBOR aktuális mértékével megegyező kamatot kell fizetniük – írta a hvg.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter az Európai Parlament elnökével egyeztetett: őszig le kell zárni a Magyarország elleni 7-es cikkelyes eljárást
A miniszterelnök többek közt arról beszélt Roberta Metsolaval, hogy őszig le kell zárni a Magyarország ellen nyolc éve, az előző kormány jogállam és demokrácia ellenes intézkedései miatt indított 7-es cikkelyes eljárást. Az is kiderült, mikor mondhat beszédet a kormányfő európai parlamenti ülésen.
„Sikeres találkozón vagyok túl az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolaval” – tájékoztatott Magyar Péter csütörtök kora délután a Facebook-oldalán.
A miniszterelnök azt írta,
Metsolával egyetértettek abban, hogy őszig le kell zárni a Magyarország ellen nyolc éve, az előző kormány jogállam és demokrácia ellenes intézkedései miatt indított 7-es cikkelyes eljárást.
Azt is közölte, hogy meghívta az elnököt Magyarországra, és arról is megállapodtak, hogy a kormányfő ősszel beszédet fog mondani az Európai Parlament egyik strasbourgi ülésén.
Magyar Péter csütörtök reggel repült Brüsszelbe, hogy részt vegyen a kétnapos uniós csúcstalálkozón. Ez az első alkalom, hogy miniszterelnökként képviselheti az országot az állam- és kormányfők találkozóján.
A kormányfő azt ígérte, a két nap során rendszeresen beszámolókkal jelentkezik.
„Sikeres találkozón vagyok túl az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolaval” – tájékoztatott Magyar Péter csütörtök kora délután a Facebook-oldalán.
A miniszterelnök azt írta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
