A három legjobb házasság előtti tanács a Szilícium-völgyből
Ahogyan azt Shana Lebowitz amerikai újságírónő is tette tavaly novemberi esküvője előtt. Méghozzá olyanokat interjúvolt meg, akik a magánéletben is párt alkotnak, tehát nemcsak elméleti stratégiákat gyártanak, hanem jó esetben önmagukon is megvalósítják azokat.
Az egyik ilyen interjúalany-páros Peter Pearson és Ellyn Bader voltak, akik a Menlo Park-i Couples Institute-ot vezetik és akik számos Szilikonvölgy-beli vállalkozó párral dolgoznak együtt. E munkasorán számos konfliktus-megoldó kreatív stratégiát dolgoztak ki, klienseik és önmaguk számára is – írta az Independent .
Az újságírónő három pontban összegezte a tőlük kapott legfontosabb tanácsokat.
1.
Minden nagyon vállalkozás előtt döntsék el, hogy a három döntéshozatali stratégia közül melyiket választják. Az egyoldalút, az egyenrangút, vagy az 51:49%-ost. Az első két változathoz nem kell magyarázat. A harmadik viszont azt jelenti, hogy az 51%-os hozza meg a végső döntést, a 49%-os viszont, bár nem ért vele mindenben egyet, megbízik benne.
2.
Ismerni kell kapcsolatunkban a „miérteket” Pearson és Bader eltérő módon ítéli meg a rendetlenséget. A férfit nem érdekli, az asszony viszont ki nem állhatja. Pearson szerint csak úgy lehet megegyezésre jutni abban, hogy milyen szintű rumli elfogadható a házban, ha kitaláljuk a másik álláspontjának „miértjét”.
A professzor a következő példát hozta fel: neki azért érdeke jobban odafigyelni a rendre, feleségének pedig azért kellene enyhítenie saját szabályain, hogy nagyobb terük legyen. És aztán tovább lehet menni a kérdés-felvetésben: segít-e ez a nagyobb tér a párkapcsolatukon? A „miértek” természetesen páronként változnak, attól függően, hogy mi a cél: béke, boldogság vagy személyes kiteljesedés.
3.
Figyeljünk oda partnerünkre. Pearson elismerte, hogy ezt az ötletet elég nehéz alkalmazni, még azoknak is, akik pártkapcsolat-tudományban jártasak. Ha visszatérünk előző példánkhoz: ahelyett, hogy az asszony ostorozná a férjét a trehánysága miatt, azt mondja: „Úgy látom, elég lazán értelmezed a rendet. Nálatok mi volt a szokás?”
Ez nagy érzelmi visszafogottságot igényel, valamint egónk háttérbe szorítását. Végül azonban egy nagy veszekedés helyett produktív beszélgetésben oldhatják meg a felek e problémát.
